CCL

Összesen 27 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM009230
Első szerző:Barczi Attila
Cím:A Bán-halom komplex tájökológiai és paleotalajtani felmérése / Barczi Attila, Tóth Csaba, Pethő Ákos
Dátum:2009
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 7 : 1 (2009), p. 191-208. -
További szerzők:Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Pethő Ákos
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM088279
Első szerző:Bók Tünde
Cím:A Hortobágyi Nemzeti Park határvonalán megjelenő veszélyeztető tényezők vizsgálata / Bók Tünde, Molnár Attila, Novák Tibor József, Végvári Zsolt
Dátum:2012
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Világszerte a természetvédelmi oltalom alatt álló területek számos antropogén eredetű veszélyeztető tényező hatásának vannak kitéve, amely hatások következményei elsősorban a határvonalakon vizsgálhatóak. Ez azért különösen fontos, mert a védett területek határzónáiban és pufferterületein jelentkező hatások korai detektálása révén megelőzhető azok jelentősebb térnyerése a belső, érzékenyebb zónák felé. A védett területek határvonalait érintő antropogén hatások vizsgálatára a nagy kiterjedésű, egybefüggő nemzeti parkok különösen alkalmasak, amelyek egyik legreprezentatívabb európai képviselője a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP). A terület a kontinens legnagyobb összefüggő szikes pusztája, amely egyben a Kárpát-medence egyik legzavartalanabb ökoszisztéma-típusa a Hortobágy, Debrecen közlegelője ? rengeteg emberi hatás (zavarás, bolygatás, átalakítás érte a történelem során, aminek a hatására kialakult olyanná, amilyen most). A nemzeti park határterületén több, a régióra jellemző földhasználati típus váltakozása jellemző, melyeknek negatív hatásai mind intenzitásukat, mind térbeli és időbeli eloszlásukat tekintve eltérőek. A HNP határzónáját érintő antropogén eredetű zavarótényezők(özönnövények, bemosódás, tájképromboló elemek, szemét, fényszennyezés, beszántás) vizsgálatára 2011 áprilisa és októbere között végeztünk heti gyakoriságú terepi bejárásokat a Nemzeti Park bejárható határvonalának 95%-án, összesen 221 km-en. Minden szakaszon georeferálás után rögzítettük a földhasználati módot és a potenciális zavaró faktorokat. Eredményeink alapján a Nemzeti Park határvonalát negatívan érintő hatások közül a legjelentősebbek a földhasználati módok változása, az intenzívebb mezőgazdálkodási technológiák elterjedése a hagyományos gazdálkodási formák rovására és az özönnövények térhódítása. Legfontosabb eredményeink azt mutatták, hogy az özönnövényfajok számát elsősorban a védett területen kívüli legeltetettség illetve a védett területen belüli és kívüli élőhelytípus befolyásolta. A mesterséges élőhelyeken magasabb volt az invazív növényfajok száma, a kívülről legeltetett szakaszokon viszont ez az érték alacsonyabbnak mutatkozott. Ezzel szemben az elmúlt évtizedekben csökkent a vadászati nyomás és a kommunális hulladék lerakása: ezek a mai hatások az évszázadok alatt kialakult és ma védendőnek tekintett helyzetet veszélyeztetik.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
védett terület
pufferzóna
sérülékenység
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 10 : 1 (2012), p. 41-54. -
További szerzők:Molnár Attila (1964-) (biológus) Novák Tibor (1973-) (geográfus) Végvári Zsolt (1969-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM099874
Első szerző:Botos Ágnes (természetvédelmi mérnök)
Cím:Tiszántúli kunhalmok talajának változásai művelés felhagyását követően / Botos Ágnes, Tóth Csaba Albert, Novák Tibor József
Dátum:2019
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Nine mounds located within the National Park of Hortobágy were investigated after the abandonment of their cultivation, regarding their most important soil properties such as aggregate stability, nitrogen and phosphorus content, pH, organic carbon content and secondary carbonates. Due to the machinery cultivation most of them were plowed during the 20th century. After setting new legislative frames of their preservation, former cultivated mounds were abandoned and spontaneous regeneration processes of vegetation and soil could start on the ex lege protected mounds. According to 32/2010 FVM ministerial decree no further cultivation is allowed on the mounds, except for preparation of setting grasslands. However there are no uniform policies for their management and restoration. During spontaneous regeneration of grasslands weeds and invasive species can spread in lack of pasturing or mowing. After abandonment of cultivation the mounds were exposed to many different mismanagement problems. For example: dirt roads were settled crossing the mounds, they were used for deposition of fertilizers and manure. We found, that the topsoil layer of the mounds differs significantly according their management history: below grasslands higher organic content and lower concentration of N and P was measured. Over the 4 years investigation period starting after the abandonment (2012) only in order of the P concentration significant change (decreasing) could be detected. The regeneration concerning of other features requires longer period.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kunhalmok
felhagyás
talajregeneráció
felszíni talajvizsgálat
védelem
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 17 : 1 (2019), p. 23-31. -
További szerzők:Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Pályázati támogatás:ÚNKP-18-3-IV-DE-103
Egyéb
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
Egyéb
EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM065636
Első szerző:Burai Péter (agrármérnök)
Cím:Fátlan vegetációtípusok azonosítása légi hiperspektrális távérzékelési módszerekkel / Burai Péter, Lénárt Csaba, Valkó Orsolya, Bekő László, Szabó Zsuzsanna, Deák Balázs
Dátum:2016
ISSN:1589-4673
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 14 : 1 (2016), p. 1-12. -
További szerzők:Lénárt Csaba (1969-) (agrármérnök) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Bekő László (1986-) (okleveles vidékfejlesztési agrármérnök) Szabó Zsuzsanna (1985-) (környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök) Deák Balázs (1978-) (biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM089023
Első szerző:Csorba Péter (geográfus)
Cím:A földrajzi tájakhoz fűződő identitástudat rétegei / Csorba Péter
Dátum:2010
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:A természetes és az átalakított kulturtájak egyaránt komoly szerepet játszanak az ember személyes, csoport, nemzeti, vagy nemzetiségi, de még kontinentális önazonosságának kialakulásában is. Az utóbbi években ? egyértelműen a globalizációs tendenciák ellensúlyozására ? Európában intézményesen is ösztönzik a helyhez, környezethez, tájhoz kötődés erősítését (ld. European Landscape Convention). Felismerték ui., hogy az identitás életminőséget javító erőket szabadít fel, a kisközösségtől kontinentális szintig pozitív szerepe van a társadalmi fejlődésben. Az egyéni tájidentitás gyakran irányul tájesztétikailag, vagy ökológiailag kevésbé értékes tájakra, tájrészletekre. Ezzel szemben minél magasabb szintű közösség identitásának tárgya egy adott táj, annál inkább szerepet játszik benne az esztétikai minőség, és a történelmi jelentőség. Európa számos tájának történelmi fejlődése évszázadok óta szervesen követi az általános társadalmi-gazdasági fejlődést. Ez erős ún. tájkoherencia szintet eredményez, és az ilyen tájak különösen alkalmasak arra, hogy lakóiból magasfokú identitásérzést váltson ki. A tájakhoz kötődő identitásérzés kialakulását több közösségi szinten megfigyelhetjük. Ezek között viszonylag új az ?európaiság-érzés" erősödése. Különösen az idegen elnyomás alól frissen felszabadult kisnemzetek élik át eleven erővel a nemzeti önazonosság különböző formáit ? köztük a jellegzetes ?nemzetinek" nevezhető tájak ápolását. A tájidentitás tárgya, a tájkarakter elsősorban a tájak vizuális megjelenésében nyilvánul meg, de sok példa van arra, hogy a tájidentitásnak elválaszthatatlan része néhány illat- és hangeffektus (smellscape, soundscape) is. Kezdeti próbálkozások vannak a tájakhoz fűződő identitás mérésére. Több tudományos értékű projekt próbálkozik megfelelő indikátor megállapításával. Ezek közül az esztétikai attraktivitás mellett használhatónak tűnik néhány kifejezetten geográfiai adat, pl. a tájhasználati állandóság, a tradicionális földhasználat aránya, a beépítéssűrűség, a tájmintázat szegélyhatás-mutatója, stb.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
egyéni, nemzeti és európai tájidentitás
tájidentitás indikátorok
Megjelenés:Tájökológiai lapok. - 8 : 1 (2010), p. 3-21. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM095861
Első szerző:Dávid Lóránt (1968-)
Cím:A sportturizmus dimenziói és környezeti problémái / Dávid Lóránt, Baros Zoltán, Szilágyi Zsuzsanna
Dátum:2006
Megjegyzések:Tanulmányunkban szemléletes példákkal támasztjuk alá, hogy napjainkban a turizmus-ipar rendkívül gyors b©ovülése egyre több olyan sporttevékenységet is magába foglal, amelyek környezeti hatásainak kutatása egyre fontosabb kérdés. Ezzel összefüggésben a globális klímaváltozás különböz©o jelenségei éppen azokat a turisztikai ágazatokat érintik a leger©oteljesebben, amelyeket tömegturizmusként tartunk számon. A legfontosabb tendenciák felvázolása mellett megállapítjuk, hogy a tömegturizmushoz sorolt ágazatok (tengerpart menti turizmus, síturizmus) mellett a jöv©oben számolnunk kell az alternatív turisztikai ágazatokat (pl. borturizmus, vízi turizmus, vadászturizmus) érint©o klimatikus változásokkal is.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
tengerpart menti turizmus
síturizmus
környezeti hatások
éghajlatváltozás
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 4 : 2 (2006), p. 395-405. -
További szerzők:Baros Zoltán (1977-) (geográfus) Lontai-Szilágyi Zsuzsanna (1977-)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM104224
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:Eurázsiai Kurgán Adatbázis - Új nemzetközi adatbázis a kunhalmok védelméért = Eurasian kurgan database - A new initiation for conserving steppic burial mounds / Deák Balázs, Bede Ádám, Tóth Csaba Albert, Valkó Orsolya, Lisetskii Fedor, Buryak Zhana, Bragina Tatyana M., Apostolova Iva, Bán Miklós, Báthori Ferenc
Dátum:2020
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Az eurázsiai sztyeppék kiemelkedő szerepet játszanak a biodiverzitás megőrzésében, azonban az elmúlt századokban tapasztalható élőhelypusztulás következtében sok esetben csak kis kiterjedésű refúgiumokban maradtak fent. Ilyen refúgiumok az ősi sztyeppi temetkezési halmok (halomsírok, más néven kurgánok), melyek nem csupán kulturális és történelmi, hanem természetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségűek. Nagy számuk (megközelítőleg fél millió halom található Eurázsiában) és természetvédelmi jelentőségük ellenére a halmok előfordulásáról és természetvédelmi helyzetéről Eurázsia jelentős részén nem rendelkezünk átfogó ismeretekkel. A probléma megoldása érdekében létrehoztunk egy nyilvános, mindenki által elérhető nemzetközi adatbázist, mely lehetővé teszi a halmokkal kapcsolatos adatok gyűjtését és lekérdezését. Az adatbázis jelenleg 2645 rekordot tartalmaz; ebből 563 lokalitásokat jelöl és 2082 rekord nyújt részletes információt a halmokról. Az adatbázisban gyűjtött információk: lokalitás, fotódokumentáció, kulturális értékek, valamint a természetvédelmi szempontból fontos tényezők (például a földhasználat típusa, veszélyeztető tényezők, fásszárú fajok jelenléte). Az adatbázis átlátható, nyilvános és könnyen használható forrást biztosít a füves élőhelyekkel foglalkozó természetvédelmi szakemberek és kutatók számára, de a nagyközönség és a kulturális örökség megőrzésével foglalkozó civil szervezetek érdeklődésére is számot tarthat. Célunk egy nemzetközi szintű összefogás kezdeményezése, amely az adatok szisztematikus gyűjtése által képes átfogó képet adni Eurázsia halmainak természetvédelmi és kulturális értékeiről. Eurasian steppes have an outstanding role in conserving grassland biodiversity. However, due to the large-scale landscape transformation during the past centuries in many regions stands of dry grassland habitats have been conserved only in the form of small terrestrial habitat islands. Such habitat islands are often present on the ancient burial mounds, the so-called kurgans. Kurgans have an outstanding cultural and historical value, and also important objects for nature conservation. Despite their large numbers (there are approximately half-million kurgans in Eurasia) and important conservation role information regarding their locality, distribution and conservation status are still lacking. To provide a solution to this problem we established an open, freely accessible international database, which supports the collection and cataloguing of the data about kurgans. At present, the database contains 2645 records of which 563 provide information on the locality of the kurgans, and 2082 records provide detailed attributes of the kurgans involving locality, photo documentation, conservational and cultural values, and other factors such as land-use type, threatening factors, presence of woody species. The database provides an easy-to-use data-source to conservationists, researchers and also to the whole society involving the civil sector. We aim to initiate international cooperation, which allows a systematic data collection and provides a comprehensive report on the up-to-date conservational and cultural values of the Eurasian kurgans.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
biodiverzitás
élőhelysziget
kulturális örökség
szárazgyep
sztyepp
természetvédelem
Biodiversity
Cultural heritage
Dry grassland
Habitat island
Nature protection
Steppe
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 18 : 2 (2020), p. 97-111. -
További szerzők:Bede Ádám Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Lisetskii, Fedor Buryak, Zhana Bragina, Tatyana M. Apostolova, Iva Bán Miklós (1975-) (biológus) Báthori Ferenc (1988-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM004985
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:Szik- és löszgyep-rekonstrukció vázfajokból álló magkeverék vetésével a Hortobágyi Nemzeti Park területén (Egyek-Pusztakócs). / Deák Balázs, Török Péter, Kapocsi István, Lontay László, Vida Enikő, Valkó Orsolya, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2008
Megjegyzések:Egyek-Pusztakócson 2005-2007-ig összesen 496 ha szántón végeztünk magvetéses gyepesítést (lucerna; 183 ha, gabona, 140 ha; napraforgó 173 ha). Ezek a szántók korábbi lösz- és szikes gyepek beszántásával keletkeztek. A magvetés szik- és löszgyepi vázfajokból álló magkeverékekkel (Festuca pseudovina, F. rupicola, Poa angustifolia, Bromus inermis) történt talaj előkészítést követően minden év őszén. Az alkalmazott magkeverék denzitása 2005-ben és 2006-ban 25kg/ha, 2007-ben 18 kg/ha volt. Elsődleges cél az évelők dominálta zárt gyep kialakítása volt a kompetítor füvek magvainak vetésével. A természetes gyepekre jellemző struktúra kialakulását, valamint a színező elemek betelepedését megfelelő kezeléssel segítettük elő (kaszálás, szárzúzás és extenzív legeltetés). Tapasztalataink alapján a magvetéssel történő gyepesítés során az évelők dominanciája gyorsan kialakult. Május végére a vetett fajok csíranövényei megerősödtek. Borításuk az első évben szik magkeverék esetében mintegy 16%-os, míg a lösz magkeverék esetében 23%-os átlagos borítást eredményezett. Az egyéves gyepesítéseken szántóföldi gyomfajok domináltak (Tripleurospermum inodorum, Bromus arvensis, Thlaspi arvense, Capsella bursa-pastoris, Descurainia sophia, Cirsium arvense, Fumaria officinalis). A gyomok magas borítása megvédte a vetett füvek csíranövényeit az erős direkt napsugárzástól, így azok kiegyensúlyozottabb mikroklímában (hőmérséklet, páratartalom) növekedhettek. A második évben a jó kompetíciós képességű vetett fajok megerősödésével párhuzamosan jelentősen megnőtt az évelő fajok borítása. Ennek következtében a korai kolonizáló, gyengébb kompetítor gyomok borítása és fajszáma erősen csökkent. A második évre a vetett fajok borítása átlagosan mintegy háromszorosára nőtt (szik magkeverék 52%, a lösz magkeverék esetében 67%). A vizsgált gyepekben számos színező elem betelepülését mutattuk ki (Silene viscosa, Dianthus giganteiformis ssp. pontederae, Koeleria cristata, Salvia nemorosa, S. austriaca, Trifolium striatum, T. angulatum, Artemisia santonicum, Scorzonera cana), amelyek megjelenése anemochor betelepülésnek, illetve a legelő állatok által történt terjesztésnek köszönhető. Vizsgálataink alapján jól látható, hogy a vázfajok vetésével zajló gyepesítés gyors és hatékony módszer, évelő fajok dominálta szik és löszgyepek helyreállítására. A kísérő fajok és színező elemek betelepüléséhez azonban további beavatkozások szükségesek (legeltetés, szénaráhordás, felülvetés).
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gyep rekonstrukció
természetvédelmi kezelés
száraz gyepek
szántóföldi gyomok
EU LIFE program
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 6 : 3 (2008), p. 323-332. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kapocsi István (1960-) Lontay László (1976-) (biológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM089022
Első szerző:Kelemen András (biológus-ökológus)
Cím:Szántóföldi kultúrák helyén végzett gyepvetés korai szakaszában megjelenő gyomközösségek vizsgálata a Hortobágyi Nemzeti Parkban / Kelemen András
Dátum:2010
Megjegyzések:Gyepterületek létesítése esetén fontos szempont, hogy a vetést követő gyepesedés kezdeti szakaszában milyen közösség jelenik meg a területen. Ez erősen befolyásolhatja a gyepesedés további folyamatát és a megfelelő természetvédelmi kezelés megválasztását. Emiatt fontos a korai kolonizáló közösségek vizsgálata és restaurációs ökológiai szempontú értékelése. A Hortobágyi Nemzeti Park területén zajló tájléptékű gyeprekonstrukció során gyepesített 23 szántó első éves gyomközösségeit mértük fel (szántónként egy 25 m2-es random mintaterület, pontonként négy 1m2-es kvadrát). A vizsgálat során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: (1) Milyen a gyepesítést követően kialakult gyomközösségek fajösszetétele és dominanciaviszonyai? (2) Milyen életforma-spektrumú gyomközösségek jelennek meg a területeken? (3) Milyen mértékben befolyásolja az eltérő előtörténet a kialakuló gyomközösségek fajösszetételét és tömegességi viszonyait? A vizsgálati területeken található közösségek pásztortáska-sebforrasztófű társulásként (Capsello- Descurainia sophiae Mucina 1993) voltak azonosíthatók. A korai gyomközösségek összetételére a területek előtörténete csekély hatással volt. A vizsgált területek első évi vegetációjára az alkalmazott magkeveréknek sem volt jelentős hatása, a vetett füvek csupán két volt lucernás területen voltak jelen számottevő borításban. A mintavételi területeken az egyévesek fordultak elő legnagyobb tömegben, amely a további gyepesedés sikerességére nézve kedvező körülmény. A gabona és a napraforgó előtörténetű területek egy részén azonban a mezei aszat (Cirsium arvense) volt a domináns. E faj a tömeges jelenléte a gyepesedés és a további természet-védelmi kezelések szempontjából gátló tényező lehet, mert klonálisan terjedve akadályozza a gyepesedés folyamatát.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
életmenet
Cirsium arvense
magkeverék
szekunder szukcesszió
gyepesítés
Megjelenés:Tájökológiai lapok. - 8 (2010), p. 497-506. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM016178
Első szerző:Kelemen András (biológus-ökológus)
Cím:Spontán gyepregeneráció extenzíven kezelt lucernásokban / Kelemen András, Török Péter, Deák Balázs, Valkó Orsolya, Lukács Balázs András, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2010
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 8 : 1 (2010), p. 57-68. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Lukács Balázs András (1979-) (ökológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM051999
Első szerző:Lisztes-Szabó Zsuzsa (biológus)
Cím:Eltérő vízellátottságú homoki élőhelyek Poa taxonjainak összehasonlító morfológiai vizsgálata / K. Szabó Zsuzsanna, Papp Mária, Penksza Károly, Nyakas Antónia
Dátum:2004
ISSN:1589-4673
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tájökológiai lapok. - 2 : 2 (2004), p. 259-265. -
További szerzők:Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Penksza Károly Nyakas Antónia
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM059850
Első szerző:Miglécz Tamás (biológus ökológus)
Cím:Alkalmazható-e gyepesítés gyomok visszaszorítására? : A Hortobágyi Nemzeti Parkban végzett gyeprekonstrukciók tapasztalatai / Miglécz Tamás, Tóth Katalin
Dátum:2011
ISSN:1589-4673
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 9 : 2 (2011), p. 251-267. -
További szerzők:Tóth Katalin (1988-) (biológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3