CCL

Összesen 52 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM078499
Első szerző:Adorján Balázs (környezettudomány)
Cím:Az állománystruktúra és a levélfelület index térbeli mintázatának vizsgálata a síkfőkúti cseres-tölgyes mintaterületen / Adorján Balázs, Oláh Viktor, Kanalas Péter, Nyitrai Balázs, Mészáros Ilona
Dátum:2018
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Jelen munkában a Síkfőkút LTER kutatási terület korábban fapusztulással erősen érintett cseres-kocsánytalan tölgyes faállományában bekövetkezett változásokat vizsgáltuk a törzsdenzitás, a körlapösszeg, mint fő struktúra-jellemzők és a működés szempontjából meghatározó levélfelület index (LAI) térbeli mintázatának elemzésével. Az erdőállományban az 1970-es évek végétől kezdődően főként a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) egyedszáma csökkent, ami azonban teret nyitott a cserjeszintben előforduló fajok lékekbe való felnövésének. A megjelenő második lombkoronaszintben elsősorban a mezei juhar (Acer campestre) található meg jelentős számban, ezért a munkánk során a tölgyek mellett e fajnak a lombkoronaszintben betöltött szerepét is vizsgáltuk. Az elemzésekhez térinformatikai módszerekkel generált térképeket használtunk fel. A LAI térbeli mintázatát összevetve a különböző fajok egyedeinek lokális törzsdenzitásával megállapítottuk, hogy a mezei juhar az átlagosnál magasabb, a kocsánytalan tölgy leromlott állapotú illetve elpusztult fái pedig alacsonyabb levélfelület indexet eredményeznek, ami megjelenik a LAI térbeli mintázatában is. Az eredményeink arra is rámutattak, hogy a pusztuláson átesett erdőben a jelenlegi faállomány és az egyes fafajok törzsdenzitásának és körlapösszegének térbeli mintázata nagy heterogenitást mutat, ugyanakkor a LAI-ra kisebb térbeli különbségek jellemzőek.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
LAI
klímaváltozás
erdőátalakulás
mezei juhar
kocsánytalan tölgy
csertölgy
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 1-14. -
További szerzők:Oláh Viktor (1980-) (biológus) Kanalas Péter (1983-) (biológus) Nyitrai Balázs (1987-) (ökológus) Mészáros Ilona (1952-) (biológus)
Pályázati támogatás:LIFE08 ENV/IT/000399
Egyéb
NKFIH K101552
Egyéb
NKFIH SNN_125652
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM001351
Első szerző:Arany Ildikó
Cím:Vadkizárás hatásának vizsgálata egy déli-bükki endemikus erdőtársulásban: kompozíció, produktivitás és virágzási siker / Arany Ildikó, Török Péter, Aszalós Réka, Matus Gábor
Dátum:2007
Megjegyzések:Egy délkeleti-bükki dolomit tölgyesben (Cirsio-Quercetum) hosszú távú vadkizárási kísérlet indult 1991-ben, két állandó kvadrát (bekerített, legelt) kijelölésével. 2004 júliusában kvadrátonként 12 db 1-1 m-es állandó kiskvadrát fajlistáját és a fajok virágzó hajtásszámát jegyeztük fel, majd augusztusban 12-12 db 25-25 cm-es területről föld feletti fitomassza-mintát vettünk. Az élő és holt fitomassza mennyisége egyaránt szignifikánsan magasabbnak bizonyult a vadkizárt területen. Az átlagfajszám és az évelők gyakorisága magasabb, az egyévesek gyakorisága alacsonyabb volt a vadkizárt területen. Az elkerített terület gyepszintjének produktivitása és a legtöbb faj virágzási sikere nőtt. A kizárást követően a természetvédelmi szempontból értékes fajok szaporodási esélyei növekedtek. A degradációtűrő gyenge kompetítor egyéves fajok, és a mérgező Vincetoxicum hirundinaria virágzási sikere viszont jelentősen csökkent.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
vadkizárás
virágzási siker
fitomassza
legelés
Cirsio-Quercetum
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények 13 (2007), p. 81-92. -
További szerzők:Aszalós Réka Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Matus Gábor (1968-) (botanikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM015584
Első szerző:Árnyas Ervin (biológus-ökológus)
Cím:A Maculinea alcon (Lepidoptera: Lycaenidae) peterakási preferenciájának vizsgálata az Aggteleki Nemzeti Parkban / Árnyas Ervin, Bereczki Judit, Tóth Andrea, Pecsenye Katalin, Varga Zoltán
Dátum:2007
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Maculinea
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 13 (2007), p. 421-430. -
További szerzők:Bereczki Judit (1979-) (biológus) Tóth Andrea Pecsenye Katalin (1954-) (biológus) Varga Zoltán (1939-) (professor emeritus, evolúcióbiológus, zoológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM015583
Első szerző:Árnyas Ervin (biológus-ökológus)
Cím:Lepkefaunisztikai vizsgálatok fénycsapdás gyűjtéssel az Aggteleki Nemzeti Parkban / Árnyas Ervin, Szabó Sándor, Tóthmérész Béla, Varga Zoltán
Dátum:2004
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Fénycsapda
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 11 (2004), p. 319-328. -
További szerzők:Szabó Sándor (1956-) (zoológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Varga Zoltán (1939-) (professor emeritus, evolúcióbiológus, zoológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM078502
Első szerző:Balogh Nóra (okleveles környezetkutató)
Cím:Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája / Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Molnár Zsolt, Vadász Csaba, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Antal Károly, Tüdősné Budai Júlia, Kelemen András
Dátum:2018
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A legelők megfelelő minőségének hosszútávú fenntartása szempontjából fontos ismernünk az elfogyasztott fitomassza mennyiségét és az állatok legeléspreferenciáját. Kutatásunkban turjánvidéki rétsztyeppeken vizsgáltuk a fitomassza frakciók fogyását és azt, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező növényeket kedvelnek a marhák. A vizsgált gyep két területre (legelési egységre) volt osztva, az egyik terület a vizsgálat évében a mintavétel időpontjáig (június közepe) még nem volt legeltetve (kontroll), a másikat a vizsgálatot megelőzően három hónapig legeltették. Mindkét területen 70 db, 20-20 cm-es fitomassza mintát vettünk, melyeket fajonként szétválogattunk, különválogattuk az avart és a mohát is. A legeléspreferencia jelleg alapú elemzése során a 29 leggyakoribb fajt vizsgáltuk. A marhák a mohát és az avart csak kis mértékben fogyasztották, ezzel szemben az élő fitomassza 65%-át elfogyasztották, a kétszikűeket és az egyszikűeket hasonló arányban. Két levéltulajdonság mutatott szignifikáns összefüggést a legeléspreferenciával: a nagyobb fajlagos levélterületű és a magasabb nitrogéntartalmú fajokat kedvelték leginkább. Eredményeink alapján látható, hogy a legeltetéssel való területkezelés hosszú távú tervezését segíti a növényzet biomasszájának mérése, illetve a növények tápértékének becslése, amelynek jó indikátora néhány egyszerűen mérhető növényi tulajdonság, mint amilyen a fajlagos levélterület.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
avar
fitomassza
funkcionális jellegek
rétsztyepp
szelektív legelés
tápérték
területkezelés
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 15-24. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Molnár Zsolt (biológus) Vadász Csaba Tóth Edina (1990-) (biológus) Kiss Réka (1990-) (biológus, ökológus) Sonkoly Judit (1989-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Antal Károly (1956-) (kémikus) Budai Júlia (1986-) (okleveles környezetkutató) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA-111807
OTKA
NKFI FK 124404 (VO)
Egyéb
NKFI KH 126476 (VO)
Egyéb
OTKA K 116239 (TB)
OTKA
NKFI KH 12647 (TB)
Egyéb
NKFIH K 119225 (TP)
Egyéb
NKFI PD 124548 (MT)
Egyéb
OTKA PD 115627 (DB)
OTKA
Bolyai János Ösztöndíj (DB, VO)
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-151
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-160 OV (DB, VO)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM023387
Első szerző:Barta Zoltán (biológus, zoológus)
Cím:Viselkedésbiológiai kutatások természetvédelmi alkalmazásának lehetőségei / Barta Zoltán, Liker András
Dátum:1999
Megjegyzések:A viselkedésbiológia és a konzervációbiológia napjaink egyedfeletti biológiájának legdinamikusabban fejlődő területei közé tartoznak. E cikkben áttekintjük a közöttük már kialakult és még feltáratlan együttműködési területeket, és javaslatokat teszünk olyan, véleményünk szerint hazánkban is megindítható viselkedésbiológiai kutatásokra melyek eredményeit a hazai természetvédelem is felhasználhatja.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
állati viselkedés
konzervációbiológia
természetvédelem
viselkedésbiológia
viselkedésökológia
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 8 (1999), p. 89-109. -
További szerzők:Liker András
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM018823
Első szerző:Benedek Zsófia (Budapest)
Cím:Az erdélyi avarszöcske (Pholidoptera transsylvanica, Fischer Waldheim, 1853) élőhelyhálózatának változásai az Aggteleki karszton / Benedek Zsófia, Nagy Antal, Rácz István András, Jordán Ferenc, Varga Zoltán
Dátum:2009
Megjegyzések:Vizsgálataink tárgya az erdélyi avarszöcske aggteleki-karszti állománya, amely 39, egymással több-kevesebb folyosóval összekötött élőhelyfolton él. A tartós fennmaradás érdekében a szubpopulációk közti génáramlás, vagyis az élőhelyhálózat összekötöttségének fenntartása elengedhetetlen. Az elmúlt években a korábbi felmérésekhez képest részletesebben újra felmértük az egyes foltokat és folyosókat, és eredményeinket egybevetettük a korábbi tapasztalatokkal. Az összehasonlítást hálózatelemzésre alkalmas indexek felhasználásával végeztük, melyek különböző szempontok szerint jellemzik az egyes térszerkezeti elemek relatív jelentőségét. Általánosságban elmondható, hogy az élőhelyhálózat bővülésével az egyes elemek egymáshoz viszonyított fontossága csökkent. Az összefüggőség fenntartásában a "Nagy-Nyilas" kaszáló bizonyult a legfontosabbnak. Munkánkkal szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy az előző felmérés óta eltelt mintegy tíz évben számos olyan változás (például erdősülés) zajlott le, mely komoly veszélyt jelent a hálózat összeköttetettségére, így a szöcskék hosszú távú túlélésére. A folyamat megállításának módszerei az új folyosók létesítése, illetve a meglévő folyosók feljavítása, ezért e hatások becslését is megkíséreltük.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
élőhelyhálózat
Pholidoptera transsylvanica
összefüggőség
ökológiai folyosó
fragmentáció
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 369-380. -
További szerzők:Nagy Antal (1976-) (biológus) Rácz István András (1949-) (biológus) Jordán Ferenc Varga Zoltán (1939-) (professor emeritus, evolúcióbiológus, zoológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
elektronikus változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM024018
Első szerző:Bereczki Judit (biológus)
Cím:A morfológiai változatosság szerkezetének időbeli változása az Aricia artaxerxes issekutzi ( Lepidoptera: Lycaenidae) két Kárpát-medencei populációjában / Bereczki Judit, Pecsenye Katalin, Varga Zoltán
Dátum:2004
Megjegyzések:Vizsgálatunk során a bükki szerecsenboglárka ( Aricia artaxerxes issekutzi) Balogh, 1956 morfológiai jellegeinek változatosságát elemeztük két különböző populációban (Hacava, Bükk-fennsík).Az egyedek egyik csoportját az 1960-70-es években, másik csoportját 1999-2001-ben gyűjtöttük. A szárnyakon összesen 5 páros jelleget mértünk le, melyeket hierarchikus varianciaanalízisnek vetettünk alá. A morfológiai jellegek varianciájának legnagyobb hányadát a mintákon belül, az egyedek között tapasztaltuk. Az időpontok közötti komponens mindkét populációban kis hányadát tette ki a teljes fenotípusos varianciának. A két oldal közötti különbség mindkét populációban csökkent azoknál a jellegeknél, amelyek szignifikánsan változtak a két időpont között, vagyis a jelleg változásával párhuzamosan nőtt a szimmetria mértéke. A morfológiai változatosság mértéke csak néhány esetben különbözött szignifikánsan a két időpont között.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Aricia artaxerxes issekutzi
morfológiai variabilitás
szárnyjellegek
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 11 (2004), p. 329-336. -
További szerzők:Pecsenye Katalin (1954-) (biológus) Varga Zoltán (1939-) (professor emeritus, evolúcióbiológus, zoológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM085728
Első szerző:Csorba Péter (geográfus)
Cím:Hazai tájak működésének veszélyeztetettsége új klímaváltozási előrejelzés alapján / Csorba Péter, Blanka Viktória, Vass Róbert, Nagy Richárd, Mezősi Gábor, Burghard Meyer
Dátum:2012
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A REMO és az ALADIN klímamodellek adatait felhasználva kapcsolatot kerestünk az éghajlati indikátorok és a kiválasztott tájműködési jelenségek gyakoriságának várható változása között. Az éghajlati indikátorokat a 2021?2050, illetve a 2071?2100 közötti évtizedekre nézve hasonlítottuk össze az 1961?1990 közötti három évtized bázisadataival. Munkánk során az egyik fontos kérdés volt, hogy a kiválasztott tájműködési jelenségeket ? a talajeróziót, a deflációt, az aszályt, a villámárvizeket és a lejtős tömegmozgásokat ? melyik éghajlati elemmel hozzuk kapcsolatba. A másik lényeges kérdés az volt, hogy a klímaelemek várható változását milyen táji keretekre vonatkoztassuk. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy elérkezett az ideje, hogy a tájkutatás földrajzi következtetéseket vonjon le az éghajlat-változási előrejelzésekből. A klímamodellek adatsűrűségéhez igazodva 18 mezorégiót határoltunk el, amely egységek kissé különböznek az ismert középtájbeosztástól. Az új területfelosztás során arra törekedtünk, hogy egy-egy mezorégió természetföldrajzi adottságai és földhasználata miatt hasonló módon reagáljon a fontos éghajlati elemek változására. Munkánk további célkitűzése annak elemzése lesz, hogy a mezorégiók tájműködési következményei milyen tájvédelmi, tájtervezési, tájgazdálkodási intézkedéseket, javaslatokat tesznek szükségessé. A természeti katasztrófákat érintő vizsgálat továbbá területileg is megjelölheti azokat az egységeket, amelyeket már a VAHAVA projekt is érintett, és az elemzések idő- és térbeli előrevetítései a középtávú területfejlesztési tervek jó támogatói lehetnek (FARAGÓ T. et al. 2010).
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
REMO and ALADIN climate models
effect of climate change
klímaváltozás hatása
mesoregions of Hungary
landscape sensitivity
natural hazards
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 136 (2012), p. 237-253. -
További szerzők:Blanka Viktória Vass Róbert (1980-) (geográfus) Nagy Richárd (1983-) (geográfus) Mezősi Gábor (1952-) (geográfus) Meyer, Burghard C.
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM001366
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásában / Deák Balázs, Tóthmérész Béla
Dátum:2007
Megjegyzések:A kaszálás hatásait vizsgáltuk egypelyvás csetkákás (Bolboschoenetum maritimi eleochariosum) társulás kaszált, öt éve felhagyott és kaszálatlan állományaiban a Hortobágyi Nemzeti Parkban, Nyírőlapos pusztán. A kaszálás csökkentette az Elymus repens dominanciáját. A hemikryptofiták fajszáma jelentősen növekedett a kaszálással, oly módon, hogy növekedésük nem szorította vissza a kétszíkűeket. A kaszálás és az ezzel járó holt biomassza csökkenés növelte a szikesekre jellemző therofiták fajszámát és relatív borításértékeiket. A kaszálás növelte a specialisták fajszámát és csökkentette a ruderális kompetítorok borítását.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
fajgazdagság
nedves sziki gyep
életformák
szociális magatartási típusok
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények 13 (2007), p. 179-186. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM018617
Első szerző:Déri Eszter
Cím:A földhasználat-változás hatásai az ízeltlábú együttesekre Egyek-Pusztakócson / Déri Eszter, Horváth Roland, Magura Tibor, Ködöböcz Viktor, Kisfali Máté, Ruff Gábor, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Globenet
zavarás
diverzitás
guild típus
élőhely-igény
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 246-256. -
További szerzők:Horváth Roland (1974-) (biológus-ökológus) Magura Tibor (1969-) (ökológus) Ködöböcz Viktor Kisfali Máté (1983-) (biológus) Ruff Gábor Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM018616
Első szerző:Déri Eszter
Cím:Természetvédelmi stratégiák alkalmazása a Hortobágyon: az egyek-pusztakócsi LIFE-Nature program eredményei / Déri Eszter, Lengyel Szabolcs, Lontay László, Deák Balázs, Török Péter, Magura Tibor, Horváth Roland, Kisfali Máté, Ruff Gábor, Tóthmérész Béla
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Globenet
zavarás
diverzitás
guild típus
élőhely-igény
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 89-102. -
További szerzők:Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Lontay László (1976-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Magura Tibor (1969-) (ökológus) Horváth Roland (1974-) (biológus-ökológus) Kisfali Máté (1983-) (biológus) Ruff Gábor Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 4 5 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.