CCL

Összesen 129 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM044093
Első szerző:Barabás Klára
Cím:Lézerkezelés hatása a citoszolfehérjék kifejeződésére osteoarthritises synoviumban / Barabás Klára, Zeitler Zsuzsanna, Bakos József, Bálint Géza, Pethes Ákos, Nagy Erzsébet, Lakatos Tamás, Böröcz István, Kékesi Adrienna Katalin, Tanos Ervin, Horváth József, Szekanecz Zoltán
Dátum:2012
Megjegyzések:CÉLKITŰZÉS: A kis teljesítményű lágy lézersugár (soft-laser) terápiát (low leve) laser therapy, LLLT) közel 30 éve alkalmazzák - nem invazív kezelésként - a mozgásszervi megbetegedések kezelésében. Korábbi vizsgálatainkban kimutattuk, hogy a rheumatoid arthritises (RA) synovium fehérjeexpressziója befolyásolható a szövet ex vivo lézerbesugárzásával, valamint hogy mely fehérjék expressziójára van hatással. Jelen munkánk célja annak vizsgálata volt, hogy a fehérjeexpresszió mi-ként alakul az osteoarthritises (OA) synoviumban, és mely fehérjék expressziója változik a lézerbesugárzás hatására. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK: Hat OA-s, az ACR klasszifikációs kritériumoknak megfelelő térdarthrosisos beteg térdízületi műtétje során eltávolított synovialis membrán mintáját közeli infravörös tartományban működő diódalézerrel (25 J/cm2) sugaraztuk be. A dióda lézer és a dózis megválasztásánál a klinikai gyakorlatban használt percutan lézerkezelést igyekeztünk szimulálni. Az egyes kezelt mintákhoz ugyanazon beteg ugyanazon alkalommal vett synovialis membrán mintái szolgáltak kontrollként. A synovialis membránok fehérjéinek elválasztása kétdimenziós poliakrilamid gél elektroforézissel (2D PAGE) történt, majd a szignifikáns eltérést mutató fehérjék azonosítását tömegspektrometriás analízis segítségével végeztük. EREDMÉNYEK: A lézerbesugárzás hatására megváltozott expressziót mutató fehérjék közül tizenegyet sikerült azonosítani. Három beteg szövetmintájában a mitokondriális hősokkfehérje (1 típus, 60 kD) fokozódott szignifikánsan (p <0,05). A többi fehérje [calpain (1. kis alegység), tubulin-a és -beta2, vimentin variáns 3, annexin 1, annexin V, cofilin 1, transgelin, VI típusú kollagén] expressziója szignifikánsan csökkent (p <0,05). KÖVETKEZTETÉSEK: Az osteoarthritises betegek synovialis membránjának diódalézerrel történt egyszeri besugárzás hatására a porcdestrukcióval korreláló calpain és annexin V fehérjék expressziója szignifikánsan csökkent. Vizsgálatunk során egyetlen fehérje: a mitokondriális hősokkfehérje (1 típus, 60kD) emelkedését találtuk szignifikánsnak, amely az OA-s synovialis membrán, illetve a porcállomány anabolikus folyamatait kedvezően befolyásolhatja. A fentiek alapján úgy gondoljuk, újabb bizonyítékokat nyertünk az eddig kevéssé tisztázott hatásmechanizmusú lágy lézersugár kezelés molekuláris hatását illetően.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
OA-s synovialis membrán
synovialis membrán
osteoarthritis
osteoporosis
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 4 : 1 (2012), p. 16-24. -
További szerzők:Zeitler Zsuzsanna Bakos József (gyógyszerész) Bálint Géza Pethes Ákos Nagy Erzsébet (orvos, Budapest) Lakatos Tamás (orvos) Böröcz István Kékesi Katalin Adrienna Tanos Ervin Horváth József (orvos) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM062111
Első szerző:Béke Gabriella (molekuláris biológus)
Cím:A bőr immunrendszerének felépítése és működése / Béke Gabriella, Kapitány Anikó, Dajnoki Zsolt, Hajdu Krisztina, Gáspár Krisztián, Bíró Tamás, Szegedi Andrea
Dátum:2015
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 7 : 2 (2015), p. 4-11. -
További szerzők:Kapitány Anikó (1979-) (molekuláris biológus) Dajnoki Zsolt (1985-) (molekuláris biológus) Steuer-Hajdu Krisztina (1990-) (bőrgyógyász) Gáspár Krisztián (1974-) (bőrgyógyász) Bíró Tamás (1968-) (élettanász) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM096520
Első szerző:Bencze Dóra
Cím:Az I-es típusú interferonok jelentősége COVID-19-ben / Bencze Dóra, Fekete Tünde, Pázmándi Kitti Linda
Dátum:2021
Megjegyzések:2019-ben a kínai Vuhan városából indult a koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19), melyet a cseppfert©ozéssel terjed©o, szimpla szálú RNS-vírus, a súlyos akut légz©oszervi szindróma koronavírus 2 (SARS-CoV-2) idézett el©o. A vírus által kiváltott pandémia jelenleg is még javában tombol a világban, mivel a fert©oz©oképesebb új vírusvariánsok megjelenése a járvány sokadik hullámához vezetett hazánkban, illetve más országokban egyaránt. Habár a COVID-19 esetszámra vetített átlagos halálozási aránya (~ 2%) meghaladja a szezonális influenzajárványokét (~ 0,1-0,2%), a korábbi koronavírustörzsek által okozott megbetegedések, úgymint a SARS (~ 10%) és a közel-keleti légúti szindróma (MERS; ~ 37%) jóval magasabb halálozási arányt mutatnak. Ennek ellenére a SARS-CoV-2 eddig több halálos áldozatot követelt, mint a SARS-CoV és MERSCoV törzsek együttvéve, mivel a SARS-CoV-2 sokkal nagyobb infekciós rátával bír. Ugyanakkor a COVID-19 a krónikus betegségekben, úgymint például cukorbetegségben, magas vérnyomásban, illetve szív- és érrendszeri betegségekben szenved©oket különösen súlyosan érinti, így ezen betegcsoportokban a SARS-CoV-2 fert©ozés által okozott halálesetek száma is jóval több. Továbbá magasabb a halálozási arány az id©osek, a férfiak, a várandósok és az elhízott betegek körében is, melynek hátterében az antivirális immunválasz esszenciális elemének, az I-es típusú interferon (IFN) válasznak a csökkent kapacitása vagy diszregulációja állhat. Ezen kívül alapbetegségekben nem szenved©o, fiatal áldozatai is vannak a járványnak, mely összefüggésben állhat az antivirális válasz jelátviteli útvonalainak genetikai defektusaival vagy az I-es típusú IFN-ok ellen termel©od©o autoantitestekkel, melyek semlegesítik ezen citokinek vírusreplikációt gátló hatását. Tehát az adott egyén I-es típusú IFN-szignatúrája nagymértékben befolyásolja a COVID-19 kimenetelét és a csökkent I-es típusú IFNtermeléssel asszociált állapotok rosszabb prognózist vetítenek el©o. Így az I-es típusú IFN-ok terápiás alkalmazhatósága COVID-19-ben a jelenleg is zajló klinikai kutatások célkeresztjébe került. Jelen összefoglaló közleményünkben szeretnénk röviden bemutatni az I-es típusú IFN-válaszok jelent©oségét, COVID-19-ben tapasztalható diszregulációjukat, valamint a COVID-19 I-es típusú IFN-függ©o rizikófaktorait, melyek magyarázattal szolgálhatnak az egyéni antivirális válaszokban tapasztalt nagyfokú diverzitásra is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Type I IFN
IFN signature
SARS-CoV-2
COVID-19
antiviral immunity
risk factor
therapy
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 13 : 2 (2021), p. 4-27. -
További szerzők:Fekete Tünde (1984-) (immunológus, molekuláris biológus, mikrobiológus) Pázmándi Kitti Linda (1984-) (molekuláris biológus, immunológus)
Pályázati támogatás:FK 128294
OTKA
GINOP-2.3.2-15-2016-00050
GINOP
ÚNKP-20-05-DE-3
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM091606
Első szerző:Bencze Dóra
Cím:A vírusok ellenségei : a humán plazmacitoid dendritikus sejtek / Bencze Dóra, Fekete Tünde, Ágics Beatrix, Pázmándi Kitti
Dátum:2020
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 12 : 2 (2020), p. 4-20. -
További szerzők:Fekete Tünde (1984-) (immunológus, molekuláris biológus, mikrobiológus) Ágics Beatrix (1995-) Pázmándi Kitti Linda (1984-) (molekuláris biológus, immunológus)
Pályázati támogatás:FK 128294
NKFIH
GINOP-2.3.2-15-2016-00050
GINOP
ÚNKP-19-3
Egyéb
ÚNKP-19-4
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM080273
Első szerző:Bene Krisztián (Biológus)
Cím:A humán bélmikrobiom szerepe fiziológiás és patológiás immunológiai folyamatokban / Bene Krisztián, Tóth Márta, Al-Taani Szábit, Tóth Lehel, Türk-Mázló Anett, Rajnavölgyi Éva, Bácsi Attila
Dátum:2019
Megjegyzések:A mikrobióta és a humán szervezet közötti kölcsönhatások egyre több, az orvostudomány szempontjából jelentős területet érintenek. Különös figyelem kíséri a mikrobióta és az idegrendszer közötti kölcsönhatásokat, illetve a mikrobióta és az emberi szervezet anyagcseréje között zajló folyamatokat. Ahogy nő az ismeretünk a mikrobióta és a gazdaszervezet közötti szabályozó folyamatokról, mindinkább fény derül arra, hogy táplálkozásunk mennyire meghatározza a bélben élő mikroorganizmusok viselkedését. Az emlősök bélrendszere az evolúció során összetett ökoszisztémává fejlődött, amelyben számos mikroorganizmus él együtt a gazdaszervezet sejtjeivel, beleértve az immunsejtekkel. A tudomány fejlődésével a mikrobióta egyre több, a gazdaszervezetre előnyös lokális és szisztémás hatására derült fény. A bélben élő szimbionta vagy kommenzális baktériumok már jelenlétükkel is kiemelt szereppel bírnak a patogén és opportunista mikrobák féken tartásában, de bizonyos fajok immunmoduláló hatásuk révén csökkenthetik a mikrobiális eredetű gyulladás mértékét vagy bizonyos effektor limfocita populációk kialakítását segítik elő. A táplálkozás során bekerülő szénhidrátok lebontásából származó anyagcseretermékek által a mikrobióta közvetett módon is képes befolyásolni a különböző szervrendszerekben jelen lévő nem immun- és immunsejtek funkcióit. Azonban a legújabb kutatások arra világítanak rá, hogy az immunrendszer hibás működése esetén, úgymint az autoimmun betegségek, allergia vagy a tumorok kialakulásának folyamatában a mikrobiom olyan lehetséges faktorként szerepel, amelyet egyénileg meghatározott komplex hálózatként kell értelmezni és számításba venni a potenciális terápiák kialakítása során.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
mikrobiom
immunrendszer
táplálkozás
nyálkahártya
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 11 : 2 (2019), p. 14-24. -
További szerzők:Tóth Márta (1986-) (biológus) Al-Taani Szábit Tóth Lehel Türk-Mázló Anett (1989-) (molekuláris biológus) Rajnavölgyi Éva (1950-) (immunológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00050
GINOP
UNKP-17-1
UNKP
UNKP-17-4-1
UNKP
UNKP-18-3
UNKP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM073655
Első szerző:Benkő Szilvia (molekuláris biológus)
Cím:Kalandozás az interleukin-1, inflammaszóma és az autoinflammatorikus betegségek körül / Benkő Szilvia, Szamosi Szilvia, Szekanecz Zoltán
Dátum:2018
Megjegyzések:Az interleukin-1 (IL-1) központi szerepet játszik számos autoinflammatorikus kórképben, így a veleszületett láz szindrómákban,köszvényben, fiatalkori és feln©ottkori Still-kórban és még néhány más kórállapotban. Az IL-1-termelésben kiemeltszerepet játszik az inflammaszóma-komplex. Többféle inflammaszóma van, melyek közül az említett betegségekben azNLRP3 kiemelt jelent©oség©u. Az inflammaszóma-aktiválódás központi jelensége a kaszpáz-1 aktivációja, mely az IL-1? éréséteredményezi. Nem véletlen, hogy a különböz©o IL-gátló biologikumok (canakinumab, anakinra, rilonacept) igen hatékonyaka fenti kórképekben. A canakinumabbal kapcsolatban friss adatok jelentek meg. A CANTOS vizsgálatban csökkentettea kardiovaszkuláris események és a tüd©orák gyakoriságát.
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
autoinflammatorikus kórképek
autoinflammáció
interleukin-1
inflammaszóma
köszvény
Still-kór
canakinumab
anakinra
rilonacept
Megjelenés:Immunológiai Szemle 10 : 1 (2018), p. 22-39. -
További szerzők:Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus) Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM018074
Első szerző:Bodai Emese
Cím:Csontsűrűség és csonttörés-prevalencia osteoporosisos, légúti allergiás betegek körében / Bodai E., Varga J., Surányi P., Kincse G., Gaál J.
Dátum:2010
Megjegyzések:Irodalmi megfigyelések szerint a fokozott hízósejtműködés és következményes hisztaminfelszabadulás hátrányosan befolyásolja a csontanyagcserét, ezért feltételezhető, hogy az allergiás megbetegedések csökkenthetik a csontok tömegét, fokozva ezzel a törési rizikót. Célkitűzés: Vizsgálatunk elsődleges célja az volt, hogy összehasonlítsuk az allergiás diathesisben szenvedő és a normálpopuláció csontdenzitását és csonttörés-prevalenciáját. A másodlagos cél annak vizsgálata volt, hogy a fenti változók tekintetében van-e jelentős különbség a szénanáthás és az asthmás csoportban. Végül pedig azt is vizsgáltuk, hogy az allergiás betegségek kezelésére gyakran alkalmazott gyógyszerek befolyásolják-e a csonttömeget/csontörés-prevalenciát? Betegek és módszerek: A Kenézy Gyula Kórház Osteoporosis Szakrendelésén megjelent 4280 fő orvosi dokumentációjának elemezése során kiszűrt 65 allergiás és random módon kiválasztott nem allergiás 67 fő adatait dolgoztuk fel, és elemeztük statisztikai módszerekkel. Az allergiás csoporton belül a rhinitises és asthmás betegek adatait egymással is összevetettük. A statisztikai feldolgozást az SPSS 13 programcsomaggal végeztük. Eredmények: Allergiás diathesisben szenvedőkben a lumbalis 1-4. csigolyák szintjében mért BMD-érték szignifikánsan alacsonyab volt, mint a kontrollcsoportban. A törések számában érdemi különbséget, nem találtunk a két csoport között. Nem volt érdemi különbség sem a BMD, sem a törésprevalencia vonatkozásában az asthmás és szénanáthás csoport, valamint az egyes terápiás ágakhoz tartozó betegcsoportok között sem. Következtetés: Eredményeink amellett szólnak, hogy az allergiás diathesisben szenvedő osteoporosisos betegek csontdenzitása alacsonyabb nem allergiás társaikénál, és ebben a tekintetben nem az allergiás kórkép típusa, hanem az allergiás diathesis fennállása számít. Az antihisztaminok pozitív és az inhalációs kortikoszteroidok negatív csonthatásaira sem találtunk egyértelmű bizonyítékot.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 2 : 1 (2010), p. 4-10. -
További szerzők:Varga József (1955-) (fizikus) Surányi Péter Kincse Gyöngyvér (1970-) (orvos) Gaál János (1965-) (reumatológus, belgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM061946
Első szerző:Bodoki Levente (PhD hallgató)
Cím:A biológiai terápia és a progresszív multifokális leukoencephalopathia (PMLE) összefüggései rheumatoid arthritisben : a JC-vírus lehetséges szerepe / Bodoki Levente; Szekanecz Zoltán
Dátum:2011
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
rheumatoid arthritis
PMLE
rituximab
JC-vírus
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 3 : 1 (2011), p. 9-17. -
További szerzők:Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM046542
Első szerző:Bodoki Levente (PhD hallgató)
Cím:Az idiopathiás inflammatoricus myopathiák osztályozása / Bodoki Levente, Vincze Melinda, Griger Zoltán, Dankó Katalin
Dátum:2013
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 5 : 1 (2013), p. 4-13. -
További szerzők:Nagy-Vincze Melinda (1985-) (orvos) Griger Zoltán (1979-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Dankó Katalin (1952-2021) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM064269
Első szerző:Bodolay Edit (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus)
Cím:Kórlefolyás és túlélés kevert kötőszöveti betegségben 2015-ben / Bodolay Edit, Szodoray Péter, Végh Judit, Soltész Pál, Csípő István, Zöld Éva, Dezső Balázs, Baráth Sándor, Hajas Ágota
Dátum:2015
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
kevert kötőszöveti betegség
kórlefolyás
Prognózis
Túlélés
antifoszfolipid szindróma
cardiovascularis betegség
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 7 : 2 (2015), p. 21-31. -
További szerzők:Szodoray Péter (1973-) (belgyógyász, orvos) Végh Judit (1968-) (belgyógyász, kardiológus) Soltész Pál (1961-) (belgyógyász, kardiológus) Csípő István (1953-) (vegyész) Zöld Éva (1978-) (belgyógyász) Dezső Balázs (1951-) (pathológus) Baráth Sándor (1977-) (biológus) Hajas Ágota Helga (1985-) (orvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM093959
Első szerző:Cserenyecz Anita
Cím:AA típusú veseamyloidosis, mint a rheumatoid arthritis szövődménye : sikeres kezelés tocilizumabbal / Cserenyecz Anita, Kovács Attila, Takács Mária, Kemény Éva, Szekanecz Zoltán
Dátum:2018
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
rheumatoid arthritis
AA amyloidosis
renal amyloidosis
tocilizumab
Megjelenés:Immunológiai szemle. - 10 : 2 (2018), p. 4-7. -
További szerzők:Kovács Attila (reumatológus) Takács Mária Kemény Éva Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM081075
Első szerző:Feketéné Posta Edit (reumatológus)
Cím:Ioncsatornák szerepe immunmediált kórképekben / Feketéné Posta Edit, Szekanecz Zoltán, Bácsi Attila, Panyi György, Tarr Tünde, Szűcs Gabriella, Szamosi Szilvia
Dátum:2019
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Immunológiai Szemle. - 11 : 2 (2019), p. 4-13. -
További szerzők:Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Bácsi Attila (1967-) (immunológus) Panyi György (1966-) (biofizikus) Tarr Tünde (1976-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Szűcs Gabriella (1963-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus, reumatológus) Szamosi Szilvia (1975-) (belgyógyász, reumatológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001
TÁMOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00015
GINOP
GINOP-2.3.2-15-2016-00050
GINOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 4 5 6 7 8 9 10  ... Utolsó
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.