CCL

Összesen 28 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM087223
035-os BibID:(WOS)000572847600002 (Scopus)85089131270
Első szerző:Ádám Szilvia
Cím:Az Oldenburg Kiégés Kérdőív és rövidített változatának összehasonlító elemzése / Ádám Szilvia, Dombrádi Viktor, Mészáros Veronika, Bányai Gábor, Nistor Anikó, Bíró Klára
Dátum:2020
ISSN:0019-1442
Megjegyzések:Háttér - A kiégés prevalenciájának meghatározására a humán szolgáltató szektorban dolgozók körében egyre gyakrabban használják az Oldenburg Kiégés Kérdőív két változatát, melyek a mérvadó Maslach Kiégés Kérdőív tartalmi és elméleti korlátait hivatottak áthidalni. Magyarországon nincsenek adataink sem a Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív, sem az Oldenburg Kiégés Kérdőív strukturális validitásáról. Cél - Az Oldenburg Kiégés Kérdőív és a Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív strukturális validálásának tesztelése magyar mintán. Módszer ? Keresztmetszeti felmérések során 564 fő vett részt (196 egészségügyi dolgozó, 104 ápoló, és 264 klinikai orvos). A mérőeszközök konstruktum validitásának vizsgálatára megerősítő faktorelemzést, reliabilitásának vizsgálatára pedig belső konzisztencia elemzést (Cronbach-alfa) használtunk. Eredmények ? A Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív és az Oldenburg Kiégés Kérdőív egy rövidített változatának struktúrája megerősítette az eredeti két dimenziós struktúrát (kimerülés, kiábrándultság). A Cronbach-? mutató alátámasztotta a mérőeszközök megbízhatóságát. Kiégés a résztvevők jelentős részét jellemezte mindegyik részmintában. A kimerülés dimenzióba tartozó vizsgálati személyek prevalenciája minden mintarészben 54,5% felett volt, valamint különösen magas volt a kiábrándult dimenzióban magas pontszámot elért orvosok aránya (92%). Következtetések - Eredményeink elsősorban a Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív magyar változatának validitását és reliabilitását támasztják alá a kiégés mérésében klinikai orvosok és egészségügyi szakdolgozók körében.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kiégés
egészségügyi dolgozók
megerősítő faktorelemzés
Oldenburg Kiégés Kérdőív
Megjelenés:Ideggyógyászati Szemle. - 73 : 7-8 (2020), p. 231-240. -
További szerzők:Dombrádi Viktor (1987-) (egészségpolitikai szakember) Mészáros Veronika Bányai Gábor (1980-) (jogász) Nistor Anikó Bíró Klára (1970-) (egészségügyi menedzsment)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00005
GINOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM084098
Első szerző:Bánszki László
Cím:Várandósok anaemiája a várandósgondozásban / Bánszki László, Kolozsvári László Róbert, Sikesdi Laura,Takács Zoltán, Simon Ildikó
Dátum:2020
Megjegyzések:Előzmények: A terhesség alatt jelentkező vérszegénység fontos közegészségügyi probléma világszerte. A WHO becslései szerint a világon a terhes nők több, mint felének esetében fordul elő a vérszegénységre utaló hemoglobinszint (<11,0 g/dl), prevalenciája a fejlett országokban 30% körüli, azonban a fejlődő országokban ennél magasabb arányban fordul elő, a várandós nők 40%-át érintheti. (WHO, 2016) A vas és más vitaminok iránti igény növekszik a terhesség élettani terhe miatt. Az étrend hiányosságai vagy fertőzés következtében az ilyen tápanyagok esetében képtelenség elérni az előírt szintet és ez vérszegénységet eredményez. Terhesség alatt az anaemia jelentős hatással van a magzat, valamint az anya egészségére. Célkitűzés: Célunk felmérni a várandós nők életmódját, annak érdekében, hogy azonosítani tudjunk olyan életmódbeli kockázatokat, amelyek esetében a megelőzés hatékony lehet. Így például a táplálkozási szokások javításával is csökkenthető az anémia mértéke. Alapvető demográfiai kérdések mellett többek közt a szociális helyzet, az életmódbeli szokások, a jelen terhesség tulajdonságai és egyéb a vérszegénységre kialakulását esetlegesen befolyásoló tényezők megismerésére koncentráltunk a kérdőív megtervezésekor. Módszerek: A kutatáshoz strukturált kérdőív készült, mely 21 zárt kérdést tartalmazott. A kérdőív kérdéseire a válaszokat anonim módon, az interneten (közösségi médiában) történő megosztás révén vettük fel. A beválasztási kritérium a fennálló várandós állapot volt, aminek szűrését oly módon is igyekeztünk biztosítani, hogy az online elérhető kérdőívet célirányosan várandós nőket tömörítő csoportokban tettük közzé. A várandós állapot feltételezi, hogy a felmérésben csak nők vettek részt. Földrajzi behatárolás nem történt, azonban tekintettel arra, hogy a kérdőív magyar nyelvű, kizárólag magyar nők vettek részt a felmérésben. A tervezett elemszám minimum 100 fő volt. A valós elemszám 113 fő lett. Értékelhetetlen kérdőívkitöltés nem történt, ugyanakkor néhány kérdés esetében a válaszadók egy elenyésző része nem válaszolt, melyet az értékelés során feltüntettünk. A felmérés 2019. szeptember hónapban zajlott. A kérdőívre adott válaszok eredményeit leíró statisztikai módszerek segítségével értékeltük, melynek alapján összefüggéseket kerestünk a vérszegénység és az életmódbeli jellegzetességek között. Eredmények: 1. Az alacsony bevételű háztartásokban élő nők többsége esetében diagnosztizáltak vérszegénységet 2. A napi 3 étkezésnél ritkábban étkező nők esetében gyakori a vérszegénység. 3. Kisebb arányban szednek a megkérdezett várandós nők vaspótló készítményt, mint ahányuknál ez indokolt lenne. 4. A megkérdezett nők többségénél kimutatták a vérszegénységet a terhesség beálltát követően. 5. A vérszegénységgel diagnosztizált várandós nőknek csak kis százaléka esetében vezethető vissza az állapot valamilyen vérképzőrendszeri alapbetegségre. Megbeszélés, konklúzió: Tekintettel arra, hogy világszinten milyen nagy arányban fordul elő a terhességi vérszegénység, illetve, hogy milyen súlyos, kezelés esetén elkerülhető szövődményeket eredményez a várandós nő és a magzat számára az állapot, szükséges figyelmet fordítani a terhesgondozás során a vérszegénység szűrésére és megfelelő kezelésére. A WHO ajánlása szerint terhesség alatt a vérszegénység diagnosztizálására az ajánlott módszer a teljes vérképvizsgálat. Önmagában ez csak a vörösvérsejtek csökkent számát mutatja ki, illetve, ha a vérképben más vér alkotóelemek esetében is eltérés mutatkozik, akkor feltételezni lehet vérképzőrendszeri megbetegedést. Ennek hiányában további vérvizsgálatokra van szükség (például ferritinszint, teljes vaskötő kapacitás), hogy el lehessen különíteni, mi okozza a vérszegénységet és ennek alapján lehetséges a megfelelő terápia kiválasztása is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
várandós
anémia
várandósgondozás
Megjelenés:Medicus Universalis. - 53 : 1 (2020), p. 32-33. -
További szerzők:Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos) Sikesdi Laura Takács Zoltán Simon Ildikó
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM108890
Első szerző:Barth Anita (diplomás ápoló, egészségügyi tanár)
Cím:Vesetranszplantációhoz való hozzáférés időskorban / Barth Anita, Szőllősi Gergő József, Nemes Balázs
Dátum:2020
ISSN:2062-3682 2062-3690
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar gerontológia. - 12 : Klsz. (2020), p. 23-24. -
További szerzők:Szőllősi Gergő József (1991-) (népegészségügyi ellenőr, népegészségügyi szakember) Nemes Balázs Áron (1969-) (sebész)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM103418
Első szerző:Besenyei Blanka (Gyógytornász, okleveles komplex rehabilitációs szakember)
Cím:Utánpótláskorú jégkorongozók törzsstabilitásának és egyensúlyozó képességének vizsgálata / Besenyei Blanka, Berki Krisztina, Veres-Balajti Ilona
Dátum:2020
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
jégkorong
egyensúly képesség
törzsizomerő
core izomzat
Megjelenés:Fizioterápia. - 29 : 4 (2020), p. 14-19. -
További szerzők:Berki Krisztina (1994-) (Gyógytornász, okleveles komplex rehabilitációs szakember) Veres-Balajti Ilona (1965-) (gyógytornász, egészségfejlesztő)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM097111
Első szerző:Csepregi Éva (gyógytornász, tanár)
Cím:Mozgásszegény életmód és állóképesség mértékének felmérése és fejlesztése gyógytornász hallgatók körében / Csepregi Éva, Szekanecz Zoltán, Szántó Sándor
Dátum:2020
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Fizioterápia. - 29 : 4 (2020), p. 8-13. -
További szerzők:Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM086209
Első szerző:Csepregi Éva (gyógytornász, tanár)
Cím:A légzőtorna szervezetünkre gyakorolt pozitív élettani hatásai / Csepregi Éva, Szekanecz Zoltán, Némethné Gyurcsik Zsuzsanna, Szántó Sándor
Dátum:2020
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Mozgásszervi Továbbképző Szemle. - 3 : 2 (2020), p. 63-65. -
További szerzők:Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Némethné Gyurcsik Zsuzsanna (1976-) (gyógytornász) Szántó Sándor (1968-) (belgyógyász, reumatológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM097461
Első szerző:Csuhai Éva Anett (fizioterapeuta, népegészségügyi szakember)
Cím:Ülőmunkát végző munkavállalók testtartás és gerinc mobilitásának vizsgálata bőrfelszíni-mérőműszerrel / Csuhai Éva Anett, Nagy Attila Csaba, Váradi Zsuzsanna, Veres-Balajti Ilona
Dátum:2020
Megjegyzések:A nemzetközi epidemiológiai kutatások eredményei azt mutatják, hogy a derékfájás első helyen áll a foglalkozással összefüggő betegségek rangsorában. A tanulmány célja a gerinc statikájának és mobilitásának felmérése volt az ülő munkát végző munkavállalók körében munkahelyi körülmények között, bőrfelület-mérő telemetriai eszköz segítségével. Vizsgálatunkat a NI Hungary Kft. debreceni telephelyén 2015. októberében, 95 önkéntes munkavállaló részvételével. Kérdőívvel mértük a vélt egészséget és a fizikai aktivitás szintjét, továbbá bőrfelület-mérő eszközt használtunk a testtartás és a gerinc mobilitásának felmérésére. A résztvevők átlagéletkora 34,22?7,97 év volt. A kérdőív adatai alapján válaszadók 98,3%-a általában munka idejének nagy részét ülő helyzetben tölti, 13,8% hetente 1-2 alkalommal, 12,1% pedig folyamatosan tapasztalt deréktáji panaszokat. 37,9% a fájdalmat provokáló tényezőként az ülő helyzetet választotta. A gerinc ülő és álló helyzetben mért inklinációja közötti különbsége szignifikánsnak mutatkozott (p<0,001). Az ülő és álló helyzetben nyert adatok korrelációs elemzése jelentős összefüggéseket mutatott a vizsgált paraméterek között, ami azt igazolja, hogy az ülő életmód kedvezőtlenül befolyásolja a testtartást és a gerinc biomechanikáját. Az önkitöltő kérdőívvel kapcsolatban nehézséget jelentett a visszaemlékezési torzítás és az alacsonyabb válaszadás aránya, mivel a fizikális vizsgálat kézzelfoghatóbb eredményt nyújt. A fizikális vizsgálat kivitelezésében fontos korlátozó tényező az idő, mely egy-egy vizsgálat kivitelezéséhez szükséges és egyben rendelkezésre is áll a munkavállaló részéről.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Fizioterápia. - 29 : 4 (2020), p. 20-27. -
További szerzők:Nagy Attila Csaba (1981-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, epidemiológus) Váradi Zsuzsa Veres-Balajti Ilona (1965-) (gyógytornász, egészségfejlesztő)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00005
GINOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM088857
Első szerző:Dombrádi Viktor (egészségpolitikai szakember)
Cím:A 2018-ra vonatkozó országos kórházi felmérés eredményei : tanúsítások, akkreditáció és kiválósági díjak / Dombrádi Viktor, Gődény Sándor, Gáll Tibor, Bíró Klára
Dátum:2020
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Interdiszciplináris Magyar Egészségügy. - 19 : 3 (2020), p. 29-33. -
További szerzők:Gődény Sándor (1951-) (nőgyógyász, egészségügyi minőségbiztosítási szakember) Gáll Tibor (1969-) (egészségügyi menedzser) Bíró Klára (1970-) (egészségügyi menedzsment)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00005
GINOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM108886
035-os BibID:(Scopus)85092544531 (WOS)000579755600003
Első szerző:Fekete Mónika
Cím:A tápláltsági állapot felmérése és jelentősége krónikus obstruktív tüdőbetegségben / Fekete Mónika, Pákó Judit Szőllősi Gergő, Tóth Krisztina, Szabó Mónika, Horváth Dorottya, Varga János Tamás
Dátum:2020
ISSN:0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 161 : 40 (2020), p. 1711-1719. -
További szerzők:Pakó Judit Szőllősi Gergő József (1991-) (népegészségügyi ellenőr, népegészségügyi szakember) Tóth Krisztina Szabó Mónika Horváth Dorottya (1994-) (molekuláris biológus) Varga János Tamás (Budapest)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM084109
Első szerző:Garbóczy Szabolcs
Cím:A Test Your Memory (TYM) teszt használata hazai populáción vizsgálva / Garbóczy Szabolcs, Kolozsvári László Róbert, Harsányi Szilvia, Kovács Zoltán György, Magócs Éva, Szőllősi Gergő József, Égerházi Anikó
Dátum:2020
ISSN:0237-7896
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Psychiatria Hungarica. - 35 : Suppl. 1 (2020), p. 44. -
További szerzők:Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos) Kolozsváriné Harsányi Szilvia (1983-) (okleveles egészségpolitikai szakértő) Kovács Zoltán György Magócs Éva Szőllősi Gergő József (1991-) (népegészségügyi ellenőr, népegészségügyi szakember) Égerházi Anikó (1957-) (neurológus, pszichiáter, pszichoterapeuta)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM084096
Első szerző:Garbóczy Szabolcs
Cím:A háziorvosi praxisban megjelenő fejfájásos esetek és azok sürgősségi indikációjának felállítása / Garbóczy Szabolcs, Kolozsvári László Róbert
Dátum:2020
Megjegyzések:A hazai és nemzetközi háziorvosi gyakorlatban egyaránt igen magas arányban fordulnak a betegek fejfájás miatt orvoshoz. Mivel az idegrendszer a szervezet kifejezetten kényes és érzékeny része, hajlamosak vagyunk katasztrofizálni betegségeit, és többnek látni azokat, emiatt gyakoribb az indokoltnál a fejfájásos páciens sürgősségi ellátás felé történő referálása. Egy arra alkalmas protokollt, mely segíthetne eldönteni a háziorvos számára, hogy egy bizonyos tünetekkel jelentkező eset továbbküldésre érdemes-e, minden bizonnyal nagy örömmel venne a hazai családorvosi társadalom. A nemzetközi ajánlások alapján különböző veszélyre figyelmeztető és gyanújeleket tárgyaljuk át, melyek alapján a magasabb szintű ellátóegységek felé utalás vagy a saját kompetenciakörben történő ellátás eldöntése jelentősen könnyebb. Ezzel egy olyan eszközt kaphat a háziorvos, mely leveszi az ő és esetlegesen a másodlagos ellátó válláról a terhet, a betegeknek pedig megkönnyíti a bizalom kialakítását, lerövidíti a betegutakat.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Medicus Universalis. - 53 : 1 (2020), p. 41. -
További szerzők:Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00005
GINOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM092640
Első szerző:Juhász Attila (epidemiológus)
Cím:A Népegészségügyi Elemzési Központ Információs Rendszere (NEKIR), 2020. / Juhász Attila, Nagy Csilla, Lomen Mihály, Nagy Attila, Papp Zoltán, Gál Veronika, Oroszi Beatrix
Dátum:2020
ISSN:0013-2268
Megjegyzések:A népegészségügy, valamint az egészségpolitika számára egyre nagyobb jelentőséggel bír az egészségi állapot összetevőinek, azok térbeli eloszlásának vizsgálata, a befolyásoló tényezőkből eredő kockázatok becslése, a betegségek és kockázatok térbeli összefüggésének elemzése, továbbá a magas megbetegedési/halálozási kockázatú lakosságok azonosítása, mivel lehetővé teszi célzott, hatékony népegészségügyi intervenciók megvalósítását. Egy adott területen élő lakosság egészségi állapotának feltérképezéséhez a leíró epidemiológia módszertanával nyert információk ismerete képezi a kiindulási pontot. Ezen információk segítségével készített ?területi helyzetképek, profilok" által meghatározhatók nemcsak az adott lakosság körében létező egészségproblémák, betegségterhek, hanem elvégezhető ezen problémák priorálása is aszerint, hogy mely beavatkozásoktól várható a legnagyobb egészségnyereség. A meghatározott prioritásoknak megfelelően, a ?népegészségügyi" szükségletek mentén jól tervezhetők a lakosság körében a célzott, racionalizált egészségfejlesztési programok, beavatkozások. A Népegészségügyi Elemzési Központ Információs Rendszere (továbbiakban: NEKIR) létrejöttének elsődleges célja az volt, hogy a leíró (ezen belül a tér-) epidemiológia egységes, nemzetközileg elfogadott módszertana segítségével alapvető információkat nyújtson összehasonlítható indikátorok segítségével a magyar népesség egészségi állapotáról, és az azt befolyásoló tényezőkről különböző területi felbontású szinteken a helyi, népegészségügyi, egészségfejlesztési, vagy akár egyetemi szakemberek, egészségpolitikusok számára. A NEKIR rendszer a Magyarországon rendszeresen gyűjtött adatok egységes feldolgozásával, ábrázolásával és azok felhasználóbarát hozzáférhetővé tételével szolgálja a fertőző és nem fertőző betegségekből származó legnagyobb betegségterhek csökkentését, valamint az egyenlőtlenségeket országos és helyi szinteken egyaránt.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok kutatási jelentés
folyóiratcikk
NEKIR
Megjelenés:Egészségtudomány. - 64 : 3 (2020), p. 51-83. -
További szerzők:Nagy Csilla (1970-) (epidemiológus, népegészségügyi szakember) Lomen Mihály Nagy Attila Csaba (1981-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, epidemiológus) Papp Zoltán Gál Veronika Oroszi Beatrix (1970-) (orvos, epidemiológus)
Pályázati támogatás:EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.