CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM096791
Első szerző:Blaskó Andrea
Cím:A COVID-19 betegség klinikai lefolyása a D-vitamin-ellátottság tükrében / Blaskó Andrea, Tóth E. Béla
Dátum:2021
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
COVID-19
Megjelenés:Orvostovábbképző Szemle. - 28 : 2 (2021), p. 57-63. -
További szerzők:Tóth E. Béla (1960-) (orvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM098687
Első szerző:Fodor Petra (gyógyszer-biotechnológus)
Cím:Angiogenezisgátló célzott terápiás VEGF-inhibitor és citotoxikus peptidhormon-analóg kombinált alkalmazásának vizsgálata uvealis melanomában in vitro / Fodor Petra, Molnár-Fodor Klára, Zsebik Barbara, Szabó Zsuzsanna, Dobos Nikoletta, Schally Andrew Victor, Halmos Gábor
Dátum:2021
Tárgyszavak:Orvostudományok Gyógyszerészeti tudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Onkológia. - 65 : Suppl. 1 (2021), p. 19. -
További szerzők:Molnár-Fodor Klára (1989-) (biotechnológus) Zsebik Barbara (1977-) (biofizikus) Szabó Zsuzsanna (1973-) (biológus, biológia-kémia szakos középiskolai tanár) Dobos Nikoletta (1981-) (biológus) Schally, Andrew Victor Halmos Gábor (1962-) (gyógyszerész, receptorfarmakológus, experimentális onkológus)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00043
GINOP
TKP2020-IKA-04
Egyéb
4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM098691
Első szerző:Király József (gyógyszer-biotechnológus)
Cím:A növényi alapú shikonin onkogén jellegű miRNS-expressziónak vizsgálata humán vesedaganat-sejtvonalakon Nanostring technológiával / Király József, Halmos Gábor, Szabó Zsuzsanna
Dátum:2021
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Onkológia. - 65 : Suppl.1 (2021), p. 29. -
További szerzők:Halmos Gábor (1962-) (gyógyszerész, receptorfarmakológus, experimentális onkológus) Szabó Zsuzsanna (1973-) (biológus, biológia-kémia szakos középiskolai tanár)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00043
GINOP
TKP2020-IKA-04
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM098693
Első szerző:Kónya Gábor (gyógyszer-biotechnológus)
Cím:Az indolamin-2,3-dioxigenáz (IDO) és a PTEN expressziójának vizsgálata vesetumorokban és humán vesedaganat-sejtvonalakon / Kónya Gábor, Király József, Dobos Nikoletta, Szegedi Krisztián, Zsebik Barbara, Fodor Petra, Szabó Zsuzsanna, Halmos Gábor
Dátum:2021
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Magyar Onkológia. - 65 : Suppl.1 (2021), p. 34. -
További szerzők:Király József (1995-) (gyógyszer-biotechnológus) Dobos Nikoletta (1981-) (biológus) Szegedi Krisztián (1981-) (orvos) Zsebik Barbara (1977-) (biofizikus) Fodor Petra (1994-) (gyógyszer-biotechnológus) Szabó Zsuzsanna (1973-) (biológus, biológia-kémia szakos középiskolai tanár) Halmos Gábor (1962-) (gyógyszerész, receptorfarmakológus, experimentális onkológus)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00043
GINOP
TKP2020-IKA-04
Egyéb
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM097498
Első szerző:Laczkó Laura (Biológus)
Cím:Nukleozid analógok hatásainak összehasonlítása / Laczkó-Albert Laura, Lőrincz Valéria, Polyák Lenke, Bege Miklós, Borbás Anikó, Baksa Viktória, Szemán-Nagy Gábor, Kiss Alexandra
Dátum:2021
Megjegyzések:Bevezetés: Az új nukleozid analógok szintézise és azok tesztelése egészséges, illetve tumoros sejteken egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ezek a vegyületek olyan antimetabolitok amelyek képesek megzavarni a sejtek anyagcseréjét és a szabályozási útvonalaikat, különböző pontokon. Célkitűzés: Tanulmányunk célja egy újonnan szintetizált nukleozid analóg az úgy nevezett n-153 és a már korábbról is ismert 5-fluorouracil citotoxicitásának összehasonlítása, négy különböző sejtvonalon. Az MTT-teszt segítségével a vegyületek IC50 értékét határozhatjuk meg. A timelapse felvételekkel pedig a sejtek méretét, és sejtosztódási paramétereket állapíthatjuk meg. Anyag és módszertan: A vegyületeket DMSO-ban oldottuk, mert nem befolyásolja az eredményeinket. Az MTT viabilitási tesztet 96-well plate-n végeztük el 5, 10, 20, 30, és 40 ?g/ml koncentrációkban használva a nukleozid analógokat. A felhasznált sejtvonalak a következők voltak: HaCaT, SCCVII, CHO-K1 és HeLa sejtvonalak. IC50 értékeket a GraphPad szoftverrel határoztuk meg. Eredmények: A CHO-K1 kivételével a többi tenyészet életképessége 50% alá esett, az 5 ?g/ml 5-FU koncentráció hatására. N-153 esetében a 10 ?g/ml-es koncentráció jelentősen lecsökkentette a viabilitás értékeket, kivéve a HaCaT sejtvonal. A gátlókoncentrációban alkalmazott N-153 hatására csökkent a HaCaT, és a CHO-K1 sejtvonalak anyasejtmérete. Ehhez képest az 5-FU csak a HaCaT anyasejtek méretét csökkentette szignifikánsan. Az N-153 hatására a sejtosztódási idő eltérő mértékben megnőtt a különböző sejttípusoknál, míg az 5-FU hatására szignifikáns növekedést tapasztaltunk HaCaT, SCC és HeLa sejtvonalaknál. A generációs időt tekintve a kezelés N-153-mal a CHO-K1-en kívül minden esetben megnőtt, illetve nagyfokú növekedést tapasztaltunk az 5-FU hatására is a HaCaT és a CHO-K1 sejtvonalaknál. Diszkusszió: N-153 nukleozid analóggal végzett kezelést követően a sejtek mérete, a sejtosztódás ideje, és a generációs idő jelentősen megváltozott a DMSO kontrollhoz képest. Erre az analógra a HeLa sejtek voltak a legérzékenyebbek. Kutatásunk alapján megállapítottuk, hogy az 5-FU kisebb koncentrációban csökkentette a sejtek viabilitását, mint az N-153.
ISBN:978-963-318-928-3
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Biológiai tudományok
Megjelenés:Sántha Kálmán Tudományos Kerekasztal : Absztraktkötet 2020/2021 / szerk. Matolay Orsolya, Fábián Zsófia Andrea. - p. 181. -
További szerzők:Lőrincz Valéria (1999-) (biomérnök) Polyák Lenke (1998-) (Biológus) Bege Miklós (1991-) (gyógyszerész) Borbás Anikó (1965-) (vegyész) Baksa Viktória (1990-) (biomérnök) Szemán-Nagy Gábor (1975-) (biológia tanár-molekuláris biológus) Kiss Alexandra (1994-) (gyógyszer-biotechnológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM097499
Első szerző:Laczkó Laura (Biológus)
Cím:A 700 nm-es hullámhosszúságú fény hatásának vizsgálata a szaruhártya regenerációjában in vitro karcmodell alkalmazásával / Laczkó-Albert Laura, Lőrincz Valéria, Polyák Lenke, Szemán-Nagy Gábor, Kiss Alexandra
Dátum:2021
Megjegyzések:Bevezetés: A szem szaruhártyájának sérülékenysége miatt kiemelten fontos annak vizsgálata, hogy hogyan regenerálódik ez a sejttípus és milyen tényezők befolyásolhatják a folyamatot. Célkitűzés: Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy a különböző hullámhosszúságú fények hogyan befolyásolják a sebgyógyulás folyamatát. Kontrollként vettem a 940 nm hullámhosszúságú fénnyel megvilágított sejttenyészetet, amelyet a 700 nm-es megvilágítással hasonlítottam össze. Anyag és módszertan: A humán limbális (HuLi) sejtek tenyésztésére glass bottom disheket használtam, mely miután elérte a 100%-os konfluenciát, tápfolyadékot cseréltem, ezt követően pedig 20G-s tűvel felkarcoltam. A sebgyógyulás menetét valós időben, time-lapse imaging mikroszkópos rendszerrel figyeltem meg 24 órán keresztül. Az így elkészült képszekvenciákat Fiji (ImageJ) programmal elemeztem. A monolayer területváltozását figyeltem meg a képelemző szoftverben felhasznált Region of interest (ROI) segítségével, megvizsgálva a regenerációt. Végül pedig kiszámoltuk a sejtek terjedési sebességét ?m2/min mértékegységben. Eredmények: A monolayer terjedésére 82.09 ?m2/min sebességi értéket határoztunk meg, 6.07 ?m2/min szórással. A karc teljes záródása 7 óra 16 perc (?25 perc) alatt történt meg. Ezzel szemben a kontroll, 940 nm-rel megvilágított karc terjedési sebessége 138.09?1.94 ?m2/min volt, a felsértett terület pedig 6 óra 9 perc alatt regenerálódott. Diszkusszió: Amint az eredmények mutatják, a rövidebb hullámhosszal megvilágított karcnak több időre volt szüksége az összezáródáshoz, azaz a 700 nm hullámhosszú fény lassítja a sérülés regenerációját.
ISBN:978-963-318-928-3
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Biológiai tudományok
Megjelenés:Sántha Kálmán Tudományos Kerekasztal : Absztraktkötet 2020/2021 / szerk. Matolay Orsolya, Fábián Zsófia Andrea. - p. 27. -
További szerzők:Lőrincz Valéria (1999-) (biomérnök) Polyák Lenke (1998-) (Biológus) Szemán-Nagy Gábor (1975-) (biológia tanár-molekuláris biológus) Kiss Alexandra (1994-) (gyógyszer-biotechnológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM097497
Első szerző:Lőrincz Valéria (biomérnök)
Cím:Metotrexát és az N-153 nukleozid analóg tumorellenes hatásának összehasonlítása MTT teszt és time-lapse mikroszkópia segítségével / Lőrincz Valéria Margit, Laczkó-Albert Laura, Polyák Lenke, Bege Miklós, Borbás Anikó, Baksa Viktória, Szemán-Nagy Gábor György, Kiss Alexandra
Dátum:2021
Megjegyzések:Bevezetés: A tumorterápiában egyre gyakrabban alkalmaznak nukleozid analógokat, azonban az ezek vizsgálatára használt hagyományos viabilitást vizsgáló tesztek nem nyújtanak elegendő információt. A kezelt sejtek olyan változásokon is keresztülmehetnek, amik kizárólag egyféle teszt által nem deríthetők fel. Ilyenek többek között a sejtméret változása, a sejtciklus ideje, vagy épp a sejthalál típusa. Célkitűzés: A kutatás célja egy olyan módszer kifejlesztése volt, ami az MTT teszt és a time-lapse mikroszkópia kombinációjával átfogó képet adhat a potenciálisan daganatellenes szerek hatásairól. Anyag és módszertan: A vizsgálat során metotrexátot (MTX), illetve N-153 nukleozid analógot alkalmaztunk HaCaT, SCC, CHO-K1 és HeLa sejtvonalakon. A kezelések után MTT tesztet végeztünk, majd a time-lapse videómikroszkópos felvételeket ImageJ szoftverrel elemeztük. Eredmények: Szignifikáns különbség figyelhető meg a nemtumoros HaCaT és a tumoros SCC sejtvonalak IC50 értékei között, míg CHO-K1 és HeLa esetében közel azonos értékeket kaptunk. A HaCaT sejtek mérete csökkent legnagyobb mértékben, ezzel szemben az SCC sejtek növekedtek a kezelés hatására. A sejtosztódási idő minden sejttípusban növekedett az N-153-mal való kezelést követően, különböző mértékben. A generációs idő változása HeLa sejteknél jelentős volt. Az N-153-mal való kezelés alatt apoptózist nem figyeltünk meg, nekrotikus testek viszont képződtek, kivéve a CHO-K1 sejteknél. MTX kezelés hatására megnövekedett a sejtméret. CHO-K1 tenyészetben itt sem történt reziduális test képződés. A legtöbb nekrotikus test a HaCaT sejtek esetében képződött a 48 órás megfigyelés során. Diszkusszió: A sejtek mérete, az osztódási idő és a generációs idő jelentősen változott a kontrollhoz képest. A HeLa sejtek voltak a legérzékenyebbek az N-153-ra. A kutatás során az is kiderült, hogy az MTX kisebb mértékben csökkenti a sejtek életképességét, mint az N-153.
ISBN:978-963-318-928-3
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Biológiai tudományok
Megjelenés:Sántha Kálmán Tudományos Kerekasztal : Absztraktkötet 2020/2021 / szerk. Matolay Orsolya, Fábián Zsófia Andrea. - p. 183. -
További szerzők:Laczkó Laura (1999-) (Biológus) Polyák Lenke (1998-) (Biológus) Bege Miklós (1991-) (gyógyszerész) Borbás Anikó (1965-) (vegyész) Baksa Viktória (1990-) (biomérnök) Szemán-Nagy Gábor (1975-) (biológia tanár-molekuláris biológus) Kiss Alexandra (1994-) (gyógyszer-biotechnológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.