CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM070829
Első szerző:Ceglédi Erzsébet (biológia-kémia szakos középiskolai tanár)
Cím:Az iskolai teljesítményt befolyásoló tényezők vizsgálata / Ceglédi Erzsébet, Máth János
Dátum:2013
ISSN:1419-872X
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Alkalmazott pszichológia 13 : 4 (2013), p. 23-46. -
További szerzők:Máth János (1959-) (matematikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM116255
Első szerző:Szabó Renáta Krisztina
Cím:A reziliencia és a proaktív megküzdés összefüggéseinek vizsgálata / Szabó Renáta Krisztina, Máth János, Sztancsik Veronika
Dátum:2019
ISSN:1419-872X
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban a reziliencia és proaktív coping összefüggéseit vizsgáltuk a kapunyitás mint modellkrízis helyzetében. A két pozitív pszichológiai jelenség kapcsolatára helyeztük a hangsúlyt, de a krízis megélésében játszott szerepüket is megvizsgáltuk. Schwarzer és Knoll (2003) elméletében a proaktív megküzdés olyan pozitív és jövőorientált megküzdési mód, ami a személyiség fejlesztését szolgálja. A reziliencia ezzel szemben a múltban bekövetkezett nehézségekkel való pozitív megküzdést jelenti, azaz hangsúlyosan a múltból ered, de hasonlóképpen a személyiség fejlődését, megerősödését teszi lehetővé. A fatal felnőttkor jellegzetes krízise a kapunyitási krízis, amit pozitívan befolyásolhat a pozitív pszichológiai erőforrások megléte vagy hiánya. Módszer: A kérdőíves vizsgálat középpontjában 18-28 év közötti egyetemi hallgatók álltak, akiknél bizonyítottan megjelenhet a kapunyitási krízis. A krízis megélésének súlyosságát vizsgáltuk a reziliencia és a proaktív megküzdés függvényében a Kapunyitási Pánik Kérdőív (QLC), a Connor-Davidson Reziliencia Skála (CD-RISC) és a Proaktív Megküzdés Kérdőív (PCI) Proaktív Megküzdés Skála segítségével. Emellett megvizsgáltuk, mennyiben van szó rokon jelenségekről, miben hasonlít és különbözik a két konstruktum. Eredmények: A vizsgált 185 fő válaszai alapján a reziliencia és a proaktív coping erős korrelációs kapcsolatban állnak. A krízis meglétét szintén befolyásolta a két jellemző magasszintje. Úgy tűnik, védőfaktorként fontos szerepük lehet az egyes normatív krízisekkel való megküzdésben. A reziliencia és a proaktív coping hasonló konstruktumnak bizonyultak a céltudatosság és az érzelmi regeneráció tekintetében. Következtetések: Eredményeink alapján feltételezhető, hogy a vizsgált pozitív pszichológiai jelenségek nemcsak rokoni kapcsolatban vannak, hanem részben meg is feleltethetőek egymásnak. Emellett az eredmények alátámasztották azt is, hogy a krízisek megélésének mértéke függ a különböző megküzdési módoktól, készségektől, mentális egészségtől.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok kutatási jelentés
folyóiratcikk
reziliencia
proaktív coping
kapunyitási pánik
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 19 : 4 (2019), p. 73-99. -
További szerzők:Máth János (1959-) (matematikus) Sztancsik Veronika (1977-) (pszichológus, angol szakfordító, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM067121
Első szerző:Sztancsik Veronika (pszichológus, angol szakfordító, klinikai szakpszichológus)
Cím:Szkizofréniával élők megbélyegzettségének mérése / Sztancsik Veronika, Máth János, Pék Győző
Dátum:2017
ISSN:1419-872X
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések: Az elmúlt évek kutatásai megerősítik, hogy az észlelt megbélyegzés rombolja a mentális betegek önbecsülését. Azonban az észlelt stigma nem azonos az önstigmával, nem magyarázza például a pszichiátriai betegek közötti nagy eltéréseket az önkép stigma miatti különböző mértékű változásában (Corrigan és mtsai, 2012). Bemutatjuk Corrigan és Watson (2002) négy lépcsős progresszív elméleti modelljét, mely a pszichiátriai betegséghez kapcsolódó önstigma szintjeit és különbségeit magyarázza. Módszer: Kipróbáltuk a fenti modellre épülő mérőeszköz (SSMIS-SF) első magyar fordítását 81 fős szkizofrénia vagy szkizoaffektív zavar diagnózissal élő mintán. Hierarchikus klaszter analízis segítségével vizsgáltuk az elméleti modell feltevéseit. Megvizsgáltuk továbbá az önstigma eredmények összefüggését a WHO Általános Jóllét Indexének értékeivel. Eredmények: Corrigan és munkatársai progresszív modellje - kis módosítással - igazolódni látszik. Az önstigma szintje és a jóllét mértéke a várható összefüggést mutatja. Következtetések: Kutatásunk olyan elővizsgálatnak tekinthető, mely bemutat egy, a mentális betegségek önstigmájának mérésére alkalmas, hazai validálásra és alkalmazásra érdemes eszközt és modellt. Emellett felhívja a figyelmet arra, hogy a jóllétet negatívan befolyásoló önstigma megelőzése azzal kezdődhetne el, ha társadalmi, kulturális sztereotípiákon változtatnánk pozitív módon.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
mentális betegség
önstigma
szkizofrénia
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia 17 : 1 (2017), p. 41-57. -
További szerzők:Máth János (1959-) (matematikus) Pék Győző (1955-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM066460
Első szerző:Sztancsik Veronika (pszichológus, angol szakfordító, klinikai szakpszichológus)
Cím:A "szkizofrénia" diagnózis jelentésének vizsgálata laikus vizsgálati személyek körében / Sztancsik Veronika, Máth János, Pék Győző
Dátum:2015
ISSN:1419-872X
Megjegyzések:Háttér és célkitűzések: Vizsgálatunk a mentális betegségekkel járó megbélyegzés kutatásának alapjaként arra keresi a választ, mennyiben különbözik általában egy pszichiátriai beteg megítélése a szkizofrénia diagnózissal ellátott beteg megítélésétől, különös tekintettel a betegség okaira, kezelhetőségére és prognózisára, valamint veszélyességére vonatkozóan. Módszer: 167 önkéntes vizsgálati személy random módon került a két kísérleti csoportba, a független változóként használt "vignetta" elolvasása után válaszoltak kérdőívünkre. Eredmények: A szkizofrénia címke a genetikailag meghatározott, veleszületett idegfejlődési rendellenesség irányába mozdítja el a laikus oki vélekedéseket. Ugyanakkor a diagnózis nem változtat azon, hogy mennyien értenek egyet: kapcsolati vagy családi kommunikációs jellemzők játszhatnak szerepet a betegség kialakulásában. A szkizofrénia diagnózis a kezelési lehetőségek és prognózis tekintetében a gyógyszeres kezelésre szoruló, pszichoterápiával is kezelhető, ezek mellett javuló, de krónikus betegség képét inkább előhívja, mint a diagnózis nélküli leírás. Valószínűbb a diagnózis mellett a veszélyesség súlyosabb megítélése és ezzel összefüggésben a kevésbé pozitív személyiség-megítélés is. Következtetések: Használt módszereink alkalmasnak látszanak a diagnózis jelentésmódosító hatásának detektálására, a címke jelentésének leíró jellemzésére. Egy antistigma-program során hasonló módszerekkel mérhetőek lennének az intervenció előtti és utáni vélekedések, attribúciók különbségei.
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
mentális betegség
szkizofrénia
stigma
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia 15 : 2 (2015), p. 73-85. -
További szerzők:Máth János (1959-) (matematikus) Pék Győző (1955-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM044655
Első szerző:Turmezeyné Heller Erika
Cím:A zenei képesség fejlődésének vizsgálata / Turmezeyné Heller Erika, Máth János, Balogh László
Dátum:2005
Tárgyszavak:Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Alkalmazott Pszichológia. - 7 : 4 (2005), p. 100-123. -
További szerzők:Máth János (1959-) (matematikus) Balogh László (1944-) (pszichológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1