Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM107630
035-os BibID:	(Scopus)85130204539
Első szerző:	Fodor Szilvia (pszichológus)
Cím:	A tanórán és iskolán kívüli tanulási elfoglaltságok motivációjának kvalitatív vizsgálata kiemelkedő kognitív képességű tanulóknál / Fodor Szilvia, Páskuné Kiss Judit, Máth János, Fehér Ágota
Dátum:	2021
ISSN:	0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:	Háttér és célkitűzések: A tanulási és elsajátítási motiváció a tehetségfejlődés folyamatának az alapvető hajtóerejét jelenti. A motivációs háttér kvalitatív vizsgálata ezért különösen érdekes, ugyanakkor kevéssé alkalmazott módszer a tehetségkutatásban. Célunk, hogy kutatásunkkal a motiváció eddig kevésbé feltárt aspektusait vizsgáljuk, az eredményekkel pedig elősegítsük a tehetségfejlődés optimális támogatását. Módszer: A Magyar Templeton Program beválogatási folyamata során az intellektuális téren tehetségesnek nevezhető tanulók (N = 2132) motivációját különféle eszközökkel vizsgáltuk, többek között egy félig strukturált írásbeli interjú segítségével térképeztük fel a tanórán kívüli elfoglaltságaikat, illetve azok motivációs hátterét. Ez utóbbit elsősorban a kedvelt tevékenységre vonatkozó "Miért szereted?" kérdés mentén, mert a kedvelt tevékenység, illetve a választás indoklása feltételezhetően a személy jellegzetes motivációs témáira utal. A válaszokat tartalomelemzéssel vizsgáltuk. Eredmények: Az elfoglaltságok mennyiségének és megjelenési formáinak feltérképezése során kiderült, hogy a kognitív téren tehetséges fi atalok között is jelentős az olyan iskolán kívüli tevékenységek mennyisége, amelyek nem az akadémiai területekhez kötődnek: a leggyakoribb válasz a sport volt. A válaszok tartalomelemzése során azt találtuk, hogy a kompetencia és az érdeklődés a kedvelt tevékenységek fő motivációs hajtóereje, illetve hogy az életkor előrehaladtával csökken az identifi káció és az érdeklődés, valamint nő a kompetencia és az ego-célok szerepe. A befektetett idő összefüggést mutat a sikerélmény megélésével és a társas élményekkel, de ebből a szempontból jelentősek a tanulási-tanítási kontextus jellegzetességei is. Következtetések: Megállapíthatjuk, hogy a gyerekeket jellemző késztetések nem választhatók el a tanulási környezet tartós jellemzőitől (kihívást jelentő feladatok, kreatív klíma, társas inspiráció), valamint hogy az autonómia, a fejlődés iránti vágy és a kapcsolódás iránti szükséglet a tanulási tevékenységek belső motivációjának meghatározó elemei.
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk motiváció kvalitatív elemzés iskolán kívül elfoglaltságok tehetségfejlődés
Megjelenés:	Magyar Pszichologiai Szemle. - 76 : 2 (2021), p. 393-420. -
További szerzők:	Páskuné Kiss Judit (1964-) (pszichológus) Máth János (1959-) (matematikus) Fehér Ágota
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM054178
Első szerző:	Kovács Judit (pszichológus)
Cím:	"Elég-e már a rosszból?" : az eszkalálódó konfliktusból való kilépés kísérletes vizsgálata a viszonzatlan békülési gesztus és a mentalizációs képesség függvényében / Kovács Judit, Pántya József, Bernáth Ágnes, Máth János, Hidegkuti István
Dátum:	2012
ISSN:	0025-0279 1588-2799
Megjegyzések:	Az interperszonális konfliktusok gyakran eszkalálódnak: az egyik félellenséges gesztusát követi a mási-ké. A tét jellemzően emelkedik, az okozott és viszonzásképpkapott károk egyre nagyobbak. Ez a folyamatmindenkinek árt, s a felek gyakran élik meg azt, hogy szeretnének belőle kilépni, de a folyamatnakolyan sodrása van, ami ezt nem engedi megtenni.Kísérletes vizsgálatunkban, amelyben 90 fővett részt, azt tanulmányoztuk, hogy az eszkalálódókonfliktusokból való kilépést bizonyosinteraktív és személyi változók hogyan befolyásolják. Az interaktívtényezők közül a viszonzatlan békülési gesztus, a személyi változók közül pediga mentalizációs képességhatása állt érdeklődésünk középpontjában. Kérdéseink megválaszolására egy olyan kísérletes játékhozfordultunk, amelyben jól értelmezhetőek voltak az eszkalálódó konfliktus,a békülési gesztus, a viszon-zatlan békülési kezdeményezés ésa bosszú jelenségei. A kísérletesjátékot azért tartottuk megfelelőkeret-nek, mert a viszonzatlan békülésigesztus hatásának megragadása kontrollált környezetben lehetségesbenne, másrészt a mentalizációsképesség feltételezett hatásai a stratégiai játékokban megfelelően kibon-takozhatnak.A viszonzatlan békülési gesztus későbbi megegyezést befolyásoló hatásáról felállított hipotézisünk egy-értelműmegerősítést nyert: ez azesemény nehezíti a későbbi megegyezést. Normát sért, a kezdeményezőfelet ezáltal presztízssérelem éri, ami az egyébként is jelenlevőanyagi veszteségekhez adódóan további megtorlásra ösztönöz. A mentalizációs képességgel kapcsolatban pedig sikerült megerősíteni azt a vára-kozásunkat, hogy konfliktusviselkedés esetén a jobb mentalizációval bíró személyek (esetünkben a Szem-ből olvasás tesztben jobb eredményt elérőszemélyek), valószínűleg az empátia közvetítésével, könnyebbenbékülnek, könnyebben tudnak megegyezésrejutván véget vetni a konfliktusoknak.
Tárgyszavak:	Bölcsészettudományok Pszichológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban konfliktus megbocsátás bosszú mentalizáció Doktori iskola
Megjelenés:	Magyar Pszichológiai Szemle 67 : 4 (2012), p. 653-671. -
További szerzők:	Bernáth Ágnes (1983-) (pszichológus) Pántya József (1982-) (pszichológus) Máth János (1959-) (matematikus) Hidegkuti István (1974-) (pszichológus, pszichológia szakfordító)
Pályázati támogatás:	TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 TÁMOP Humán Tudományok Doktori Iskola
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: