Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 6 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM116255
Első szerző:
Szabó Renáta Krisztina
Cím:
A reziliencia és a proaktív megküzdés összefüggéseinek vizsgálata / Szabó Renáta Krisztina, Máth János, Sztancsik Veronika
Dátum:
2019
ISSN:
1419-872X
Megjegyzések:
Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban a reziliencia és proaktív coping összefüggéseit vizsgáltuk a kapunyitás mint modellkrízis helyzetében. A két pozitív pszichológiai jelenség kapcsolatára helyeztük a hangsúlyt, de a krízis megélésében játszott szerepüket is megvizsgáltuk. Schwarzer és Knoll (2003) elméletében a proaktív megküzdés olyan pozitív és jövőorientált megküzdési mód, ami a személyiség fejlesztését szolgálja. A reziliencia ezzel szemben a múltban bekövetkezett nehézségekkel való pozitív megküzdést jelenti, azaz hangsúlyosan a múltból ered, de hasonlóképpen a személyiség fejlődését, megerősödését teszi lehetővé. A fatal felnőttkor jellegzetes krízise a kapunyitási krízis, amit pozitívan befolyásolhat a pozitív pszichológiai erőforrások megléte vagy hiánya. Módszer: A kérdőíves vizsgálat középpontjában 18-28 év közötti egyetemi hallgatók álltak, akiknél bizonyítottan megjelenhet a kapunyitási krízis. A krízis megélésének súlyosságát vizsgáltuk a reziliencia és a proaktív megküzdés függvényében a Kapunyitási Pánik Kérdőív (QLC), a Connor-Davidson Reziliencia Skála (CD-RISC) és a Proaktív Megküzdés Kérdőív (PCI) Proaktív Megküzdés Skála segítségével. Emellett megvizsgáltuk, mennyiben van szó rokon jelenségekről, miben hasonlít és különbözik a két konstruktum. Eredmények: A vizsgált 185 fő válaszai alapján a reziliencia és a proaktív coping erős korrelációs kapcsolatban állnak. A krízis meglétét szintén befolyásolta a két jellemző magasszintje. Úgy tűnik, védőfaktorként fontos szerepük lehet az egyes normatív krízisekkel való megküzdésben. A reziliencia és a proaktív coping hasonló konstruktumnak bizonyultak a céltudatosság és az érzelmi regeneráció tekintetében. Következtetések: Eredményeink alapján feltételezhető, hogy a vizsgált pozitív pszichológiai jelenségek nemcsak rokoni kapcsolatban vannak, hanem részben meg is feleltethetőek egymásnak. Emellett az eredmények alátámasztották azt is, hogy a krízisek megélésének mértéke függ a különböző megküzdési módoktól, készségektől, mentális egészségtől.
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Pszichológiai tudományok
kutatási jelentés
folyóiratcikk
reziliencia
proaktív coping
kapunyitási pánik
Megjelenés:
Alkalmazott Pszichológia. - 19 : 4 (2019), p. 73-99. -
További szerzők:
Máth János (1959-) (matematikus)
Sztancsik Veronika (1977-) (pszichológus, angol szakfordító, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM067121
Első szerző:
Sztancsik Veronika (pszichológus, angol szakfordító, klinikai szakpszichológus)
Cím:
Szkizofréniával élők megbélyegzettségének mérése / Sztancsik Veronika, Máth János, Pék Győző
Dátum:
2017
ISSN:
1419-872X
Megjegyzések:
Háttér és célkitűzések: Az elmúlt évek kutatásai megerősítik, hogy az észlelt megbélyegzés rombolja a mentális betegek önbecsülését. Azonban az észlelt stigma nem azonos az önstigmával, nem magyarázza például a pszichiátriai betegek közötti nagy eltéréseket az önkép stigma miatti különböző mértékű változásában (Corrigan és mtsai, 2012). Bemutatjuk Corrigan és Watson (2002) négy lépcsős progresszív elméleti modelljét, mely a pszichiátriai betegséghez kapcsolódó önstigma szintjeit és különbségeit magyarázza. Módszer: Kipróbáltuk a fenti modellre épülő mérőeszköz (SSMIS-SF) első magyar fordítását 81 fős szkizofrénia vagy szkizoaffektív zavar diagnózissal élő mintán. Hierarchikus klaszter analízis segítségével vizsgáltuk az elméleti modell feltevéseit. Megvizsgáltuk továbbá az önstigma eredmények összefüggését a WHO Általános Jóllét Indexének értékeivel. Eredmények: Corrigan és munkatársai progresszív modellje - kis módosítással - igazolódni látszik. Az önstigma szintje és a jóllét mértéke a várható összefüggést mutatja. Következtetések: Kutatásunk olyan elővizsgálatnak tekinthető, mely bemutat egy, a mentális betegségek önstigmájának mérésére alkalmas, hazai validálásra és alkalmazásra érdemes eszközt és modellt. Emellett felhívja a figyelmet arra, hogy a jóllétet negatívan befolyásoló önstigma megelőzése azzal kezdődhetne el, ha társadalmi, kulturális sztereotípiákon változtatnánk pozitív módon.
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Pszichológiai tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
mentális betegség
önstigma
szkizofrénia
Megjelenés:
Alkalmazott Pszichológia 17 : 1 (2017), p. 41-57. -
További szerzők:
Máth János (1959-) (matematikus)
Pék Győző (1955-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM067039
Első szerző:
Sztancsik Veronika (pszichológus, angol szakfordító, klinikai szakpszichológus)
Cím:
Laikus vizsgálati személyek a pszichiátriai betegek gyermekvállalásáról / Sztancsik Veronika, Máth János, Pék Győző
Dátum:
2013
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Pszichológiai tudományok
előadáskivonat
laikus nézetek
gyermekvállalás
stigmatizáció
pszichózis
Megjelenés:
Kapcsolataink világa : a Magyar Pszichológiai Társaság XXII. Országos tudományos nagygyűlése : kivonatkötet / fel. szerk. Vargha András. - p. 176. -
További szerzők:
Máth János (1959-) (matematikus)
Pék Győző (1955-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
4.
001-es BibID:
BIBFORM066458
Első szerző:
Sztancsik Veronika (pszichológus, angol szakfordító, klinikai szakpszichológus)
Cím:
A megbélyegzettség (önstigma) és a diszkrimináció tapasztalatok összefüggéseinek vizsgálata szkizofréniával élők körében / Sztancsik Veronika, Máth János, Pék Győző
Dátum:
2016
Megjegyzések:
A szkizofréniával élők stigma és diszkrimináció tapasztalatainak megismerése igen fontos, nem csak az elvárható társadalmi szolidaritás miatt, hanem a kezelés sikeressége, a gyógyulás, rehabilitáció érdekében is. Szkizofréniával élni ma Magyarországon, rosszabb életminőséget jelent, nem csak az egészségesekhez, de más krónikus betegséggel élőkhöz képest is (Péntek és mtsai, 2012). Korábbi kutatásaink megerősítik, a szkizofrénia címkével kedvezőtlenebb megítélésre számíthat egy személy nem csak a ?nem beteg" emberekkel való összehasonításban, de a diagnózis nélküli, meg nem nevezett pszichiátriai betegséggel élő személyekkel összehasonlítva is (Sztancsik-Máth-Pék, 2013, 2015).Jelen kutatás 81 szkizofréniával vagy szkizoaffektív zavarral élő vizsgálati személy stigma- és diszkrimináció tapasztalatait vizsgálja. A megbélyegzés és a diszkrimináció bár egymáshoz kapcsolódó folyamatok, nem azonosak egymással, ezért vizsgálatunk célja az is, hogy a fogalmi tisztázást követően empirikusan vizsgáljuk meg, milyen viszonyban vannak ezek a konstruktumok egymással. Az érintettek stigmatizáltságának mérésére a Mentális Betegség Önstigmája kérőívet, angol eredeti elnevezéséből Self-Stigma of Mental Illness Scale-t (SSMIS) használtuk, melynek első hazai kipróbálása történt meg a kutatás során (Corrigan és munkatársai 2006, 2011, 2012; Sztancsik-Máth-Pék 2016 ? megjelenés alatt). A diszkrimináció tapasztalatok mérésére a nemzetközi kutatásokban már itthon is használt Diszkrimináció és Stigma becslő Skálát, azaz a Discrimination and Stigma Scale-t (DISC-12) alkalmaztuk (Thornicroft és mtsai, 2008; Harangozó és mtsai, 2013). Eredményeink szerint az önstigma mértéke nem a negatív diszkriminációs tapasztalatok pontszámaival korrelál pozitívan, hanem azzal, hogy az életnek hány területén nincs egyáltalán releváns (akár semleges) tapasztalata a válaszadónak. Mindez azt erősíti meg, hogy a súlyosabb stigma élménnyel jellemezhető vizsgálati személyek társas élettere beszűkültebb.
ISBN:
978-615-80241-2-9
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Pszichológiai tudományok
előadáskivonat
megbélyegzés
stigma
diszkrimináció
Megjelenés:
Múlt és jelen összeér: Magyar Pszichológiai Társaság XXV. Jubileumi Országos Tudományos Nagygyűlése: Kivonatkötet / fel. szerk. Vargha András. - p. 268. -
További szerzők:
Máth János (1959-) (matematikus)
Pék Győző (1955-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
5.
001-es BibID:
BIBFORM066460
Első szerző:
Sztancsik Veronika (pszichológus, angol szakfordító, klinikai szakpszichológus)
Cím:
A "szkizofrénia" diagnózis jelentésének vizsgálata laikus vizsgálati személyek körében / Sztancsik Veronika, Máth János, Pék Győző
Dátum:
2015
ISSN:
1419-872X
Megjegyzések:
Háttér és célkitűzések: Vizsgálatunk a mentális betegségekkel járó megbélyegzés kutatásának alapjaként arra keresi a választ, mennyiben különbözik általában egy pszichiátriai beteg megítélése a szkizofrénia diagnózissal ellátott beteg megítélésétől, különös tekintettel a betegség okaira, kezelhetőségére és prognózisára, valamint veszélyességére vonatkozóan. Módszer: 167 önkéntes vizsgálati személy random módon került a két kísérleti csoportba, a független változóként használt "vignetta" elolvasása után válaszoltak kérdőívünkre. Eredmények: A szkizofrénia címke a genetikailag meghatározott, veleszületett idegfejlődési rendellenesség irányába mozdítja el a laikus oki vélekedéseket. Ugyanakkor a diagnózis nem változtat azon, hogy mennyien értenek egyet: kapcsolati vagy családi kommunikációs jellemzők játszhatnak szerepet a betegség kialakulásában. A szkizofrénia diagnózis a kezelési lehetőségek és prognózis tekintetében a gyógyszeres kezelésre szoruló, pszichoterápiával is kezelhető, ezek mellett javuló, de krónikus betegség képét inkább előhívja, mint a diagnózis nélküli leírás. Valószínűbb a diagnózis mellett a veszélyesség súlyosabb megítélése és ezzel összefüggésben a kevésbé pozitív személyiség-megítélés is. Következtetések: Használt módszereink alkalmasnak látszanak a diagnózis jelentésmódosító hatásának detektálására, a címke jelentésének leíró jellemzésére. Egy antistigma-program során hasonló módszerekkel mérhetőek lennének az intervenció előtti és utáni vélekedések, attribúciók különbségei.
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Pszichológiai tudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
mentális betegség
szkizofrénia
stigma
Megjelenés:
Alkalmazott Pszichológia 15 : 2 (2015), p. 73-85. -
További szerzők:
Máth János (1959-) (matematikus)
Pék Győző (1955-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
6.
001-es BibID:
BIBFORM047153
Első szerző:
Sztancsik Veronika (pszichológus, angol szakfordító, klinikai szakpszichológus)
Cím:
Stigmatization of psychiatric patients and schizophrenic people in Hungary / Veronika Sztancsik, János Máth, Győző Pék
Dátum:
2013
Tárgyszavak:
Bölcsészettudományok
Pszichológiai tudományok
könyvfejezet
Doktori iskola
Megjelenés:
Interdisciplinary Research in Humanities / ed. Gergely Angyalosi, Ákos Münnich, Gabriella Pusztai. - p. 297-310. -
További szerzők:
Máth János (1959-) (matematikus)
Pék Győző (1955-) (pszichológus, klinikai szakpszichológus)
Pályázati támogatás:
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Humán Tudományok Doktori Iskola
Internet cím:
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.