CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM076377
035-os BibID:(Scopus)85058890268
Első szerző:Buró Botond (geográfus)
Cím:Megjegyzések Kalmár János, Kuti László, Kátai János, Figler Renáta és Füleky György: Kovárványcsíkok képződése a Nyírség homoktalajában című tanulmányához / Buró Botond, Lóki József, Négyesi Gábor, Novák Tibor József
Dátum:2018
ISSN:0002-1873 1588-2713
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok hozzászólás
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 67 : 2 (2018), p. 245-252. -
További szerzők:Lóki József (1946-) (geográfus) Négyesi Gábor (1980-) (geográfus) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM118721
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:A hazai genetikai talajosztályozás megújításának szükségessége - 1. A nevezéktan és a struktúra korrekcióra szoruló elemeinek azonosítása / Novák Tibor József, Tóth Tibor, Makó András, Kocsis Mihály, Bakacsi Zsófia, Bidló András, Bartha Károly, Czigány Szabolcs, Tóth Gergely, Horváth Adrienn, Hernádi Hilda
Dátum:2024
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:A tanulmány a magyar genetikai osztályozás sok szempontból kritizált rendszerének következetlenségeit, illetve ellentmondásait elemzi azzal a szándékkal, hogy a rendszer fő jellemzőinek: a talajtaxonok elnevezésének és tartalmának megőrzése mellett szakmai párbeszédet indítson a hibák kijavításának lehetőségéről és a rendszer megújításáról. Rámutattunk a nevében és koncepciójában genetikus, szerkezetében hierarchikus osztályozási rendszer hibrid jellegére: arra, hogy a fő genetikus szempont csak a főtípusok aggregációs szintjén érvényesül maradéktalanul, míg a típusoknál már mintegy egyharmad arányban diagnosztikus szempontok jelentik az elkülönítés alapját. Alsóbb hierarchiaszinteken (altípus, változat) pedig csaknem tisztán diagnosztikus az osztályozás. Listába rendeztük azokat a problémás típus, altípus és változati elnevezéseket, amelyek több hierarchiaszinten azonos névvel, és esetleg eltérő tartalommal fordulnak elő, illetve azonos hierarchiaszinten, de eltérő definíciókkal szerepelnek, vagy éppen szinonímnak tekinthetők, az eltérő elnevezés mögött rejlő azonos tartalom miatt. A vitacikk szándéka, hogy a kiszűrt hibák, következetlenségek széleskörű szakmai egyeztetést követően javításra kerüljenek.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
talajosztályozás
genetikai osztályozás
talajosztályozás megújítása
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - Megjelenés alatt : - (2024), p. 1-27. -
További szerzők:Tóth Tibor Makó András Kocsis Mihály Bakacsi Zsófia (1970-) (agrármérnök, környezetgazdálkodási szakmérnök, talajtani szakmérnök) Bidló András Bartha Károly Czigány Szabolcs Tóth Gergely Horváth Adrienn Hernádi Hilda
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM078617
035-os BibID:(Scopus)85058879481
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:Antropogén hatások becslése hazai talajokban felszínborítási adatok és WRB diagnosztika alapján / Novák Tibor József, Incze József
Dátum:2018
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:Az ember által végzett tevékenységek jelenlétüktől kezdve hatást gyakorolnak a talajra. Hogy ez a hatás mikor válik olyan mértékűvé vagy jellegűvé, amely miatt azt a talajképződés többi tényezőitől megkülönböztetve egy hatodik talajképző tényezőként kell kezelnünk (DUDAL, 2005), arról megoszlanak az egyes szerzők nézetei. Az egyik álláspont szerint az ipari forradalom óta eltelt 2-300 év, vagy az ember és társadalom megváltozott viszonyára alapozva csak a második ipari forradalmat követő időszak tekinthető lényegesen új korszaknak a talajok fejlődésében (LEWIS & MASLIN, 2015). Mások már az első kerámiák és fémtárgyak készítésétől, mintegy 5000 évvel ezelőttől számítják a korai Anthropocén és az antropogén talajok megjelenését (MONASTERSKY, 2015). Néhány szerző éppen az antropogén talajok, mint sztratigráfiailag megragadható entitások megjelenésében látják az új, emberi társadalom tevékenységei által lényegesen meghatározott földtörténeti kor, az Anthropocén bevezetésének jogosultságát (CERZINI & SCALENGHE, 2011; RICHTER et al., 2015), és annak kezdetét mintegy 2000 évvel ezelőttre teszik.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok kutatási jelentés
folyóiratcikk
anthropogenic influences
soil naturalness
land cover
WRB diagnostics
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 67 : 2 (2018), p. 179-197. -
További szerzők:Incze József (1988-) (geográfus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM067317
035-os BibID:(Scopus)84999106800
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:Szekunder karbonátok mennyisége és vertikális eloszlása tokaji talajszelvényekben / Novák Tibor József, Csámer Árpád, Incze József, Papp István, Rózsa Péter
Dátum:2016
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:The forms and stocks of secondary carbonate accumulations and the distribution of secondary carbonate content were investigated in 20 soil profiles from Nagy-hegy, Tokaj. The secondary carbonate content varied to a great extent under different lithological conditions. The frequency of carbonate crusts coating the coarse fragments to a thickness of 1?7 mm was especially conspicuous. In selected profiles the amount of secondary carbonates was analysed separately for three carbonate pools: in the fine earth (<2 mm), in carbonate crusts and other concentrations, and in the skeletal part of the soils (dominantly dacite blocks and boulders). In one profile a calculation was made of the calcium carbonate stocks (in kg m?2) in the separate fractions of the fine earth, the skeletal fraction and the carbonate crusts and concentrations. The values obtained for the distinct soil horizons were then summed for the whole profile above the continuous hard rock.The loess deposits can be regarded as the primary source of calcium carbonate, but many types of secondary carbonate accumulations occurred in places where the loess deposits were completely eroded or the original surface of the soil was only preserved on terraces with retaining walls. The results suggest that the highest accumulation of calcium carbonate occurs in profiles where loess, redeposited loess or colluvial deposit covers weathered volcanic rocks (pyroxene dacite), resulting in lithological discontinuity.The carbonate crusts consisted of 55?96 % (m/m) CaCO3, and the coarse fraction (dacite boulders and blocks) also had a higher calcium carbonate content (5-10 % m/m) than the non-weathered pyroxene dacite. The calcium carbonate stocks in Calcic accumulation horizons proved to be 2.5 times higher than in the overlying soil horizons.The accumulation forms of carbonates in the soil profiles and the lack of loess deposits on the top of the soil profiles suggest that the calcium carbonate was accumulated in the transitional zone between the loess and the weathered volcanic rocks. This appears to have taken place under humid climatic conditions, unlike the recent climate, and can thus be regarded at least partially as the result of paleoecological processes.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Tokaj
másodlagos karbonátok
lösz
kolluvium
lejtőhordalék
termoanalitika
Nagy-hegy
Megjelenés:Agrokémia és talajtan. - 65 : 2 (2016), p. 193-206. -
További szerzők:Csámer Árpád (1976-) (geológus) Incze József (1988-) (geográfus) Papp István Rózsa Péter (1956-) (petrográfus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM105343
035-os BibID:(Scopus)85137766661
Első szerző:Tóth Tibor
Cím:Class separability, correlation to biomass, parsimony and homogeneity of classes as criteria to decide on the goodness-of-classification when comparing Hungarian soil classification to World Reference Base inside a slightly saline plot / Tibor Tóth, Tibor Novák, András Makó, Bence Gallai, Szabolcs Czigány, Mátyás Árvai, János Mészáros, Mihály Kocsis, Péter László, Sándor Koós, Kitti Balog
Dátum:2022
ISSN:0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:As a means of assisting the selection of promising soil classification systems, a set of criteria were presented and tested. Inside the studied slightly saline plot World Reference Base (WRB) and Hungarian soil classification (HU) were compared at all four levels in terms of class separability, correlation to biomass, parsimony and homogeneity of classes. WRB surpassed HU in terms of the very important homogeneity of classes only, but HU performed better in terms of class separability, correlation to biomass and parsimony of classes. With many possible classification units WRB categorized the soil into a large number of classes, but 67% and 78% of them were single-profile classes at levels 3 and 4, respectively inside the ca 0.9 km2 area.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
NDVI
elevation
boxplot
scattergram
Megjelenés:Agrokémia és Talajtan. - 71 : 1 (2022), p. 149-182. -
További szerzők:Novák Tibor (1973-) (geográfus) Makó András Gallai Bence Czigány Szabolcs Árvai Mátyás Mészáros János Kocsis Mihály László Péter Koós Sándor (agrár) Balog Kitti
Pályázati támogatás:124290
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1