CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM088279
Első szerző:Bók Tünde
Cím:A Hortobágyi Nemzeti Park határvonalán megjelenő veszélyeztető tényezők vizsgálata / Bók Tünde, Molnár Attila, Novák Tibor József, Végvári Zsolt
Dátum:2012
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Világszerte a természetvédelmi oltalom alatt álló területek számos antropogén eredetű veszélyeztető tényező hatásának vannak kitéve, amely hatások következményei elsősorban a határvonalakon vizsgálhatóak. Ez azért különösen fontos, mert a védett területek határzónáiban és pufferterületein jelentkező hatások korai detektálása révén megelőzhető azok jelentősebb térnyerése a belső, érzékenyebb zónák felé. A védett területek határvonalait érintő antropogén hatások vizsgálatára a nagy kiterjedésű, egybefüggő nemzeti parkok különösen alkalmasak, amelyek egyik legreprezentatívabb európai képviselője a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP). A terület a kontinens legnagyobb összefüggő szikes pusztája, amely egyben a Kárpát-medence egyik legzavartalanabb ökoszisztéma-típusa a Hortobágy, Debrecen közlegelője ? rengeteg emberi hatás (zavarás, bolygatás, átalakítás érte a történelem során, aminek a hatására kialakult olyanná, amilyen most). A nemzeti park határterületén több, a régióra jellemző földhasználati típus váltakozása jellemző, melyeknek negatív hatásai mind intenzitásukat, mind térbeli és időbeli eloszlásukat tekintve eltérőek. A HNP határzónáját érintő antropogén eredetű zavarótényezők(özönnövények, bemosódás, tájképromboló elemek, szemét, fényszennyezés, beszántás) vizsgálatára 2011 áprilisa és októbere között végeztünk heti gyakoriságú terepi bejárásokat a Nemzeti Park bejárható határvonalának 95%-án, összesen 221 km-en. Minden szakaszon georeferálás után rögzítettük a földhasználati módot és a potenciális zavaró faktorokat. Eredményeink alapján a Nemzeti Park határvonalát negatívan érintő hatások közül a legjelentősebbek a földhasználati módok változása, az intenzívebb mezőgazdálkodási technológiák elterjedése a hagyományos gazdálkodási formák rovására és az özönnövények térhódítása. Legfontosabb eredményeink azt mutatták, hogy az özönnövényfajok számát elsősorban a védett területen kívüli legeltetettség illetve a védett területen belüli és kívüli élőhelytípus befolyásolta. A mesterséges élőhelyeken magasabb volt az invazív növényfajok száma, a kívülről legeltetett szakaszokon viszont ez az érték alacsonyabbnak mutatkozott. Ezzel szemben az elmúlt évtizedekben csökkent a vadászati nyomás és a kommunális hulladék lerakása: ezek a mai hatások az évszázadok alatt kialakult és ma védendőnek tekintett helyzetet veszélyeztetik.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
védett terület
pufferzóna
sérülékenység
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 10 : 1 (2012), p. 41-54. -
További szerzők:Molnár Attila (1964-) (biológus) Novák Tibor (1973-) (geográfus) Végvári Zsolt (1969-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM099874
Első szerző:Botos Ágnes (természetvédelmi mérnök)
Cím:Tiszántúli kunhalmok talajának változásai művelés felhagyását követően / Botos Ágnes, Tóth Csaba Albert, Novák Tibor József
Dátum:2019
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Nine mounds located within the National Park of Hortobágy were investigated after the abandonment of their cultivation, regarding their most important soil properties such as aggregate stability, nitrogen and phosphorus content, pH, organic carbon content and secondary carbonates. Due to the machinery cultivation most of them were plowed during the 20th century. After setting new legislative frames of their preservation, former cultivated mounds were abandoned and spontaneous regeneration processes of vegetation and soil could start on the ex lege protected mounds. According to 32/2010 FVM ministerial decree no further cultivation is allowed on the mounds, except for preparation of setting grasslands. However there are no uniform policies for their management and restoration. During spontaneous regeneration of grasslands weeds and invasive species can spread in lack of pasturing or mowing. After abandonment of cultivation the mounds were exposed to many different mismanagement problems. For example: dirt roads were settled crossing the mounds, they were used for deposition of fertilizers and manure. We found, that the topsoil layer of the mounds differs significantly according their management history: below grasslands higher organic content and lower concentration of N and P was measured. Over the 4 years investigation period starting after the abandonment (2012) only in order of the P concentration significant change (decreasing) could be detected. The regeneration concerning of other features requires longer period.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kunhalmok
felhagyás
talajregeneráció
felszíni talajvizsgálat
védelem
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 17 : 1 (2019), p. 23-31. -
További szerzők:Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Pályázati támogatás:ÚNKP-18-3-IV-DE-103
Egyéb
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
Egyéb
EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM019114
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:Tájökológiai vizsgálatok a Zsolcai-halmok löszgyepein / Novák T. J., Nyilas István, Tóth Csaba
Dátum:2009
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:A Zsolcai-halmokon előforduló löszgyepeket, a halmok talajtani adottságait, növényzetét és állatvilágát vizsgáltuk. A florisztikai szempontból jól feltárt halmokról viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk az ökológiai szempontból izolált, reliktum előfordulásoknak tekinthető löszgyep foltok aktuális dinamikájáról: Az izolált előfordulás, a csekély kiterjedés, a rendszeres tüzek, emlősjáratok általi talajfelszín-bolygatások fajösszetételre, állományszerkezetre gyakorolt hatásai kevésbé feltártak. A tanulmányban a növényzetet érintő szegélyhatásra vonatkozó megállapításokat ismertetjük, amely a gyep szegélyében, mintegy 3 méteres szélességben okoz szignifikáns különbségeket a növényzet fajösszetétele, a természetességi értékszámok átlaga és a fajszám tekintetében. A szántóföldi és ruderális gyomfajok felszaporodása eddig a szélességig a legerőteljesebb. A gyep központi részében előforduló pedoturbációk, rendszertelen tűzesetek mintázat- és szerkezetalakító szerepe egyelőre nem kellően tisztázott. A Zsolcai-halmok az állatvilág szempontjából igen kicsi kiterjedésűek (0,8 ha), de az eddigi vizsgálataink alapján számos védett faj található rajtuk. Az antropogén halmok az állatvilág számára részben igen száraz, napfényes, meleg élőhelyet alakítanak ki.(déli oldal), míg a halmok északi oldala sűrű növényzetű, kiegyenlítettebb vízháztartása révén magasabb diverzitású.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Felsőzsolca-Onga
löszgyep, szegélyhatás
talajturbációk, gyomfajok
taljzoológia
biodiverzitás
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 7 : 1 (2009), p. 161-173. -
További szerzők:Nyilas István (1956-) (biológus) Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM007604
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:Talaj és vegetációváltozások tájrehabilitáció keretében végzett földmunkák után sziki gyepterületeken / Novák Tibor József, Csontos Bianka
Dátum:2009
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
tájrehabilitáció
szejunder szukcesszió
helyreállítás
sziki gyepek
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 7 : 1 (2009), p. 155-160. -
További szerzők:Csontos Bianka
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM105338
Első szerző:Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:Zsolcai-halmok földtudományi vizsgálata / Tóth Csaba Albert, Pethe Mihály, Prónay Zsolt, Mcintosh Richard William, Novák Tibor József, Molnár Mihály
Dátum:2022
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Earth science based investigation of Zsolca kurgans
We aimed to examine the 6 m high, archaeologically unexplored double kurgans rising on the flood-free terrace of Sajó River in the northern part of the Great Hungarian Plain since almost no research had been carried out in relation to these kurgans in the past. If the mounds are studied separately, they belong to the group of the medium, average-sized Hungarian mounds. However, it is no longer ♭aver-age' in Hungary that two kurgans so close to each other, which are extremely valuable in terms of land-scape and plant cover, are still preserved in an intensively transformed cultural landscape. According to the stratigraphic and petrologic analyses, the main building material of the Zsolca kurgans is lime-stone from the nearby Bükk Mts., rhyolitic tuff mined in Szerencs Hills, topsoil extracted at the foot of the kurgans and yellowish-brown Pleistocene loess sediment mixed with soil. Both mounds are cur-rently surrounded by ring-like depressions not deeper than half a metre, which were originally trenches filled with groundwater nearly three metres deep. The building material of the kurgans was probably extracted from these trenches. Based on the radiocarbon age of the buried paleosols (cal BC 950?404 and cal BC 879?542), it can be stated that the two kurgans may have been built almost at the same time in the 9?6th centuries BC. The double kurgans are identified as Scythian kurgans with a built burial cham-ber based on geoelectric, radiocarbon and petrologic analyses. According to magnetic anomaly meas-urements, several Sarmatian graves with circular trenches have been identified in the plain north of the kurgans. This proves that the Zsolca kurgans were important cultic and sacral sites in the centuries AD as well.
Az Alföld északi részén, a Sajó ármentes teraszán emelkedő, 6 méter magas, régészetileg feltáratlan kettős halom vizsgálata volt a célunk, mivel korábban szinte semmilyen kutatás nem zajlott e halmokkal kapcsolatban. Ha egyenként vizsgáljuk e halmokat, akkor a közepes, átlagos méretű hazai halmok csoportjába tartoznak. Az viszont már egyáltalán nem tekinthető magyarországi viszonylatban átlagosnak, hogy két, tájképileg és növénytakaróját tekintve kiemelkedően értékes, szorosan egymás mellé épült prehisztorikus halom mai napig fennmaradt egy intenzíven átalakított kultúrtájban. A rétegtani és kőzettani elemzések alapján a Zsolcai-halmok fő építőanyaga a közeli Bükkből származó mészkő, a Szerencsi-dombságból bányászott riolittufa, a halmok lábánál kitermelt termőtalaj és talajjal kevert sárgásbarna pleisztocén löszös üledék. Mindkét halmot fél méternél nem mélyebb, gyűrűszerű mélyedés vesz körbe jelenleg, amelyek eredetileg közel három méter mély, talajvízzel töltött árkok lehettek. Ezekből termelhették ki a halomtestek magasításához szükséges építőanyagot. Az eltemetett paleotalajok radiokarbon kora alapján (cal BC 950-404 és cal BC 879-542) kijelenthető, hogy a két halom az i.e. 9-6. században épülhetett szinte teljesen egyidőben. A geoelektromos, radiokarbon és kőzettani vizsgálatok alapján épített sírkamrával rendelkező szkíta kurgánnak határoztuk meg a kettős halmot. A mágneses anomália mérések szerint a halmoktól északra elterülő sík térszínen több szarmata körárkos sírt azonosítottunk. Mindez azt bizonyítja, hogy a Zsolcai-halmok az időszámításunk utáni 4. évszázadban is fontos kultikus, szakrális helyszínek voltak.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kurgán
talaj- és kőzetelemzés
geofizikai vizsgálatok
radiokarbon kormeghatározás
el-temetett talajok
élőhelyszigetek
Megjelenés:Journal of Landscape Ecology. - 20 : Suppl. 1 (2022), p. 63-89. -
További szerzők:Pethe Mihály Prónay Zsolt McIntosh, Richard William (1978-) (geológus) Novák Tibor (1973-) (geográfus) Molnár Mihály
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1