CCL

Összesen 1 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM097532
Első szerző:Ábri Tamás (ültetvényszerű fatermesztés, növénytermesztés, növényvédelem)
Cím:Akác állomány különböző ültetési hálózatainak összehasonlító elemezése térinformatikai módszerrel / Ábri Tamás, Rásó János, Szabó Gergely
Dátum:2020
Megjegyzések:Az utóbbi évtizedekben fokozódó jelleggel tapasztalható szélsőséges klimatikus jellemzők megjelenése, az egyre forróbb és szárazabb nyarak, a szélsőséges hőmérséklet és csapadék előfordulása kedvezőtlenül befolyásolják a faállományaink állapotát. A klímaváltozással kapcsolatban készült előrejelzések arra utalnak, hogy a rövidtávú hatások elsősorban a termőréteg vízháztartási viszonyainak változásán keresztül érvényesülnek a talajhasználatra és a primer biomassza termelésre. A csökkenő termőképesség valódi problémaként jelentkezik a faanyagtermesztésben is, csökkentve a termelés minőségi és mennyiségi paramétereit, az ágazat termelésbiztonságát. Az ültetvényszerűen termesztett fafajaink esetében a minőségi faalapanyag előállítása érdekében lényeges kérdés a változó környezeti feltételekhez legjobban illeszkedő optimális ültetési hálózat meghatározása. Hazánk legelterjedtebb honosított fafaja a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.). Népszerűségét nagy termőhelyi potenciáljának, talajvédelemben betöltött szerepének (defláció, erózió elleni védelem), fájának sokféle hasznosítási lehetőségének (szerszámfa, tűzifa, szőlőkaró, bútoripar), nagy vitalitásának, kiváló vegetatív felújuló tulajdonságának, szabad N-megkötő képességének, továbbá nagy mennyiségű és kiváló minőségű mézének köszönheti. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Ültetvényszerű Fatermesztési Osztálya, a Debrecen 17 E erdőrészletben létrehozott egy akác hálózati kísérletet 2007-ben. A vizsgálat célja, hogy a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. által legnagyobb területen ültetett akácfajta (nyírségi kommersz akác) milyen ültetési hálózatban eredményezi a legnagyobb dendromassza produkciót, illetve ezzel együtt melyik hálózat adja a legjobb minőségű ipari alapanyagot, figyelembe véve, hogy a kísérletet gyenge termőképességű, szélsőségesen száraz termőhelyen létesítették, amely emiatt fokozottabban érzékeny a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira. Az állományvizsgálatok hagyományos módszerrel ? teljes fás felvétel ? az összes faegyed adatainak a felvételezését jelentik, amely nagyon munkaigényes, a nagy kísérleti területből kifolyólag több kutató számára, több napig tartó munkafolyamat. Olyan megoldást keresünk, amellyel rövid idő alatt megfelelő pontosságú információt kaphatunk az egyes hálózatok dendromassza produkciójáról. Kidolgozásunk alatt áll egy térinformatikai felvételezési metodika, amellyel ki szeretnénk váltani a nagy munkaigényes, hagyományos állományvizsgálati módszereket.
ISBN:978 615 5586 60 6
Tárgyszavak:Agrártudományok Erdészeti és vadgazdálkodási tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Tavaszi Szél = Spring Wind 2019 / szerk. Bihari Erika, Molnár Dániel, Szikszai-Németh Ketrin. - 1. köt., p. 14-21. -
További szerzők:Rásó János (1970-) (okleveles biológus) Szabó Gergely (1975-) (geográfus)
Pályázati támogatás:TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1