CCL

Összesen 9 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM066843
Első szerző:Harsányi Endre (agrármérnök)
Cím:Evaluation of genotype and crop production factors on bioethanol production from maize in Central Europe : the case of Hungary / Harsányi Endre, Rátonyi Tamás, Nagy Orsolya, Nagy János
Dátum:2013
Megjegyzések:The importance of maize processing for industrial purposes increased significantly in Hungary. Maize is currently the single raw material of bioethanol production. The cultivation conditions of Hungary are perfect for maize production, maize is grown on the quarter of cultivable land (1.2 million ha). Hungary still maintains the production prohibition of genetically modified maize in spite of the suggestion of the European Commission, therefore we can produce only regular (non-GMO) maize hybrids for bioethanol purpose.The objective of investigation is the improvement of the quantity and more efficient production of bioethanol obtained from maize grain by means of choosing the most suitable hybrids and cultivation technology. In order to achieve the objective we examined the quality and quantity parameters of maize hybrids chosen from registered varieties.At the trial site of the University of Debrecen polyfactorial long-term cultivation trial have been being carried out for two decades. Irrigation and cultivation are in the main block, while fertilization is examined in randomized blocks with four repetitions. The starch content determination of the maize hybrids was carried out with a Foss InfratecTM 1241 type crop analyzing device. Amylose/amylopectin ratio and resistance starch of the maize starch content were determined according to the protocol of Megazyme International Ireland Ltd.4.51% difference between the maize hybrids can be found with the highest (74.34%) and the lowest (69.82%) starch content. Amylose making up 12.2-30.71%, the component, amylopectin makes up 69.29-87.8% of the starch content of the investigated maize hybrids. Significant difference can be found between the resistant starch content of the examined maize hybrids. The lowest bioethanol production (2880 liter ha-1) resulted from 0 kg N ha-1 fertilization level of spring plowing treatment, the highest bioethanol production (5756 liter ha-1) resulted from 120 kg ha-1 N fertilization level of winter plowing treatment.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok előadáskivonat
polyfactorial long-term
maize
bioenergy
Megjelenés:ASA, CSSA and SSSA International Annual Meetings 2013.11.03.-2013.11.06 Tampa, Florida, USA. - p. 2820.
További szerzők:Rátonyi Tamás (1967-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok) Nagy János (1951-) (agrármérnök, mérnök-tanár)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM055394
Első szerző:Harsányi Endre (agrármérnök)
Cím:A mezőgazdaság szerepe a régió fejlesztésében / Harsányi Endre, Nagy Orsolya, Harsányi Gergely, Nagy János
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Hajdú-Bihar megye vezető nemzetgazdasági ága a mezőgazdaság. Ebben az ágazatban dolgozók aránya, az itt létrehozott produktum részesedése messze az országos átlag felett van. A mezőgazdaság hozzájárulása a bruttó hazai termékhez (BHT) a megyében 6,3% az országos3,3%-kal szemben. A megyében működő vállalkozások 8%-a fő tevékenysége alapján mezőgazdasági, erdőgazdasági besorolású, míg országosan ez az arány csak 5,3%.A szántóföldi vetésterület közel háromnegyedét,71,1%-kát a kukorica és az egyéb gabona, főleg búza teszi ki. Ez alig több, mint az országos átlag, 69,2%. Az olajos növények, köztük a napraforgó és a szálastakarmány terület arányai közel egybe esnek az országossal. Nagy különbség a szántóföldi zöldség termelésben van. Az arányaiban több mint háromszor nagyobb zöldségterület a szántóföldi termelés országosnál nagyobb intenzitását jelenti. Az Észak-alföldi régióból származik az ország növényi termékeinek 19,4%-a, az állati termékek és élőállatok 23,5%-a, a termelési tényezők jövedelmének 25,8%-a, a nettó vállalkozási jövedelem 29,8%-a.Az agrárfejlesztési feladatok közé tartozik a helyi piacteremtés elősegítése, pl. a helyi közélelmezés, az élelmiszerkereskedelem igényeinek helyi árualappal való kielégítése, az ehhez szükséges tudatformálás, a közép- és felsőfokú szakemberképzés, és a fejlesztési erő források célirányosabb igénybevétele.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
földhasználat
régiófejlesztés
támogatási forrás
vidékfejlesztés
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 60 (2014), p. 25-30. -
További szerzők:Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok) Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Nagy János (1951-) (agrármérnök, mérnök-tanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM066846
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:Results of Maize Production and Maize Processing in Hungary / Nagy János, Rátonyi Tamás, Harsányi Endre, Nagy Orsolya, Széles Adrienn
Dátum:2014
Megjegyzések:During the examination of the cultivation treatments, it was concluded that the highest yield was obtained as a result of autumn ploughing, but its effect largely differs in the irrigated and the non-irrigated treatments. In years with smaller, average precipitation supply or when the precipitation was higher than average, higher plant numbers were more favourable. Under drier conditions, but especially in several consecutively dry years, a lower plant number can be recommended which is not higher than 60 thousand per hectare. In the case of favourable water supply, 70-80 thousand plants per hectare can be used. The yield increasing effect of fertilisation was significant in the case of both non-irrigated and irrigated conditions, but it was much more moderate in the non-irrigated treatment.Irrigation is not enough in itself, because if it was not accompanied by intensive nutrient management, yields started to decline.Although the quality parameters of maize are hereditary, these can be modified by ecological and agrotechnical factors. The main factors which have a significant influence on yield and quality are fertilisation and N supply.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok előadáskivonat
maize
fertilization
Megjelenés:25th International Scientific- Experts Congress on Agriculture and Food Industry. - p. 321-324.
További szerzők:Rátonyi Tamás (1967-) (agrármérnök) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok) Széles Adrienn (1980-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM055401
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:Az oktatás, a kultúra és a kutatás-fejlesztés hatásai Hajdú-Bihar megyében / Nagy János, Harsányi Gergely, Jánosy Orsolya, Harsányi Endre, Nagy Orsolya
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A társadalom felemelkedése, a gazdaságfejlesztés legfontosabb eszköze, az oktatási rendszer. Hajdú-Bihar megyében folyamatosan javul a népesség iskolai végzettsége, azonban a 2001. évi népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a megye lakosságának iskolai végzettsége nem érte el az országos átlagot. A megyén belül a megyeszékhelyen és a városokban magasabb, a községekben alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége. Figyelembe kell venni, hogy a megyei arányokat főként a megyeszékhely, Debrecen és a Hajdúszoboszlói kis térség biztosítja.A térségben tapasztalt kedvezőtlen képzettségi színvonal összefügg a korábbi évtized elvándorlási tendenciáival, az ország egészében tapasztalt elszívó hatással, melynek következtében az elmaradott keleti régióból elsősorban a fővárosba, illetve a régión belül a megyeszékhelyekbe, nagyobb városokba költöznek. A folyamat fokozottabban érinti a fiatalokat.A megye óvodai ellátottsága megfelel az országosnak, tekintettel a demográfiai viszonyokra, inkább csak a területi aránytalanságok kiegyenlítése lehet a cél. Az ezer lakosra jutó tanulók száma az Észak-alföldi régióban és a megyében is jelentősen meghaladja az országos átlagértéket. A megye középfokú iskolai hálózata 38 gimnáziummal és 51 szakképző intézménnyel rendelkezik. A középfokú iskoláztatásban a megye területén meghatározó szerepük van a Debrecenben működő intézményeknek. A Hajdú-Bihar megyei szakképző iskolai hálózat egy nagyméretű, feltételeiben erősen differenciált intézményhálózat, melyben jelen van valamennyi képzés, szakközépiskolai, szakiskolai (szakmunkásképző iskolai), akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés, speciális szakiskolai, előkészítő szakiskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés. Az intézmények többsége regionális, nem egyszer országos beiskolázású.A felsőoktatási intézményben továbbtanulni szándékozó fiatalok a megyén belül Debrecenben és Hajdúböszörményben folytathatják tanulmányaikat. Az egységes, integrált Debreceni Egyetem hazánk legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező, legszélesebb képzési választékot nyújtó egyeteme. A Tiszántúl szellemi központja nemzetközi normákon alapuló, európai léptékű egyetemi centrum, a graduális és posztgraduális képzések széles spektrumával, egységes tudományos minősítési rendszerrel, többnyelvű oktatási programokkal várja a hallgatókat. A súlyát meghaladó mértékben vesz részt a megye felsőoktatása a természettudományok (biológia, fizika, kémia, földtudományok, matematika), az egészség ügy és szociális ellátás, az agrár és a környezetvédelem, valamint a számítógép-tudományok oktatásában, ami rend kívül előnyösen befolyásolja a képzés struktúráját. Viszonylag magas a megye részesedése a humántudományok (magyar nyelv, idegen nyelv, történelem, régészet, filozófia) oktatásban.A megyében dolgozik az ország tudományos kutatóinak 6,3%-a, itt költötték el a K+F ráfordítások 7,0%-át 2010-ben. A régión belül Hajdú-Bihar megyében van a kutatói kapacitás 3/4-e, amit a Debreceni Egyetem és az MTA debreceni kutatóbázisa működtet.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
oktatás
kultúra
kutatás-fejlesztés
szociális ellátás
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 61 (2014), p. 87-90. -
További szerzők:Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Jánosy Orsolya (1974-) (angol nyelv és irodalom és német nyelv és irodalom szakos bölcsés Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL 856 41
DOI
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM055399
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:A vidékfejlesztés államháztartási forrásai és területi megoszlása / Nagy János, Sinóros-Szabó Botond, Harsányi Gergely, Nagy Orsolya, Harsányi Endre
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A vidékfejlesztésnek, így a megyék gazdasági fejlesztésének három államháztartási forrása van. Az ön kormányzati, a központi költségvetési és a munkaerő-piaci alap forrása. A vidékfejlesztés önkormányzati forrásaihoz az államháztartás előirányzatai alapján jelenleg öt előirányzat tartozik. Ezek - a foglalkozási gondokkal küzdő települések támogatása, - a többcélú kistérségek támogatása, - az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került települések támogatása, - a közműfejlesztési támogatás, - az üdülőhelyi támogatás. A beruházások növelésének lehetősége az EUforrásokból való bővítés. A strukturális változás iránya kedvező, az utóbbi években nőtt a gazdaságfejlesztési program és a regionális fejlesztések aránya, de részesedésük továbbra is alacsony. Kevésbé kedvező jelenség a vidékfejlesztés szempontjából fontos agrár- és vidékfejlesztési program aránya, továbbá hogy némileg mérséklődött, de még mindig magas a humán- és a társadalomfejlesztés részesedése. A regionális programokon kívül a költségvetési tör vény nem határozza meg a keretek területi leosztását, csak szakmai felhasználási célokat, amiből következtet ni lehet, hogy melyek a megyei fejlesztéshez igényelhető források.Az Észak-alföldi régió 2008?2011 közötti években 13?15%-os részesedése közelítette a 14,7%-os lakosság arányt. 2012-ben történt meg az a fordulat, amiben tükröződött a régió fejlesztésének szükségessége. Ebben az évben nemcsak az arány, hanem a fejlesztés forrásának abszolúttömege is nőtt. Így, míg a régió 2010-ben 16,9 milliárd, 2011-ben 31,4 milliárd, 2012-ben 56,3 milliárd forinttal gazdálkodhat, illetve gazdagodhat.Ehhez céltudatos felhasználási struktúrára van szükség.A fejlesztési célok megoszlása magyarázatot ad Hajdú-Bihar megye gazdasági teljesítményének lemaradására. A régió négy évre rendelkezésre álló fejlesztési forrásaiból mindössze 12,2%-ot fordított gazdaság-fejlesztésre.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
vidékfejlesztés
államháztartás
EU források
szociális ellátás
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 61 (2014), p. 73-77. -
További szerzők:Sinóros-Szabó Botond (1948-) (mezőgazdasági gépészmérnök) Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL 856 41
DOI
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM055396
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:A regionális fejlődés társadalmi alapjai az Észak-alföldi régióban / Nagy János, Harsányi Gergely, Jánosy Orsolya, Harsányi Endre, Nagy Orsolya
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Az Európai Unióban elfogadott, hogy az egyes területeket fejlettségük, kulturális, gazdasági jellemzőik alapján területi részekre bontanak.Ennek a módszertannak az alapja az Európai Unióban elfogadott MOTS rendszer, mely öt szinten különbözteti meg a területi egységeket. Magyarországon emellett működik egy másik rendszer, mely a közigazgatásunk alapja és gyökerei egészen Szent István koráig nyúlnak vissza, ez a megyerendszer. Magyarországon egyrészt a fejlesztési döntéseket alapvetően a megyei közgyűlések hozzák, másrészt gazdasági szempontból pontosabban határozható meg egy megye adottsága, illetve verseny előnyei, mint egy régióé. Az Észak-alföldi régióban teljesen más jellemzőkkel írható le Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, mint Hajdú-Bihar megye. Megyei szinten pontosabban fel lehet térképezni a gazdaságilag fontos és indokolt fejlesztési területeket.Magyarország negyedik legnépesebb megyéje Hajdú-Bihar megye. A megye igen jelentős mértékben urbanizált, a lakosság 80,2%-a városokban él. 2010-ben az 1000 lakosra jutó születés tekintetében a megyei arány gyakorlatilag megegyezik az országossal és az Észak-alföldi régió arányával. A születések jellemzője, hogy a fejlett országokhoz hasonlóan Magyarországon is az anyák magasabb életkorára tolódott el.A megyében a születések közel fele, 44,5%-a, az anya 30 év feletti életkorában következett be.A Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotát többféle mutatóval jellemezhetjük. Az orvosi és kórházi ellátásban nincs különbség a régió és az országos adatok között, a megye egészségi ellátottságában nincs elmaradás. Összességében a megye egészségügyi ellátásával a születéskor várható élettartam ? az adott év halandósága alapján ? a férfiaknál kedvezőbb, mint a régiós átlag, a nőknél az országos átlagnál is.A megye gyermekkorú lakosainak aránya 15,9%, több mint 1 százalékponttal magasabb, mint az országos átlag. Az arány mindkét nem ? a fiúk és lányok ? esetében egyaránt kedvezőbb.A megye lakosságának jövedelme nemcsak a munka jövedelemtől, hanem a szociális ellátástól is függ. Az elemzés szerint mind a nyugdíjban, mind a nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya a lakossághoz képest a megyében némileg kisebb, mint az országos átlag. Kimagaslóan magas a megyében a gyermekvédelmi szakellátásban és a nappali ellátásban részesülők száma.A családi pótlékban részesülő családok, illetve gyermekek számában az elmúlt években nem volt jelentős változás. A szociális ellátás minden fontosabb eleme látványosan gyarapodott az elmúlt évtizedben.A megye lakosságának életminőségére nagy hatással van az, hogy lakókörnyezetében rendelkezésre állnak-e a kiépített alapinfrastruktúrák.Amint a megye településein végzett kérdőíves kutatások eredményei is igazolják, jelenleg a lakosság nagy része számára elérhetők azok az alapvető közüzemi szolgáltatások, amely a mindennapi ellátás részét képezi. Az életkörülményekhez is tartozik, bár igazi jelentősége a gazdasági fejlődés feltételeként van az úthálózatnak, az utasforgalomnak. Az ország így a megye korszerű burkolatú úthálózata már korábban kiépült. A belterületi utak és járdák kiépítettsége csak 70% körüli értéket ért el. A megye lakosságának mindennapjaiban az utak és járdák műszaki állapota nagymértékben gátolhatja a lakókörzeten belüli mobilitást és hátrányosan hathat egyes települések, településrészek fejlődésére.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
népesség
társadalmi jellemzők
életkörülmények
szociális ellátás
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 61 (2014), 57-65. -
További szerzők:Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Jánosy Orsolya (1974-) (angol nyelv és irodalom és német nyelv és irodalom szakos bölcsés Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL 856 41
DOI
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM055395
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:Regionális gazdasági eredmények, újraiparosítás Hajdú-Bihar megyében / Nagy János, Sinóros-Szabó Botond, Harsányi Gergely, Nagy Orsolya, Harsányi Endre
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Az Észak-alföldi régió az ország egyik elmaradt régiója, a gazdasági fejlettség alacsony szintje döntően az ipari fejlődés elmaradására vezethető vissza. A régió természeti kincsekben szegény, természeti erőforrása a termőföld, a földgázmezők, a széndioxid, a termálvíz előfordulásokés az agyagásvány készlet.A megye egy lakosra jutó bruttó hazai termék (BHT) struktúrája jelentős mértékben a mezőgazdaság magas részesedésével tér el az országostól. Az ipari és építőipari arány különbsége nem számottevő. A szolgáltató ágak közül a kereskedelem, szállítás, hírközlés kismértékű, a pénzügyi, a gazdasági szolgáltatói számottevően alacsonyabb részesedését magyarázza, hogy ezen ágazatok fokozottabban Budapesten koncentrálódnak.A közösségi- és humánszolgáltatások átlagosnál magasabb aránya a Debreceni Egyetemnek köszönhető.A megye gazdasági fejlődését komplexen kifejező bruttó hazai termék 1995?2009 között folyóáron 15 év alatt négy szeresre emelkedett, de változatlan áron számítva kevesebb, mint 25%-kal, szemben az országos több mint 40%-os növekedéssel.A gazdaság fejlettségének legkomplexebb mutatója a BHT folyó vagy változatlan áron kifejezett értéke. Nemzetközi összehasonlításra alkalmas az egy lakosra jutó vásárlóerő paritás alapján korrigált dollárban kifejezett bruttó hazai termék (GDP).A megye az országos ipari foglalkoztatott létszámnak 4,3%-át, az ipari termelés értékének pedig csupán 3,3%-át adja, ami elmarad a megye országon belüli területi és népességi arányától. Az egy lakosra jutó ipari termelés mértékét tekintve 2010-ben a tizedik helyen áll a megyékrangsorában. Így a kevésbé iparosodott megyék közé tartozik.A bruttó hazai termék struktúrája alkalmas hasznos fejlesztési következtetések levonására, de megbízhatóbb az eredmény, ha a foglalkozási szerkezet segítségével a jövedelemtermelő képességet is elemezzük.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
újraiparosítás
regionális gazdaság
kistérségek gazdasági fejlettsége
vidékfejlesztés
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 60 (2014), p. 65-74. -
További szerzők:Sinóros-Szabó Botond (1948-) (mezőgazdasági gépészmérnök) Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL 856 41
DOI
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM055393
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:A foglalkoztatás és a jövedelemviszonyok hatása a régiók fejlődésére / Nagy János, Harsányi Gergely, Jánosy Orsolya, Harsányi Endre, Nagy Orsolya
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Egy térség gazdasági helyzetét alapvetően meghatározza a foglalkoztatottság mértéke, az aktív népesség száma, összetétele. Fenntartható gazdasági növekedés nem lehetséges megfelelő számú és képzettségű munkavállaló nélkül.A foglalkoztatottak, vagyis a gazdaságilag aktívak arányát tekintve Magyarország lényegesen elmarad nemcsak Nyugat-Európától, hanem az EU-hoz újonnan csatlakozott országok értékeitől is. Az elmaradásnak egyik oka a részmunkaidős foglalkoztatás csekély gyakorisága, másik oka, hogy jelentősen csökkent a megyében a kiemelkedő szereppel bíró mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma.A megye lakosságának foglalkoztatottsága majdnem azonos szintű, mint az Észak-alföldi régióé. Az országos átlagnál rosszabb. Az aktivitási arány, vagyis a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes aránya a 15-74 éves népességen belül 3 százalékponttal elmarad az országostól.A munkanélküliek aránya a megye kistérségei között igen nagymértékben szóródik. A regisztrált munkanélküliek aránya a munkaképes korú állandó népességből Debrecenben a legkisebb, a Hajdúhadházi kistérségben a legnagyobb. A munkanélküliségen belül a pályakezdők munkanélkülisége további problémát vet fel.A megyében foglalkoztatottak összetétele eltér az országostól. A gazdasági ágak szerinti összetételben a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdaság, termelőágak országosnál nagyobb súlya jellemző. A szolgáltató ágak közül a versenyszférába tartozó pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások részaránya kisebb, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nagyobb az országos átlagnál.Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagyságában a munkanélküliséggel azonos területi eltérések tapasztalhatók. Az Észak-alföldi régió jövedelemelmaradása az országos átlagtól elsősorban a munkajövedelmeknél jelentkezik, ahol az elmaradás 23%-os, míg a társadalmi jövedelemnél csak 5%. Összességében az Észak-alföldi régió jövedelem és kiadási adatai nem kedvezőek.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gazdasági stabilitás
foglalkoztatás
jövedelmi viszonyok
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 60 (2014), p. 15-19. -
További szerzők:Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Jánosy Orsolya (1974-) (angol nyelv és irodalom és német nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM066841
Első szerző:Nagy Orsolya (regionális tudományok)
Cím:Testing of maize hybrids, bioenergy / Nagy Orsolya, Nagy János
Dátum:2014
Megjegyzések:Maize became one of the main crops of the world due to its fundamental role in feeding the population and quick growth of its production. Maize is known as food and fodder, but less known as bioenergy. The quantity of maize above the food and fodder demans should be provided to bioethanol plants either stored or freshly used. This use type should be modern, effective, economical and profitable for producers. Therefore, utilising new scientific findings is important. Currently, biomass can cover around 2% of the world's and a maximum of 4% of Europe's fuel use. There is a lot to be done to reach the EU's objectives. The long-term field experiment - which is unique in Europe - established at the Látókép Experiment Site of the Centre for Agricultural Sciences of the University of Debrecen involves various testing of more than 300 hybrids each year (cultivation, fertilisation, plant number, irrigation). When examining different genotypes, 5-7% difference was shown in fermentable content, i.e., bioethanol output. Therefore, selecting the proper genotype is also important in addition to technology, as a 5-7% surplus is very favourable. The aim of maize utilisation is to reach as efficient bioethanol extraction as possible, i.e., the highest possible fermentable content. The amount of byproducts in bioethanol production is around 40%. Due to its high nutritional value, this amount should be used as fodder, provided that it is not infected. Healthy, high quality feedstock, properly selected genotypes and hybrids provide a perfect basis for an efficient production technology and practice.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok előadáskivonat
maizequantity
Megjelenés:25th International Scientific- Experts Congress on Agriculture and Food Industry. - p. 142-143
További szerzők:Nagy János (1951-) (agrármérnök, mérnök-tanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.