CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM073078
035-os BibID:(scopus)85037060550 (wos)000416972100001
Első szerző:Bereczky Zsuzsanna (orvosi laboratóriumi diagnosztika szakorvos)
Cím:Az új orális antikoagulánsokkal történő kezelés laboratóriumi vonatkozásai / Bereczky Zsuzsanna, Oláh Zsolt, Ajzner Éva, Kappelmayer János
Dátum:2017
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Az évtizedek óta várt új orális antikoagulánsok (NOAC) egyre bővülő körben alkalmazott gyógyszerekké váltak a terápiában, hiszen az orális antikoagulánsként korábban egyedüliként alkalmazott kumarinszármazékokhoz képest számos klinikai indikációban a kumarinokkal azonos vagy annál jobb klinikai hatékonyságot mutatnak. Ennek következtében a direkt trombininhibitor dabigatran, majd a direkt X-es alvadási faktort gátló szerek (rivaroxaban, apixaban, edoxaban) az elmúlt években a napi terápiás gyakorlat részévé váltak. Elterjedésüket nem kis részben segítette azon ajánlás, hogy nem igényelnek laboratóriumi monitorizálást, ami mind a beteg, mind a kezelőorvos számára rendkívül nagy előnyt jelent. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban bebizonyították, hogy a ♭one size fits all' szemlélet erősen szimplifikált a NOAC-terápia során, és számos olyan eset van, amikor ezen gyógyszerek koncentrációjának monitorizálása elkerülhetetlen vagy erősen ajánlott. Ez az összefoglaló tanulmány a NOAC-kezelés laboratóriumi vonzatait tárgyalja, kiemelten a hemosztázis alap- és speciális tesztjeire való hatásukat, valamint a korrekt NOAC-koncentráció meghatározására szolgáló laboratóriumi módszereket. Orv Hetil. 2017; 158(49): 1930?1945.The introduction of novel oral anticoagulants (NOAC) have long been expected drugs and they quickly became used widespread as their clinical effectiveness was as good as, or even better than the previously used only oral anticoagulant drug, the coumarins. Thus, the direct thrombin inhibitor dabigatran and the activated factor X inhibitors (rivaroxaban, apixaban, edoxaban) have become the part of daily therapeutic practice. Their permeation was facilitated by the guideline which suggested that no laboratory monitoring was required during NOAC treatment and this was very convenient for both patients and doctors. The clinical experience obtained in the past years, however have proved that the ♭one size fits all' view is oversimplified and there are numerous situations when the determination NOAC levels is unavoidable or highly recommended. This review discusses the laboratory aspects of NOAC treatment, primarily summarizing their effect on the screening tests and special assays of hemostasis and we also describe the correct methods to determine their plasma concentrations. Orv Hetil. 2017; 158(49): 1930?1945.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Dabigatran
rivaroxaban
apixaban
edoxaban
laboratory monitoring
Megjelenés:ORVOSI HETILAP. - 158 : 49 (2017), p. 1930-1945. -
További szerzők:Oláh Zsolt (1974-) (belgyógyász) Ajzner Éva (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos)
Pályázati támogatás:OTKA-116228
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM029922
Első szerző:Misz Mária
Cím:Haemostasis eltérések ischaemiás stroke-ban / Misz Mária, Oláh László, Kappelmayer János, Blaskó György, Udvardy Miklós, Fekete István, Csépány Tünde, Ajzner Éva, Csiba László
Dátum:1998
Megjegyzések:The authors studied whether haemostatic abnormalities connected with the development of cerebral circulatory disturbances can be demonstrated in young stroke patients in whom Doppler and angiographic examination failed to reveal deviations indicative of stroke. They determined the in vivo activation of the coagulation system (TAT, F 1 + 2), the degree of secondary fibrinolysis (D-dimer), the plasma levels of the markers of fibrinolysis, with special regard to inhibitors: plasminogen activator inhibitor (PAI-1), alfa2 antiplasmin (alfa1 AP), alfa2 macroglobulin (alfa2 M), the frequency of pathologic serum lipoprotein (a) - Lp(a) - values and the association of PAI-1 and Lp(a) with the fibrinolytic system. They conclude that in the acute phase of the disease, the TAT and F 1 + 2 values were significantly elevated compared to the control, without change in the D-dimer value. The results suggest that in the tested period increased thrombin generation dominated and it significantly surpassed plasmin activity since the D-dimer values of that period did not indicate substantial increase in secondary fibrinolysis. The results of the study were separately analyzed in acute, chronic TIA and stroke groups. In the TIA and acute group the F 1 + 2 values, while in stroke the TAT values were more elevated. The in vitro fibrinolytic capacity of the patients significantly decreased compared to controls, showing significantly decreased compared to controls, showing significant correlation with the Lp(a) level, but not with the PAI value. Examination of the marker molecules renders possible to assess the degree of hypercoagulability and of endogenous lysis. Their knowledge is held important for judging the progression of the disease and the therapeutic consequences.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap 139 : 42 (1998), p. 2503-2507. -
További szerzők:Oláh László (1967-) (neurológus) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Blaskó György (1947-) (belgyógyász, klinikai farmakológus) Udvardy Miklós (1947-) (belgyógyász, haematológus) Fekete István (1951-) (neurológus, pszichiáter) Csépány Tünde (1956-) (neurológus, pszichiáter) Ajzner Éva (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Csiba László (1952-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM036850
Első szerző:Pap Zoltán
Cím:Thrombocytafunkció-zavar albínó gyermekekben / Pap Zoltán, Ajzner Éva, Kiss Csongor, Emődy Judit, Závodszky Ildikó, Horváth Andrea, Muszbek László
Dátum:1997
Megjegyzések:Seven children with albinism were examined for haemorrhagic diathesis. In 6 patients coagulation screening tests (prothrombin time, activated partial thromboplastin time,thrombin time) were normal, in 1 patient prolongation of activated partial thromboplastin time due to mild factor XI deficiency was found. Platelet counts were in the reference range, however, the template bleeding time of 6 out of 7 patients was prolonged. Evaluation of platelet aggregation and secretion in a lumi-aggregometer demonstrated that only the child with normal bleeding time had normal platelet function, and 6 children with prolonged bleeding time had impaired aggregation and release reaction. Five out of these 6 patients had severe decrease of ATP secretion even when high dose of thrombin was used as agonist. The number of dens granules in the platelets of these patients, as measured by the uptake of mepacrine, was significantly clearly suggested storage pool deficiency. In one of these patients storage pool deficiency was associted with mild factor XI deficiency. The high frequency of haemorrhagic diathesis in albino children emphasizes, the importance of the screening of patients with albinism for bleeding diathesis.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Thrombocytafunkció-zavar
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 137 : 8 (1997), p. 467-471. -
További szerzők:Ajzner Éva (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Kiss Csongor (1956-) (hematológus, onkológus) Emődy Judit (szemorvos) Závodszky Ildikó Horváth Andrea Muszbek László (1942-) (haematológus, kutató orvos)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM031502
Első szerző:Pfliegler György (belgyógyász, hematológus, labor szakorvos)
Cím:A thromboembolia kockázatának csökkentése és kezelése / Pfliegler György, Blaskó György, Boda Zoltán, Csiba László, Dávid Mariann, Kappelmayer János, Kiss Róbert Gábor, Losonczy Hajna, Udvardy Miklós, Ajzner Éva, Altorjay István, Antal Imre, Ballagi Farkas, Barabás József, Barna Béla, Bereczki Zsuzsa, Bodoky György, Böszörményi-Nagy Géza, Bucsi László, Büki András, Csepregi Gyula, Czuriga István, Faluhelyi Anikó, Farkas Katalin, Folyovich András, Fónay Károly, Fröhlich Péter, Fülesdi Béla, Horváth Andrea Rita, Járai Zoltán, Joób-Fancsaly Árpád, Kiss Ákos, Kollár József, Kristóf Tünde, Landi Anna, Lengyel Mária, Mátyus János, Meskó Éva, Méray Judit, Merkely Béla, Molnár Csilla, Nádas Iván, Nemes Attila, Németh János, Németh Zsolt, Noviczki Miklós, Orosz Mihály, Orosz Péter, Oroszlán György, Pápai Zsuzsa, Pécsvárady Zsolt, Préda István, Pucsok József, Rákóczi István, Rudas László, Sas Géza, Sándor Tamás, Szabó Teréz, Szedlák Balázs, Szegedi János, Szendrői Miklós, Székely Hajnal, Szigeti István, Tar Attila, Tulassay Zsolt, Vezendi Klára, Vimláti László
Dátum:2009
ISSN:0030-6002
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok gyakorlati útmutató
klinikai irányelvek
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 150 : 52 (2009), p. 2335-2404. -
További szerzők:Blaskó György (1947-) (belgyógyász, klinikai farmakológus) Boda Zoltán (1947-) (belgyógyász, haematologus, klinikai onkológus) Csiba László (1952-) (neurológus, pszichiáter) Dávid Mariann Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Kiss Róbert Gábor Losonczy Hajna Udvardy Miklós (1947-) (belgyógyász, haematológus) Ajzner Éva (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Altorjay István (1954-) (belgyógyász, gasztroenterológus, onkológus) Antal Imre Ballagi Farkas Barabás József Barna Béla Bereczky Zsuzsanna (1974-) (orvosi laboratóriumi diagnosztika szakorvos) Bodoky György Böszörményi-Nagy Géza Bucsi László Büki András (1990-) (általános orvos) Csepregi Gyula Czuriga István (1948-2018) (kardiológus) Faluhelyi Anikó Farkas Katalin Folyovich András Fónay Károly Fröhlich Péter Fülesdi Béla (1961-) (aneszteziológus) Horváth Andrea Rita Járai Zoltán Joób-Fancsaly Árpád Kiss Ákos Kollár József (1950-) (radiológus) Kristóf Tünde Landi Anna Lengyel Mária Mátyus János (1957-) (belgyógyász, nephrológus) Meskó Éva Méray Judit Merkely Béla (1965-) (orvos) Molnár Csilla (1962-) (aneszteziológus) Nádas Iván Nemes Attila Németh János Németh Zsolt Noviczki Miklós Orosz Mihály Orosz Péter (Miskolc) Oroszlán György Pápai Zsuzsanna Pécsvárady Zsolt Préda István Pucsok József Rákóczi István Rudas László (1953-) (orvos, aneszteziológus szakorvos) Sas Géza Sándor Tamás Szabó Terézia Szedlák Balázs Szegedi János Szendrői Miklós Székely Hajnal Szigeti István Tar Attila Tulassay Zsolt (1944-) (belgyógyász, gasztroenterológus) Vezendi Klára Vimláti László
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM046628
Első szerző:Póka Róbert (szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus)
Cím:Orális fogamzásgátlás thromboemboliás szövődményeinek megelőzése : módszertani javaslat = Prevention of thromboembolic side effects of oral contraceptives : methodologic recommendations / Póka Róbert, Balogh István, Ajzner Éva, Nagy István Géza
Dátum:1998
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 139 : 14 (1998), p. 815-818. -
További szerzők:Balogh István (1972-) (molekuláris biológus, genetikus) Ajzner Éva (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Nagy István Géza
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM101835
035-os BibID:(scopus)85130043635 (wos)000805843700001
Első szerző:Uher Ferenc
Cím:A súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus-2 elleni immunválasz / Uher Ferenc, Matula Zsolt, Gönczi Márton, Gopcsa László, Bekő Gabriella, Réti Marienn, Szekanecz Zoltán, Ajzner Éva, Vályi-Nagy István
Dátum:2022
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A koronavírus-betegség (COVID-19) lefolyása rendkívül sokféle lehet. Az érintettek egy része gyakorlatilag tünetmentes marad, míg másoknál súlyos, esetenként halálos kimenetelű komplikációk alakulnak ki. Ennek a variabilitásnak a hátterében - bár kétségtelenül szükség van további kutatásokra is - minden jel szerint az immunrendszer egyes alkotóelemeinek eltérő, néha kifejezetten kóros működése áll. Összefoglalónkban azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen kölcsönhatás alakul ki a természetes és az adaptív immunrendszer, valamint a súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus-2 (SARS-CoV-2) között az emberi szervezetben. Megvizsgáljuk, hogyan befolyásolja a betegség lefolyását az I-es típusú interferonoknak a genetikai hibákra vagy az antiinterferon-autoantitestek jelenlétére visszavezethető elégtelen aktivitása, a myeloid rendszer zavara, a hipergyulladásos állapot kialakulása, a lymphopenia és az adaptív immunrendszer egyénenként eltérő működése. Kitérünk azokra a kulcsfontosságú megfigyelésekre is, amelyek segítettek körvonalazni a SARS-CoV-2-specifikus humorális és sejtközvetített immunmemória legfontosabb jellemzőit.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
adaptív immunitás
B- és T-sejt-memória
citokinek
ellenanyagok
interferon
természetes immunitás
COVID-19
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 163 : 20 (2022), p. 774-787. -
További szerzők:Matula Zsolt Gönczi Márton Gopcsa László Bekő Gabriella Réti Marienn Szekanecz Zoltán (1964-) (reumatológus, belgyógyász, immunológus) Ajzner Éva (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Vályi-Nagy István
Pályázati támogatás:EFOP-1.8.0-VEKOP-17?2017-00001
EFOP
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1