CCL

Összesen 7 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM087798
Első szerző:Biró Györgyi (molekuláris biológus)
Cím:Mikotoxin-termelő Fusarium fajok okozta káros környezeti hatások csökkentésének lehetőségei / Biró Györgyi, Tamás János, Borbély J., Mézes Lili, Hunyadi Gergely
Dátum:2012
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A Fusarium penészgombák veszélyeztetik a gabonafélék szemtermésének minőségét, ez jelentősen befolyásolja élelmezési és takarmányozási célra, valamint vetőmagként való felhasználásukat. Ezek a penészgombák többféle módon ronthatják a gabona minőségét. Csökkentik a csírázóképességet, szemmel látható elszíneződést, penészedést okoznak. Hatásukra csökken a szemek szárazanyag- és tápanyag-tartalma. Mindemellett mikotoxinokkal szennyeződnek, melyek a penészgombák másodlagos anyagcseretermékei. A Fusarium nemzetség által termelt toxinok közül hazánkban leggyakrabban a trichotecén (T-2, HT-2, deoxinivalenol, nivalenol, diacetoxiszcirpenol, fuzarenon-x), valamint az ösztrogén hormonhatású zearalenon (ZEA, F-2) toxinok fordulnak elő. Emellett jelentős figyelmet érdemelnek az 1988-ban leírt fumonizinek (FB1, FB2 és FB3) is. Az Egyesült Nemzetek Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezetének (Food and Agriculture Organization of the United Nation) minősítése szerint a világ összgabona termésének kb. 20?30%-a szennyezett Fusarium gombával és azok köztes lebontási termékeivel. Ezen eredmények megegyeznek a Magyarországon mért adatokkal. A gabona előállítás során komoly hozamveszteségeket okoz a gombafertőzés, így a takarmányozási célra fel nem használható termény biogáz üzemben való hasznosítása optimális megoldásnak tűnhet, de fontos megvizsgálnunk a fertőzött gabona hatását a biogáz termelés folyamatára.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
biogáz termelés
Fusarium
mikotoxin
biogas production
mycotoxin
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények. - 50 (2012), p. 159-164. -
További szerzők:Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Borbély János (1950-) (vegyész) Mézes Lili (1981-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Hunyadi Gergely (1984-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM046976
Első szerző:Biró Györgyi (molekuláris biológus)
Cím:Automatizált anaerob fermentációs folyamatok értékelése penészgombával fertőzött kukorica esetén / Biró Györgyi, Mézes Lili, Borbély János, Tamás János
Dátum:2013
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Hazánkban a megújuló energiaforrások energetikai hasznosulásának 2020-ra el kell érnie a 13%-os részarányt. Az egyik legnagyobb energetikai potenciál a biogáz-előállítás területén van. Az újonnan épülő mezőgazdasági alapanyagokat felhasználó biogáz üzemek egyik legáltalánosabb problémája, hogy a változó összetételű, kevert input anyagok a folyamatos biogáz-termelés szempontjából nem elég hatékonyak. Az Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetben az első kísérleti fermentorokat 12 évvel ezelőtt helyezték üzembe a fermentációs folyamat hatékonyságának javítása érdekében. A vezérlés és automatizálás a négy elválasztott rendszerű fermentorban ADVANTECH GENIE 3.0 verziójú szoftverrel történt, amely előre programozott mérést és beavatkozási pontokat tartalmazott a pH, a hőmérséklet, valamint a CH4, CO2, H2S, NH3 tekintetében. A rendszert 2010-ben újraterveztük, vezérléséről Linux platformon (Debian) futó Compair Proview SCADA (Supervisory Control and Data Acquisition) szoftver implementáció gondoskodik. A rendszer tesztelését elvégeztük és a 2010-es év csapadékos időjárása miatt nagy mennyiségben keletkező fuzáriumos kukoricát választottuk alapanyagnak. A fuzáriummal fertőzött kukorica biogáz alapanyagként történő hasznosítása megfelelő bekeverés mellett hatékony és környezetbarát ártalmatlanítási módszer. A publikációban értékeljük a tesztüzemi periódus tapasztalatait és meghatározzuk a jövőbeni fejlesztési irányvonalakat.In Hungary the renewable energy utilization is planned to achieve 13% by 2020. Biogas production is one of the fields with the largest energy potential. Achieving high efficiency during continuous production despite the mixed and variable composition of input materials is the most common problem which the newly built biogas plants using agricultural raw materials have to deal with. The first experimental reactors at the Department of Water and Environmental Management were built 12 years ago. Control and automation of the four separated bioreactors were executed with ADVANTECH GENIE 3.0 software which granted pre-programmed measurement and points of intervention for pH, temperature, CH4, CO2, H2S, and NH3. The system became out-of-data, therefore in 2010 it has been redesigned and tested. The system is controlled by Compair Proview SCADA (Supervisory Control and Data Acquisition) software running on Linux platforms. The Fusarium infection caused serious yield-losses in cereal production in 2010. In the case of cereal products, which non-utilizable as forage seems an optimal solution is utilizing as biogas raw material. The raw material was based on the Fusarium infected maize. In the recent publication infotechnological and technological experiences of the pilot test period are evaluated as well as direction of future development is defined.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 51 (2013), p. 81-86. -
További szerzők:Mézes Lili (1981-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Borbély János (1950-) (vegyész) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM092568
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:DON toxin kukorica (Zea mays L.) csírázásra gyakorolt ökotoxikológiai hatása / Gálya Bernadett, Nagy Attila, Biró Györgyi, Mézes Lili, Borbély János, Tamás János
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 55 (2014), p. 35-40. -
További szerzők:Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Biró Györgyi (1986-) (molekuláris biológus) Mézes Lili (1981-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Borbély János (1950-) (vegyész) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM087757
Első szerző:Mézes Lili (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:A vágóhídról származó baromfi toll fizikai és kémiai kezelése / Mézes Lili
Dátum:2010
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A baromfi feldolgozóipar egyik legnagyobb mennyiségben keletkező mellékterméke a nedves, mintegy 50-70% víztartalmú toll, melynek felhasználása konfekcionált termék előállításra illetve díszítési célokra nem alkalmas. Ez több millió tonnát jelent évente világszerte (Williams et al., 1991; Hegedűs et al., 1998). A tollban található keratin fehérje nehezen feltárható, így további hasznosítása előtt fizikai, kémiai és/vagy biológiai előkezelést szükséges alkalmazni, melynek a hasznosítás módjához kell igazodnia. A biogáz előállítást, mint lehetséges hasznosítási módot vettük alapul az általunk alkalmazott kezeléseknél. Az IFA (Tulln) Környezetbiotechnológiai laboratóriumában a tollat aprítottuk, majd az előzetes kutatások során leghatékonyabbnak ítélt 1:2-es arányban desztillált vízzel, vagy 1%-os NaOH-oldattal elegyítettük, majd mikrohullámú hőkezelést (70, 130, 160 ?C) alkalmaztunk 1 óra időtartamig. Az eredeti mintában a száraz-, szervesanyag-tartalmat, míg a pH-t, szén-, nitrogén-tartalmat a végtermékben is vizsgáltuk. A kapott korrelációs koefficiensek (R) és a hozzájuk tartozó szignifikanciaérték (Sig.) alapján megállapítottam, hogy az aprítás a C-, N-tartalmat és a pH-t nem befolyásolta egyik adalékanyag esetében sem. A hőmérséklet mindhárom vizsgált tényezőt befolyásolta. Desztillált víz alkalmazása mellett a hőmérséklet erős összefüggést mutatott a N-tartalommal és a pH-val, valamint gyenge-közepes összefüggést a szén-tartalommal. NaOH-os kezelés mellett a hőmérséklet erős összefüggést adott a C- és N-tartalommal, valamint közepes összefüggést a pH-val. Kutatásunk célja az volt, hogy meghatározzuk azt a módszert, mellyel hatékonyabban kezelhetjük a vágóhídról származó baromfi tollat biogáz célú további hasznosításhoz.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
baromfi toll
mikrohullámú hőkezelés
NaOH-os kezelés
poultry feather
microwave heat treatment
treatment of NaOH-solution
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények. - 42 (2010), p. 51-56. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM052285
Első szerző:Mézes Lili (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Vágóhídi hulladék toll biodegradációjának vizsgálata Bradford-módszerrel / Mézes Lili, Molnár Szabolcs
Dátum:2014
Megjegyzések:A baromfi feldolgozóipar egyik legnagyobb mennyiségben keletkező mellékterméke a nedves, mintegy 50-70% víztartalmú toll, melynek felhasználása konfekcionált termék előállításra illetve díszítési célokra nem alkalmas. Ez több millió tonnát jelent évente világszerte (Williams et al., 1991; Hegedűs et al., 1998). A tollban található keratin fehérje nehezen feltárható, így további hasznosítása előtt fizikai, kémiai és/vagy biológiai előkezelést szükséges alkalmazni, melynek a hasznosítás módjához kell igazodnia. A toll mikrobiális illetve enzimatikus úton való lebontása oldható fehérjékre és aminosavakra nagyon kedvező és viszonylag olcsó lehetőséget kínál értékes termékek előállítására a keletkező tollból. Kutatásunk célja az volt, hogy meghatározzuk azt a költségkímélő és egyszerű módszert, mellyel a vágóhídról származó baromfi toll mikrobiológiai bontásának hatékonyságát nyomon követhetjük.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
baromfi toll
biológiai bontás
keratin
keratináz
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 55 (2014), p. 77-82. -
További szerzők:Molnár Szabolcs (1990-) (hulladékgazdálkodási technnológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM037536
Első szerző:Mézes Lili (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Fusarium graminearum-mal fertőzött kukorica anaerob fermentációja / Mézes Lili, Biró Györgyi, Tamás János
Dátum:2012
Megjegyzések:Az elmúlt év csapadékos időjárása miatt kedvező körülményekalakultak ki hazánkban a Fusariumsp. gombák számára. A fuzáriumgombák rontják a gabonafélék szemtermésének minőségét, illetve azál taluk termelt mikotoxinok, mind az emberre, mind a haszonállatokra veszélyesek (Placinta et al., 1999). A fuzárium fertőzés és mikotox intermelődés hatását teljes mértékben sehol sem sikerült kikü szöbölni.Hazánkban a leggyakoribb mezőgazdasági kórokozó a Fusariumgraminearum. A fuzáriummal fertőzött kukorica biogáz alapanyagként történő hasznosítása hatékony és környezetbarát ártalmatlanítási módszer lehetne. Ebben az esetben azonban meg kell vizsgálni a kukorica fuzárium-, illetve toxintartalmát és hatását a biogáz-termelés folyamatára. Vizsgálataink során egy mezőgazdasági biogáz üzemadott szerves alapanyagbázisát vettük alapul. Az állandó összetételűalapanyagokhoz különböző arányban fuzáriummal szennyezett és fuzárium mentes kukoricadarát, illetve kukoricaszemet kevertünk, majda Fusarium gomba kimutathatóságát elemeztük a laboratóriumi kísérleti fermentorokban a mezofil fermentáció különböző szakaszaiban. A fermentlevekből táptalajos tenyésztést, illetve mikroszkóposvizs gálatokat végeztünk a Fusarium sp. jelenlétének igazolására. A fuzáriumot nem lehetett kimutatni 30 nap után a fermentlében.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
biogáz
Fusarium graminearum
borfogyasztás
borvidék
termésmenynyiség
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 47 (2012), p. 57-61. -
További szerzők:Biró Györgyi (1986-) (molekuláris biológus) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM001081
Első szerző:Mézes Lili (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Baromfi toll feltárhatóságának vizsgálata biogáz célú hasznosításhoz / Mézes Lili, Bíró Tibor, Tamás János, Petis Mihály
Dátum:2007
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 26 (2007), p. 113-118. -
További szerzők:Bíró Tibor (1970-) (agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Petis Mihály (1947-) (agrármérnök)
Internet cím:Elektronikus változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.