CCL

Összesen 41 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM092576
Első szerző:Biró Györgyi (molekuláris biológus)
Cím:Modelling of sprout suppression of Fusarium sp. and DON toxin in anaerobic hydrolysis / Biró Györgyi, Mézes Lili, Nagy Attila, Gálya Bernadett, Borbély János, Tamás János
Dátum:2012
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:8th International Conference ORBIT 2012. Global Assessment for Organic Resources and Waste Management. - p. 31-34. -
További szerzők:Mézes Lili (1981-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Gálya Bernadett (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Borbély János (1950-) (vegyész) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM092575
Első szerző:Biró Györgyi (molekuláris biológus)
Cím:The ecotoxicological effects of don toxin on maize germination / Biró Györgyi, Nagy Attila, Gálya Bernadett, Borbély János, Tamás János
Dátum:2012
ISSN:0546-8191
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
Megjelenés:Növénytermelés. - 61 : Suppl. 5 (2012), p. 411-414. -
További szerzők:Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Gálya Bernadett (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Borbély János (1950-) (vegyész) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM078830
Első szerző:Bőcsi Anita
Cím:Aszály kialakulásának vizsgálata Sentinel 2 adatokból származtatott NDVI értékek alapján / Bőcsi Anita, Nagy Attila, Blaskó Lajos, Gálya Bernadett,1 Tamás János
Dátum:2018
Megjegyzések:Hazánk természeti adottságai mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagosnál kedvezőbbek. A mezőgazdasági termelésre alkalmas, művelhető földterület > 5,7 millió ha. A természeti erőforrások védelme a mező- és erdőgazdaság kiemelkedő feladata, azonban ezeket több kockázati faktor befolyásolhatja. A termelési kockázat közé tartoznak a növénytermesztés növekedési folyamatainak kockázatai és bizonytalanságai. A termékek mennyiségi és minőségi jellemzőit különböző tényezők határozhatják meg, többek között aszály. A növénytermesztés vízgazdálkodási kiszolgáltatottsága jelentősen megnőtt, ezért a megelőzés irányába szükséges elmozdulni az aszálykár elhárítása szempontjából. Az aszály jellemzése jelentős lehet a jövőbeni aszályok kockázat elemzésében, illetve az aszály hatásainak meghatározásában a különböző szektorokban. Az aszály számszerűsítésére többféle módszer áll rendelkezésre, az aszályindexek számításától a műholdas eljárásokig. Lehetővé válik ezáltal, hogy az aszályok mértékét térben és időben összehasonlítsuk. A műholdas aszályindexek közül a Normalizált Differenciál Vegetációs Indexet (NDVI) számítottam ki, mivel ez az egyik leggyakrabban alkalmazott index, széles körben használják, sok adat áll rendelkezésre. A kutatás során a célom volt, hogy Sentinel 2 adatok alapján elkészített NDVI index alakulása és az aszályos területek közötti összefüggéseket feltárjam egy alföldi mintaterületen.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok könyvfejezet
Aszály
Sentinel 2
NDVI
Fenntarthatóság vizsgálata a funkcionális agrárökoszisztémákban
Megjelenés:Absztrakt és Program füzet, Talajtani Vándorgyűlés / Magyar Talajtani Társaság. - p. 81-82.
További szerzők:Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Gálya Bernadett (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM090107
Első szerző:Demelezi Florent
Cím:Evaluation of soil water management properties based on LiDAR data and soil analyses at farm level / Demelezi Florent, Galya Bernadett, Tamas Janos, Demelezi Imri, Nagy Attila
Dátum:2019
ISSN:2066-6276 2601-5676
Megjegyzések:Rapid weather fluctuations with an increasing demand for resource use impacts crop production sustainability leading to severe use of land and water resources. Laboratory analysis and technological improvements, such as remote sensing, generate new information and knowledge, to ease the visibility of effects by agricultural practices, bringing new opportunities to better use resources and improve farming sustainability and water management practices. Irrigation use and assessment are important to assure the sustainability; planning and modelling based on soil-plant economy relationship by the use of technological innovation, as Lidar imagery, enhancing the precision to large scale knowledge gained a plot-farm level. Agronomics, agriculture engineers, management technologies aim to reduce non-productive water use in agriculture. Finding the correlation between soil water retention and physical parameters contributes to irrigation management plant, therefore, reducing water use, cutting costs for agri-food production and reducing environmental impact. Soil sampling is performed in two depth and analysis of soil physical and water retention parameters with the correlation of LiDAR survey proving in-depth on-field information. Silt-loamy texture makes a good texture, water retention capacity. A decrease of silt content in the upper layer (6.4 %), an increase of sand and clay (7 % and 28 %) respectively. Conventional soil cultivation made an impact on the soil upper layer. Soil water retention did not show the major fluctuation of two layers regarding pF values. LiDAR results shown the area is not susceptible to erosion, 68 % is in the 1 st slope category and 28 % in the 2 nd. LiDAR, clear understanding and visualisation of site laboratory data for different. The field is well drained, vegetation period and cultivation could require scheduled, separated irrigation on land based on DEM and runoff lines helping to improve irrigation planning and water use efficiency. Demonstration the benefits of using high accuracy remote sensing LiDAR data, preventing water logging, misuse, and improve irrigation management and shows good examples to use in large scale to ease comprehensive understating of data.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Natural Resources and Sustainable Development. - 9 : 2 (2019), p. 160-173. -
További szerzők:Gálya Bernadett (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Demelezi Imri Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM092586
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:DON toxinnal terhelt fermentlé csírázásra gyakorolt ökotoxikológiai hatása / Gálya Bernadett, Biró Györgyi, Nagy Attila, Borbély János, Tamás János
Dátum:2011
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:X. Környezetvédelmi analitikai és Technológia Konferencia : A környezetvédelem és az élelmiszerminőség aktuális kérdései / szerk. Prinz Péter. - p. 2
További szerzők:Biró Györgyi (1986-) (molekuláris biológus) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Borbély János (1950-) (vegyész) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM092568
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:DON toxin kukorica (Zea mays L.) csírázásra gyakorolt ökotoxikológiai hatása / Gálya Bernadett, Nagy Attila, Biró Györgyi, Mézes Lili, Borbély János, Tamás János
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 55 (2014), p. 35-40. -
További szerzők:Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Biró Györgyi (1986-) (molekuláris biológus) Mézes Lili (1981-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Borbély János (1950-) (vegyész) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM092064
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Identification of inland-excess water patches based on LIDAR and Sentinel 1 data / Gálya Bernadett, Nagy Attila, Juhász Csaba, Riczu Péter, Szabó Andrea, Blaskó Lajos, Tamás Janos
Dátum:2020
ISSN:2066-6276 2601-5676
Megjegyzések:Understanding the habitat is essential for economic production. As a result of rapidly changing processes, features of habitats may be modified, it may be affected by a wide variety of factors. Inundation caused by inland-excess water (IEW) is one of the most significant natural disasters but spatial and temporal targeting of it is also a problem in practice. Over half of Hungary's territory is endangered by IEW. For the development of inland-excess waters a combination of several adverse natural and human activity is highly important. The formation of IEW is primarily determined by meteorological, soil and terrain conditions. During the research, the causes of the development of IEW were analysed based on the terrain conditions of the area in a grassland. Soil connections have been well explored according to the other studies, but not as terrain causes. Therefore the applicability of digital elevation models based on remote sensing (high density LiDAR) data and Sentinel 1 data in inland areas is a priority area of our research. To examine the relief, elevation data of conventional analog topographic maps with 1:10000 scale and an aerial LiDAR data were compared. Sentinel 1 data were used to validate the results based on the LiDAR data. Based on digital elevation model (DEM) derived from topographical map shows that there is no risk of IEW on the grassland. It is, however, contradicted by the reality, the inland marshes presents on grassland land during on-site visits and which can be identified by the LiDAR and Sentinel 1 images.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Növényélettani és produkcióbiológiai folyamatok szerepe az abiotikus és biotikus stressz hatások meghatározásában
Megjelenés:Natural Resources and Sustainable Development. - 10 : 2 (2020), p. 188-199. -
További szerzők:Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Juhász Csaba (1962-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Szabó Andrea (1994-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM083386
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Belvizes foltok kialakulásának talajtani és domborzati okainak feltárása egy alföldi mintaterületen / Gálya Bernadett, Riczu Péter, Nagy Attila, Blaskó Lajos, Tamás János
Dátum:2020
Megjegyzések:A termőhely megismerése a gazdasági termelés alapvető feltétele. A termőhelyi adottságok gyorsan változó folyamatok eredményeként módosulhatnak. A természeti csapások közül az egyik legjelentősebb a belvíz okozta elöntés, azonban a térbeli és időbeli lehatárolása szintén problémaként jelentkezik a gyakorlatban. A belvízi jelenség általában sík vidékekre jellemző, így Magyarország területének több mint a fele belvízzel veszélyeztetett. A belvizek megjelenéséhez számos főleg természetes eredetű tényező járul hozzá, amelyek hatását az emberi tevékenység felerősítheti vagy csökkentheti. A belvíz kialakulását elsősorban a meteorológiai, a talajtani és a domborzati viszonyok határozzák meg. A belvízképződés olyan összetett folyamat, hogy a jelenlegi ismereteink, adataink, és eszközeink nem teszik lehetővé a 2-5 napnál hosszabb idejű előrejelzést. Az ellene való védekezés nagykiterjedésű, összefüggő területeken történik, ezért nehéz az erre való felkészülés. A belvízképződést természetes faktorként hidrometeorológiai (gyakori csapadék, víztárolás hó vagy jég formájában, alacsony párolgás, fagyott talaj), geomorfológiai és topográfiai (helyi mélyedések, hordalékkúp szegélye), hidrogeológiai (vízzáró és víztározó rétegek elhelyezkedése), illetve talajtulajdonságok befolyásolják. A kutatás során elemeztem egy Nyírbátor közelében található gyepterületen található belvizes foltok kialakulásának okait a terület domborzati és talajtani viszonyai alapján. Szakirodalmak alapján elmondható, hogy a talajtani összefüggéseket jól feltárták, a domborzati okokat kevésbé, ezért kiemelt területe a kutatásnak a távérzékelt (nagy térbeli sűrűségű LiDAR) adatok alapján készült digitális domborzatmodellek alkalmazhatóságának vizsgálata belvizes területeken. A domborzat vizsgálatához összehasonlítottuk a hagyományos analóg adatok digitalizálásával készült és a légi LiDAR alapján készült DEM-t. A talajtani eredmények a Víz-és Környezetgazdálkodási Intézet felmérésből származtak. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy a területen található belvizek jelentős része összegyülekezési belvíz, amelynek kialakulásában a domborzat játszik fontos szerepet. Az összehasonlítás során megállapítottuk, hogy az 1:10000-es méretarányú topográfiai térkép alapján számolt eredmények alapján a gyepterület kizárólag a domborzat alapján belvízzel nem veszélyeztetett. Azonban ennek ellentmondanak a terepi bejárás során tapasztaltak, a területen továbbá azonosítottam három antropogén eredetű belvíz foltot. Talajtani vonatkozásban elemeztük a K tényező illetve a szabadföldi vízkapacitás és diszponibilis víztartalom értékeket a területen. A talajtani eredmények alapján megállapítottam, hogy a mintaterületen a K tényező esetében a hisztogram értékeket vizsgálva nem mutatkozott különbség a gyepterület illetve a belvizes területek átlag értékei között, így arra a következtetésre jutottam, hogy a belvizes foltokon is nagy volt a beszivárgási érték. A szabadföldi vízkapacitás értékeket elemezve azonban, eltérés mutatkozott a gyepterület és a belvizes területek értékei között, ennek feltehetően az volt az oka, hogy nagyobb a kolloidtartalom a mélyebb fekvésű területeken. A diszponobilis vízkapacitás esetében az eredmények alapján megállapítottam, hogy a mélyebb területeken nagyobb értékek fordultak elő, mint a magasabb reliefű területeken. Összességében azonban megállapítható, hogy a gyepterületen a belvizek kialakulásának elsődleges oka a domborzat illetve a lefolyás-összegyülekezési tényezők. A vizsgált esetben a talaj vízgazdálkodási tulajdonságok szerepe kevésbé érvényesült.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
belvíz
LiDAR
domborzat
vízgazdálkodás
Növényélettani és produkcióbiológiai folyamatok szerepe az abiotikus és biotikus stressz hatások meghatározásában
Megjelenés:Talajvédelem. Különszám. Talajhasználat - funkcióképesség / szerk. Koós Sándor. - p. 254-269. -
További szerzők:Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM082500
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Investigation of Soil Physical Properties on the Tisza-river Basin for Development of Precision Irrigation Techniques / Bernadett Gálya, Attila Nagy, Tamás Magyar, János Tamás
Dátum:2019
ISBN:9785905200403
Tárgyszavak:Műszaki tudományok Agrárműszaki tudományok könyvfejezet
könyvrészlet
soil
physics
precision
irrigation
system
GIS
Fenntarthatóság vizsgálata a funkcionális agrárökoszisztémákban
Megjelenés:Proceedings of the 2nd International Conference : Agrophysics Trends: from Actual Challenges in Arable Farming and Crop Growing towards Advanced Technologies / ed. Blokhina S., Ageenkova O., Tsivilev A. - p. 886-896. -
További szerzők:Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Magyar Tamás (1987-) (környezetgazdálkodás) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM078838
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Water retention possibilities in soils - Hungarian part of tisza-river basin / Gálya Bernadett, Tamás János, Blaskó Lajos, Riczu Péter, Nistor Stelian, Fehér János, Bozsik Éva, Nagy Attila
Dátum:2018
Megjegyzések:In many regions of Europe (among others in Hungary) agricultural production has been affected by droughts over the past decades. Global Water Partnership (GWP) Central and Eastern Europe (CEE) wanted to supported European countries in developing of an early warning system,which consists of monitoring, prediction and combine national drought policies. In order to use risk assessment ? in which prevention of drought is emphasized - available water content calculation of watershed should be prepared for drought impacted areas. The aim of our study was to create a highresolution, trans - border database, which takes into account the most important water regime properties of soils and it can be uniformly used in other countries of Tisza River Basin. Based on traditional soil maps, a soil database was created, where soil water content - in 2m layer depth of soil - can be estimated for different horizons and for different soil types. First of all, digital soil maps of different countries were adjusted to WRB (World Reference Base for Soil Resources), and calculation mapping was worked out for the total area of the Tisza River Basin. After allocations of the soil layers, physical limit values of soils were estimated by using pedo-transfer functions. Water storage capacity and available water content were determined by the depth of the impermeable layer. Finally, spatial queries were carried out in the Tisza River Basin and in units of administration. These data were integrated into a geographic information system, in which the data clearly showed that the impact of drought was more severe in extreme water management soils. In case of large-scale longterm droughts, local differences decreased the reliability of the calculations to a lesser degree.However, with further methodological development, the effect of these local differences can be reduced.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
soil water holding capacity
Tisza River Basin
border-less drought monitoring
GIS
Fenntarthatóság vizsgálata a funkcionális agrárökoszisztémákban
Megjelenés:Natural Resources And Sustainable Development. - 8 : 1 (2018), p. 35-40. -
További szerzők:Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Stelian, Nistor Fehér János (1952-) (hidrológus) Bozsik Éva (1988-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM078833
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Spatial segmentation of inland water surface using C-band synthetic aperture radar images on the Great Hungarian Plain / Bernadett Gálya, Lajos Blaskó, Attila Nagy, Csaba Juhász, Péter Riczu, János Tamás
Dátum:2018
Megjegyzések:Extreme water management situations (for instance inland water) are a growing challenge, which are concern in agricultural production not only worldwide but in Europe and in Hungary. Due to the climate change ? which effects are increasing the problems ? are getting ever greater. The spatial and temporal limitation of inland water is a major task of the examinations of these phenomenon. The main objective of my study was to examine the spatial and temporal limitation of inland water and based on these to produce more accurate, more comparable and globally interpreted results. One possible solution could be to monitor the inland water using microwave remote sensing. Thus, the runoff parameters of inland water were evaluated using radar remote sensing technologies in our research. The sample area was the Szolnok-Túr-Plain, which is located in the middle of the Plain Great Hungarian Plain. The inland water patches were isolated using Sentinel 1 satellite images in the sample area. Sentinel 1 data were acquired from the European Space Agency (ESA) website, from 1 January, 2015 to 31 December, 2015. Radar images were processed in the ESA Sentinel Application Platform (SNAP) 2.0 software environment. The detected water surface were correlated with different land cover categories (non-irrigated arable land, grasslands and pastures) based on Corine Land Cover 2012 database. Based on the radar data, the inland water areas were 507.52 hectares in March, 161.23 hectares in April and 105.95 hectares in July in the case of non-irrigated arable lands. For grasslands, the area of inland water were 0.42 hectares in March and 0.43 hectares in April. In the other period, there was no inland water on the sample area. In case of pastures, inland water were occurred in the whole investigation period, among these zones were particularly high at June (337.14 hectares) and at July (1113.67 hectares). Based on the results, the inland water surface can be more clearly defined with spatial segmentation of Sentinel 1 images, and it could help in water management planning.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Fenntarthatóság vizsgálata a funkcionális agrárökoszisztémákban
Megjelenés:Geophysical Research Abstracts. - 20 (2018), p. 1. -
További szerzők:Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Juhász Csaba (1962-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM078828
Első szerző:Gálya Bernadett (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Belvizes foltok kialakulásának talajtani és domborzati okainak féltárása egy alföldi mintaterületen / Gálya Bernadett, Riczu Péter, Nagy Attila, Tamás János, Blaskó Lajos
Dátum:2019
Megjegyzések:A termőhely megismerése a gazdasági termelés alapvető feltétele. A termőhelyi adottságok gyorsan változó folyamatok eredményeként módosulhatnak. A természeti csapások közül az egyik legjelentősebb a belvíz okozta elöntés, azonban a veszélyeztetett, illetve károsított terület tér- és időbeli lehatárolása sokszor problémaként jelentkezik a gyakorlatban. A belvízi jelenség általában sík vidékekre jellemző, így Magyarország területének több mint a fele belvízzel veszélyeztetett. A belvizek megjelenéséhez számos főleg természetes eredetű tényező járul hozzá, amelyek hatását az emberi tevékenység felerősítheti vagy csökkentheti. A belvíz kialakulását elsősorban a meteorológiai, a talajtani és a domborzati viszonyok határozzák meg. A belvízképződés olyan összetett folyamat, hogy a jelenlegi ismereteink, adataink, és eszközeink nem teszik lehetővé a 2-5 napnál hosszabb idejű előrejelzést. Az ellene való védekezés nagy kiterjedésű, összefüggő területeken történik, ezért nehéz az erre való felkészülés. A belvízképződést természetes faktorként hidrometeorológiai (gyakori csapadék, víztárolás hó vagy jég formájában, gyors olvadás, alacsony párolgás, fagyott talaj), geomorfológiai és topográfiai (helyi mélyedések, hordalékkúp szegélye), hidrogeológiai (vízzáró és víztározó rétegek elhelyezkedése), illetve talajtulajdonságok befolyásolják. A kutatás során vizsgáltam a mintaterületeken található belvizes foltok kialakulásának okait a terület domborzati és talajtani viszonyai alapján. Elkülönítettem egymástól a természetes és antropogén eredetű belvízfoltokat, valamint elemeztem talaj főbb vízgazdálkodási jellemzőinek (K tényező, szabadföldi vízkapacitás, diszponibilis víztartalom) értékeit a területen.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok könyvfejezet
belvíz
domborzat
Alföld
vízkapacitás
Fenntarthatóság vizsgálata a funkcionális agrárökoszisztémákban
Megjelenés:Absztrakt és Program füzet, Talajtani Vándorgyűlés / Magyar Talajtani Társaság. - p. 87-88.
További szerzők:Riczu Péter (1986-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Nagy Attila (1982-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Blaskó Lajos (1947-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.2-16-2017-00001
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 4