CCL

Összesen 20 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM090799
Első szerző:Békefi Janka (agrár)
Cím:A kárpáti borzderes szarvasmarha eredete, története és magyarországi felhasználásának lehetősége / Békefi Janka, Gáspárdy András, Béri Béla
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A kárpáti borzderes a Kárpátokban tartott kistermetű, színes hegyi marhafajták és a borzderes világfajta keresztezéséből alakult ki. Magyarországon közel száz évig tenyésztették, és erősen kevert állományai Kárpátalján és Erdélyben ma is megtalálhatók. Mivel a kárpáti borzderes hazánk jellemző, régi szarvasmarha fajtája volt, kívánatos volna az utókor számára megőrizni, Magyarországon újból meghonosítani. Elsődleges célunk a fajta genetikai állományának megőrzése, s amennyiben indokolt, őshonos fajtaként való elismertetése. Amennyiben a mai fajtában már nem lelhető fel a régi típusú kárpáti borzderes, helyi változatként akkor is érdemes fenntartani, mivel számos előnyös tulajdonsága ismert, és sem Kárpátalján, sem Erdélyben nem végeznek megőrzésére tudatos tenyésztést.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
hasznosítás
megőrzés
őshonos
szarvasmarha
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 57 (2014), p. 15-20. -
További szerzők:Gáspárdy András Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM045714
Első szerző:Békefi Janka (agrár)
Cím:A kárpáti borzderes testalakulásának és méreteinek összehasonlító elemzése / Békefi Janka, Gáspárdy András, Béri Béla
Dátum:2013
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Doktori iskola
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 51 (2013), p. 15-19. -
További szerzők:Gáspárdy András Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM103890
Első szerző:Brassó Dóra Lili (állattenyésztő mérnök)
Cím:Studies on Ostrich (Struthio Camelus) - Review / Lili Dóra Brassó, Béla Béri, István Komlósi
Dátum:2020
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 1 (2020), p. 15-22. -
További szerzők:Béri Béla (1951-) (agrármérnök) Komlósi István (1960-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM037721
Első szerző:Gulyás Gabriella (agrár)
Cím:Holstein-fríz tehenek hosszú hasznos élettartamának vizsgálata proteomikai módszerekkel / Gulyás Gabriella, Béri Béla, Jávor András, Márk László, Csősz Éva, Pohóczky Krisztina, Soltész Beáta, Kuti Dániel, Czeglédi Levente
Dátum:2012
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 48 (2012), p. 21-25. -
További szerzők:Béri Béla (1951-) (agrármérnök) Jávor András (1952-) (agrármérnök) Márk László Csősz Éva (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Pohóczky Krisztina Soltész Beáta Kuti Dániel Czeglédi Levente (1977-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM087747
Első szerző:Hódi Katalin (agrármérnök)
Cím:Különböző genotípusú szarvasmarhák tejének makroelem-tartalma / Hódi Katalin, Szendrei Zoltán, Kovács Béla, Holcvart Mária, Béri Béla
Dátum:2010
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Az emberiség ősidőktől fogyasztja, és fontos táplálékának tekinti a tejet és a belőle készített termékeket. A tej és a tejtermékek, a bennük található szerves és szervetlen komponenseknek teljes biológiai értéke miatt, nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára. Munkánk során azonos tartási és takarmányozási feltételek mellett vizsgáltuk hat első laktációs tejelő szarvasmarha genotípus (brown-swiss, jersey, norvég vörös, svéd vörös, ayrshire, illetve a holstein-fríz, mint kontroll) tejének ásványianyag tartalmát. A makroelem-tartalmat (K, Na, Ca, P, Mg, S) induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrométerrel (ICP-OES) határoztuk meg.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
tehéntej
makro elem
ayrshire
brown-swiss
holstein-fríz
jersey
norvég vörös
svéd vörös
cow milk
macroelement
holstein
norwegian red
swedish red
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények. - 40 (2010), p. 27-31. -
További szerzők:Szendrei Zoltán (1979-) (agrármérnök) Kovács Béla (1963-) (okleveles vegyész, angol szakfordító) Holcvart Mária (1985-) (Ph.D. hallgató) Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM071793
Első szerző:Kárnyáczki Zsuzsanna (Élelmiszer minőségbiztosító agrármérnök)
Cím:Funkcionális tejtermékek kifejlesztésének lehetőségei / Kárnyáczki Zsuzsanna, Béri Béla, Fenyvessy József, Csanádi József
Dátum:2010
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Élelmiszertudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
funkcionális élelmiszer
Megjelenés:Agrártudományi közlemények. - 40 (2010), p. 33-36. -
További szerzők:Béri Béla (1951-) (agrármérnök) Fenyvessy József (agrár) Csanádi József
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM058657
Első szerző:Kárnyáczki Zsuzsanna (Élelmiszer minőségbiztosító agrármérnök)
Cím:Kísérleti tejtermékek E-vitamin tartalmának vizsgálata / Kárnyáczki Zsuzsanna, Csanádi József, Fenyvessy József, Béri Béla
Dátum:2015
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
szarvasmarha
E-vitamin és szelén etetés
funkcionális tejtermék
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények. - 65 (2015), p. 49-52. -
További szerzők:Csanádi József Fenyvessy József (agrár) Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM090080
Első szerző:Kojo Woode, Benjamin
Cím:Microbiological quality of bulk tank raw milk from two dairy farms in Hajdú-Bihar County, Hungary / Benjamin Kojo Woode, Flóra Mária Petróczki, Béla Béri, Ferenc Peles
Dátum:2018
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Two main channels have been identified to be responsible for microbiological contamination of raw milk and milk products. Firstly, contamination has occurred due to udder infection from the cow or the blood which harbours most bacteria that come in contact with the raw milk. Secondly, via external factors (may include faeces, skin, contaminated water, environment etc.) which are associated with the operation of milking. There is direct contact with the milk and/or surfaces before, during or after the milking, posing public health risk and economic decline. The aim of this study was to examine the bacteriological quality of bulk tank raw milk samples collected from two different size dairy farms (Farm 1 and Farm 2) of different housing forms (cubicle loose and deep litter) in Hajdú-Bihar County, Hungary in July, 2017. Three samples were taken from each farm, and the total plate count, coliform count, Escherichia coli count, Staphylococcus aureus count, and yeast and mould count were determined in them. The results clearly showed low level of all measured bacteria group load in Farm 1 samples in comparison to Farm 2 with the exception of coagulase-negative Staphylococcus (CNS) which represented high level in general, indicating significant difference (P<0.05). The mean value of total plate count in Farm 2 samples was higher (1.0 ? 105 CFU/mL) than Farm 1 samples (2.8 ? 104 CFU/mL). There was a significant difference (P<0.05) in mean count of coliforms in raw milk samples between Farm 1 and Farm 2. Similarly, results of E. coli were significantly different (P<0.05) with mean count of 1.44 ? 102 CFU/mL and 2.02 ? 103 CFU/mL for Farm 1 and Farm 2 respectively. Results of Staphylococcus aureus also showed significant difference (P<0.05) with mean count of 9.7 ? 101 CFU/mL for Farm 1 and 6.28 ? 102 CFU/mL for Farm 2. The mean of mould count recorded was 1.07 ? 102 CFU/mL and 4.93 ? 102 CFU/mL for Farm 1 and Farm 2 respectively. The recorded mean of yeast count was 1.68 ? 103 CFU/mL and 3.41 ? 103 CFU/mL for Farm 1 and Farm 2 respectively; however, both farms showed no significant difference (P>0.05) in terms of mean of mould and yeast count. Although Farm 2 produced six times lower milk quantity than Farm 1, the measured microbial parameters were high. Both farms' microbiological numbers were higher above the permitted limit values as stated by Regulation (EC) No 853/2004, Hungarian Ministry of Health (MoH) 4/1998 (XI. 11.). This could be an indication of non-conformance to effective GMP, ineffective pre?milking disinfection or udder preparation, poor handling and storage practice, time and temperature abuse and inadequate Food Safety Management System Implementation. Therefore, our recommendation is as follows; establish control measures for pre- and postharvest activities involved in the milking process which would be an effective approach to reduce contamination of the raw milk by pathogenic microorganisms from these farms, strict sanitation regime and hygiene protocol be employed and applied to cows, all equipment, contact surfaces and minimize handling of the milk prior, during and after milking. This will also serve as scientific information to the producers for continual improvement in their operations.
Tárgyszavak:Műszaki tudományok Bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 75 (2018), p. 105-112. -
További szerzők:Petróczki Flóra Mária (1992-) (élelmiszer-biztonsági és -minőségi mérnök) Béri Béla (1951-) (agrármérnök) Peles Ferenc (1979-) (mikrobiológia, élelmiszer-mikrobiológia, minőségügy)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM090404
Első szerző:Kovácsné Koncz Nóra (agrármérnök, biológus)
Cím:Különböző szarvasmarha fajták legeltetésének hatása hortobágyi mélyfekvésű legelők botanikai összetételére / Kovácsné Koncz Nóra, Tóth Katalin, Radócz Szilvia, Béri Béla
Dátum:2017
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A Hortobágyi Nemzeti Park területén (Pap-erén és Zám pusztán) cönológiai felméréseket végeztünk 2015 és 2016 májusában. A vizsgálatok során összesen 40 kvadrátot elemeztünk extenzív marhával (magyar szürke) és vegyes genotípusú intenzív húsmarhával legeltetett mintaterületeken. Rögzítettük a növényfajok jelenlétét, a fajonkénti borítás százalékos értékeit és a növényzet összborítását. A társulásokat nedvességgradiens mentén választottuk ki: nedves szikes mocsárrét (Bolboschoenetum maritimi) és szárazabb szikes rét (Beckmannion eruciformis). Összevetettük a kisebb intenzitású (2015. év, kiinduló állapot) és az emelt állatlétszámú (2016. év) legeltetés, illetve a legelés kizárás növényzetre gyakorolt hatásait. Vizsgáltuk (i), hogy a legeltetés milyen hatással van a gyepek növényzetére, (ii) mennyiben tér el az egyes gyeptípusokban a növényzet összetétele (iii) és eltérő hatása van-e a különböző szarvasmarha fajták (magyar szürke, intenzív húsmarha) legeltetésének a gyepek fajösszetételére. A vizsgálatsorán megállapítottuk (i), hogy a legnagyobb fajszámot 2015-ben a közepesen intenzíven legeltetett területen kaptuk (14,3 faj/m2). Valamelyest csökkent a fajszám 2016-ban az intenzívebb legelés hatására. A kontrollban volt a legkisebb a fajszám (11,7 faj/m2 ). Az aljfüvek, és a pillangósok borítása jelentősen nőtt a legelés intenzitás növekedésével. (ii) Eredményeink azt mutatják, hogy a legeltetés hatása gyeptípusonként eltérő. A száraz gyepben nagyobb fajszámot (16,2 faj/m2 ) találtunk, mint a nedvesben (11,2 faj/m2). Az aljfű borítása a száraz gyepben magasabb volt, mint a nedves gyepben. (iii) Az extenzív húsmarha nagyobb fajszámot tart fent (16 faj/m2), mint az intenzív húsmarha (11,4 faj/m2). A szálfüvek borítása nagyobb volt az intenzív húsmarhával, mint az extenzív húsmarhával legelt területen. A feltétlen és a feltételes gyomok borítása a magyar szürkével legelt területeken mutatott magasabb értéket. Eddigi két éves vizsgálatunk alapján elmondható hogy mind az extenzív mind az intenzív húsmarhával való legeltetés alkalmas a szikes élőhelyek kezelésére.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
mélyfekvésű legelők
legeltetés
extenzív húsmarha
intenzív húsmarha
Hortobágy
Megjelenés:Agrártudományi közlemények. - 73 (2017), p. 57-63. -
További szerzők:Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Radócz Szilvia (1988-) (biológus) Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM090044
Első szerző:Kovácsné Koncz Nóra (agrármérnök, biológus)
Cím:The effect of different genotype cattle grazing on the nutrient content of saline grasslands vegetation / Nóra Kovácsné Koncz, Ádám Simon, Béla Béri
Dátum:2018
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Maintaining saline grasslands in good condition, preserving their yield and diversity is important not only for the purpose of nature conservation, but also for farming. Therefore, the primary purpose of our study is to analyse the effect of pasture use of the smaller weight extensive and the larger weight intensive beef cattle on the grassland vegetation and nutrient content. In this way, we can answer the question whether grazing for nature conservation can be achieved with more profitable, more economical and more intense varieties. The tests were carried out in May 2016 and May 2017, in the Hortobágy National Park (Pap-ere and Zám puszta), where a total of 16 sample areas were analysed. These areas are grazed with extensive beef cattle (Hungarian grey) and mixed genotype of intensive cattle. The associations were selected along a moisture gradient, such as wet salt marsh (Bolboschoenetum maritimi) and drier saline meadow (Beckmannion eruciformis). All the vegetative material collected both years in May was analysed for the following parameters: dry matter, crude protein, crude fibre and life-sustaining net energy content. We compared the effects of medium grazing (0.46 livestock/ha) and abandonment on vegetation and nutrient content. We examined the effect of (i) grazing, (ii) different grasslands (salt marsh, saline meadow) and (iii) grazing of different cattle breeds (Hungarian grey, intensive beef) on the nutrient content of the vegetation of grasslands Based on our results, it was found that grazing had an impact on crude protein and life-sustaining net energy content. The highest crude protein content (12.75 m/m%) was obtained in the year 2017 in the area where higher density had been grazed for two years. For the lifesustaining net energy, the highest value (5.05 MJ/kg d.m.) was also obtained in 2017 and the lowest in 2016. Furthermore, it was found that there was no significant difference between the effect of the two cattle breeds on the parameters examined. Significant effects were observed only in the case of life-sustaining net energy: in the area of intensive beef cattle we received a higher value (5.15 MJ/kg body weight) than in the area with extensive beef cattle (4.96 MJ/kg body weight). Our results have also shown that cattle grazing is of the utmost importance for the maintenance of both wet and mesophilous habitats. Based on our three-year study, we can say that grazing by both extensive and intensive cattle breeds is suitable for the management of saline habitats.
Tárgyszavak:Műszaki tudományok Bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 75 (2018), p. 45-50. -
További szerzők:Simon Ádám (1990-) (molekuláris biológus) Béri Béla (1951-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM009412
Első szerző:Peles Ferenc (mikrobiológia, élelmiszer-mikrobiológia, minőségügy)
Cím:A nyerstej-minták feltételezetten Escherichia coli számának vizsgálata néhány tejtermelő gazdaságban / Peles Ferenc, Szabó András, Béri Béla, Keresztúri Péter
Dátum:2006
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 21 (2006), p. 31-37. -
További szerzők:Szabó András (1947-) (biológus) Béri Béla (1951-) (agrármérnök) Keresztúri Péter (1975-) (biológus-ökológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM004792
Első szerző:Peles Ferenc (mikrobiológia, élelmiszer-mikrobiológia, minőségügy)
Cím:A tartástechnológia hatása a nyers tej mikrobiológiai állapotára / Peles Ferenc, Máthéné Szigeti Zsuzsa, Béri Béla, Szabó András
Dátum:2008
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
nyers tej
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 31 (2008), p. 67-75. -
További szerzők:Máthéné Szigeti Zsuzsa (1976-) (biológus-ökológus) Béri Béla (1951-) (agrármérnök) Szabó András (1947-) (biológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2