CCL

Összesen 17 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM001964
Első szerző:Antal-Szalmás Péter (laboratóriumi szakorvos)
Cím:"Turnaround time" : a laboratóriumi eredménykiadás hatékonyságának új paramétere / Antal-Szalmás Péter, Ivády Gergely, Molnár Attila, Hevessy Zsuzsa, Kissné Sziráki Valéria, V. Oláh Anna, Lenkey Ágota, Kappelmayer János
Dátum:2007
Megjegyzések:A szerzők a laboratóriumi diagnosztikai tevékenység hatékonyságát jellemz©o paraméter, az ún. "turnaround time" meghatározására alkalmas számítógépes programot dolgoztak ki laboratóriumukban. A turnaround time a minta laboratóriumba való beérkezése és az orvosi validálást követő eredménykiadás között eltelt idő, mely jól jellemzi az eredménykiadás hatékonyságát, és ezért a laboratóriumok működésének fontos minőségügyi paramétere. Módszer: Analízisük során a sürgős, rutin- és speciális vizsgálatokat külön kezelve 6 hónap adatait dolgozták fel, és a turnaround time medián, 5- és 95-percentil értékeit adták meg. Meghatározták emellett a maximálisnak definiált turnaround time értéket (sürgős 1 óra, rutin 4 óra, speciális 2-14 nap) meghaladó turnaround time értékű vizsgálatok ("kiesők") arányát is az összes vizsgálati számra vonatkoztatva. Eredmények: A sürgős vizsgálatok esetében a medián turnaround time 9-70 perc, a rutinvizsgálatoknál pedig 33-190 perc között volt. A speciális vizsgálatok jóval heterogénebb képet mutattak, és általában megállapítható volt, hogy a kis mintaszámú, nem automatizált, immunkémiai és hemosztázis-tesztek esetében magas a turnaround time értéke és a kiesők aránya. A rutinvizsgálatok longitudinális analízise egyértelműen mutatta, hogy 2006 első félévében javultak a vizsgálatok turnaround time értékei a laboratórium valamennyi részlegén. A turnaround time hosszát befolyásoló egyik lényeges paraméter az orvosi validálás ideje, ami jelentősen csökkenthető egy autovalidáló program segítségével. A szerzők adatai alapján az autovalidálás bevezetése akár 1-2 órával is csökkentette a rutinvizsgálatok medián turnaround time értékeit. Az alkalmazott számítógépes program alkalmas akár a mintaszállítás effektivitásának jellemzésére is, amit a szerzők két különböző mintaszállítási infrastruktúrával rendelkező sürgősségi részlegük összevetésével mutattak be. Következtetések: Az itt ismertetett turnaround time analízis az általános rutin része a világ fejlettebb országaiban tevékenykedő diagnosztikai laboratóriumokban, ugyanakkor az első ilyen próbálkozást jelenti Magyarországon.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
autovalidation
laboratory diagnostics
quality control
turnaround time
autovalidálás
laboratóriumi diagnosztika
minőség-ellenőrzés
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 148 : 28 (2007), p. 1317-1327. -
További szerzők:Ivády Gergely (1979-) (laboratóriumi szakorvos) Molnár Attila (1981-) (szoftverüzemeltető) Hevessy Zsuzsanna (1966-) (laboratóriumi szakorvos) Kissné Sziráki Valéria (1957-) (analitikus) Oláh Anna (1956-) (klinikai biokémikus, vegyész) Lenkey Ágota (1944-) (biológus) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:elektronikus változat
DOI
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM019465
Első szerző:Bedekovics Judit (orvos)
Cím:Mutáns nucleophosmin fehérje kimutatása akut myeloid leukaemiában : az NPMc+ AML biológiai és klinikai jellemzői / Bedekovics Judit, Rejtő László, Telek Béla, Udvardy Miklós, Újfalusi Anikó, Oláh Éva, Hevessy Zsuzsa, Kappelmayer János, Kajtár Béla, Méhes Gábor
Dátum:2009
Megjegyzések:A nucleophosmin gén (NPM1) 12-es exonjának mutációja, jelenlegi ismereteink szerint, a leggyakoribb genetikai eltérés akut myeloid leukaemiában. Az eddigi beszámolók alapján kimutatásával a betegség sajátos biológiájú és kedvező lefolyású formája határozható meg, amely a leukaemiák WHO-osztályozásában 2008-tól külön csoportként kerül említésre. A mutáció hatására megváltozik a kódolt fehérje sejten belüli eloszlása, és az NPM fehérje a sejtmag helyett a citoplazmában halmozódik fel (NPMc+). Ez a jelenség, amely a kizárólag mutáns géntermék kapcsán fi gyelhető meg, szövettani vizsgálat keretében immunhisztokémiával is kimutatható. Jelen tanulmányunkban hazai körülmények között először vizsgáltuk az NPM-mutáció előfordulását felnőttkori AML-ben immunhisztokémia módszerével. A 2005 és 2008 között diagnosztizált összesen 41 eset részletes kiértékelése során 6 esetben (14,6%) észleltünk citoplazmikus reakciót, valamennyi de novo jelentkező és jellegzetes citogenetikai eltérést nem mutató AML-esetek közül került ki (6/23, 26,1%), egy kivételével nőbetegekben. A blasztsejtek alacsony CD34-, c-kit- és HLA-DRexpressziója alapján a NPMc+ AML a nem érintett esetektől jól elkülöníthetőnek bizonyult, ezek a markáns jellegzetességek az eddig közölt külföldi adatokkal teljes mértékben megegyeznek. Tapasztalataink alapján az NPM-mutáció immunhisztokémiai vizsgálata egyszerűen beépíthető a hétköznapi hematológiai diagnosztikai gyakorlatba.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 150 : 22 (2009), p. 1031-1035. -
További szerzők:Rejtő László (1963-) (belgyógyász, haematológus) Telek Béla (1948-) (belgyógyász, haematológus) Udvardy Miklós (1947-) (belgyógyász, haematológus) Ujfalusi Anikó (1968-) (gyermekorvos, laboratóriumi szakorvos) Oláh Éva (1943-2019) (gyermekgyógyász, klinikai genetikus) Hevessy Zsuzsanna (1966-) (laboratóriumi szakorvos) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Kajtár Béla (1977-) (patológus) Méhes Gábor (1966-) (patológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM073078
035-os BibID:(scopus)85037060550 (wos)000416972100001
Első szerző:Bereczky Zsuzsanna (orvosi laboratóriumi diagnosztika szakorvos)
Cím:Az új orális antikoagulánsokkal történő kezelés laboratóriumi vonatkozásai / Bereczky Zsuzsanna, Oláh Zsolt, Ajzner Éva, Kappelmayer János
Dátum:2017
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Az évtizedek óta várt új orális antikoagulánsok (NOAC) egyre bővülő körben alkalmazott gyógyszerekké váltak a terápiában, hiszen az orális antikoagulánsként korábban egyedüliként alkalmazott kumarinszármazékokhoz képest számos klinikai indikációban a kumarinokkal azonos vagy annál jobb klinikai hatékonyságot mutatnak. Ennek következtében a direkt trombininhibitor dabigatran, majd a direkt X-es alvadási faktort gátló szerek (rivaroxaban, apixaban, edoxaban) az elmúlt években a napi terápiás gyakorlat részévé váltak. Elterjedésüket nem kis részben segítette azon ajánlás, hogy nem igényelnek laboratóriumi monitorizálást, ami mind a beteg, mind a kezelőorvos számára rendkívül nagy előnyt jelent. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban bebizonyították, hogy a ♭one size fits all' szemlélet erősen szimplifikált a NOAC-terápia során, és számos olyan eset van, amikor ezen gyógyszerek koncentrációjának monitorizálása elkerülhetetlen vagy erősen ajánlott. Ez az összefoglaló tanulmány a NOAC-kezelés laboratóriumi vonzatait tárgyalja, kiemelten a hemosztázis alap- és speciális tesztjeire való hatásukat, valamint a korrekt NOAC-koncentráció meghatározására szolgáló laboratóriumi módszereket. Orv Hetil. 2017; 158(49): 1930?1945.The introduction of novel oral anticoagulants (NOAC) have long been expected drugs and they quickly became used widespread as their clinical effectiveness was as good as, or even better than the previously used only oral anticoagulant drug, the coumarins. Thus, the direct thrombin inhibitor dabigatran and the activated factor X inhibitors (rivaroxaban, apixaban, edoxaban) have become the part of daily therapeutic practice. Their permeation was facilitated by the guideline which suggested that no laboratory monitoring was required during NOAC treatment and this was very convenient for both patients and doctors. The clinical experience obtained in the past years, however have proved that the ♭one size fits all' view is oversimplified and there are numerous situations when the determination NOAC levels is unavoidable or highly recommended. This review discusses the laboratory aspects of NOAC treatment, primarily summarizing their effect on the screening tests and special assays of hemostasis and we also describe the correct methods to determine their plasma concentrations. Orv Hetil. 2017; 158(49): 1930?1945.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Dabigatran
rivaroxaban
apixaban
edoxaban
laboratory monitoring
Megjelenés:ORVOSI HETILAP. - 158 : 49 (2017), p. 1930-1945. -
További szerzők:Oláh Zsolt (1974-) (belgyógyász) Ajzner Éva (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos)
Pályázati támogatás:OTKA-116228
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM035315
035-os BibID:PMID:18218587
Első szerző:Bhattoa Harjit Pal (laboratóriumi szakorvos)
Cím:"Webalapú" laboratóriumi szolgáltatás = Web-based laboratory service / Bhattoa Harjit Pal, Csáthy László, Deményi Tamás, Kappelmayer János
Dátum:2008
ISSN:00306002
Megjegyzések:The internet has revolutionized not only the clinical laboratory operation but has also made laboratory service more user friendly. With its help the laboratory can provide precise and up to date information about the services and laboratory tests to offer, furthermore can provide insight into the different operating procedures. Aim: To provide a good overview of the laboratory services in an easily accessable manner, promote efficient information transfer to the clinicians, familiarize the test repertoire in different classifications, provide information on tests requiring special sampling and transportation, create a search engine for tests performed, provide in a downloadable format the different order forms and the specifications of the newly introduced tests, provide links to websites relevant to the field, familiarize with the departments educational and research activities. Results: With the creation of our own website we have provided clinicians and students with a practical, easily accessable, user friendly tool that provides details of our services and activities, furthermore the number of preanalytical queries has also reduced significantly. Conclusions: Unfortunately, in the present day Hungarian healthcare system few utilize adequately the possibilities offered by the internet, however, departments like ours and others are making efforts to change this tendency. Az internetes szolgáltatások komoly fejlődést jelenthetnek a klinikai laboratóriumnak, különösen azok felhasználói részére. Az internet segítségével a laboratórium pontos és naprakész információt tud közölni a szolgáltatásairól, az elvégzett vizsgálatokról, valamint a beavatkozások folyamatáról. Célkitűzés: A laboratórium tevékenységének jól áttekinthető és könnyen elérhető formában történő megjelenítése, az információ hatékonyabb átadása a klinikusok felé; a vizsgálati repertoár különböző bontásban történő ismertetése, speciális mintavételt, illetve mintaszállítást igénylő vizsgálatok feltüntetése, vizsgálatkereső kialakítása; valamennyi részleg kérőlapjának és az újonnan bevezetett vizsgálatok részletes leírásának letölthető formában történő megadása; adekvát linkek elérhetővé tétele, az intézet oktatási és kutatási tevékenységének ismertetése. Eredmények: A saját honlapunk kialakításával a klinikus kollégák és a hallgatók számára egy praktikus, könnyen elérhető, felhasználóbarát eszközzel tudunk összképet adni a laboratóriumi tevékenységről, továbbá lényegesen csökkent a preanalitikai kérdések száma. Következtetések: A mai magyar egészségügyi ellátásban még sajnos viszonylag keveset használunk az internet nyújtotta lehetőségek közül, de velünk együtt sok más intézmény is törekszik arra, hogy ezen a tendencián javítson.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Laboratory services
Turnaround time
World wide web
access to information
accuracy
analytic method
article
automation
clinical laboratory
computer interface
health care system
Hungary
information processing
Internet
laboratory diagnosis
laboratory test
medical information
medical research
online system
sampling
search engine
transport medium
turnaround time
Clinical Laboratory Information Systems
Humans
Hungary
Internet
Laboratories
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 149 : 5 (2008), p. 203-208. -
További szerzők:Csáthy László (1979-) (laboratóriumi szakorvos) Deményi Tamás Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos)
Internet cím:elektronikus változat
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM003437
Első szerző:Boda Zoltán (belgyógyász, haematologus, klinikai onkológus)
Cím:Autológ csontvelői eredetű őssejtterápia eredménye előrehaladott perifériás arteriás érbetegségben / Boda Zoltán, Udvardy Miklós, Farkas Katalin, Tóth Judit, Jámbor László, Soltész Pál, Rázsó Katalin, Oláh Zsolt, Ilonczai Péter, Szarvas Mariann, Litauszky Krisztina, Hunyadi János, Sipos Tamás, Kappelmayer János, Veréb Zoltán, Rajnavölgyi Éva
Dátum:2008
Megjegyzések:Súlyos perifériás artériás érbetegségekben a gyógyszeres és/vagy érsebészeti beavatkozások kimerülését követően a tűrhetetlen fájdalom, kiterjedt végtagi fekélyek, gangraenák megszüntetésének egyetlen módja a végtag amputációja. Betegek és módszerek: a szerzők - hazánkban elsőként - 5 előrehaladott perifériás artériás érbetegben (1 arteriosclerosis obliterans és 4 thromboangiitis obliterans) autológ csontvelői eredetű őssejtterápiát végeztek. A csontvelői őssejteket (CD34+sejtek) crista biopsia végzésével nyerték. Mágneses sejtszeparálással CD34+ sejtszuszpenziót állitottak elő. Meghatározták a CD34+, CD133+ és CD45+- sejtek számát és arányát. Az őssejtszuszpenziót intramuscularis injekció formájában a beteg végtagba juttatták vissza. Betegenként 0,37-1,14x10/kg őssejt visszaadására került sor. Betegeiket 12 hónapig követték. Vizsgálatok történtek a beavatkozás előtt és után (1,3,6,9 és 12 hónappal). Klinikai vizsgálatok: nyugalmi fájdalom, dysbasiás távolság, ischaemiás fekélyek gyógyhajlama, boka-kar index. Laboratóriumi vizsgálatok: angiográfia (az őssejtterápia előtt és után 1 és 6 hónappal), duplex ultrahang- és lézer-Doppler-scan, transcutan oxigéntenzió mérése, az endothelfunkciók vizsgálata. Eredmények: A nyugalmi fájdalom mind az öt betegük esetében megszünt. A dysbasiás távolság szignifikánsan nőtt (36/440 m). Három beteg végtagi ischaemiás fekélye begyógyult, egy beteg nagyméretű fekélye lényegesen kisebbé és felületesebbé vált, egy betegben a végtagi fekély nem változott. A kezelt oldalon a boka-kar index szignifikánsan nőtt (0,41/0,83)tizenkét hónappal az őssejtterápiát követően, s nem változott az ellenoldalon. Három betegben tapasztaltak számottevő változást angiográfiával az őssejtterápia után hat hónappal. Csak szerény javulást észleltek color-Doppler- és lézer-Doppler-vizsgálatokkal. Az őssejtterápia előtt és után 1,6 és 12 hónappal a transcutan oxigéntenzió-értékek a lábháton 18,10/16,78/23,83/37,50 Hgmm-re, mig a lábszáron 36,66/31,25/45,00/37,30 Hgmm-re változtak. A makro- és mikrocurkulációs paraméterek nem mutattak javulást az őssejtterápiát követően 1 hónappal, azonban az őssejtterápia után 3,6,9 és 12 hónappal már mérhető javulást tapasztaltak. Szövődményt, mellékhatást nem észleltek. Következtetések: Klinikai eredményeik alapján az autológ csontvelői eredetű őssejtterápiát hatásosnak, tartósnak és biztonságosnak tartják előrehaladott perifériás arteriás érbetegségben. Szükség van további klinikai tapasztalatgyüjtésre.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
súlyos perifériás artériás érbetegség, őssejtterápia
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 149 : 12 (2008), p. 531-540. -
További szerzők:Udvardy Miklós (1947-) (belgyógyász, haematológus) Farkas Katalin Tóth Judit (1964-) (radiológus) Jámbor László (1960-) (radiológus) Soltész Pál (1961-) (belgyógyász, kardiológus) Molnárné Rázsó Katalin (1966-) (belgyógyász, haematológus, klinikai onkológus) Oláh Zsolt (1974-) (belgyógyász) Ilonczai Péter (1977-) (orvos, belgyógyász, haematológus szakorvos) Szarvas Mariann (1977-) Litauszky Krisztina (1967-) (orvos) Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Sipos Tamás (orvos) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Veréb Zoltán (1980-) (immunológus, mikrobiológus, molekuláris biológus) Rajnavölgyi Éva (1950-) (immunológus)
Internet cím:elektronikus változat
DOI
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM030854
Első szerző:Bubán Tamás (belgyógyász, gasztroenterológus)
Cím:Ki-67 : egy régi játékos új arcai / Bubán Tamás, Tóth László, Tanyi Miklós, Kappelmayer János, Antal-Szalmás Péter
Dátum:2009
ISSN:0030-6002
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Molekuláris Medicina
Ki-67
sejtproliferáció
sejtciklus
onkogén
immunhisztokémia
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 150 : 23 (2009), p. 1059-1070. -
További szerzők:Tóth László (1971-) (patológus) Tanyi Miklós (1968-) (sebész) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Antal-Szalmás Péter (1968-) (laboratóriumi szakorvos)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
Sejtbiológia
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM101924
035-os BibID:(scopus)85130026167 (wos)000805843700003
Első szerző:Deli Tamás (szülész-nőgyógyász, endokrinológus szakorvos)
Cím:Az epesavmérés szerepe a súlyos terhességi cholestasis szülészeti ellátásában / Deli Tamás, Tóth Judit, Csépes-Ruzicska Lea, Török Olga, Krasznai Zoárd Tibor, Mosolygó-Lukács Ágnes, Kappelmayer János, Lampé Rudolf
Dátum:2022
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:Bevezetés: A terhességi cholestasis a terhességek 1%-ában előforduló kórkép. Fennállása nagymértékben növeli a súlyos magzati szövődmények kialakulásának, így a koraszülésnek és a terminusközelben váratlanul bekövetkező, méhen belüli magzati elhalásnak a rizikóját. Célkitűzés: A hazánkban a klinikum számára a közelmúltban elérhetővé vált szérumösszepesavszint-méréssel kapcso- latos eddigi tapasztalataink összegzése és a terhességi cholestasis ellátása debreceni gyakorlatának bemutatása. Betegek és módszer: Retrospektív esetsorozatban vizsgáltuk a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 2020. szeptember és 2021. szeptember között kezelt súlyos cholestasisos várandósok adatait. Meghatároztuk az epesav-, a májenzim- és a bilirubinszintek statisztikai korrelációját is. Eredmények: 758 várandós 1258 szérummintájából történt epesav-meghatározás. 5 esetben (az összes eset 0,7%-a, a cholestasisos esetek 6,4%-a) súlyos (epesav 40?99 ?mol/l), 7 esetben (0,9%, illetve 9,0%) igen súlyos (epesav ?100 ?mol/l) epepangás volt igazolható. A 12 súlyos cholestasisos várandós átlagéletkora 30,6 (21?43) év volt, közülük 7 volt primigravida. A betegek közül 5-nél állt fenn cholestasisra hajlamosító előzményi betegség. 6 beteg részesült urzodezoxikólsav-kezelésben, amely az epesavszintek jelentős csökkenését eredményezte. Súlyos cholestasisban az epesav?GOT (R2 = 0,14) és az epesav?GPT (R2 = 0,17) korreláció gyengének bizonyult (n = 45). Az epesavszintek postpartum hamar szignifikánsan javultak. A 12 beteg közül eddig 11 szült meg, és 13 újszülött született, 2/12 volt ikerterhesség. Az átlagos gestatiós kor a szüléskor 37 (33?40) hét volt. 3/11 koraszülés történt (27%). A terminus- közeli szülések közül 7/8 (88%) szülésindukciót követően zajlott. Egyszer sem volt szükség elektív császármetszésre, és a vajúdás során mindössze 2/11 esetben kellett császármetszést végezni (18%). Intrauterin magzati elhalás nem következett be. Következtetés: A szérumepesav-mérés hatékony eszköz a terhességi cholestasis diagnosztikájában és követésében, a protokollalapú szülészeti ellátáshoz pedig nélkülözhetetlen. A közleményben bemutatjuk klinikánk epesavszinten alapuló terhességi cholestasis ellátásának gyakorlatát is.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
terhességi cholestasis
szérum-összepesavszint
koraszülés
méhen belüli elhalás
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 163 : 20 (2022), p. 797-805. -
További szerzők:Tóth Judit (1978-) (laboratóriumi szakorvos) Csépes-Ruzicska Lea Török Olga (1956-) (szülész-nőgyógyász, humángenetikus) Krasznai Zoárd Tibor (1973-) (szülész-nőgyógyász, gyermeknőgyógyász) Mosolygó Ágnes (1986-) (biológus) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Lampé Rudolf (1983-) (szülész-nőgyógyász)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM076214
035-os BibID:(scopus)85057078565 (wos)000451029400001
Első szerző:Fejes Zsolt (molekuláris biológus)
Cím:Vérlemezke-mikro-RNS-ek expressziójának változása thrombocytaaktivációval járó betegségekben / Fejes Zsolt, Szilágyi Bernadett, Kappelmayer János, Nagy Béla
Dátum:2018
ISSN:0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 159 : 47 (2018), p. 1962-1970. -
További szerzők:Szilágyi Bernadett (1993-) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Nagy Béla Jr. (1980-) (labordiagnosztikai szakorvos)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM017363
Első szerző:Gaál János (reumatológus, belgyógyász)
Cím:Tranziens lupus anticoaguláns megjelenése colorectalis carcinomában szenvedő betegben / Gaál János, Balogh Zoltán, Kappelmayer János, Paragh György
Dátum:1996
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 137 : 7 (1996), p. 357-359. -
További szerzők:Balogh Zoltán (1965-) (belgyógyász, gasztroenterológus, diabetológus) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Paragh György (1953-) (belgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM045847
Első szerző:Kappelmayer János (laboratóriumi szakorvos)
Cím:Speciális klinikai laboratóriumi vizsgálatok hazai elérhetősége : a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság Vizsgálati Regisztere / Kappelmayer János, Antal Csaba, Bereczky Zsuzsanna
Dátum:2011
ISSN:0030-6002 1788-6120
Megjegyzések:A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság több mint egyévnyi előkészítő munka után elindít egy internetes vizsgálati regisztert, amelynek célja az, hogy a klinikus és laboros kollégák megtalálják azon speciális in vitro laboratóriumi vizsgálati lehetőségeket, amelyek segítségével a komoly diagnosztikai problémákat jelentő eseteket ki lehet vizsgálni. Ennek alapja egy SQL adatbázis, amit "admin" felületről lehet menedzselni. A különböző vizsgálati terület színek szerinti kiválasztása egy-egy szűrőt jelent az adatbázisban. Az adott területen belül egyszerűen és gyorsan megtalálhatjuk a kérdéses tesztet, vizsgálat vagy diagnózis szerinti listázással, illetve kereséssel, ahol a relációs lekérdezések PHP segítségével valósulnak meg. A regiszter kialakításánál előzetes egyeztetések során az alábbi alapelvek kerültek kialakításra: a vizsgálati regiszterben nem találhatók meg alapvető laboratóriumi vizsgálatok (például protrombinidő, bilirubinmeghatározás) és a megnevezett speciális témakörökben sem kerül feltüntetésre valamennyi fajta vizsgálat. Ennek oka az, hogy bizonyos vizsgálatokat blokkban vagy panelben érdemes csak felvinni, idetartozik például a CD-markerek meghatározása vagy az immunfixáció végzése, ezt megelőző fehérjeelektroforézissel. De nem szerepeltethető önállóan antitrombin III-aktivitás sem, csak komplex thrombophiliakivizsgálás részeként, vagy FSHés LH-meghatározás is csak az infertilitás teljes kivizsgálásának részeként tüntethető fel. A vizsgálati regisztert login és password megadásával valamennyi kolléga számára elérhetővé kívánjuk tenni.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 152 : 51 (2011), p. 2056-2062. -
További szerzők:Antal Csaba Bereczky Zsuzsanna (1974-) (orvosi laboratóriumi diagnosztika szakorvos)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM077430
Első szerző:Kovács L. Gábor
Cím:Natriureticus peptidek mérése szívelégtelen betegekben : a helyes laboratóriumi és klinikai gyakorlat / Kovács L. Gábor, Nyolczas Noémi, Habon Tamás, Sepp Róbert, Piroth Zsolt, Hajas Ágota, Boncz Imre, Tomcsányi János, Kappelmayer János, Merkely Béla
Dátum:2015
ISSN:0030-6002 1788-6120
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Orvosi Hetilap. - 156 : 31 (2015), p. 1235-1245. -
További szerzők:Nyolczas Noémi Habon Tamás Sepp Róbert Piroth Zsolt Hajas Ágota Helga (1985-) (orvos) Boncz Imre Tomcsányi János Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Merkely Béla (1965-) (orvos)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM029922
Első szerző:Misz Mária
Cím:Haemostasis eltérések ischaemiás stroke-ban / Misz Mária, Oláh László, Kappelmayer János, Blaskó György, Udvardy Miklós, Fekete István, Csépány Tünde, Ajzner Éva, Csiba László
Dátum:1998
Megjegyzések:The authors studied whether haemostatic abnormalities connected with the development of cerebral circulatory disturbances can be demonstrated in young stroke patients in whom Doppler and angiographic examination failed to reveal deviations indicative of stroke. They determined the in vivo activation of the coagulation system (TAT, F 1 + 2), the degree of secondary fibrinolysis (D-dimer), the plasma levels of the markers of fibrinolysis, with special regard to inhibitors: plasminogen activator inhibitor (PAI-1), alfa2 antiplasmin (alfa1 AP), alfa2 macroglobulin (alfa2 M), the frequency of pathologic serum lipoprotein (a) - Lp(a) - values and the association of PAI-1 and Lp(a) with the fibrinolytic system. They conclude that in the acute phase of the disease, the TAT and F 1 + 2 values were significantly elevated compared to the control, without change in the D-dimer value. The results suggest that in the tested period increased thrombin generation dominated and it significantly surpassed plasmin activity since the D-dimer values of that period did not indicate substantial increase in secondary fibrinolysis. The results of the study were separately analyzed in acute, chronic TIA and stroke groups. In the TIA and acute group the F 1 + 2 values, while in stroke the TAT values were more elevated. The in vitro fibrinolytic capacity of the patients significantly decreased compared to controls, showing significantly decreased compared to controls, showing significant correlation with the Lp(a) level, but not with the PAI value. Examination of the marker molecules renders possible to assess the degree of hypercoagulability and of endogenous lysis. Their knowledge is held important for judging the progression of the disease and the therapeutic consequences.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Orvosi Hetilap 139 : 42 (1998), p. 2503-2507. -
További szerzők:Oláh László (1967-) (neurológus) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Blaskó György (1947-) (belgyógyász, klinikai farmakológus) Udvardy Miklós (1947-) (belgyógyász, haematológus) Fekete István (1951-) (neurológus, pszichiáter) Csépány Tünde (1956-) (neurológus, pszichiáter) Ajzner Éva (1968-) (laboratóriumi szakorvos) Csiba László (1952-) (neurológus, pszichiáter)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2