Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM117407
035-os BibID:	(WoS)001143857500001 (Scopus)85180605811
Első szerző:	Ghansah, Harriet (PhD)
Cím:	Low factor XIII levels and altered fibrinolysis in patients with multiple myeloma / Harriet Ghansah, Rita Orbán-Kálmándi, Ildikó Beke Debreceni, Éva Katona, László Rejtő, László Váróczy, Linda Lóczi, Bas de Laat, Dana Huskens, János Kappelmayer, Zsuzsa Bagoly
Dátum:	2024
ISSN:	0049-3848
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Thrombosis Research. - 234 (2024), p. 12-20. -
További szerzők:	Orbán-Kálmándi Rita Angéla (1993-) (klinikai laboratóriumi kutató) Bekéné Debreceni Ildikó (1970-) (biológus) Katona Éva (1961-) (klinikai biokémikus) Rejtő László (1963-) (belgyógyász, haematológus) Váróczy László (1974-) (belgyógyász, haematológus) Lóczi Linda Laat, Bas de Huskens, Dana Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Bagoly Zsuzsa (1978-) (orvos)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM106630
035-os BibID:	(Scopus)85146863664 (WoS)000927329500001
Első szerző:	Ghansah, Harriet (PhD)
Cím:	Patients with multiple myeloma and monoclonal gammopathy of undetermined significance have variably increased thrombin generation and different sensitivity to the anticoagulant effect of activated protein C / Harriet Ghansah, Ildikó Beke Debreceni, László Váróczy, László Rejtő, Linda Lóczi, Zsuzsa Bagoly, János Kappelmayer
Dátum:	2023
ISSN:	0049-3848
Tárgyszavak:	Orvostudományok Elméleti orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Thrombosis Research. - 223 (2023), p. 44-52. -
További szerzők:	Bekéné Debreceni Ildikó (1970-) (biológus) Váróczy László (1974-) (belgyógyász, haematológus) Rejtő László (1963-) (belgyógyász, haematológus) Lóczi Linda Bagoly Zsuzsa (1978-) (orvos) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos)
Pályázati támogatás:	GINOP-2.3.2-15-2016-00043 GINOP FK128582 OTKA 1Q4DBKX4 STIP320 Egyéb
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat DOI
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM082985
035-os BibID:	(PMID)31808421
Első szerző:	Lóczi Linda
Cím:	Antiphospholipid syndrome and the risk of myocardial infarction : current evidence and uncertainties / Linda Lóczi, János Kappelmayer, Tünde Tarr, Zsuzsa Bagoly
Dátum:	2020
ISSN:	0022-9032
Megjegyzések:	Antiphospholipid syndrome (APS) encompasses a wide spectrum of disease manifestations that may prevail in the form of venous or arterial thrombosis or lead to pregnancy complications in the presence of persisting antiphospholipid antibodies (aPL). Unlike in the case of congenital thrombophilias, in which venous thromboses are more likely to occur as compared with arterial events, aPL may cause thrombosis in both types of vascular systems. Arterial thrombosis in APS is fairly common and often involve coronary or cerebral arteries leading to myocardial infarction (MI) or stroke. In this review, we summarize the complex pathomechanisms leading to aPL?associated thrombosis and list challenges during the laboratory detection of these antibodies. Specific features of MI in patients with APS are summarized based on a comprehensive literature search of available case reports. Preventive and treatment strategies are discussed based on the current recommendations and most recent evidence. We conclude that the risk of MI in patients with APS is considerable and MI may be the first manifestation of the disease. MI in APS shows specific clinical features including relatively young age at presentation, no sex dominance, often normal coronaries without the sign of atherosclerosis, high risk of recurrent thrombotic events. Treatment of acute MI in patients with APS is often challenging and adverse events, including stent thrombosis, are more frequent as compared with patients without APS. Preventive strategies in APS should be personalized and include strict management of additional cardiovascular risk factors and long?term anticoagulation with vitamin K antagonists. Current evidence does not support the use of direct oral anticoagulants in the management of patients with APS with arterial thrombosis due to the high risk of recurrent events.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Kardiologia Polska. - 78 : 1 (2020), p. 6-14. -
További szerzők:	Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Tarr Tünde (1976-) (belgyógyász, allergológus és klinikai immunológus) Bagoly Zsuzsa (1978-) (orvos)
Pályázati támogatás:	FK128582 OTKA
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM116355
035-os BibID:	(cikkazonosító)1257072 (WoS)001100984900001 (Scopus)85176425171
Első szerző:	Stercel Vivien
Cím:	Effect of anti-SARS-CoV-2 BNT162b2 mRNA vaccination on thrombin generation in children with inflammatory bowel disease / Stercel Vivien, Lóczi Linda, Kadenczki Orsolya, Nemes Éva, Nagy Béla, Hodossy-Takács Rebeka, Szabó Attila Ádám, Fagyas Miklós, Kappelmayer János, Szabó Tamás, Bagoly Zsuzsa
Dátum:	2023
ISSN:	1664-3224
Megjegyzések:	Background: Inflammatory bowel disease (IBD) including Crohn's disease (CD) and ulcerative colitis (UC), are associated with higher thrombotic risk and enhanced thrombin generation (TG) in adults. Despite encouraging data reporting vaccine safety and low IBD flare rates in adults with IBD, vaccine hesitancy was demonstrated to be high in families of children with IBD. We aimed to find out whether TG is increased in children with IBD as compared to healthy controls and whether TG parameters show significant changes following SARS-CoV-2 mRNA vaccination.Patients and methodsIn this observational case-control study, 38 children with IBD (CD:18, UC: 20) aged 12-18 years and 62 healthy age-and sex-matched children were enrolled. Blood was collected before the first dose and 2-6 weeks after the second dose of BNT162b2 (Pfizer-BioNTech) mRNA vaccine dose. Blood cell counts, fibrinogen, inflammatory markers (hsCRP, ferritin), anti-SARS-CoV-2 antibody levels were investigated, TG assay was carried-out using platelet-poor plasma. Detailed clinical parameters including disease activity scores (PUCAI, PCDAI) were registered pre-and post- vaccination. A guided questionnaire was used to collect data on adverse reactions (AEs) post- vaccination. Results: Baseline TG parameters did not differ between patients and controls. Endogenous thrombin potential showed a significant positive correlation with markers of inflammation and with PCDAI. Inflammatory parameters and TG did not increase in patients and controls post-vaccination. Vaccination significantly increased antibody levels in all three investigated groups, but post-vaccination anti-SARS-CoV-2 S IgG/IgM levels were below the 5th percentile value of healthy children in more than one third of patients. Those receiving TNF alpha inhibitor therapy presented significantly lower SARS-CoV-2 S IgG/IgM levels as compared to patients on other immunosuppressive regimens. Systemic AEs did not differ between patients and controls while lower rate of local symptoms was found post-vaccination in children with IBD. Only 2 IBD flares were detected 2-6 weeks after the second dose of vaccination. Conclusion: Our study is the first to support the safety and efficacy of anti-SARS-CoV-2 BNT162b2 vaccination in children with IBD with detailed pre-and post-vaccination laboratory data including TG. Results of this study may further increase confidence and reduce vaccine hesitancy in caretakers of pediatric IBD patients.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk COVID-19 Crohn's disease inflammatory bowel disease severe acute respiratory syndrome coronavirus-2 thrombin generation ulcerative colitis
Megjelenés:	Frontiers in Immunology. - 14 (2023), p. 1-12. -
További szerzők:	Lóczi Linda Kadenczki Orsolya (1974-) (csecsemő- és gyermekgyógyász) Nemes Éva (1957-) (csecsemő- és gyermekgyógyász, gasztroenterológus) Nagy Béla Jr. (1980-) (labordiagnosztikai szakorvos) Hodossy-Takács Rebeka (1997-) (orvos) Szabó Attila Ádám (1996-) (orvos) Fagyas Miklós (1984-) (orvos) Kappelmayer János (1960-) (laboratóriumi szakorvos) Szabó Tamás (1968-) (gyermekgyógyász) Bagoly Zsuzsa (1978-) (orvos)
Pályázati támogatás:	FK128582 NKFIH K147243 NKFIH K129287 NKFIH TKP 2021 EGA-19 Egyéb UNKP 22-3-II-DE-167 Egyéb UNKP 23-5-DE-482 Egyéb POST-COVID2021-33 Egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: