CCL

Összesen 3 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM090766
Első szerző:Húth Balázs (agrár)
Cím:25 év a magyartarka tenyésztés szolgálatában / Húth Balázs, Füller Imre, Komlósi István, Polgár J. Péter, Holló István
Dátum:2014
ISSN:1587-9305
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
magyartarka
Állattenyésztési tudományok
tehén
marha
Megjelenés:A magyartarka. - 14 : 4 (2014), p. 5-8. -
További szerzők:Füller Imre Komlósi István (1960-) (agrármérnök) Polgár József Péter Holló István
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM090761
Első szerző:Húth Balázs (agrár)
Cím:25 év a magyartarka tenyésztés szolgálatában / Húth Balázs, Füller Imre, Komlósi István, Polgár J. Péter, Holló István
Dátum:2014
ISSN:1587-9305
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
magyartarka
állattenyésztés
marha
tehén
Megjelenés:A magyartarka. - 14 : 3 (2014), p. 4-6. -
További szerzők:Füller Imre Komlósi István (1960-) (agrármérnök) Polgár József Péter Holló István
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM090686
Első szerző:Húth Balázs (agrár)
Cím:25 év a magyartarka tenyésztés szolgálatában / Húth Balázs, Füller Imre, Komlósi István, Polgár J. Péter; Holló István
Dátum:2014
ISSN:0230-1814
Megjegyzések:A szerzők a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének 25 éves tenyésztésszervezési munkáját foglalják össze, valamint visszatekintenek a fajta közel 150 éves hazai történetének legfontosabb időszakaira. A fajta kialakításában és javításában a tejtermelő-képesség fokozása volt a legfontosabb szempont. Ez a törekvés a gyakorlatban a fedező bikák importja, ill. a hazai eredetű tenyészbikák köztenyésztésbe állításával valósult meg. A tenyészbikák kiválogatása a két háború között gyakorlatilag csak a tenyészbikák származása és külleme alapján történt. Érdemi változást a modern tenyészértékbecslési módszerek, mindenekelőtt a tejtermelésre irányuló ivadékvizsgálat bevezetése jelentett. A ?változás szelét" a rendszerváltást követően létrejövő fajtaegyesület megjelenése jelentette. Párosult mindez a mesterséges termékenyítés térhódításával, és a tenyésztést szolgáló infrastruktúra (STV állomások, informatika, egyedi megjelölés stb.) nyújtotta előnyökkel. A tenyészbikák rangsorolásához kifejlesztett index (kezdetben TTI, később KTI) tulajdonképpen Tej Tenyészérték Indexként volt értelmezhető, hiszen az indexalkotó tulajdonságok kizárólag a tejtermelésben fontos értékmérők tenyészértékeire terjedtek ki. A fajta hústermelő képességének javítása szempontjából mérföldkőnek nevezhető a Hús Tenyészérték Index 2004. évi bevezetése. A tenyészcél a kettőshasznosítás megőrzése; egy koncentrált tejtermelésű (magas fehérje tartalom!), kimagasló reprodukcióval, hosszú hasznos élettartammal bíró, biológiailag stabil fajta, amely a fentieken túlmenően kimagasló hústermelő képességgel is rendelkezik. A fajta új szelekciós rendszere a vázolt tenyésztési koncepción alapul és biztosítja a nemesítő munka sikerét.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Állattenyésztés és takarmányozás. - 63 : 4 (2014), p. 314-329. -
További szerzők:Füller Imre Komlósi István (1960-) (agrármérnök) Polgár József Péter Holló István
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1