CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM087798
Első szerző:Biró Györgyi (molekuláris biológus)
Cím:Mikotoxin-termelő Fusarium fajok okozta káros környezeti hatások csökkentésének lehetőségei / Biró Györgyi, Tamás János, Borbély J., Mézes Lili, Hunyadi Gergely
Dátum:2012
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A Fusarium penészgombák veszélyeztetik a gabonafélék szemtermésének minőségét, ez jelentősen befolyásolja élelmezési és takarmányozási célra, valamint vetőmagként való felhasználásukat. Ezek a penészgombák többféle módon ronthatják a gabona minőségét. Csökkentik a csírázóképességet, szemmel látható elszíneződést, penészedést okoznak. Hatásukra csökken a szemek szárazanyag- és tápanyag-tartalma. Mindemellett mikotoxinokkal szennyeződnek, melyek a penészgombák másodlagos anyagcseretermékei. A Fusarium nemzetség által termelt toxinok közül hazánkban leggyakrabban a trichotecén (T-2, HT-2, deoxinivalenol, nivalenol, diacetoxiszcirpenol, fuzarenon-x), valamint az ösztrogén hormonhatású zearalenon (ZEA, F-2) toxinok fordulnak elő. Emellett jelentős figyelmet érdemelnek az 1988-ban leírt fumonizinek (FB1, FB2 és FB3) is. Az Egyesült Nemzetek Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezetének (Food and Agriculture Organization of the United Nation) minősítése szerint a világ összgabona termésének kb. 20?30%-a szennyezett Fusarium gombával és azok köztes lebontási termékeivel. Ezen eredmények megegyeznek a Magyarországon mért adatokkal. A gabona előállítás során komoly hozamveszteségeket okoz a gombafertőzés, így a takarmányozási célra fel nem használható termény biogáz üzemben való hasznosítása optimális megoldásnak tűnhet, de fontos megvizsgálnunk a fertőzött gabona hatását a biogáz termelés folyamatára.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
biogáz termelés
Fusarium
mikotoxin
biogas production
mycotoxin
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények. - 50 (2012), p. 159-164. -
További szerzők:Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Borbély János (1950-) (vegyész) Mézes Lili (1981-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Hunyadi Gergely (1984-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM087751
Első szerző:Hunyadi Gergely (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Komposzt keverési-arány meghatározásának módszertani kidolgozása / Hunyadi Gergely
Dátum:2010
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A komposzt-alapanyagok meghatározott arányú keverése alapvetően meghatározza a komposztálás folyamatát. A gyakorlatban a tényleges keverés nem egyezik meg a C/N arány alapján számolt keverési aránnyal, és a tényleges keverési arány visszaellenőrzésére lehetőség nincs. A hatékony lebontás alapfeltétele a homogén prizma kialakítása. A prizma homogenitásának meghatározására kidolgozott hatékony módszer eddig nem ismert. Kutatásunk során szennyvíziszapból és repceszárból kialakított különböző komposztkeverékek reflektancia értékeit vizsgáltuk. Vizsgálataink alapján felállítottunk egy olyan regressziós egyenletet, amely 5%-os hibahatáron belül teszi lehetővé a keverési arány meghatározását, ezáltal lehetőséget biztosít a prizma homogenitásának ellenőrzésére, valamint azonnali beavatkozást tesz lehetővé.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
szennyvíziszap
komposzt
reflektancia
homogenitás
sewage sludge
composting
reflectance
homogeneity
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények. - 42 (2010), p. 29-33. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM037498
Első szerző:Hunyadi Gergely (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Reflektancia alkalmazhatósága a komposzt érettség meghatározására / Hunyadi Gergely, Biró Györgyi, Tamás János
Dátum:2012
Megjegyzések:A komposztok felhasználhatósága érettségüktől és stabilitásuktólfügg. Az érettség meghatározására alkalmazott módszerek egy része csak laboratóriumi körülmények között valósítható meg, vagy bonyolult előkészítési folyamatokat igényel. Kutatásaink célja, egyolyan gyors módszer kidolgozása, amely a szervesanyagok eltérőfény visszaverő tulajdonságain alapulva lehetőséget biztosítnak azérettség meghatározására.Kutatásunk során szennyvíziszapból és fanyesedékből, valamintszal mából kialakított komposztprizmák lebomlását vizsgáltuk a hőmérséklet, valamint a reflektancia változásának nyomon követésével. Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a 645 nm-nél nagyobb hullámhossztartományban mért reflektancia alkalmas a komposztérettségének meghatározására a hőmérséklet mérésével kiegészítve.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
szennyvíziszap
komposzt
reflektancia
komposzt - érettség
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 46 (2012), p. 31-35. -
További szerzők:Biró Györgyi (1986-) (molekuláris biológus) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM003989
Első szerző:Hunyadi Gergely (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Examination of the temperature distribution of compost prisms according to the recipe and the retention time / Hunyadi Gergely, Bíró Tibor, Tamás János, Csatári Gábor
Dátum:2008
Megjegyzések:During our research we examined the temperature distribution of compost prisms during two different composting technologies based on different types of wastes with high organic content. In sewage sludge based compost prism we could measure the horizontal and vertical temperature distribution. According to the results of the experience we can conclude that the temperature distribution of the prism can be divided into three zones: 1. environmental zone 2. large temperature zone, 3. core-zone. The vertical distribution of the sewage sludge base compost prism also can be divided into three layers. The temperature of the bottom layer is lower as the temperature of the middle. The top of the prism is adapting to the temperature of the environment. The vertical distribution of the sewage sludge based compost prism is different in the different points of the width. Because of the folia-cover we could not measure the horizontal temperature distribution of slaughtered wastes based compost prism. The vertical distribution was similar as it was in the sewage sludge based prisms. The difference was large between the temperature of the bottom and the middle layer. Thanks to the cover the temperature did not decrease at the top as much as it did at sewage sludge based prisms. The temperature profile was more homogeny in the beginning and in the end of the degradation independently of the type of the raw materials. The mixing caused changes in the temperature distribution but it is needed because it ensures the aeration and homogeneity.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - Supplement (2008), p. 283-287. -
További szerzők:Csatári Gábor Bíró Tibor (1970-) (agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM003985
Első szerző:Hunyadi Gergely (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Termékorientált szennyvíziszap komposztálási technológiák kidolgozása az AKSD Kft. gyakorlatában / Hunyadi Gergely, Bíró Tibor, Piskolczi Miklós, Tamás János
Dátum:2008
Megjegyzések:Az utóbbi évek Európai Uniós előírásai egyértelműen fogalmaznak a tekintetben, hogy a biológiailag kezelhető hulladékokat biogáztermelésre, vagy komposztálásra kell használni. A szennyvíziszap közvetlen mezőgazdasági felhasználását a káros mikroelem-tartalom nagymértékben korlátozza, azonban komposztalapanyagként jól hasznosítható. A korlátozó tényezők megfelelő receptura-és technológiai variánsok kidolgozásával megszüntethetőek, pontos meghatározásával stabil, állandó minőségű végtermék nyerhető. A keletkező komposzt, mint minősített termék, morzsalékos szerkezetű, jó víztartó kapacitással rendelkező homogén humuszanyag, gyommagmentes és nem tartalmaz semmilyen patogén szervezetet. Talajsavanyító hatása nincs, makro- és mikroelem-tartalma miatt kedvezően alkalmazható tápanyag-visszapótlásra.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 30 (2008), p. 33-36. -
További szerzők:Piskolczi Miklós Bíró Tibor (1970-) (agrármérnök) Tamás János (1959-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM090822
Első szerző:Juhász Csaba (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Cím:Aerob biológiai hulladékkezelési módszerek vizsgálata, különös tekintettel a komposztálási folyamatra vonatkozóan / Juhász Csaba, Hunyadi Gergely
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Az utóbbi évek Európai Uniós előírásai egyértelműen fogalmaznak a tekintetben, hogy a biológiailag kezelhető hulladékokat a mezőgazdaságban kell használni. A szerves hulladékok minőségi jellemzői azonban gyakran lehetetlenné teszik a közvetlen felhasználást, előkezelést igényelnek. Az előkezelés lehetőségét adja a komposztálás. A folyamat során a szerves hulladék a környezetre kockázatot jelentő tulajdonságait elveszíti, míg végtermékként a mezőgazdaságban felhasználható tápanyagforrást (komposztot) eredményez. A hatékony komposzt-előállítás elengedhetetlen feltétele a lebomlási folyamat nyomon követése, értelmezése. Kutatásaink során olyan mérési módszereket vizsgálunk(gáz koncentrációs és reflektancia vizsgálatok, hőtérképezés), amelyek költség és időtakarékos megoldási lehetőséget biztosítanak a degradáció közvetlen elemzésére.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
komposztálás
reflektancia
hőtérképezés
gázmérések
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 61 (2014), p. 33-37. -
További szerzők:Hunyadi Gergely (1984-) (környezetgazdálkodási agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.