Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM058386
Első szerző:	Albert Ágnes Júlia (ökológus)
Cím:	Közép-európai parlagokon zajló spontán gyepesedési folyamatok restaurációs ökológiai szempontú értékelése / Albert Ágnes-Júlia, Tóthmérész Béla, Török Péter
Dátum:	2013
ISSN:	0006-8144
Megjegyzések:	A gyepek területe Európa-szerte csökken; degradálódásuk és az ezzel járó biodiverzitás veszteségfontos szerepet kap a restaurációs ökológiai és a természetvédelmi kutatásokban. Közép-Európában amezőgazdasági művelésbe vont területek mintegy 10-20%-át felhagyták az elmúlt mintegy két évtizedben,így a parlagokon zajló spontán szukcessziós folyamatok restaurációs ökológiai szempontú vizsgálata kiemeltenfontos kutatási területté vált. Áttekintésünkben széleskörű irodalmi adatokra támaszkodva arra kerestük aválaszt, hogy a spontán szukcessziós vizsgálatok mely eredményei használhatók fel a restaurációs beavatkozásoktervezése és kivitelezése során. Olyan kérdéseket érintünk, mint: a másodlagos gyepesedés általános meneteés sebessége, a növényi tulajdonságok szerepe a gyepesedési folyamatban, valamint a propagulum-limitáltság,a térbeli terjedés és a magbank szerepe a spontán gyepesedésben. Megállapíthatjuk, hogy viszonylag gyors éssikeres spontán gyepesedésre elsősorban azokon a többnyire kis kiterjedésű parlagokon támaszkodhatunk, ahol(1) a mezőgazdasági művelés csak rövid ideig tartott, (2) a gyepregenerációt biztosító propagulum-források aközelben jelen vannak, (3) az invazív fajok megtelepedésének lehetősége elhanyagolható, illetve (4) a gyomfajokközül többnyire a gyorsan és hatékonyan visszaszorítható, rövidéletű fajok megtelepedésére számíthatunk.Számos célfaj spontán betelepülése még a rendelkezésre álló magforrások mellett is csak korlátozott;ilyen esetben a célfajok megtelepedéséhez aktív, célzott betelepítésre vagy propagulumbevitelre is szükség van.Az áttekintett irodalmak alapján a spontán szukcessziós folyamatok propagulumbevitel segítségével történőgyorsítását (1) az évelő gyomok és klonális fajok megtelepedése előtti szakaszban, illetve (2) a mezőgazdaságiművelés során felhalmozódott többlet-tápanyagok kimerülését követően, a klonális gyomok és zavarástűrőfajokvisszaszorulását követő késői szakaszban tartjuk hatékonynak.
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban gyeprekonstrukció magbank felhagyott szántó spontán szukcesszió vegetációdinamika
Megjelenés:	Botanikai Közlemények. - 100 : 1-2 (2013), p. 201-216. -
További szerzők:	Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM101573
Első szerző:	Matus Gábor (botanikus)
Cím:	Kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez / Matus Gábor, Aszalós Réka, Dorotovič Csilla, Hanyicska Martin, Hűvös-Récsi Annamária, Musicz László, Miglécz Tamás, Papp Mária, Schmotzer András, Török Péter, Valkó Orsolya, Vojtkó András, Hartmann Johanna, Takács Attila, Balogh Rebeka
Dátum:	2019
ISSN:	0006-8144 2415-9662
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Botanikai Közlemények. - 106 : 1 (2019), p. 71-112. -
További szerzők:	Aszalós Réka Dorotovič Csilla Hanyicska Martin (1992-) (biotechnológus) Hűvös-Récsi Annamária Musicz László Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Schmotzer András Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Vojtkó András Hartmann Johanna Takács Attila (1989-) (biológus, botanikus) Aszalósné Balogh Rebeka (1994-) (biológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM005000
Első szerző:	Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:	Tájléptékű gyeprekonstrukció lösz és szik fűmag-keverékekkel a Hortobágyi Nemzeti Park (Egyek-Pusztakócs) területén / Török Péter, Deák Balázs, Vida Enikő, Lontay László, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész, Béla
Dátum:	2008
Megjegyzések:	Az utóbbi évtizedekben a természet- és tájvédelemben egyre nagyobb szerepet kapnak a tájléptékű rehabilitációs programok, melyek a faj- és élőhely- védelem mellett, fontos szerepet játszanak a biológiai sokféleség megőrzésében. Cikkünkben Egyek-Pusztakócs térségében (Hortobágy Nemzeti Park) zajló, az Európai Unió által támogatott visszagyepesítési program eredményeit mutatjuk be. Vizsgálatainkban arra kerestük a választ, hogy a visszaállítani kívánt gyepek vázfajait tartalmazó magkeverékek kiszórása hogyan hat a felhagyott lucernások szekunder szukcessziójára. Kutatásunk során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: (i) Hogyan befolyásolja alacsony fajgazdagságú (2-3 faj) magkeverék kiszórása a korai kolonizáló közösség diverzitását és fajkészletét? (ii) Milyen hatással van a magszórással történő gyepesítés a korai stádiumú növényközösségek fajainak fitomasszájára? (iii) Milyen gyors az átmenet a gyomok által dominált közösségek és az évelő füvek által dominált vegetáció között? Intenzív művelésű lucernások helyén 93,5 ha területen végeztünk magvetéses visszagyepesítést 2005 ben. A visszagyepesítés során kétféle, sziki és löszgyepi vázfajokat tartalmazó magkeveréket használtunk. A szik magkeverék Festuca pseudovina (67%), Poa angustifolia (33%) tartalmazott, míg a lösz magkeverék: Festuca rupicola (40%), Poa angustifolia (30%), Bromus inermis (30%) keverékéből állt. Mély szántást és vetőágy készítést követően 2005 őszén vetettük a magkeverékeket mintegy 25 kg/ha mennyiségben. A gyepesítés sikerességét állandó kvadrátok növényzetének felmérésével és fitomassza mintavétellel vizsgáltuk (2006. és 2007. június). A vetést követő évben a vegetációban dominánsak voltak rövid élettartamú fajok (Matricaria indodora, Capsella bursa-pastoris, Polygonum aviculare). Az évelő dominanciájú gyep kialakulása igen gyorsnak bizonyult. A vetett füvek már a gyepesítést követő második évben dominánssá váltak, kiszorítva a rövid élettartamú kétszikű fajokat. A vetett magkeverék fajai erőteljesen csökkentették a korai kolonizáló kétszikűek által dominált közösség fajszámát és diverzitását. Az átlagos fajszám mintegy felére, a kétszikűek átlagos fajszáma közel a harmadára csökkent. A visszagyepesedés folyamán elindult a fűavar felhalmozódás; 2007-ben minden területen szignifikánsan magasabb holt fitomassza tömeget találtunk. Ezzel szemben a kétszikű fitomassza tömege 2007-re mintegy két nagyságrenddel csökkent. Eredményeink jól mutatják, hogy a magvetéssel történő visszagyepesítés hatékony és gyors módszer a gyepek domináns fűállományának helyreállítására és a gyomok visszaszorítására. Azonban a helyreállítani kívánt társulásokat jellemző kísérő fajok visszatelepüléséhez további beavatkozások lehetnek szükségesek (kétszikű magkeverékkel történő felülvetés, szénaráhordás illetve legelő állat segítségével történő propagulum szállítás).
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban gyeprekonstrukció irányított szukcesszió diverzitás fitomassza lucernás
Megjelenés:	Botanikai Közlemények. - 95 : 1-2 (2008), p. 101-113. -
További szerzők:	Deák Balázs (1978-) (biológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Lontay László (1976-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM005002
Első szerző:	Vida Enikő (biológus)
Cím:	Gyepek létesítése mezőgazdasági művelés alól kivont területeken : a gyepesítés módszereinek áttekintése / Vida Enikő, Török Péter, Deák Balázs, Tóthmérész Béla
Dátum:	2008
Megjegyzések:	A gyeprekonstrukciós célú restaurációs ökológiai beavatkozások célja a természetes vagy természetközeli állapotú gyepek degradálódásának megállítása, a megmaradt gyepek területének növelése új gyepek létrehozása révén. Ehhez számos technikai lehetőséget dolgoztak ki, melyeket a továbbiakban áttekintünk, komplexen megvizsgálva a természetvédelmi célú rekonstrukciós vizsgálatokban való használhatóságukat. A gyepesítés támaszkodhat a spontán módon zajló szekunder szukcesszióra, amely megfelelő mennyiségű lokális magforrás esetén hatásos; propagulum-források hiányában azonban lassú, és bizonytalan kimenetelű. A gyepesítés történhet kaszált fű-, illetve szénaráhordással, mellyel nagy mennyiségű, de változó, nehezen meghatározható összetételű propagulumot vihetünk be a területre. A gyepek kialakítása történhet a célfajok magjainak különböző diverzitású magkeverékek formájában történő vetésével is. A szénaráhordás és a magkeverékek vetése viszonylag olcsó és kevés munkabefektetést igényel; a referenciaterületet sem károsítjuk. Gyepterületek létesítése természetközeli állapotú gyepek feltalajának áthelyezésével is történhet. Ez drága és igen munkaigényes megoldás, amely a referenciaterület sérülésével is jár. A visszagyepesítés során alkalmazott módszer kiválasztása függ az adott terület tulajdonságaitól (pl. korábban jellemző közösség, korábbi kezelések típusai, degradáltság mértéke), a gyepesítés céljától (pl. új gyepterület létrehozása, diverzitás növelése) valamint a rendelkezésre álló anyagi és technikai feltételektől (pl. megfelelő géppark).
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban restaurációs ökológia spontán szukcesszió magkeverék vetés szénaráhordás visszagyepesítés
Megjelenés:	Botanikai Közlemények. - 95 : (1-2) (2008), p. 115-125. -
További szerzők:	Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon: