Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM058386
Első szerző:	Albert Ágnes Júlia (ökológus)
Cím:	Közép-európai parlagokon zajló spontán gyepesedési folyamatok restaurációs ökológiai szempontú értékelése / Albert Ágnes-Júlia, Tóthmérész Béla, Török Péter
Dátum:	2013
ISSN:	0006-8144
Megjegyzések:	A gyepek területe Európa-szerte csökken; degradálódásuk és az ezzel járó biodiverzitás veszteségfontos szerepet kap a restaurációs ökológiai és a természetvédelmi kutatásokban. Közép-Európában amezőgazdasági művelésbe vont területek mintegy 10-20%-át felhagyták az elmúlt mintegy két évtizedben,így a parlagokon zajló spontán szukcessziós folyamatok restaurációs ökológiai szempontú vizsgálata kiemeltenfontos kutatási területté vált. Áttekintésünkben széleskörű irodalmi adatokra támaszkodva arra kerestük aválaszt, hogy a spontán szukcessziós vizsgálatok mely eredményei használhatók fel a restaurációs beavatkozásoktervezése és kivitelezése során. Olyan kérdéseket érintünk, mint: a másodlagos gyepesedés általános meneteés sebessége, a növényi tulajdonságok szerepe a gyepesedési folyamatban, valamint a propagulum-limitáltság,a térbeli terjedés és a magbank szerepe a spontán gyepesedésben. Megállapíthatjuk, hogy viszonylag gyors éssikeres spontán gyepesedésre elsősorban azokon a többnyire kis kiterjedésű parlagokon támaszkodhatunk, ahol(1) a mezőgazdasági művelés csak rövid ideig tartott, (2) a gyepregenerációt biztosító propagulum-források aközelben jelen vannak, (3) az invazív fajok megtelepedésének lehetősége elhanyagolható, illetve (4) a gyomfajokközül többnyire a gyorsan és hatékonyan visszaszorítható, rövidéletű fajok megtelepedésére számíthatunk.Számos célfaj spontán betelepülése még a rendelkezésre álló magforrások mellett is csak korlátozott;ilyen esetben a célfajok megtelepedéséhez aktív, célzott betelepítésre vagy propagulumbevitelre is szükség van.Az áttekintett irodalmak alapján a spontán szukcessziós folyamatok propagulumbevitel segítségével történőgyorsítását (1) az évelő gyomok és klonális fajok megtelepedése előtti szakaszban, illetve (2) a mezőgazdaságiművelés során felhalmozódott többlet-tápanyagok kimerülését követően, a klonális gyomok és zavarástűrőfajokvisszaszorulását követő késői szakaszban tartjuk hatékonynak.
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban gyeprekonstrukció magbank felhagyott szántó spontán szukcesszió vegetációdinamika
Megjelenés:	Botanikai Közlemények. - 100 : 1-2 (2013), p. 201-216. -
További szerzők:	Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM084383
Első szerző:	Kelemen András (biológus-ökológus)
Cím:	A fitomassza és fajgazdagság kapcsolatát alakító tényezők hortobágyi szikes és löszgyepekben / Kelemen András, Török Péter, Valkó Orsolya, Miglécz Tamás, Tóthmérész Béla
Dátum:	2013
ISSN:	0006-8144 2415-9662
Megjegyzések:	A fitomassza és a fajgazdagság kapcsolatának vizsgálata kulcsfontosságú a gyepek vegetációdinamikai folyamatainak megértése szempontjából. Kutatásunk során ezért az egyes fitomassza-frakciók fajgazdagságra gyakorolt hatását vizsgáltuk természetközeli állapotú gyepekben. Hipotéziseink a következők voltak: (i) A teljes földfelszín feletti fitomassza és a fajszám kapcsolata unimodális (egy csúcsú) görbével írható le. (ii) A teljes fitomassza növekedésével párhuzamosan a kompetítor fajok aránya növekszik, a stressz-tűrő és a ruderális fajok aránya csökken. (iii) Az avar felhalmozódása kis mennyiségben pozitívan, nagy mennyiségben negatívan befolyásolja a fajgazdagságot. Kutatásainkat a Hortobágyi Nemzeti Park területén végeztük; összesen nyolc szikes és löszgyep típust vizsgáltunk. Eredményeink azt mutatják, hogy hortobágyi szikes és löszgyepek esetében a teljes földfelszín feletti fitomassza és a fajszám kapcsolata unimodális görbével írható le. A fajgazdagság maximumát 750 g/m2 teljes földfelszín feletti fitomassza értékeknél találtuk. Minél nagyobb volt teljes földfelszín feletti fitomassza, a kompetítorok aránya annál magasabb, míg a stressztűrők aránya annál alacsonyabb volt. A ruderálisok arányának eloszlása unimodális görbét követett és a fajszámhoz hasonlóan a löszgyepekben volt a legmagasabb. Bizonyos avarmennyiség (kb. 400 g/m2 ) alatt pozitív, ennél nagyobb avarmennyiségek esetén negatív korrelációt találtunk az avar mennyisége és a fajgazdagság között. Az élő fitomassza és a fajgazdagság pozitívan korrelált a teljes gradiens mentén. Vizsgálataink alapján valószínűsíthető, hogy alacsony produktivitású gyepekben az abiotikus stressz, a produktivitás növekedésével pedig biotikus interakciók (pl. kompetíció) játszanak meghatározó szerepet a fajgazdagság kialakításában. Az avar mennyisége a teljes produktivitási gradiens mentén meghatározó volt. A produktívabb közösségekben az avarfelhalmozódás és a kompetíció együttesen lehet felelős a fajgazdagság csökkenéséért, bár vizsgálatunk szerint az avarfelhalmozódás játszik fontosabb szerepet ebben. Several possible mechanisms were suggested to explain the relationship between biomass production and species richness, but complex analysis of plant strategies, main biomass and species richness components along a long productivity gradient is still necessary. Explaining production?species richness relationship is a key aspect in understanding mechanisms of vegetation dynamics. The authors provided a detailed analysis of the relationship between major biomass components (total aboveground biomass, green biomass and litter), plant strategies and species richness in eight types of alkali and loess grasslands in an alkali landscape in Hortobágy, Hungary. Aboveground biomass of characteristic alkali and loess grassland stands was sampled along a long gradient of increasing productivity. In each grassland stand, a 25 m2 sample site was randomly selected. Within each site, ten aboveground biomass samples (20?20 cm) were collected randomly in June 2009, at the peak of biomass production. All species were classified into three strategy groups using Grime's (1979) C-S-R strategy types. The frequently detected humped-back relationship was valid for the relation of total biomass and species richness, but our results revealed other types of relationships for different plant strategies and biomass components. There was positive relationship between total biomass and proportion of competitors was detected, and negative relationship between total biomass and proportion of stress-tolerators. Low proportion of ruderals was detected at both low and high biomass levels. Species richness was affected positively by litter at low litter scores, but we found a negative litter effect from much lower scores than detected formerly (from 400 g/m2 ). Our study revealed that at the initial part of productivity gradient stress might be responsible for low species richness. Conversely, competition is crucial only at high levels of biomass. Litter shapes biomassspecies richness relationship along the whole productivity gradient.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk avar C-S-R stratégiák humped-back kompetíció produktivitás stressz competition litter productivity stress C-S-R strategies
Megjelenés:	Botanikai Kozlemenyek. - 100 (2013), p. 47-59. -
További szerzők:	Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:	PD 100192 OTKA TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007 TÁMOP TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 TÁMOP
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM101573
Első szerző:	Matus Gábor (botanikus)
Cím:	Kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez / Matus Gábor, Aszalós Réka, Dorotovič Csilla, Hanyicska Martin, Hűvös-Récsi Annamária, Musicz László, Miglécz Tamás, Papp Mária, Schmotzer András, Török Péter, Valkó Orsolya, Vojtkó András, Hartmann Johanna, Takács Attila, Balogh Rebeka
Dátum:	2019
ISSN:	0006-8144 2415-9662
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Botanikai Közlemények. - 106 : 1 (2019), p. 71-112. -
További szerzők:	Aszalós Réka Dorotovič Csilla Hanyicska Martin (1992-) (biotechnológus) Hűvös-Récsi Annamária Musicz László Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Schmotzer András Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Vojtkó András Hartmann Johanna Takács Attila (1989-) (biológus, botanikus) Aszalósné Balogh Rebeka (1994-) (biológus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: