CCL

Összesen 12 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM001351
Első szerző:Arany Ildikó
Cím:Vadkizárás hatásának vizsgálata egy déli-bükki endemikus erdőtársulásban: kompozíció, produktivitás és virágzási siker / Arany Ildikó, Török Péter, Aszalós Réka, Matus Gábor
Dátum:2007
Megjegyzések:Egy délkeleti-bükki dolomit tölgyesben (Cirsio-Quercetum) hosszú távú vadkizárási kísérlet indult 1991-ben, két állandó kvadrát (bekerített, legelt) kijelölésével. 2004 júliusában kvadrátonként 12 db 1-1 m-es állandó kiskvadrát fajlistáját és a fajok virágzó hajtásszámát jegyeztük fel, majd augusztusban 12-12 db 25-25 cm-es területről föld feletti fitomassza-mintát vettünk. Az élő és holt fitomassza mennyisége egyaránt szignifikánsan magasabbnak bizonyult a vadkizárt területen. Az átlagfajszám és az évelők gyakorisága magasabb, az egyévesek gyakorisága alacsonyabb volt a vadkizárt területen. Az elkerített terület gyepszintjének produktivitása és a legtöbb faj virágzási sikere nőtt. A kizárást követően a természetvédelmi szempontból értékes fajok szaporodási esélyei növekedtek. A degradációtűrő gyenge kompetítor egyéves fajok, és a mérgező Vincetoxicum hirundinaria virágzási sikere viszont jelentősen csökkent.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
vadkizárás
virágzási siker
fitomassza
legelés
Cirsio-Quercetum
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények 13 (2007), p. 81-92. -
További szerzők:Aszalós Réka Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Matus Gábor (1968-) (botanikus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM078502
Első szerző:Balogh Nóra (okleveles környezetkutató)
Cím:Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája / Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Molnár Zsolt, Vadász Csaba, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Antal Károly, Tüdősné Budai Júlia, Kelemen András
Dátum:2018
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A legelők megfelelő minőségének hosszútávú fenntartása szempontjából fontos ismernünk az elfogyasztott fitomassza mennyiségét és az állatok legeléspreferenciáját. Kutatásunkban turjánvidéki rétsztyeppeken vizsgáltuk a fitomassza frakciók fogyását és azt, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező növényeket kedvelnek a marhák. A vizsgált gyep két területre (legelési egységre) volt osztva, az egyik terület a vizsgálat évében a mintavétel időpontjáig (június közepe) még nem volt legeltetve (kontroll), a másikat a vizsgálatot megelőzően három hónapig legeltették. Mindkét területen 70 db, 20-20 cm-es fitomassza mintát vettünk, melyeket fajonként szétválogattunk, különválogattuk az avart és a mohát is. A legeléspreferencia jelleg alapú elemzése során a 29 leggyakoribb fajt vizsgáltuk. A marhák a mohát és az avart csak kis mértékben fogyasztották, ezzel szemben az élő fitomassza 65%-át elfogyasztották, a kétszikűeket és az egyszikűeket hasonló arányban. Két levéltulajdonság mutatott szignifikáns összefüggést a legeléspreferenciával: a nagyobb fajlagos levélterületű és a magasabb nitrogéntartalmú fajokat kedvelték leginkább. Eredményeink alapján látható, hogy a legeltetéssel való területkezelés hosszú távú tervezését segíti a növényzet biomasszájának mérése, illetve a növények tápértékének becslése, amelynek jó indikátora néhány egyszerűen mérhető növényi tulajdonság, mint amilyen a fajlagos levélterület.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
avar
fitomassza
funkcionális jellegek
rétsztyepp
szelektív legelés
tápérték
területkezelés
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 15-24. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Molnár Zsolt (biológus) Vadász Csaba Tóth Edina (1990-) (biológus) Kiss Réka (1990-) (biológus, ökológus) Sonkoly Judit (1989-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Antal Károly (1956-) (kémikus) Budai Júlia (1986-) (okleveles környezetkutató) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA-111807
OTKA
NKFI FK 124404 (VO)
Egyéb
NKFI KH 126476 (VO)
Egyéb
OTKA K 116239 (TB)
OTKA
NKFI KH 12647 (TB)
Egyéb
NKFIH K 119225 (TP)
Egyéb
NKFI PD 124548 (MT)
Egyéb
OTKA PD 115627 (DB)
OTKA
Bolyai János Ösztöndíj (DB, VO)
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-151
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-160 OV (DB, VO)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM018616
Első szerző:Déri Eszter
Cím:Természetvédelmi stratégiák alkalmazása a Hortobágyon: az egyek-pusztakócsi LIFE-Nature program eredményei / Déri Eszter, Lengyel Szabolcs, Lontay László, Deák Balázs, Török Péter, Magura Tibor, Horváth Roland, Kisfali Máté, Ruff Gábor, Tóthmérész Béla
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Globenet
zavarás
diverzitás
guild típus
élőhely-igény
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 89-102. -
További szerzők:Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Lontay László (1976-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Magura Tibor (1969-) (ökológus) Horváth Roland (1974-) (biológus-ökológus) Kisfali Máté (1983-) (biológus) Ruff Gábor Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM094472
Első szerző:Koncz Gábor (biológus, immunológus)
Cím:Egy cseres-tölgyes állomány (Síkfőkút, Bükk-hegység) magbankja és szerepe a lágyszárú szint regenerálódásában / Koncz Gábor, Papp Mária, Török Péter, Kotroczó Zsolt, Krakomperger Zsolt, Matus Gábor
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Síkfőkúton a hetvenes évek végétől közel egy évtizedig tartó tölgypusztulás átalakította az erdő struktúráját. A lágyszárú növényzet borítása 1973-ban átlagosan 21% volt. Ez 1988-ra 6%-ra csökkent és azóta sem emelkedett 8% fölé. Célkitűzésünk volt megvizsgálni, hogy az erdő magbankja milyen sűrűségű és fajszámú,mi lyen mértékben hasonlít a föld feletti vegetációhoz. Az erdő magbankját csíráztatásos módszerrel megvizsgáltuk. A magbankot alacsony sűrűségűnek találtuk (kb. 1270 db/m2). Talajmintáinkból 33 faj 314 egyede csírázott. A föld feletti vegetáció és a magkészlet közötti hasonlóság (Srensen-index) 44%. A magkészletben a degradációt jelző fajok magvai vannak többségben. A magvak 99%-a a rövid-távú és hosszú-távú perzisztens kategóriába tartozik. A ruderális fajok magvainak több mint 86%-a hosszú-távú perzisztens, ezek közé tartozik a legnagyobb magszámmal szereplő Chenopodium polyspermum. Eredményeink azt mutatják, hogy a tölgyesekre jellemző lágyszárúak alacsony sűrűségű tranziens és rövid-távú perzisztens magbankot képeznek (mintegy 120 db/m2). The tree decay started in the 80's restructured the forest of the Síkfőkút Project The cover of the shrub layer increased, while the herb's cover decreased. The herb layer cover was 21% in 1973. This decreased to 6% by 1988, and it remained under 8%. We examined the herb seed bank of the forest with germination method. Our objective was to answer how dense was the seed bank of the forest, what was the similarity to the vegetation and what role plays in the regeneration of the forest herb layer. We found relatively low seed bank density with ca. 1270 seed/m?. There were 314 individuals of 33 species germinated from the seed concentrated soil samples. The similarity (Srenson-index) between the aboveground and belowground vegetation was 44%. The 80% of seeds was ruderal in the soil samples. 86% of them were long-term persistent. The most frequent was the Chenopodium polyspermum, probably reflecting the agricultural activity near the area. Our results suggest that the forest herb species form a low dense transient and short-term persistent seed bank (ca.120 seeds/m?).
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
vegetáció dinamika
erdei lágyszárúak
csíráztatás
magperzisztencia
magsűrűség
talaj magbank
vegetation dynamic
forest herbs
germination
seed-persistence
seed density
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 304-315. -
További szerzők:Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kotroczó Zsolt (1975-) (biológus, ökológus) Krakomperger Zsolt (1980-) (biológia tanár) Matus Gábor (1968-) (botanikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM082245
Első szerző:Miglécz Tamás (biológus ökológus)
Cím:Szőlősorköz takarónövényzet létrehozására szolgáló magkeverékekkel kapcsolatos tapasztalatok / Miglécz Tamás, Donkó Ádám, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Török Péter, Kelemen András, Drexler Dóra, Tóthmérész Béla
Dátum:2015
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Az ökológiai szőlőtermesztés során szükség van új módszerek fejlesztésére a talaj tápanyagtartalmának megőrzése, a tápanyagok felvehetővé tétele, vízháztartásának optimalizálása, a talaj mikrobiális aktivitásának javítása, valamint a gyomok és az erózió elleni védekezés terén is. Sorköztakaró növényzet telepítése kiváló lehetőséget nyújt ezen feladatok megoldására. Vizsgálatunk során művelt szőlőültetvényeken értékeltünk három magas diverzitású sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeveréket a Tokaji és Szekszárdi borvidék két-két szőlőültetvényén. 2012 márciusában háromféle magkeveréket vetettek: Biocont-Ecowin, Pillangós és Füves-gyógynövényes magkeverékeket. A vetés után 2012, 2013 és 2014 júniusának végén feljegyeztük a vetett és nem vetett növényfajok borításértékeit. Az első évben mindkét vizsgálatban résztvevő borvidéken a Biocont-Ecowin és a Pillangós magkeverékek megtelepedése és ezzel együtt gyomvisszaszorító képessége volt a legjobb. A második és harmadik évre a Füves-gyógynövényes és Pillangós magkeverékekkel vetett szőlősorközökben kisebb gyomborítást, míg egyes Biocont-Ecowin magkeverékkel vetett és kontrol sorközökben nagyobb gyomborítást tapasztaltunk. Eredményeink alapján a fajgazdag sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeverékek vetése borvidéktől függetlenül kiváló lehetőséget nyújt a gyomok visszaszorítására.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
agro-biodiverzitás
biodiverzitás
ökoszisztéma szolgáltatások
talajvédelem
gyomvisszaszorítás
sorköztakaró növényzet
szőlőtermesztés
ökológiai gazdálkodás
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 21 (2015), p. 160-169. -
További szerzők:Donkó Ádám (1988-) (agrármérnök) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Drexler Dóra (1981-) (agrármérnök) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP - 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0010
TÁMOP
OTKA-100192
OTKA
OTKA-111807
OTKA
TÁMOP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0001
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM084697
Első szerző:Mihók Barbara
Cím:A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben / Mihók Barbara; Pataki György; Kovács Eszter; Balázs Bálint; Ambrus András; Bartha Dénes; Czirák Zoltán; Csányi Sándor; Csépányi Péter; Csőszi Mónika; Dudás György; Egri Csaba; Erős Tibor; Gőri Szilvia; Halmos Gergő; Kopek Annamária; Margóczi Katalin; Miklay Gábor; Milon László; Podmaniczky László; Sárvári János; Schmidt András; Sipos Katalin; Siposs Viktória; Standovár Tibor; Szigetvári Csaba; Szemethy László; Tóth Balázs; Tóth László; Tóth Péter; Török Katalin; Török Péter; Vadász Csaba; Varga Ildikó; Báldi András
Dátum:2014
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A természeti értékek védelmében, valamint a természeti erőforrás-gazdálkodásban érintett gyakorlati szakemberek igényei és a kutatók által végrehajtott célzott kutatások sok esetben nincsenek összhangban. A gyakorlat és a tudományos kutatások közötti szakadék áthidalására a gyakorlati szakemberek (állami szakigazgatás érintett csoportjai, gazdálkodók, civil szervezetek) bevonásával egy részvételi kutatás indult a magyarországi természeti értékek védelme szempontjából kiemelten fontos kutatási kérdések feltárására. Összesen 792 kérdés érkezett be a kutatás keretén belül lebonyolított országos felmérés eredményeként, melyekből egy műhelybeszélgetés során a résztvevő gyakorlati szakemberek kiválasztották az 50 legfontosabbnak ítélt kutatási kérdést. A kérdések nagyobb célterületeket fednek le, ráirányítják a figyelmet az alapkutatások, a szisztematikus, a hatásmonitorozó vizsgálatok és a meta-adatbázisok hiányára, szükségességére, illetve az interdiszciplináris kutatások iránti növekvő igényre.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
igény-vezérelt kutatás
interdiszciplináris vizsgálat
kutatásfinanszírozás
részvételi kutatás
horizon scanning (kilátások feltérképezése)
kutatási prioritás
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 20 (2014), p. 1-23. -
További szerzők:Pataki György Kovács Eszter Balázs Bálint Ambrus András Bartha Dénes Czirák Zoltán Csányi Sándor Csépányi Péter Csőszi Mónika Dudás György Egri Csaba Erős Tibor Gőri Szilvia Halmos Gergő Kopek Annamária Margóczi Katalin Miklay Gábor Milon László Podmaniczky László Sárvári János Schmidt András Sipos Katalin Siposs Viktória Standovár Tibor Szigetvári Csaba Szemethy László Tóth Balázs Tóth László Tóth Péter Török Katalin Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Vadász Csaba Varga Ildikó Báldi András
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM104976
Első szerző:Tölgyesi Csaba (ökológus)
Cím:A homokfásítás alkonya és az ártérfásítás hajnala / Tölgyesi, Csaba; Bátori, Zoltán; Deák, Balázs; Erdős, László; Hábenczyus, Alida Anna; Kukla, Luca Sára; Török, Péter; Valkó, Orsolya; Kelemen, András
Dátum:2021
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Duna-Tisza közi homokhátságon az 1970-es évektől jelentős szárazodás figyelhető meg, mely veszélyezteti a térség gazdasági termelékenységét és a vízigényes élőhelyek fennmaradását. Jelenleg nincs konszenzus a szárazodást kiváltó tényezők egymáshoz viszonyított szerepéről. A legellentmondásosabb a homokfásítás kérdése, mely a homoki erdőgazdálkodás nagy múltja miatt "tabunak" számít. Jelen munkánkban a homokhátság erdeinek hidrológiai hatásait tekintjük át, és levezetjük, hogy negatív vízmérleget generálnak, így szárító hatásuk megkérdőjelezhetetlen. Míg több, a szárazodásban közrejátszó tényező szerepe csökkenő tendenciát mutat, a homoki erdőké arányában növekszik, így új erdők telepítése nem ajánlott, sőt, az erdőborítás csökkentése indokolt a letermelésre kerülő faültetvények újratelepítésének mellőzésével. A fásítás súlypontját folyóink ártereibe érdemes áthelyezni, melynek együtt kellene járnia azok kibővítésével, azaz az árterek részleges restaurációjával.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Duna-Tisza közi homokhátság
erdősítés
erdős sztyepp
Kiskunság
szárazodás
talajvízszint-csökkenés
regionális vízháztartás
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 27 (2021), p. 126-144. -
További szerzők:Bátori Zoltán Deák Balázs (1978-) (biológus) Erdős László Hábenczyus Alida Anna Kukla Luca Sára Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA-PD-132131
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM094499
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Lúdlegelést követően regenerálódó nyírségi homoki gyepek magkészlete / Török Péter, Papp Mária, Tóthmérész Béla, Matus Gábor
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Lúdlegelést követően homoki gyepek spontán regenerálódását tanulmányoztuk két felső és két alsó buckaoldali helyzetű területen. Területenként 5 db, 4m2-es állandó kvadrátban, évente három időpontban rögzítettük a fajonkénti borítást (1991?2002). A vizsgálat utolsó évében (2002) fúrással nyert talajminták koncentrálást követő csíráztatásával vizsgáltuk a regenerálódó gyepek magkészletét. A kezdeti időszakban jellemző egyéves gyomközösségeket évelő egyszikűek (Carex stenophylla, Cynodon dactylon, Poa angustifolia és P. pratensis) dominálta vegetáció váltotta fel. A magkészletet túlnyomórészt egyéves és rövid életű évelő fajok alkották, emellett a domináns évelő egyszikű fajok aránya is számottevő volt. A magkészlet sűrűsége 10300 és 40900 mag/m2 értékek között változott. A mintavételi év kivételével a magkészlet összetétele legjobban az 1994?1998 közötti időszak vegetációjára hasonlított. Az alsó helyzetű területeken az évelő egyszikűek magasabb borítása akadályozta a rövid életű fajok felújulását és magkészlet képzését, ami alacsonyabb fajgazdagságot és kisebb magkészlet sűrűséget eredményezett a felső helyzetű területekhez képest. Eredményeink azt mutatják, hogy a fajgazdagság növeléséhez különösen a mélyebb fekvésű, nagyobb produkciójú területeken további kezelések szükségesek (pl. juh és szarvasmarha legeltetés, szénaráhordás). Spontaneous regeneration of four degraded sandy grassland sites was studied. Our aim was to evaluate spontaneous regeneration capacity of acidic sandy grasslands after overgrazing by domestic geese. Three hypotheses were tested using long-term vegetation records and seed bank data. (i) Short-lived, early successional species comprise the majority of the seed banks and late successional perennials have sparse seed banks. (ii) Composition of seed banks is more similar to pioneer vegetation than to later successional stages. (iii) The similarity is higher between vegetation and seed banks in the upper positioned plots than in the closed, lower positioned ones. Two sites located in the upper part of dune slopes, and another two positioned on the lower part were studied. In each site the percentage cover of vascular species was recorded in five 4 m2 sized permanent plots, three times a year between 1991 and 2002. In the last year of the study (2002) soil seed banks were sampled. Two vertical segments (0?5, 5?10 cm) were separately analyzed. The seedling emergence method was applied on concentrated samples. Annuals and short-lived perennial dicots comprised the majority of the seed bank. The dominant perennial graminoids also built up dense seed banks. Seed density varied between 10300 and 40900 seeds/m2. Significantly higher seed densities were found in upper sites than in lower ones. We found a low to medium similarity (Jaccard similarity <0.45) between vegetation and the seed bank; similarity was the highest with the vegetation of the 1994?1998 period, except for the year of the seed bank sampling. The vertical position of sites had a significant effect on the regeneration after overgrazing. The large cover of grasses in lower sites decreased species richness and it also decreased seed densities by preventing seed set of annuals and short-lived perennials. Here, further management practices (e.g. grazing) are needed to increase species richness.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
szekunder szukcesszió
lúdlegelés
magkészlet
Cynodonti-Festucetum
secondary succession
goose grazing
seed bank
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 134-146. -
További szerzők:Papp Mária (1952-) (biológus, botanikus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Matus Gábor (1968-) (botanikus)
Pályázati támogatás:T/15 42848
OTKA
T/19 67748
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM094498
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Avar-felhalmozódás szerepe a gyepesítést követő vegetáció-dinamikában / Török Péter, Kelemen András, Valkó Orsolya, Miglécz Tamás, Vida Enikő, Deák Balázs, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Vizsgálatainkat a Hortobágyi Nemzeti Parkban, az Egyek-Pusztakócsi mocsárrendszer területén végeztük. Alacsony diverzitású magkeverékekkel gyepesített lucernások esetében vizsgáltuk az avarfelhalmozódás, a kétszikű fitomassza és a fajgazdagság kapcsolatát. Az alábbi hipotéziseket teszteltük: (1) A vetett gyepekben felhalmozódó avar mennyisége nagyobb, mint a vizsgált természetes gyepekben. (2) A gyepesedés során zajló avar-felhalmozódással párhuzamosan csökken a gyepesített területek fajgazdagsága. (3) A kétszikű fajok biomasszájának mennyisége negatívan korrelál az avar, illetve a vetett füvek mennyiségével. A gyepesítést követő második évre a kétszikűek fitomasszája erőteljesen lecsökkent, ezzel párhuzamosan a holt fitomassza mennyisége ugrásszerűen megnőtt. Ezen frakciók tömegében a második és harmadik év között azonban nem volt szignifikáns különbség. A vetett füvek fitomassza tömege a vizsgálat három éve során egyre növekedett. A holt és a kétszikű fitomassza mennyisége között erős negatív korrelációt mutattunk ki. Eredményeink azt mutatják, hogy az évelő füvek kompetíciója, de főleg az avar-felhalmozódás akadálya lehet a kétszikű fajok csírázásának, betelepedésének és a területen való fennmaradásának, ezért természetvédelmi szempontból fontos hagyományos kezelési módok (kaszálás, legeltetés) alkalmazásával csökkenteni az avar mennyiségét. The relationship between litter accumulation, herbaceous phytomass and species richness was studied on ex-alfalfa fields restored with low diversity seed mixtures. The following hypotheses were tested: (i) Accumulated litter is higher in the restored grasslands than in the reference ones. (ii) With increasing amounts of litter, species richness decreases. (iii) The phytomass of herbaceous species is negatively correlated with the amount of litter and graminoid phytomass. In 10 stands (4 sown with Festuca pseudovina and Poa angustifolia and 6 sown with Festuca rupicola, Poa angustifolia and Bromus inermis) aboveground phytomass samples were taken in June 2006, 2007 and 2008. In the first year after sowing, the vegetation was dominated by annual weedy species. Weedy assemblages were replaced by communities dominated by clonal grasses in the following vegetation period. In the second year after sowing, significantly lower herbaceous phytomass was sampled, while the amount of litter were increased significantly. The amount of the sown graminoid phytomass was increasing from year to year. We found strong negative correlation between litter and herbaceous phytomass. Our results suggest that litter accumulation and the competition of perennial graminoid species can negatively affect the germination, survival and colonisation of herbaceous species. Sustaining management by mowing or extensive grazing can be an appropriate tool to reduce the amount of accumulated litter.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
fitomassza
kompetíció
Egyek-Pusztakócs
Hortobágy
fajgazdagság
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 160-170. -
További szerzők:Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM001352
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Újrakezdett kezelés hatása fokozottan védett kékperjés láprét fitomasszájára, faj- és virággazdagságára / Török Péter, Arany Ildikó, Prommer Mátyás, Valkó Orsolya, Balogh Adrien, Vida Enikő, Tóthmérész Béla, Matus Gábor
Dátum:2007
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Gyertyán kúti-réteken (Zempléni-hegység) 1993-ban kezdtük felhagyott gyepek rekonstrukciójának vizsgálatát. Junco-Molinion állományokban két kézi kaszával kaszált és két kontroll parcellán belül állandó jelölésű mintanégyzetekben a 12 éven át ismételt kaszálás vegetációra gyakorolt hatását mértük fel. Parcellánként 20 db 1 m2-es kvadrátban felvettük a fajonkénti borítást és a generatív hajtások számát, illetve 32 db 10?10 cm-es fitomassza mintát vettünk. A fűnemű (fű, sás, szittyó), dudva (kétszikűek, Orchidaceae, Iridaceae és Liliaceae taxonok) és holt fitomassza frakciók tömegét légszáraz állapotban mértük. Az összfajszám, a dudvák fajszáma szignifikánsan magasabb, a fűneműek virágzási sikere, fitomasszája és a holt fitomassza mennyisége szignifikánsan alacsonyabb volt a kezelt területeken. A kaszálás a fűnemű csoport fitomasszáját, produktivitását csökkentve segíti faj- és virággazdagabb gyepek kialakítását és fenntartását.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
kaszálás
fitomassza
Junco-Molinion
fajgazdagság
virágzási siker
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények 13 (2007), p. 187-198. -
További szerzők:Arany Ildikó Prommer Mátyás Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Balogh Adrien Vida Enikő (1984-) (biológus) Matus Gábor (1968-) (botanikus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM094501
Első szerző:Valkó Orsolya (biológus)
Cím:A magkészlet szerepe két hegyi kaszálórét közösség helyreállításában / Valkó Orsolya, Török Péter, Vida Enikő, Arany Ildikó, Tóthmérész Béla, Matus Gábor
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Gyertyán-kúti-réteken (Zempléni-hegység) Junco-Molinion és Cirsio-Brachypodion gyepek eltérően kezelt állományainak vegetációját és magkészletét vizsgáltuk (gyeptípusonként két kaszált és két kontroll). Állományonként 5 db 4 m2-es állandó kvadrátban rögzítettük a fajszámot (2004), majd csíráztatásos módszerrel vizsgáltuk a magkészletet (2005?2006). Mindkét gyeptípus esetében a kaszált állományok vegetációját magasabb fajszám jellemezte. A mezofil gyepekben alacsonyabb (4800?7000 db/m2) sűrűségű magkészletet mutattunk ki, a kékperjés lápréteken magas sűrűségű (64000?94000 db/m2) magkészletet találtunk. A kékperjésekben a domináns fajok többsége minden állomány talajában számottevő magkészlettel rendelkezett (10 faj esetében több mint 1000 db/m2, míg a mezofil gyepek esetében csupán a Campanula patula magkészlet-sűrűsége haladta meg ezt az értéket. A vizsgált gyepekben gyakori védett fajok közül csak a Hypericum maculatum (130?2400 db/ m2) esetében találtunk jelentősebb tartós magkészletet. A kékperjés lápréteken kimutatott sűrű magkészlet segítheti a domináns fajok regenerációját. A magkészlet regenerációs értéke a mezofil gyepek esetében alacsony; így a beerdősült állományok helyreállítása során ebben a gyeptípusban nem várható az eltűnt fajok magkészletből történő felújulása. Seed bank composition of differently managed (resumed mowing and abandoned) stands of mesophilous Cirsio-Brachypodion grasslands and of Molinion fen meadows were studied in the the species-rich 'Gyertyán-kúti-rétek' meadows (Zemplén Mts.). In four managed (resumed mowing since 1993) and four abandoned stands the species list of vascular species was recorded in 2004 (five 4m2 sized permanent plots per stand). Soil seed banks were analyzed in 2005-2006 using the seedling emergence method on early spring samples. Mesophilous grasslands only possessed relatively sparse seed banks (4,800 to 7,000 seeds/m2) with a low similarity to aboveground vegetation (Srensen index: 0.17?0.20). Among frequent herbs Stellaria graminea, while among grasses Sieglingia decumbens developed significantly more dense seed banks in the mown plots. Fen meadows had dense seed banks (65,000 to 94,000 seeds/m2 ) with low to medium similarity to vegetation (Srensen index: 0.20?0.40). Seed bank dominants were Juncus conglomeratus and J. effusus. Further frequent species involved Agrostis canina, Campanula patula, Carex pallescens, Luzula multiflora, Lychnis flos-cuculi, Potentilla erecta and Viola canina. Contrary, no seeds of the frequent Achillea ptarmica, Gladiolus imbricatus, Gentiana pneumonanthe or Sanguisorba officinalis were detected. Some sedges (Carex flava, C. nigra, C. ovalis) were only detected in the soil seed bank. Several herbs had more dense seed banks in managed plots whereas dominant grasses, Molinia arundinacea and Deschampsia cespitosa possessed higher seed densities in unmown plots. Low similarity of vegetation and seed banks as well as low seed densities in mesophilous stands can be a problem for restoration when overgrown. Species loss of degraded sites can only be overcome by reintroduction of lost species. Similarly, lack of persistent seeds in a number of species and overrepresentation of common sedges can hamper restoration also in fen meadows.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Cirsio-Brachypodion
Junco-Molinion
fajgazdagság
seed bank
mowing
species richness
magkészlet
kaszálás
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 147-159. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Arany Ildikó Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Matus Gábor (1968-) (botanikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM085720
Első szerző:Valkó Orsolya (biológus)
Cím:Gyepek kontrollált égetése, mint természetvédelmi kezelés : alkalmazási lehetőségek és korlátok / Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kapocsi István, Tóthmérész Béla, Török Péter
Dátum:2012
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A kontrollált égetés olcsó, kis élőmunka-igényű módszer, amely alkalmas lehet a cserjésedés és erdősödés megakadályozására, az avar-felhalmozódás csökkentésére és spontán tűzesetek megelőzésére. A nem megfelelően alkalmazott égetés azonban kedvezőtlen hatással lehet a gyepi ökoszisztémákra azáltal, hogy segíti természetvédelmi szempontból nemkívánatos (hatékony kompetítor vagy inváziós) fajok előretörését, illetve károsíthatja veszélyeztetett fajok populációit. Tanulmányunkban áttekintjük az égetés gyepi ökoszisztémákra gyakorolt hatásait és az Európában végzett kontrollált égetéses vizsgálatokat. Az észak-amerikai égetéses vizsgálatok példáiból merítve áttekintjük, hogy milyen elemeket lehetne az európai természetvédelmi gyakorlatba átültetni az égetés időzítését, gyakoriságát, az égetés és legeltetés együttes alkalmazását, illetve az égetésnek az inváziós fajok visszaszorításában való felhasználását illetően. Bár az égetés hatásai természetvédelmi szempontból ellentmondásosak, a kontrollált égetésnek bizonyos körülmények között lenne létjogosultsága a gyepek természetvédelmi kezelésében. Az égetés gyakorlati alkalmazásának azonban feltétele az égetni kívánt gyeptípusokban gondosan tervezett kísérletes vizsgálatok kivitelezése és tapasztalatainak összegzése.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
avar
biomassza eltávolítás
fajgazdaság
tűz
tájhasználat
legeltetés
kaszálás
inváziós fajok
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 18 (2012), p. 517-526. -
További szerzők:Deák Balázs (1978-) (biológus) Kapocsi István (1960-) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
OTKA PD
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.