CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM004986
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:Tájléptékű gyeprekonstrukció eredményei az Egyek-Pusztakócsi LIFE területen / Deák Balázs, Török Péter, Vida Enikő, Valkó Orsolya, Miglécz Tamás, Déri Eszter, Lontay László, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2008
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok tanulmány, értekezés
Megjelenés:IV. Kárpát medencei Környezettudományi Konferencia, Debrecen, 2008. március 28-29 / szerk. Orosz Zoltán [et al.]. - 2, p. 310-315. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Déri Eszter (1982-) Lontay László (1976-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Orosz Zoltán (1979-) (geográfus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM004985
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:Szik- és löszgyep-rekonstrukció vázfajokból álló magkeverék vetésével a Hortobágyi Nemzeti Park területén (Egyek-Pusztakócs). / Deák Balázs, Török Péter, Kapocsi István, Lontay László, Vida Enikő, Valkó Orsolya, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2008
Megjegyzések:Egyek-Pusztakócson 2005-2007-ig összesen 496 ha szántón végeztünk magvetéses gyepesítést (lucerna; 183 ha, gabona, 140 ha; napraforgó 173 ha). Ezek a szántók korábbi lösz- és szikes gyepek beszántásával keletkeztek. A magvetés szik- és löszgyepi vázfajokból álló magkeverékekkel (Festuca pseudovina, F. rupicola, Poa angustifolia, Bromus inermis) történt talaj előkészítést követően minden év őszén. Az alkalmazott magkeverék denzitása 2005-ben és 2006-ban 25kg/ha, 2007-ben 18 kg/ha volt. Elsődleges cél az évelők dominálta zárt gyep kialakítása volt a kompetítor füvek magvainak vetésével. A természetes gyepekre jellemző struktúra kialakulását, valamint a színező elemek betelepedését megfelelő kezeléssel segítettük elő (kaszálás, szárzúzás és extenzív legeltetés). Tapasztalataink alapján a magvetéssel történő gyepesítés során az évelők dominanciája gyorsan kialakult. Május végére a vetett fajok csíranövényei megerősödtek. Borításuk az első évben szik magkeverék esetében mintegy 16%-os, míg a lösz magkeverék esetében 23%-os átlagos borítást eredményezett. Az egyéves gyepesítéseken szántóföldi gyomfajok domináltak (Tripleurospermum inodorum, Bromus arvensis, Thlaspi arvense, Capsella bursa-pastoris, Descurainia sophia, Cirsium arvense, Fumaria officinalis). A gyomok magas borítása megvédte a vetett füvek csíranövényeit az erős direkt napsugárzástól, így azok kiegyensúlyozottabb mikroklímában (hőmérséklet, páratartalom) növekedhettek. A második évben a jó kompetíciós képességű vetett fajok megerősödésével párhuzamosan jelentősen megnőtt az évelő fajok borítása. Ennek következtében a korai kolonizáló, gyengébb kompetítor gyomok borítása és fajszáma erősen csökkent. A második évre a vetett fajok borítása átlagosan mintegy háromszorosára nőtt (szik magkeverék 52%, a lösz magkeverék esetében 67%). A vizsgált gyepekben számos színező elem betelepülését mutattuk ki (Silene viscosa, Dianthus giganteiformis ssp. pontederae, Koeleria cristata, Salvia nemorosa, S. austriaca, Trifolium striatum, T. angulatum, Artemisia santonicum, Scorzonera cana), amelyek megjelenése anemochor betelepülésnek, illetve a legelő állatok által történt terjesztésnek köszönhető. Vizsgálataink alapján jól látható, hogy a vázfajok vetésével zajló gyepesítés gyors és hatékony módszer, évelő fajok dominálta szik és löszgyepek helyreállítására. A kísérő fajok és színező elemek betelepüléséhez azonban további beavatkozások szükségesek (legeltetés, szénaráhordás, felülvetés).
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gyep rekonstrukció
természetvédelmi kezelés
száraz gyepek
szántóföldi gyomok
EU LIFE program
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 6 : 3 (2008), p. 323-332. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kapocsi István (1960-) Lontay László (1976-) (biológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM018616
Első szerző:Déri Eszter
Cím:Természetvédelmi stratégiák alkalmazása a Hortobágyon: az egyek-pusztakócsi LIFE-Nature program eredményei / Déri Eszter, Lengyel Szabolcs, Lontay László, Deák Balázs, Török Péter, Magura Tibor, Horváth Roland, Kisfali Máté, Ruff Gábor, Tóthmérész Béla
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Globenet
zavarás
diverzitás
guild típus
élőhely-igény
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 89-102. -
További szerzők:Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Lontay László (1976-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Magura Tibor (1969-) (ökológus) Horváth Roland (1974-) (biológus-ökológus) Kisfali Máté (1983-) (biológus) Ruff Gábor Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM030551
Első szerző:Lengyel Szabolcs (biológus)
Cím:Grassland restoration to conserve landscape-level biodiversity : a synthesis of early results from a large-scale project / Szabolcs Lengyel, Katalin Varga, Beatrix Kosztyi, László Lontay, Eszter Déri, Péter Török, Béla Tóthmérész
Dátum:2012
ISSN:1402-2001
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Egészség- és Környezettudomány
Conservation
Habitat diversity
Landscape ecology
Management
Mosaic habitat structure
Pannonic alkali steppe
Pannonic loess steppic grassland
Restoration success
Succession
Megjelenés:Applied Vegetation Science. - 15 : 2 (2012), p. 264-276. -
További szerzők:Varga Katalin (1981-) (ökölógia) Kosztyi Beatrix (1986-) (ökológia) Lontay László (1976-) (biológus) Déri Eszter (1982-) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
Kvantitatív ökológiai kutatások
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM005000
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Tájléptékű gyeprekonstrukció lösz és szik fűmag-keverékekkel a Hortobágyi Nemzeti Park (Egyek-Pusztakócs) területén / Török Péter, Deák Balázs, Vida Enikő, Lontay László, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész, Béla
Dátum:2008
Megjegyzések:Az utóbbi évtizedekben a természet- és tájvédelemben egyre nagyobb szerepet kapnak a tájléptékű rehabilitációs programok, melyek a faj- és élőhely- védelem mellett, fontos szerepet játszanak a biológiai sokféleség megőrzésében. Cikkünkben Egyek-Pusztakócs térségében (Hortobágy Nemzeti Park) zajló, az Európai Unió által támogatott visszagyepesítési program eredményeit mutatjuk be. Vizsgálatainkban arra kerestük a választ, hogy a visszaállítani kívánt gyepek vázfajait tartalmazó magkeverékek kiszórása hogyan hat a felhagyott lucernások szekunder szukcessziójára. Kutatásunk során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: (i) Hogyan befolyásolja alacsony fajgazdagságú (2-3 faj) magkeverék kiszórása a korai kolonizáló közösség diverzitását és fajkészletét? (ii) Milyen hatással van a magszórással történő gyepesítés a korai stádiumú növényközösségek fajainak fitomasszájára? (iii) Milyen gyors az átmenet a gyomok által dominált közösségek és az évelő füvek által dominált vegetáció között? Intenzív művelésű lucernások helyén 93,5 ha területen végeztünk magvetéses visszagyepesítést 2005 ben. A visszagyepesítés során kétféle, sziki és löszgyepi vázfajokat tartalmazó magkeveréket használtunk. A szik magkeverék Festuca pseudovina (67%), Poa angustifolia (33%) tartalmazott, míg a lösz magkeverék: Festuca rupicola (40%), Poa angustifolia (30%), Bromus inermis (30%) keverékéből állt. Mély szántást és vetőágy készítést követően 2005 őszén vetettük a magkeverékeket mintegy 25 kg/ha mennyiségben. A gyepesítés sikerességét állandó kvadrátok növényzetének felmérésével és fitomassza mintavétellel vizsgáltuk (2006. és 2007. június). A vetést követő évben a vegetációban dominánsak voltak rövid élettartamú fajok (Matricaria indodora, Capsella bursa-pastoris, Polygonum aviculare). Az évelő dominanciájú gyep kialakulása igen gyorsnak bizonyult. A vetett füvek már a gyepesítést követő második évben dominánssá váltak, kiszorítva a rövid élettartamú kétszikű fajokat. A vetett magkeverék fajai erőteljesen csökkentették a korai kolonizáló kétszikűek által dominált közösség fajszámát és diverzitását. Az átlagos fajszám mintegy felére, a kétszikűek átlagos fajszáma közel a harmadára csökkent. A visszagyepesedés folyamán elindult a fűavar felhalmozódás; 2007-ben minden területen szignifikánsan magasabb holt fitomassza tömeget találtunk. Ezzel szemben a kétszikű fitomassza tömege 2007-re mintegy két nagyságrenddel csökkent. Eredményeink jól mutatják, hogy a magvetéssel történő visszagyepesítés hatékony és gyors módszer a gyepek domináns fűállományának helyreállítására és a gyomok visszaszorítására. Azonban a helyreállítani kívánt társulásokat jellemző kísérő fajok visszatelepüléséhez további beavatkozások lehetnek szükségesek (kétszikű magkeverékkel történő felülvetés, szénaráhordás illetve legelő állat segítségével történő propagulum szállítás).
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gyeprekonstrukció
irányított szukcesszió
diverzitás
fitomassza
lucernás
Megjelenés:Botanikai Közlemények. - 95 : 1-2 (2008), p. 101-113. -
További szerzők:Deák Balázs (1978-) (biológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Lontay László (1976-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:
Rekordok letöltése1