CCL

Összesen 12 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM004986
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:Tájléptékű gyeprekonstrukció eredményei az Egyek-Pusztakócsi LIFE területen / Deák Balázs, Török Péter, Vida Enikő, Valkó Orsolya, Miglécz Tamás, Déri Eszter, Lontay László, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2008
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok tanulmány, értekezés
Megjelenés:IV. Kárpát medencei Környezettudományi Konferencia, Debrecen, 2008. március 28-29 / szerk. Orosz Zoltán [et al.]. - 2, p. 310-315. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Déri Eszter (1982-) Lontay László (1976-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Orosz Zoltán (1979-) (geográfus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM004985
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:Szik- és löszgyep-rekonstrukció vázfajokból álló magkeverék vetésével a Hortobágyi Nemzeti Park területén (Egyek-Pusztakócs). / Deák Balázs, Török Péter, Kapocsi István, Lontay László, Vida Enikő, Valkó Orsolya, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2008
Megjegyzések:Egyek-Pusztakócson 2005-2007-ig összesen 496 ha szántón végeztünk magvetéses gyepesítést (lucerna; 183 ha, gabona, 140 ha; napraforgó 173 ha). Ezek a szántók korábbi lösz- és szikes gyepek beszántásával keletkeztek. A magvetés szik- és löszgyepi vázfajokból álló magkeverékekkel (Festuca pseudovina, F. rupicola, Poa angustifolia, Bromus inermis) történt talaj előkészítést követően minden év őszén. Az alkalmazott magkeverék denzitása 2005-ben és 2006-ban 25kg/ha, 2007-ben 18 kg/ha volt. Elsődleges cél az évelők dominálta zárt gyep kialakítása volt a kompetítor füvek magvainak vetésével. A természetes gyepekre jellemző struktúra kialakulását, valamint a színező elemek betelepedését megfelelő kezeléssel segítettük elő (kaszálás, szárzúzás és extenzív legeltetés). Tapasztalataink alapján a magvetéssel történő gyepesítés során az évelők dominanciája gyorsan kialakult. Május végére a vetett fajok csíranövényei megerősödtek. Borításuk az első évben szik magkeverék esetében mintegy 16%-os, míg a lösz magkeverék esetében 23%-os átlagos borítást eredményezett. Az egyéves gyepesítéseken szántóföldi gyomfajok domináltak (Tripleurospermum inodorum, Bromus arvensis, Thlaspi arvense, Capsella bursa-pastoris, Descurainia sophia, Cirsium arvense, Fumaria officinalis). A gyomok magas borítása megvédte a vetett füvek csíranövényeit az erős direkt napsugárzástól, így azok kiegyensúlyozottabb mikroklímában (hőmérséklet, páratartalom) növekedhettek. A második évben a jó kompetíciós képességű vetett fajok megerősödésével párhuzamosan jelentősen megnőtt az évelő fajok borítása. Ennek következtében a korai kolonizáló, gyengébb kompetítor gyomok borítása és fajszáma erősen csökkent. A második évre a vetett fajok borítása átlagosan mintegy háromszorosára nőtt (szik magkeverék 52%, a lösz magkeverék esetében 67%). A vizsgált gyepekben számos színező elem betelepülését mutattuk ki (Silene viscosa, Dianthus giganteiformis ssp. pontederae, Koeleria cristata, Salvia nemorosa, S. austriaca, Trifolium striatum, T. angulatum, Artemisia santonicum, Scorzonera cana), amelyek megjelenése anemochor betelepülésnek, illetve a legelő állatok által történt terjesztésnek köszönhető. Vizsgálataink alapján jól látható, hogy a vázfajok vetésével zajló gyepesítés gyors és hatékony módszer, évelő fajok dominálta szik és löszgyepek helyreállítására. A kísérő fajok és színező elemek betelepüléséhez azonban további beavatkozások szükségesek (legeltetés, szénaráhordás, felülvetés).
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gyep rekonstrukció
természetvédelmi kezelés
száraz gyepek
szántóföldi gyomok
EU LIFE program
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 6 : 3 (2008), p. 323-332. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kapocsi István (1960-) Lontay László (1976-) (biológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM094498
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Avar-felhalmozódás szerepe a gyepesítést követő vegetáció-dinamikában / Török Péter, Kelemen András, Valkó Orsolya, Miglécz Tamás, Vida Enikő, Deák Balázs, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Vizsgálatainkat a Hortobágyi Nemzeti Parkban, az Egyek-Pusztakócsi mocsárrendszer területén végeztük. Alacsony diverzitású magkeverékekkel gyepesített lucernások esetében vizsgáltuk az avarfelhalmozódás, a kétszikű fitomassza és a fajgazdagság kapcsolatát. Az alábbi hipotéziseket teszteltük: (1) A vetett gyepekben felhalmozódó avar mennyisége nagyobb, mint a vizsgált természetes gyepekben. (2) A gyepesedés során zajló avar-felhalmozódással párhuzamosan csökken a gyepesített területek fajgazdagsága. (3) A kétszikű fajok biomasszájának mennyisége negatívan korrelál az avar, illetve a vetett füvek mennyiségével. A gyepesítést követő második évre a kétszikűek fitomasszája erőteljesen lecsökkent, ezzel párhuzamosan a holt fitomassza mennyisége ugrásszerűen megnőtt. Ezen frakciók tömegében a második és harmadik év között azonban nem volt szignifikáns különbség. A vetett füvek fitomassza tömege a vizsgálat három éve során egyre növekedett. A holt és a kétszikű fitomassza mennyisége között erős negatív korrelációt mutattunk ki. Eredményeink azt mutatják, hogy az évelő füvek kompetíciója, de főleg az avar-felhalmozódás akadálya lehet a kétszikű fajok csírázásának, betelepedésének és a területen való fennmaradásának, ezért természetvédelmi szempontból fontos hagyományos kezelési módok (kaszálás, legeltetés) alkalmazásával csökkenteni az avar mennyiségét. The relationship between litter accumulation, herbaceous phytomass and species richness was studied on ex-alfalfa fields restored with low diversity seed mixtures. The following hypotheses were tested: (i) Accumulated litter is higher in the restored grasslands than in the reference ones. (ii) With increasing amounts of litter, species richness decreases. (iii) The phytomass of herbaceous species is negatively correlated with the amount of litter and graminoid phytomass. In 10 stands (4 sown with Festuca pseudovina and Poa angustifolia and 6 sown with Festuca rupicola, Poa angustifolia and Bromus inermis) aboveground phytomass samples were taken in June 2006, 2007 and 2008. In the first year after sowing, the vegetation was dominated by annual weedy species. Weedy assemblages were replaced by communities dominated by clonal grasses in the following vegetation period. In the second year after sowing, significantly lower herbaceous phytomass was sampled, while the amount of litter were increased significantly. The amount of the sown graminoid phytomass was increasing from year to year. We found strong negative correlation between litter and herbaceous phytomass. Our results suggest that litter accumulation and the competition of perennial graminoid species can negatively affect the germination, survival and colonisation of herbaceous species. Sustaining management by mowing or extensive grazing can be an appropriate tool to reduce the amount of accumulated litter.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
fitomassza
kompetíció
Egyek-Pusztakócs
Hortobágy
fajgazdagság
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 160-170. -
További szerzők:Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM018871
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Grassland restoration on former croplands in Europe : an assessment of applicability of techniques and costs / Péter Török, Enikő Vida, Balázs Deák, Szabolcs Lengyel, Béla Tóthmérész
Dátum:2011
ISSN:0960-3115
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Egészség- és Környezettudomány
Grazing
Hay transfer
Mowing
Seed sowing
Spontaneous succession
Topsoil removal
Restoration cost
Megjelenés:Biodiversity And Conservation. - 20 : 11 (2011), p. 2311-2332. -
További szerzők:Vida Enikő (1984-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:NNF 78887
OTKA
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
Kvantitatív ökológiai kutatások
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM016180
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Restoring grassland biodiversity : Sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes / Péter Török, Balázs Deák, Enikő Vida, Orsolya Valkó, Szabolcs Lengyel, Béla Tóthmérész
Dátum:2010
Megjegyzések:We studied the effect of sowing low-diversity seed mixtures (containing 2-3 competitive grass species)on the regeneration of vegetation on croplands previously used as alfalfa fields. In four permanent plots in10 restored fields (four with alkali and six with loess seed mixture) the cover of flowering plants wasrecorded and phytomass was measured between 2006 and 2008. We asked three questions: (i) How fastwill weedy, short-lived species decrease in abundance during secondary succession enhanced by sowinglow-diversity seed mixtures? (ii) Can weeds be suppressed by sowing competitive native grasses, followedup by management by mowing? (iii) Can succession towards the target native grasslands be acceleratedby sowing only low-diversity seed mixtures compared to set-aside old field succession? Ourresults showed that in just two years a vegetation dominated by perennial grasses has developed, whichsuccessfully prevented the establishment of weed species. These results suggested that sowing seeds oftwo or three competitive grass species is an effective tool to eliminate weed domination and to leadtowards the restoration of species poor grasslands with grass domination such as alkali grasslands. However,the developed dense perennial grass cover and the accumulated litter may hamper the immigrationof specialist species characteristic to reference grasslands. Therefore, the restoration of species-rich grasslandsrequires the facilitation of the immigration of grassland specialist species by further management(grazing, mowing and/or hay-transport).
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Habitat restoration
Old field succession
Phytomass production
Short-grass steppe
Species richness
Tall-grass prairie
Megjelenés:Biological Conservation. - 143 : 3 (2010), p. 806-812. -
További szerzők:Deák Balázs (1978-) (biológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM009421
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Vegetation, phytomass and seed bank of strictly protected hay-making Molinion meadows in Zemplén Mountains (Hungary) after restored management / Péter Török, Ildikó Arany, Mátyás Prommer, Orsolya Valkói, Adrien Balogh, Enikő Vida, Béla Tóthmérész, Gábor Matus
Dátum:2009
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
phytomass
Megjelenés:Thaiszia : Journal of Botany. - 19 : 1 (2009), p. 67-78. -
További szerzők:Arany Ildikó Prommer Mátyás Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Balogh Adrien Vida Enikő (1984-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Matus Gábor (1968-) (botanikus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM005000
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Tájléptékű gyeprekonstrukció lösz és szik fűmag-keverékekkel a Hortobágyi Nemzeti Park (Egyek-Pusztakócs) területén / Török Péter, Deák Balázs, Vida Enikő, Lontay László, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész, Béla
Dátum:2008
Megjegyzések:Az utóbbi évtizedekben a természet- és tájvédelemben egyre nagyobb szerepet kapnak a tájléptékű rehabilitációs programok, melyek a faj- és élőhely- védelem mellett, fontos szerepet játszanak a biológiai sokféleség megőrzésében. Cikkünkben Egyek-Pusztakócs térségében (Hortobágy Nemzeti Park) zajló, az Európai Unió által támogatott visszagyepesítési program eredményeit mutatjuk be. Vizsgálatainkban arra kerestük a választ, hogy a visszaállítani kívánt gyepek vázfajait tartalmazó magkeverékek kiszórása hogyan hat a felhagyott lucernások szekunder szukcessziójára. Kutatásunk során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: (i) Hogyan befolyásolja alacsony fajgazdagságú (2-3 faj) magkeverék kiszórása a korai kolonizáló közösség diverzitását és fajkészletét? (ii) Milyen hatással van a magszórással történő gyepesítés a korai stádiumú növényközösségek fajainak fitomasszájára? (iii) Milyen gyors az átmenet a gyomok által dominált közösségek és az évelő füvek által dominált vegetáció között? Intenzív művelésű lucernások helyén 93,5 ha területen végeztünk magvetéses visszagyepesítést 2005 ben. A visszagyepesítés során kétféle, sziki és löszgyepi vázfajokat tartalmazó magkeveréket használtunk. A szik magkeverék Festuca pseudovina (67%), Poa angustifolia (33%) tartalmazott, míg a lösz magkeverék: Festuca rupicola (40%), Poa angustifolia (30%), Bromus inermis (30%) keverékéből állt. Mély szántást és vetőágy készítést követően 2005 őszén vetettük a magkeverékeket mintegy 25 kg/ha mennyiségben. A gyepesítés sikerességét állandó kvadrátok növényzetének felmérésével és fitomassza mintavétellel vizsgáltuk (2006. és 2007. június). A vetést követő évben a vegetációban dominánsak voltak rövid élettartamú fajok (Matricaria indodora, Capsella bursa-pastoris, Polygonum aviculare). Az évelő dominanciájú gyep kialakulása igen gyorsnak bizonyult. A vetett füvek már a gyepesítést követő második évben dominánssá váltak, kiszorítva a rövid élettartamú kétszikű fajokat. A vetett magkeverék fajai erőteljesen csökkentették a korai kolonizáló kétszikűek által dominált közösség fajszámát és diverzitását. Az átlagos fajszám mintegy felére, a kétszikűek átlagos fajszáma közel a harmadára csökkent. A visszagyepesedés folyamán elindult a fűavar felhalmozódás; 2007-ben minden területen szignifikánsan magasabb holt fitomassza tömeget találtunk. Ezzel szemben a kétszikű fitomassza tömege 2007-re mintegy két nagyságrenddel csökkent. Eredményeink jól mutatják, hogy a magvetéssel történő visszagyepesítés hatékony és gyors módszer a gyepek domináns fűállományának helyreállítására és a gyomok visszaszorítására. Azonban a helyreállítani kívánt társulásokat jellemző kísérő fajok visszatelepüléséhez további beavatkozások lehetnek szükségesek (kétszikű magkeverékkel történő felülvetés, szénaráhordás illetve legelő állat segítségével történő propagulum szállítás).
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
gyeprekonstrukció
irányított szukcesszió
diverzitás
fitomassza
lucernás
Megjelenés:Botanikai Közlemények. - 95 : 1-2 (2008), p. 101-113. -
További szerzők:Deák Balázs (1978-) (biológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Lontay László (1976-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM001352
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Újrakezdett kezelés hatása fokozottan védett kékperjés láprét fitomasszájára, faj- és virággazdagságára / Török Péter, Arany Ildikó, Prommer Mátyás, Valkó Orsolya, Balogh Adrien, Vida Enikő, Tóthmérész Béla, Matus Gábor
Dátum:2007
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Gyertyán kúti-réteken (Zempléni-hegység) 1993-ban kezdtük felhagyott gyepek rekonstrukciójának vizsgálatát. Junco-Molinion állományokban két kézi kaszával kaszált és két kontroll parcellán belül állandó jelölésű mintanégyzetekben a 12 éven át ismételt kaszálás vegetációra gyakorolt hatását mértük fel. Parcellánként 20 db 1 m2-es kvadrátban felvettük a fajonkénti borítást és a generatív hajtások számát, illetve 32 db 10?10 cm-es fitomassza mintát vettünk. A fűnemű (fű, sás, szittyó), dudva (kétszikűek, Orchidaceae, Iridaceae és Liliaceae taxonok) és holt fitomassza frakciók tömegét légszáraz állapotban mértük. Az összfajszám, a dudvák fajszáma szignifikánsan magasabb, a fűneműek virágzási sikere, fitomasszája és a holt fitomassza mennyisége szignifikánsan alacsonyabb volt a kezelt területeken. A kaszálás a fűnemű csoport fitomasszáját, produktivitását csökkentve segíti faj- és virággazdagabb gyepek kialakítását és fenntartását.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
kaszálás
fitomassza
Junco-Molinion
fajgazdagság
virágzási siker
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények 13 (2007), p. 187-198. -
További szerzők:Arany Ildikó Prommer Mátyás Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Balogh Adrien Vida Enikő (1984-) (biológus) Matus Gábor (1968-) (botanikus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM094501
Első szerző:Valkó Orsolya (biológus)
Cím:A magkészlet szerepe két hegyi kaszálórét közösség helyreállításában / Valkó Orsolya, Török Péter, Vida Enikő, Arany Ildikó, Tóthmérész Béla, Matus Gábor
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Gyertyán-kúti-réteken (Zempléni-hegység) Junco-Molinion és Cirsio-Brachypodion gyepek eltérően kezelt állományainak vegetációját és magkészletét vizsgáltuk (gyeptípusonként két kaszált és két kontroll). Állományonként 5 db 4 m2-es állandó kvadrátban rögzítettük a fajszámot (2004), majd csíráztatásos módszerrel vizsgáltuk a magkészletet (2005?2006). Mindkét gyeptípus esetében a kaszált állományok vegetációját magasabb fajszám jellemezte. A mezofil gyepekben alacsonyabb (4800?7000 db/m2) sűrűségű magkészletet mutattunk ki, a kékperjés lápréteken magas sűrűségű (64000?94000 db/m2) magkészletet találtunk. A kékperjésekben a domináns fajok többsége minden állomány talajában számottevő magkészlettel rendelkezett (10 faj esetében több mint 1000 db/m2, míg a mezofil gyepek esetében csupán a Campanula patula magkészlet-sűrűsége haladta meg ezt az értéket. A vizsgált gyepekben gyakori védett fajok közül csak a Hypericum maculatum (130?2400 db/ m2) esetében találtunk jelentősebb tartós magkészletet. A kékperjés lápréteken kimutatott sűrű magkészlet segítheti a domináns fajok regenerációját. A magkészlet regenerációs értéke a mezofil gyepek esetében alacsony; így a beerdősült állományok helyreállítása során ebben a gyeptípusban nem várható az eltűnt fajok magkészletből történő felújulása. Seed bank composition of differently managed (resumed mowing and abandoned) stands of mesophilous Cirsio-Brachypodion grasslands and of Molinion fen meadows were studied in the the species-rich 'Gyertyán-kúti-rétek' meadows (Zemplén Mts.). In four managed (resumed mowing since 1993) and four abandoned stands the species list of vascular species was recorded in 2004 (five 4m2 sized permanent plots per stand). Soil seed banks were analyzed in 2005-2006 using the seedling emergence method on early spring samples. Mesophilous grasslands only possessed relatively sparse seed banks (4,800 to 7,000 seeds/m2) with a low similarity to aboveground vegetation (Srensen index: 0.17?0.20). Among frequent herbs Stellaria graminea, while among grasses Sieglingia decumbens developed significantly more dense seed banks in the mown plots. Fen meadows had dense seed banks (65,000 to 94,000 seeds/m2 ) with low to medium similarity to vegetation (Srensen index: 0.20?0.40). Seed bank dominants were Juncus conglomeratus and J. effusus. Further frequent species involved Agrostis canina, Campanula patula, Carex pallescens, Luzula multiflora, Lychnis flos-cuculi, Potentilla erecta and Viola canina. Contrary, no seeds of the frequent Achillea ptarmica, Gladiolus imbricatus, Gentiana pneumonanthe or Sanguisorba officinalis were detected. Some sedges (Carex flava, C. nigra, C. ovalis) were only detected in the soil seed bank. Several herbs had more dense seed banks in managed plots whereas dominant grasses, Molinia arundinacea and Deschampsia cespitosa possessed higher seed densities in unmown plots. Low similarity of vegetation and seed banks as well as low seed densities in mesophilous stands can be a problem for restoration when overgrown. Species loss of degraded sites can only be overcome by reintroduction of lost species. Similarly, lack of persistent seeds in a number of species and overrepresentation of common sedges can hamper restoration also in fen meadows.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Cirsio-Brachypodion
Junco-Molinion
fajgazdagság
seed bank
mowing
species richness
magkészlet
kaszálás
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 147-159. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Arany Ildikó Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Matus Gábor (1968-) (botanikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM016181
Első szerző:Valkó Orsolya (biológus)
Cím:Gyeprekonstrukció napraforgó- és gabonatáblák helyén alacsony diverzitású magkeverék vetésével / Valkó Orsolya, Vida Enikő, Kelemen András, Török Péter, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2010
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 8 : 1 (2010), p. 77-88. -
További szerzők:Vida Enikő (1984-) (biológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM016182
Első szerző:Vida Enikő (biológus)
Cím:Early vegetation development after grassland restoration by sowing low-diversity seed mixtures in former sunflower and cereal fields / Enikő Vida, Orsolya Valkó, A. Kelemen, P. Török, B. Deák, T. Miglécz, Sz. Lengyel, B. Tóthmérész
Dátum:2010
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Egészség- és Környezettudomány
Cirsium arvense
alkali grassland
seed sowing
weed suppression
Megjelenés:Acta Biologica Hungarica. - 61 : Suppl. 1. (2010), p. 226-235. -
További szerzők:Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
Kvantitatív ökológiai kutatások
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
DOI
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM005002
Első szerző:Vida Enikő (biológus)
Cím:Gyepek létesítése mezőgazdasági művelés alól kivont területeken : a gyepesítés módszereinek áttekintése / Vida Enikő, Török Péter, Deák Balázs, Tóthmérész Béla
Dátum:2008
Megjegyzések:A gyeprekonstrukciós célú restaurációs ökológiai beavatkozások célja a természetes vagy természetközeli állapotú gyepek degradálódásának megállítása, a megmaradt gyepek területének növelése új gyepek létrehozása révén. Ehhez számos technikai lehetőséget dolgoztak ki, melyeket a továbbiakban áttekintünk, komplexen megvizsgálva a természetvédelmi célú rekonstrukciós vizsgálatokban való használhatóságukat. A gyepesítés támaszkodhat a spontán módon zajló szekunder szukcesszióra, amely megfelelő mennyiségű lokális magforrás esetén hatásos; propagulum-források hiányában azonban lassú, és bizonytalan kimenetelű. A gyepesítés történhet kaszált fű-, illetve szénaráhordással, mellyel nagy mennyiségű, de változó, nehezen meghatározható összetételű propagulumot vihetünk be a területre. A gyepek kialakítása történhet a célfajok magjainak különböző diverzitású magkeverékek formájában történő vetésével is. A szénaráhordás és a magkeverékek vetése viszonylag olcsó és kevés munkabefektetést igényel; a referenciaterületet sem károsítjuk. Gyepterületek létesítése természetközeli állapotú gyepek feltalajának áthelyezésével is történhet. Ez drága és igen munkaigényes megoldás, amely a referenciaterület sérülésével is jár. A visszagyepesítés során alkalmazott módszer kiválasztása függ az adott terület tulajdonságaitól (pl. korábban jellemző közösség, korábbi kezelések típusai, degradáltság mértéke), a gyepesítés céljától (pl. új gyepterület létrehozása, diverzitás növelése) valamint a rendelkezésre álló anyagi és technikai feltételektől (pl. megfelelő géppark).
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
restaurációs ökológia
spontán szukcesszió
magkeverék vetés
szénaráhordás
visszagyepesítés
Megjelenés:Botanikai Közlemények. - 95 : (1-2) (2008), p. 115-125. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.