CCL

Összesen 3 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM078502
Első szerző:Balogh Nóra (okleveles környezetkutató)
Cím:Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája / Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Molnár Zsolt, Vadász Csaba, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Antal Károly, Tüdősné Budai Júlia, Kelemen András
Dátum:2018
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A legelők megfelelő minőségének hosszútávú fenntartása szempontjából fontos ismernünk az elfogyasztott fitomassza mennyiségét és az állatok legeléspreferenciáját. Kutatásunkban turjánvidéki rétsztyeppeken vizsgáltuk a fitomassza frakciók fogyását és azt, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező növényeket kedvelnek a marhák. A vizsgált gyep két területre (legelési egységre) volt osztva, az egyik terület a vizsgálat évében a mintavétel időpontjáig (június közepe) még nem volt legeltetve (kontroll), a másikat a vizsgálatot megelőzően három hónapig legeltették. Mindkét területen 70 db, 20-20 cm-es fitomassza mintát vettünk, melyeket fajonként szétválogattunk, különválogattuk az avart és a mohát is. A legeléspreferencia jelleg alapú elemzése során a 29 leggyakoribb fajt vizsgáltuk. A marhák a mohát és az avart csak kis mértékben fogyasztották, ezzel szemben az élő fitomassza 65%-át elfogyasztották, a kétszikűeket és az egyszikűeket hasonló arányban. Két levéltulajdonság mutatott szignifikáns összefüggést a legeléspreferenciával: a nagyobb fajlagos levélterületű és a magasabb nitrogéntartalmú fajokat kedvelték leginkább. Eredményeink alapján látható, hogy a legeltetéssel való területkezelés hosszú távú tervezését segíti a növényzet biomasszájának mérése, illetve a növények tápértékének becslése, amelynek jó indikátora néhány egyszerűen mérhető növényi tulajdonság, mint amilyen a fajlagos levélterület.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
avar
fitomassza
funkcionális jellegek
rétsztyepp
szelektív legelés
tápérték
területkezelés
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 15-24. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Molnár Zsolt (biológus) Vadász Csaba Tóth Edina (1990-) (biológus) Kiss Réka (1990-) (biológus, ökológus) Sonkoly Judit (1989-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Antal Károly (1956-) (kémikus) Budai Júlia (1986-) (okleveles környezetkutató) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA-111807
OTKA
NKFI FK 124404 (VO)
Egyéb
NKFI KH 126476 (VO)
Egyéb
OTKA K 116239 (TB)
OTKA
NKFI KH 12647 (TB)
Egyéb
NKFIH K 119225 (TP)
Egyéb
NKFI PD 124548 (MT)
Egyéb
OTKA PD 115627 (DB)
OTKA
Bolyai János Ösztöndíj (DB, VO)
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-151
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-160 OV (DB, VO)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM081278
Első szerző:Kelemen András (biológus-ökológus)
Cím:The invasion of common milkweed (Asclepias syriaca) in sandy old-fields : is it a threat to the native flora? / András Kelemen, Orsolya Valkó, György Kröel-Dulay, Balázs Deák, Péter Török, Katalin Tóth, Tamás Miglécz, Béla Tóthmérész
Dátum:2016
ISSN:1402-2001 1654-109X
Megjegyzések: Questions: Common milkweed (Asclepias syriaca L.) is an invasive ?super species' that has invaded extensive areas in Europe, forming novel ecosystems. One study has reported neutral effects of common milkweed on the native flora of sand dune grasslands in Hungary after the removal of invasive pine plantation. However, the effects of common milkweed on native flora more generally are unknown. Focusing on the potential effect of milkweed, we tested the following hypotheses: (1) the cover of native grassland species decreases with increasing cover of common milkweed; and (2) native species with low specific leaf area (SLA), height, seed mass and clonal spreading ability (i.e. low competitive ability) are more likely suppressed by milkweed compared with natives with high competitive ability. Location Late successional sandy old?fields invaded by milkweed in the Great Hungarian Plain (Kiskunság, central Hungary). Methods We recorded the cover of vascular plants in seven old?fields; in each old?field we sampled 12 plots including plots with different milkweed cover and control plots without milkweed. We used linear mixed effect models for exploring the effects of milkweed on the species richness and cover of native grassland species. To identify the common traits of the most affected native species, we used trait?based analyses; we studied leaf-height-seed traits and clonal spreading ability. Results We detected no effect of common milkweed on total species richness, but it had a negative effect on the cover of grassland species. The negative effect of common milkweed was most pronounced on the cover of species with low SLA, low seed mass and low clonal spreading ability. Conclusions Our results suggest that native, late successional sandy grasslands invaded by common milkweed form undesirable novel ecosystems because of significant negative impacts on the cover of native grassland species, especially those species with low competitive ability. For these species, management of milkweed might be needed to ensure their persistence in sandy grasslands in this landscape.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Clonal spreading
Competition
Functional traits
Novel ecosystem
Old-field
Plant invasion
Sandy vegetation
Seed mass
Specific leaf area
Megjelenés:Applied Vegetation Science. - 19 : 2 (2016), p. 218-224. -
További szerzők:Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Kröel-Dulay György (ökológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:TAMOP-4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
SROP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0001
Egyéb
OTKA PD 116200
OTKA
OTKA PD 111807
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM081480
035-os BibID:(cikkazonosító)e01208 (Scopus)85011830376
Első szerző:Valkó Orsolya (biológus)
Cím:Abandonment of croplands : problem or chance for grassland restoration? : case studies from Hungary / Orsolya Valkó, Balázs Deák, Péter Török, András Kelemen, Tamás Miglécz, Katalin Tóth, Béla Tóthmérész
Dátum:2016
ISSN:2096-4129 2332-8878
Megjegyzések:In Central- and Eastern Europe, the collapse of socialist regimes resulted in a transformation of state-owned agricultural cooperatives to privately owned lands from the early 1990s onwards. These socioeconomic processes resulted in landscape-scale changes in biodiversity, ecosystem services and agricultural production. In parallel, large-scale abandonment of croplands, especially on sandy, salty or frequently inundated areas, became common. Abandoned croplands are usually sensitive to species invasions, and are hotspots of noxious weeds, posing threats both to agriculture and nature conservation. Grassland restoration on former croplands can be an effective strategy for suppressing these species. Thus, a common goal of nature conservation and agriculture can be the restoration of grasslands on former croplands to (1) suppress weed and/or invasive species in line with the policy "Good Farming Practices", (2) support animal husbandry by creating meadows or pastures, and to (3) recover biodiversity and ecosystem services. In the present paper we report "best practices" of grassland restoration projects from Hungary. Our aim was to compare the effectiveness of spontaneous grassland recovery vs. active grassland restoration by seed sowing in terms of the recovery of biodiversity and ecosystem services, such as weed control and biomass production. Our results showed that grassland restoration on abandoned fields offers a viable solution for restoring biodiversity and ecosystem services. Seed sowing ensures higher weed control and biomass production, but results in lower biodiversity compared to spontaneous recovery. Both restoration methods can be cost-effective, or even profitable even within a relatively short period of a nature conservation project.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
agri-environmental schemes
agri-environmental subsidy
agrobiodiversity
Central Europe
intensive agriculture
old-field
seed sowing
Special Feature
Megjelenés:Ecosystem Health and Sustainability. - 2 : 2 (2016), p. 1-9. -
További szerzők:Deák Balázs (1978-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:SROP-4.2.2.B-15/1/KONV2015-0001
Egyéb
OTKA PD 111807
OTKA
OTKA K 116639
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1