CCL

Összesen 6 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM093530
Első szerző:Balogh Nóra (okleveles környezetkutató)
Cím:Consumption rate and dietary choice of cattle in species-rich mesic grasslands / Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Tóth Katalin, Molnár Zsolt, Vadász Csaba, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Antal Károly, Tüdősné Budai Júlia, Miglécz Tamás, Kelemen András
Dátum:2021
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:bioRxiv. - [Epub ahead of print] (2021), p. 1-23. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Tóth Katalin (1988-) (biológus) Molnár Zsolt (biológus) Vadász Csaba Tóth Edina (1990-) (biológus) Kiss Réka (1990-) (biológus, ökológus) Sonkoly Judit (1989-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Antal Károly (1956-) (kémikus) Budai Júlia (1986-) (okleveles környezetkutató) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM078502
Első szerző:Balogh Nóra (okleveles környezetkutató)
Cím:Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája / Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Molnár Zsolt, Vadász Csaba, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Antal Károly, Tüdősné Budai Júlia, Kelemen András
Dátum:2018
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A legelők megfelelő minőségének hosszútávú fenntartása szempontjából fontos ismernünk az elfogyasztott fitomassza mennyiségét és az állatok legeléspreferenciáját. Kutatásunkban turjánvidéki rétsztyeppeken vizsgáltuk a fitomassza frakciók fogyását és azt, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező növényeket kedvelnek a marhák. A vizsgált gyep két területre (legelési egységre) volt osztva, az egyik terület a vizsgálat évében a mintavétel időpontjáig (június közepe) még nem volt legeltetve (kontroll), a másikat a vizsgálatot megelőzően három hónapig legeltették. Mindkét területen 70 db, 20-20 cm-es fitomassza mintát vettünk, melyeket fajonként szétválogattunk, különválogattuk az avart és a mohát is. A legeléspreferencia jelleg alapú elemzése során a 29 leggyakoribb fajt vizsgáltuk. A marhák a mohát és az avart csak kis mértékben fogyasztották, ezzel szemben az élő fitomassza 65%-át elfogyasztották, a kétszikűeket és az egyszikűeket hasonló arányban. Két levéltulajdonság mutatott szignifikáns összefüggést a legeléspreferenciával: a nagyobb fajlagos levélterületű és a magasabb nitrogéntartalmú fajokat kedvelték leginkább. Eredményeink alapján látható, hogy a legeltetéssel való területkezelés hosszú távú tervezését segíti a növényzet biomasszájának mérése, illetve a növények tápértékének becslése, amelynek jó indikátora néhány egyszerűen mérhető növényi tulajdonság, mint amilyen a fajlagos levélterület.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
avar
fitomassza
funkcionális jellegek
rétsztyepp
szelektív legelés
tápérték
területkezelés
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 15-24. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Molnár Zsolt (biológus) Vadász Csaba Tóth Edina (1990-) (biológus) Kiss Réka (1990-) (biológus, ökológus) Sonkoly Judit (1989-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Antal Károly (1956-) (kémikus) Budai Júlia (1986-) (okleveles környezetkutató) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA-111807
OTKA
NKFI FK 124404 (VO)
Egyéb
NKFI KH 126476 (VO)
Egyéb
OTKA K 116239 (TB)
OTKA
NKFI KH 12647 (TB)
Egyéb
NKFIH K 119225 (TP)
Egyéb
NKFI PD 124548 (MT)
Egyéb
OTKA PD 115627 (DB)
OTKA
Bolyai János Ösztöndíj (DB, VO)
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-151
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-160 OV (DB, VO)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM084697
Első szerző:Mihók Barbara
Cím:A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben / Mihók Barbara; Pataki György; Kovács Eszter; Balázs Bálint; Ambrus András; Bartha Dénes; Czirák Zoltán; Csányi Sándor; Csépányi Péter; Csőszi Mónika; Dudás György; Egri Csaba; Erős Tibor; Gőri Szilvia; Halmos Gergő; Kopek Annamária; Margóczi Katalin; Miklay Gábor; Milon László; Podmaniczky László; Sárvári János; Schmidt András; Sipos Katalin; Siposs Viktória; Standovár Tibor; Szigetvári Csaba; Szemethy László; Tóth Balázs; Tóth László; Tóth Péter; Török Katalin; Török Péter; Vadász Csaba; Varga Ildikó; Báldi András
Dátum:2014
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A természeti értékek védelmében, valamint a természeti erőforrás-gazdálkodásban érintett gyakorlati szakemberek igényei és a kutatók által végrehajtott célzott kutatások sok esetben nincsenek összhangban. A gyakorlat és a tudományos kutatások közötti szakadék áthidalására a gyakorlati szakemberek (állami szakigazgatás érintett csoportjai, gazdálkodók, civil szervezetek) bevonásával egy részvételi kutatás indult a magyarországi természeti értékek védelme szempontjából kiemelten fontos kutatási kérdések feltárására. Összesen 792 kérdés érkezett be a kutatás keretén belül lebonyolított országos felmérés eredményeként, melyekből egy műhelybeszélgetés során a résztvevő gyakorlati szakemberek kiválasztották az 50 legfontosabbnak ítélt kutatási kérdést. A kérdések nagyobb célterületeket fednek le, ráirányítják a figyelmet az alapkutatások, a szisztematikus, a hatásmonitorozó vizsgálatok és a meta-adatbázisok hiányára, szükségességére, illetve az interdiszciplináris kutatások iránti növekvő igényre.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
igény-vezérelt kutatás
interdiszciplináris vizsgálat
kutatásfinanszírozás
részvételi kutatás
horizon scanning (kilátások feltérképezése)
kutatási prioritás
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 20 (2014), p. 1-23. -
További szerzők:Pataki György Kovács Eszter Balázs Bálint Ambrus András Bartha Dénes Czirák Zoltán Csányi Sándor Csépányi Péter Csőszi Mónika Dudás György Egri Csaba Erős Tibor Gőri Szilvia Halmos Gergő Kopek Annamária Margóczi Katalin Miklay Gábor Milon László Podmaniczky László Sárvári János Schmidt András Sipos Katalin Siposs Viktória Standovár Tibor Szigetvári Csaba Szemethy László Tóth Balázs Tóth László Tóth Péter Török Katalin Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Vadász Csaba Varga Ildikó Báldi András
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM082767
Első szerző:Mihók Barbara
Cím:Bridging the research-practice gap: Conservation research priorities in a Central and Eastern European country / Mihók Barbara; Kovács Eszter; Bálint Balázs; Pataki György; Ambrus András; Bartha Dénes; Czirák Zoltán; Csányi Sándor; Csépányi Péter; Csőszi Mónika; Dudás György; Egri Csaba; Erős Tibor; Gőri Szilvia; Halmos Gergő; Kopek Annamária; Margóczi Katalin; Miklay Gábor; Milon László; Podmaniczky László; Sárvári János; Schmidt András; Sipos Katalin; Siposs Viktória; Standovár Tibor; Szigetvári Csaba; Szemethy László; Tóth Balázs; Tóth László; Tóth Péter; Török Katalin; Török Péter; Vadász Csaba; Varga Ildikó; William J. Sutherland; Báldi András
Dátum:2015
ISSN:1617-1381
Megjegyzések:Halting biodiversity loss is a critical aim for the forthcoming decades, but is hindered by the gap between research and practice. Bridging this gap is a significant challenge in the countries of Central and Eastern Europe, where, compared to Western European countries, biodiversity is higher but the research budget is lower. Approaches to address bridging this gap include participatory research prioritizing exercises. These demand-driven collaborative ranking processes have proven to be a useful tool in providing a research agenda derived from a review of critical challenges based on stakeholder engagement. However, for research agendas to be effectively realized, they are best developed and implemented at the operative level of research financing and implementation. This paper shows the process and the outcome of an exercise conducted in Hungary aiming to compile the most important conservation research questions at the country-level and outlines a set of further measures and tools required for dissemination and advocacy for the research agenda. During the process 792 research questions were collated from conservation practitioners and natural resource managers based on interviews and via an online questionnaire; the final 50 most important questions were identified by practitioners and policy makers during an expert workshop. Questions are embedded in global and EU biodiversity targets and imply a pragmatic approach with the aim of identifying research that supports policy- and decision-making regarding habitat management, land-use and regional development, while also focussing on conflicting issues. The outcome of the process includes the potential for lobbying, therefore post-publication activities and dissemination strategies are outlined as an integrated part of the exercise.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Participatory research
Research priority
Conservation management
Interdisciplinarity
Dissemination strategy
Megjelenés:Journal for Nature Conservation. - 28 (2015), p. 133-148. -
További szerzők:Kovács Eszter Bálint Balázs Pataki György Ambrus András Bartha Dénes Czirák Zoltán Csányi Sándor Csépányi Péter Csőszi Mónika Dudás György Egri Csaba Erős Tibor Gőri Szilvia Halmos Gergő Kopek Annamária Margóczi Katalin Miklay Gábor Milon László Podmaniczky László Sárvári János Schmidt András Sipos Katalin Siposs Viktória Standovár Tibor Szigetvári Csaba Szemethy László Tóth Balázs Tóth László Tóth Péter Török Katalin Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Vadász Csaba Varga Ildikó Sutherland, William J. Báldi András
Pályázati támogatás:17586-4/2013/TUDPOL
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM104962
035-os BibID:(cikkazonosító)e02463 (WoS)000720780900001 (Scopus)85119482894
Első szerző:Tölgyesi Csaba (ökológus)
Cím:Post-restoration grassland management overrides the effects of restoration methods in propagule-rich landscapes / Csaba Tölgyesi, Csaba Vadász, Róbert Kun, András István Csathó, Zoltán Bátori, Alida Hábenczyus, László Erdős, Péter Török
Dátum:2021
ISSN:1051-0761 1939-5582
Megjegyzések:Grassland restoration is gaining momentum worldwide to tackle the loss of biodiversity and associated ecosystem services. Restoration methods and their effects on ecological community reassembly have been extensively studied across various grassland types, while the importance of post-restoration management has so far received less attention. Grassland management is an important surrogate for natural disturbances, with which most ancient grasslands have coevolved. Thus, without the reintroduction of management-related disturbance, restoration targets are unlikely to be achieved in restored grasslands. In this study, we aimed to explore how 20 yr of management by mowing once a year or light cattle grazing affects restoration success in Palearctic meadow-steppe grasslands restored by either sowing native grasses (sown sites), applying Medicago sativa as a nurse plant (Medicago sites), or allowing spontaneous succession (spontaneous sites). We found that, following mowing, sown sites maintained long-lasting establishment limitation, while Medicago sites experienced a delay in succession. These limitations resulted in low total and target species richness, low functional redundancy, and distinct species and functional composition compared to reference data from ancient grasslands. Spontaneous sites that were mowed reached a more advanced successional stage, although they did not reach reference levels regarding most vegetation descriptors. Sown and Medicago sites that were grazed had higher total and target species richness than those that were mowed, and showed restoration success similar to that of spontaneous sites, on which grazing had only moderate further positive effects. Grazed sites, irrespective of the restoration method, were uniformly species rich, functionally diverse, and functionally redundant, and thus became important biodiverse habitats with considerable resilience. We conclude that an optimally chosen post-restoration management may have an impact on long-term community reassembly comparable to the choice of restoration method. Restoration planners may, therefore, need to put more emphasis on future management than on the initial restoration method. However, our findings also imply that if local constraints, such as potentially high invasive propagule pressure, necessitate the application of restoration methods that could also hinder the establishment of target species, the long-term recovery of the grassland can still be ensured by wisely chosen post-restoration management. Keywords
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Ecological Applications. - 32 : 1 (2021), p. 1-13. -
További szerzők:Vadász Csaba Kun Róbert Csathó András István Bátori Zoltán Hábenczyus Alida Anna Erdős László Török Péter (1979-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:NKFIH-K-124796
Egyéb
NKFIH-PD19-132131
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM103491
035-os BibID:(Wos)000470932100006 (Scopus)85063271775
Első szerző:Tölgyesi Csaba (ökológus)
Cím:Recovery of species richness lags behind functional recovery in restored grasslands / Csaba Tölgyesi, Péter Török, Róbert Kun, András István Csathó, Zoltán Bátori, László Erdős, Csaba Vadász
Dátum:2019
ISSN:1085-3278
Megjegyzések:Restoration of grasslands on abandoned croplands is a major opportunity for land development in degraded landscapes. In this study, we compared the success of three restoration measures, spontaneous recovery, perennial-crop-mediated restoration, and sowing native grasses, by using a unique combination of species-based and trait-based approaches. We sampled 373 4-m(2) plots in nearly 1,000 ha of 20-year-old-restored grasslands and 72 4-m(2) plots in three neighbouring ancient grasslands. Species richness and target species cover were higher in spontaneously recovered sites than in other restored sites, but reference sites had higher scores than all restored sites. Spontaneous sites had higher functional diversity than the other restored sites. Spontaneous and reference sites showed little difference in their functional diversity and in the community-weighted means of relevant traits. Our findings indicate that the establishment limitation effect of the initial application of perennial crops or sowing competitive grasses can last for decades, hindering the recolonization of target species and the recovery of functional diversity; thus, they should be applied in landscapes with high cover of natural habitats only when inhibiting undesirable species is of paramount importance. The similar levels of functional niche saturation in spontaneous and reference sites may also indicate a self-developed establishment-limited situation after 20 years of succession. In combination with this, the lagging recovery of species richness entails lower functional redundancy in spontaneous sites. Our results underline the necessity of postrestorative management methods that reduce establishment limitation and contribute to the recolonization and subsequent coexistence of functionally similar species..
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
community reassembly
establishment limitation
grassland restoration
functional diversity
functional ordination
spontaneous recovery
Megjelenés:Land Degradation & Development. - 30 : 9 (2019), p. 1083-1094. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kun Róbert Csathó András István Bátori Zoltán Erdős László Vadász Csaba
Pályázati támogatás:NKFIH K 119 225
Egyéb
NKFIH K 124 796
Egyéb
NKFIH PD: 116 114
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.