CCL

Összesen 53 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM101367
035-os BibID:(cikkazonosító)e0266447 (WOS)000789855700035 (Scopus)85127917391
Első szerző:Bagi Zoltán (természetvédelmi mérnök, állatgenetika)
Cím:Genes and elements involved in the regulation of the nervous system and growth affect the development of spinal deformity in Cyprinus carpio / Zoltán Bagi, Katalin Balog, Bianka Tóth, Milán Fehér, Péter Bársony, Edina Baranyai, Sándor Harangi, Mohammad Reza Ashrafzadeh, Bettina Hegedűs, László Stündl, Szilvia Kusza
Dátum:2022
ISSN:1932-6203
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Plos One. - 17 : 4 (2022), p. 1-21. -
További szerzők:Balog Katalin (1998-) (állatgenetika) Tóth Bianka (1988-) (biológus) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Baranyai Edina (1987-) (környezetkutató) Harangi Sándor (1987-) (vegyész) Ashrafzadeh, Mohammad Reza Hegedűs Bettina (1995-) (mezőgazdasági biotechnológus) Stündl László (1970-) (agrármérnök) Kusza Szilvia (1979-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:GINOP-2.3.2-15-2016-00025
GINOP
EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM043941
Első szerző:Bai Attila (agrár-közgazdász)
Cím:Algae production on pig sludge / Attila Bai, László Stündl, Péter Bársony, Milán Fehér, Péter Jobbágy, Zoltán Herpergel, Gábor Vaszkó
Dátum:2012
ISSN:1774-0746
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Megjelenés:Agronomy For Sustainable Development. - 32 : 3 (2012), p. 611-618. -
További szerzők:Stündl László (1970-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Jobbágy Péter (1985-) (gazdasági agrármérnök) Herpergel Zoltán Vaszkó Gábor
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM070256
Első szerző:Bársony Péter (agrármérnök)
Cím:A kolin-klorid hatása a barramundi növekedésére / Bársony Péter, Fehér Milán, Csorvási Éva, Juhász Péter, Szűcs István, Borbély Gyula, Stündl László
Dátum:2012
ISSN:0230-8312
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
kolin-klorid
barramundi
Megjelenés:XXXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás : Szarvas, 2012. május 23-24. - p. 42. -
További szerzők:Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Csorvási Éva (1982-) (agrármérnök) Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász) Borbély Gyula Stündl László (1970-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM070386
Első szerző:Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:The Comparison of Carcass Parameters of Table Size Common Carp (Cyprinus Carpio) at Different Feeding Technologies / Eva Csorvási, Péter Juhász, Milán Fehér, Gyula Pintér, Laszló Stündl, Péter Bársony
Dátum:2015
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
ponty
Megjelenés:World Aquaculture Society Meetings. - p. 103
További szerzők:Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Pinter Gyula Stündl László (1970-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM070984
Első szerző:Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:Bioaktív takarmány-kiegészítők hatása intenzíven nevelt pontyivadék (Cyprinus carpio) termelési paramétereire / Csorvási Éva, Fehér Milán, Juhász Péter, Stündl László, Bársony Péter
Dátum:2017
ISSN:1219-4816
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
ponty
Bioaktív takarmány-kiegészítők
Megjelenés:Halászatfejlesztés 36 (2017), p. 53-64. -
További szerzők:Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM070982
Első szerző:Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:Bioaktív takarmány-kiegészítők hatása intenzíven nevelt pontyivadék (Cyprinus carpio) termelési paramétereire / Csorvási Éva, Fehér Milán, Juhász Péter, Stündl László, Bársony Péter
Dátum:2015
ISSN:0230-8312
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
takarmány-kiegészítők
pontyivadék
Megjelenés:XXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, 2015. május 20-21. / szerk. Rónyai András. - p. 28. -
További szerzők:Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM070981
Első szerző:Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:Különböző tartástechnológiákban nevelt kétnyaras pontyok vágási paramétereinek összehasonlítása / Csorvási Éva, Juhász Péter, Fehér Milán, Stündl László, Bársony Péter
Dátum:2015
ISSN:0230-8312
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
kétnyaras ponty
Megjelenés:XXXIX. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvas, 2015. május 20-21. / szerk. Rónyai András. - p. 45. -
További szerzők:Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM070156
Első szerző:Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:A kísérleti akvapónia rendszer tervezésének és működtetésének gyakorlati tapasztalatai / Csorvási Éva, Juhász Péter, Fehér Milán Nemes Ildikó, Stündl László, Takácsné Hájos Mária, Bársony Péter
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Az akvapónia a haltenyésztés (akvakultúra) és a talaj nélküli, hidrokultúrás növénytermesztés (hidropónia) kombinációja. Rendszere egy mesterséges, recirkulációs ökoszisztéma, amelyben a bakteriális folyamatok alakítják át a halak nevelésére használt vízben lévő hulladék anyagokat növényi tápanyagokká, emiatt a rendszerben keletkező hulladék hővel együtt alkalmas gazdaságilag értékes növények termesztésére, ezáltal csökken az intenzív haltermelő rendszerek elfolyó vizének tápanyagterheltsége és mennyisége.12 önálló egységből álló akvapónia rendszerünk üzemeltetésének elsődleges célja a tapasztalatszerzés volt. Megtalálni azon növényfajokat, melyek ilyen közegben jól nevelhetők, termésük értékesíthető. A növények mellett figyelmünk a halakra összpontosult, két halfajt vontunk be kísérletünkbe, a pontyot és a barramundit. Nem kis feladat volt megteremteni számukra az életteret, mindezt egy nyílt, állandóan változó hőmérsékletű és vízmennyiségű kádban, az optimális feltételek hiányában. Gondot okozott az előbb említetteken kívül a kádankénti egyedszám, a halak testdeformitása és a túl magas pH (folyamatosan 8,4 felett értékeket regisztráltunk). A pontyok esetében 15 hét alatt 4,7 gramm súlygyarapodást ér tünk el, aminek oka az előbb felsorolt körülmények együttes jelenléte volt.A növényeknél a fő gondot a levéltetvek és a napégés elleni védelem jelentette. Ennek ellenére egyes növényfajok esetében a szántóföldi termésátlag többszörösét is elértük. Saláta esetében majdnem kétszerese termett a szántóföldi átlagoknak, paradicsomnál másfélszerese, karalábénál 3,5-szerese. A többszörös termésátlagok oka, a növények folyamatos, kiegyenlített víz- és tápanyagfelvételében rejlik.Kísérleti akvapóniánk működtetése és a mérések eredményeképpen kijelenthető, hogy az ültetett növényfajok mindegyike kiválóan alkalmas az akvapóniában történő nevelésre és termésük ízletes, vegyszermentes, tehát biztonságos és értékesíthető. Az ültetett növénykultúrák sűríthetőek, a víz tápanyagtartalma ezt megengedi, erre utal a túl magas pH érték is. A kísérletünk lefolytatása után megállapítható, hogy a ponty alkalmas az akvapóniába, de feltehetően nagyobb tömeggyarapodást lehetne elérni a nevelőegységek méretének optimális megválasztásával.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
akvapónia
hal
ponty
barramundi
növények
saláta
paradicsom
karalábé
paprika
nitrit
foszfor
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 57 (2014), p. 27-32. -
További szerzők:Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Nemes Ildikó Stündl László (1970-) (agrármérnök) Takácsné Hájos Mária (1961-) (kertészmérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM058655
Első szerző:Csorvási Éva (agrármérnök)
Cím:Bioaktív takarmány-kiegészítők hatása intenzíven nevelt pontyivadék (Cyprinus carpio) termelési paramétereire / Csorvási Éva, Saboura Zaheri, Fehér Milán, Juhász Péter, Stündl László, Bársony Péter
Dátum:2015
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
ponty
táp
probiotikum
huminsav
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 65 (2015), p. 35-41. -
További szerzők:Zaheri Abdehvand, Sabouran (1977-) (agrár) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Juhász Péter (1987-) (környezetgazdálkodási agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM117426
Első szerző:Elshafia, Ali Hamid Mohammed agrármérnök
Cím:Effect of selected feed additives on growth performance and the intestinal microbiota of the Common carp (Cyprinus carpio) / Elshafia Ali Hamid Mohammed, Milán Fehér, Péter Bársony, Abdelhakam Esmaeil Mohamed Ahmed, Ayaz Mukarram Shaikh, Károly Pál
Dátum:2023
Megjegyzések:The research aimed to examine the impact of various feed additives on the growth performance and intestinal microbiota of the common carp (Cyprinus carpio). Three different feed additives including Bactocell (live lactic acid bacterium Pediococcus acidilactici CNCM I-4622 MA 18/5M), Levucell (probiotic derived from the fungus Saccharomyces cerevisiae boulardii CNCM I-1079) and YANG prebiotic (Saccharomyces cerevisiae AQP1260, S. cerevisiae AQP 12988 and Cyberlindnera jandinii AQP 12549) were tested at the concentration of 1% (10 g/1 kg of basic diets) in addition to the control (basic feed only). Fish with average body weight (g) of 932?163 were fed with supplemented diet for 45 days in a recirculation system (RAS). The RAS contains 12 units (size=1000 liter each unit, 8 fish per unit). Water temperature, pH, total dissolved solids, dissolved oxygen, NO-2 , NO-3 , and NH+4 concentrations were maintained within optimal levels. After the end of the feeding experiment, fish feces samples were collected and the bacterial community structure found in the intestines of common carp was analyzed through a metagenomic approach using 16S rDNA sequencing. The results indicated that there was no significant effect (P<0.05) of the tested feed additives (Bactocell, Levucell and YANG) on growth performance (final body weight), feed conversion ratio (FCR) and specific growth rate (SGR). The results of the metagenomic data of carp fed with a diet supplemented with YANG showed 11 different groups of bacterial phyla detected with the top three phyla, namely Fusobacteria (55%), Firmicutes (36%), and Proteobacteria (6%). In contrast, fecal samples from carp fed with 1% Bactocell recorded 10 phyla. The top three phyla were Proteobacteria (70%), Fusobacteria (21%), and Firmicutes (5%). A sample of carp fed with Levucell recorded 9 phyla, the top three phyla were Fusobacteria (50%), Proteobacteria (35%), and Firmicutes (14%). Finally, samples from carp fed with the basal diet (the control) recorded 14 phyla. The top three phyla recorded were Fusobacteriota (68%), Proteobacteria (27%), and Bacteroidota (3%). The study found that the tested feed additives did not significantly affect the growth performance of common carp. However, they did lead to variations in the composition of the intestinal microbiota of the common carp.
ISBN:978-80-552-2660-6
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Bactocell
Levucell
YANG
Common carp
16S rRNA gene.
Megjelenés:Scientific Conference of PhD Students of FAFR, FBFS and FHLE SUA in Nitra with international participation - Proceedings of abstracts on occasion of the Science and Technology Week in the Slovak Republic / ed. Monika Tóthová, Judita Lidiková, Kristína Candráková, Dominik Holly. - p. 19. -
További szerzők:Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Ahmed, Abdelhakam Esmaeil Mohamed (1984-) (Food Engineer) Shaikh, Ayaz Mukarram (1991-) (PhD candidate) Pál Károly (1978-) (mikrobiológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM093946
Első szerző:Fehér Milán (agrármérnök)
Cím:A barramundi (Lates calcarifer) mint új halfaj a hazai akvakultúrában = Barramundi (Lates calcarifer) as a new fish species in Hungarian aquaculture / Fehér Milán, Stündl László, Szűcs István, Borbély Gyula, Bársony Péter
Dátum:2011
ISSN:1789-1329
Megjegyzések:Az utóbbi száz év túlhalászatának következtében a természetesvízi és tengeri halállományok nagysága jelentős mértékben lecsökkent, ugyanakkor az egészséges élelmiszerek, ezenbelül is halhús iránti fogyasztói igények folyamatosan növekednek. A hazai haltermelés ezzel szemben igen kis intenzitású, ráadásul a legnagyobb mennyiségben megtermelt halfajunknak, a pontynak a hazai és európai piaca évek óta nem bővül. Az ágazat egyik kiugrási lehetősége olyan nagyértékű, jelentős exportpotenciállal rendelkező, melegvízi halfajok termelésében rejlik, melyek gazdaságos előállítása hazánk egyedülálló geotermikus adottságaira alapozható. Ezen halfajok közé tartozik a barramundi (Lates calcarifer), amely kiváló húsminőségének, szálkamentességének és gyors növekedésének következtében világszerte egyre keresettebb. Magyarországra egy 4 éves kutatási program keretében, 2010-ben érkezett az első barramundi állomány, azóta több kutatóintézetben, illetve egy gazdasági vállalkozásnál is megkezdődtek a halfaj nevelésével kapcsolatos kutatások.
A drastical decrease can be observed in the volume of fish stocks both in natural aquatic habitats and sea waters due to the significant overfishing of the last hundred years. Simultaneously the consumer demand for healthy foodstuffs including fish meat has been increasing continuously. Whereas Hungarian fish production has low intensity, and furthermore the european market of common carp, which is the fish species produced in the greatest volume in our country, has not grown wilder. A great advance of this sector might lie in the production of precious, easily exportable warm-water fish species which can be produced economically based on the unique geothermal potentiality of the country. Barramundi (Lates calcarifer) ranks among these fish species that is getting much in demand due to it's stringless, excellent flesh and rapid growth The first stock arrived to Hungary in 2010 within the framework of a four-year research programme. Since then, research related to this fish species, have been started, in a hungarian fish farm and several native research institutes.
Tárgyszavak:Műszaki tudományok Gépészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
termálvíz
recirkulációs rendszer
intenzív termelés
ágazati diverzifikáció
thermal water
recirculation system
intensive farming
sectorial diversification
Megjelenés:Pisces Hungarici. - 5 (2011), p. 95-98. -
További szerzők:Stündl László (1970-) (agrármérnök) Szűcs István (1968-) (agrárközgazdász) Borbély Irén (1931-) (kertészmérnök, növénynemesítő) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM087836
Első szerző:Fehér Milán (agrármérnök)
Cím:A lizin, a C-vitamin és az élőeleség hatása a compóivadék (Tinca tinca L.) termelési paramétereire intenzív rendszerben / Fehér Milán, Herpergel Péter, Bársony Péter, Stündl László
Dátum:2011
ISSN:1219-4816
Megjegyzések:Napjainkban a compó tenyésztése újra reneszánszát éli. Ahogyan a 60-as években, a Kínából érkező új halfajok térhódítása következtében kiszorult a hazai termelésből, úgy most kezd újra visszatérni a tógazdaságokba és az intenzív rendszerekbe egyaránt. Ennek oka elsősorban az, hogy a compó horgász-és adaghalként Nyugat Európában és Magyarországon egyaránt igen keresett. Mivel a kutatók korábban a compó indukált szaporítását sikeresen megoldották és pontynál alkalmazott keltetőházi technológiába beillesztették, a nagy mennyiségű lárva előállítása nem jelent problémát. A megfelelő minőségű ivadék nevelése azonban napjainkban is komoly kihívás elé állítja a szakembereket, a termelés növelése ezért elsősorban ennek sikerén alapszik, elengedhetetlenné téve az ivadéknevelés fejlesztését. A legújabb kutatások szerint a problémára a megoldást az ivadéknevelés intenzív, recirkulációs rendszerbe történő adaptálása jelentheti. Az intenzív nevelésre vonatkozó vizsgálatok azonban rávilágítottak arra a tényre, hogy a száraz tápokon történő nevelés igen gyakran eredményez káros testtorzulásokat, melyek megjelenését a kutatók különböző élő eleségek etetésével igyekeznek elkerülni. Kísérletünkben az ivadékokat intenzív rendszerben, kereskedelmi forgalomban kapható száraz táppal etettük, amelyet más halfajokkal végzett kutatásokban kedvező eredményeket mutató takarmány-kiegészítőkkel, lizinnel és a C-vitaminnal, illetve élő eleségként Tubifexxel egészítettünk ki, hogy megvizsgáljuk a fontosabb termelési paramétereket. A vizsgálat során 3 kezelést (50 hal/akvárium, induló testtömeg: 3 g) állítottunk be, egyenként 3 ismétléssel. A kontroll csoport halait kizárólag száraz táppal etettünk, a második és a harmadik kezelés esetében ezt lizinnel és C-vitaminnal, illetve élő eleséggel egészítettük ki. Kiemelt figyelmet fordítottunk a testtorzulások kialakulására, melynek szempontjából azt vizsgáltuk, hogy az említett takarmánykiegészítők alkalmazásával kiváltható-e az élő eleség etetése. A kísérletünk végén az eredmények azt mutatták, hogy az alkalmazott takarmánykiegészítők kedvezően befolyásolták a halak megmaradását és egyöntetűségét, ugyanakkor az ivadékok növekedési mutatóira, a lehalászási egyedsúlyokra, a takarmányhasznosításra, illetve a testtorzulások kialakulására nem voltak hatással. A Tubifex etetésével azonban a növekedés, a lehalászási egyedsúlyok és a takarmányhasznosítás vonatkozásában is kedvezőbb eredményeket értünk el, ráadásul az élő eleség felhasználásával a testtorzulások megjelenését is sikerült elkerülni. A kísérlet tehát egyértelműen bebizonyította, hogy a compóivadék nevelése során a takarmány élő eleséggel történő kiegészítése szinte minden termelési mutató tekintetében kedvezőbb értékeket eredményez, illetve hogy annak etetése a testtorzulások kialakulása szempontjából is nélkülözhetetlen.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
lizin
C-vitamin
élőeleség
compóivadék
Tinca tinca L.
ivadéknevelés
Megjelenés:Halászatfejlesztés. - 33 (2011), p. 156-169. -
További szerzők:Herpergel Péter Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 4 5 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.