CCL

Összesen 18 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM091257
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:A magyar akácméz versenyképességének helyzete 2015-ben / Takács Marianna, Madai Hajnalka, Oláh János
Dátum:2016
Megjegyzések:magyar akácméz az egyike azon kevés élelmiszeripari terméknek Magyarországon, mellyel a nemzetközi piacokon az élmezőnyben vagyunk. Az elmúlt hónapokban hallhattunk arról, hogy a kiváló minőségű magyar mézet javítómézként használják a külföldi, ipari úton előállított mézek feljavítására. A magyar méhészeti ágazat egyik fő problémája, hogy a hazai termelés többszörösen meghaladja a szükségleteket. A megtermelt méz 80 %-a hordós kiszerelésben hagyja el az országot, mely nem hangsúlyozza a kiváló minőséget. Célszerűbb lenne a kisüveges kiszerelés alkalmazása, melyeken a címkézés is egyszerűbben nyomon követhető. A mézkereskedelem és feldolgozás terén hátrányt okoz, hogy a termékek megjelölésekor nem feltétlenül kell megjelölni a származási országot (Olaszország kivételével), elég csak EU és nem EU országok mézkeveréke megjelölést alkalmazni. Ezért is használják a kiváló minőségű magyar mézet javítóméznek, hogy a többi ország méze is megfeleljen az előírt, minimum minőségi követelményeknek. A hazai polcokon is jelen vannak a nem természetes úton előállított külföldi mézek. Árban alulmarad a minőségi méz árától, azonban a származási ország sok esetben nincs rajta feltüntetve, így a vásárlók megtévesztésével rontja a jó minőségű, valódi méz előállítóinak piaci pozícióit és veszélyezteti a méhészek megélhetését. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészséges táplálkozás szemléletének terjesztésére. A ?Mézes reggel"i nevű program is ezt a célt szolgálja, azonban ha a vásárló nincs vele tisztában, hogy milyen beltartalmi értékekkel rendelkező és honnan származó mézet emel le a polcokról, addig ezen próbálkozások is kudarcba fulladhatnak.
ISBN:978-963-9941-92-2
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
akácméz
fogyasztó
méhészeti ágazat
élelmiszerbiztonság
Megjelenés:XV.Nemzetközi Tudományos Napok : Innovációs kihívások és lehetőségek 2014-2020 között : a tudományos napok publikációi / szerk. Takácsné György Katalin. - p. 1519-1525. -
További szerzők:Madai Hajnalka (1971-) (agrármérnök, közgazdász) Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM091250
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:A pannon méhben (Apis Mellifera Carnica Pannonica) rejlő nemzeti értékeink védelme / Takács Marianna; Oláh János
Dátum:2016
Megjegyzések:A magyar méhészet egyike a kiváló minőségű exportterméket előállító ágazatoknak. A magyar akácméz minőségének elismeréséhez hozzájárul hazánk ökológiai adottsága, a nemzetközileg is elismert magyar méhészeti gyakorlat, továbbá a hazai ökológiai körülményekhez jól alkalmazkodó, e tájon őshonos méhfajtával, a pannon méhvel való termelés. Európának erősen szárazföldi éghajlatba átmenő részein alakult ki ez a méhfajta. Itt jellemző a szeles tél és gyors, rövid tavasz, meleg nyár. Ez a rapszodikus időváltozási jelleg rányomja bélyegét a méhekre is. Igen gyorsan reagálnak a környezet változásaira. Tipikusan a korai hordásokhoz alkalmazkodott fajta. A pannon méh hordási eredményei nagy változatosságot mutatnak, jó technikai előkészülettel nem ritka, hogy egyes méhlegelőkön a 30-40 kg/méhcsalád maximum is elérhető. Legfőbb előnyük, hogy bármelyik Észak-Amerikában fellehető fajtánál jobban telelnek, kisebb telelőfürttel is képesek túlélni a telet. Tájékozódó képessége kitűnő, ezért ennél a fajtánál mérsékeltebb az eltájolás jelensége. A hazai méhállomány növelésének egyik alappillére tehát a pannon méh fokozott védelmének biztosítása.
ISBN:978-615-5545-69-6
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
méhészet
pannon méh
méhlegelő
Megjelenés:Őshonos- és tájfajták, ökotermékek, egészséges táplálkozás, vidékfejlesztés : a XXI. század mezőgazdasági stratégiái : programfüzet, előadások és poszterek összefoglalói / szerk. Irinyiné Oláh Katalin, Kosztyuné Krajnyák Edit, Tóth Csilla. - p. 75-76. -
További szerzők:Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM091026
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:Effect of queen bee's age on the extent of brood area and acacia honey production in honey bee (Apis mellifera L.) colonies in Hungary / Takács Marianna, Oláh János
Dátum:2020
ISSN:0002-7626
Megjegyzések:Our examination was conducted to determine the effects of age of queen bees on the size of brood area (cm2) and acacia honey production of honeybee (Apis mellifera carnica pannonica) colonies under conventional beekeeping conditions. The performance of experimental colonies, which had 1-, 2- and 3-year-old queens, were compared. Their brood areas (cm2) and acacia honey yield (kg/colony) were determined. The total average brood production in group 2015, group 2016 and group 2017 was 4680.0?958.8, 6170.5?1061.1 and 8081.6?2091.0; total average black locust honey yield was 14.4a?2.5, 19.6a?1.9 and 24.8c?2.2 kg/ colony. A significant and negative correlation was found between the age of queen bees and brood production (r=- 0.719) and honey yield (r=-0.885). The colonies which were headed by the younger queen bees (group 2017) had larger brood areas and black locust honey production in comparison to colonies with older queen bees (group 2015 and 2016).
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
queen bee's age
brood production
acacia honey
Apis mellifera
honey bee colonies
Megjelenés:American Bee Journal. - 160 : 8 (2020), p. 907-909. -
További szerzők:Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.3-VE-KOP-16-2017-00008
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM091023
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:A méhanya petézési képességének vizsgálata / Takács Marianna, Oláh János
Dátum:2017
Megjegyzések:23. Szaporodásbiológiai Találkozó (23)(2017. október 13-14.)(Hotel Aquarell, Cegléd, Magyarország)
A méhcsaládoknál tél végén, amikor a nappali hőmérséklet emelkedik, megindul a petézés. A méhanya petézése február végén kezdődik, de ebben az időpontban csak szórványosan lerakott petéket találhatunk. Ez az állapot még nem alkalmas a méhanya teljesítményének pontos megítélésére, ezért a második tavaszi nagy átvizsgálás során került sor az első adatsor felvételezésre. A méhcsaládok tavaszi fejlődésének vizsgálata a fiasítás mértékének nyomon követésével valósult meg (db fiasításos keret/Közép-Boczonádi fészek). A család-erősség vizsgálat 2014-es, 2015-ös és 2016-os évjáratú méhanyák petézésének vizsgálatára terjedt ki, mely összesen 58 méhcsaládot jelent. Az adatok feljegyzésére 2017. március 16. és május 19. között hét alkalommal került sor. Az adatok statisztikai elemzését IBM SPSS (version 21.) statisztikai program segítségével végeztük (ANOVA és Tukey-teszt). Az eredmények értékelése során azt tapasztaltuk, hogy a 2014-es méhanyával rendelkező családokban a fiasítás mennyisége szignifikáns különbséget mutat az egy és kétéves méhanyával rendelkező családoktól. A legidősebb méhanyával rendelkező családokban a március 16-án végzett ellenőrzés során átlagosan 1,9?0,18 db fiasításos keretet találtunk egy-egy fészekben, míg az egy-és kétéves méhanyás családok esetében ez a szám 2,7?0,12-re adódott. Március 29-én és április 10-én az egy-és kétéves méhanyás családok között szintén nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget. Ezekben a méhcsaládokban már május 1-jén 6-7 kereten nagy kiterjedésű fiasítás található, míg a hároméves méhanyás családokban ezt az állapotot május 19-én tapasztaltuk. Ebben az időpontban valósult meg az első akácpergetés. A fiatalabb méhanyás családokban ekkor már 8-9 kereten található fiasítás volt jellemző. A 2017. április 17-i (nemzedékváltás) és május 19-i (első pergetés) vizsgálat során mind a három méhanya-évjárat eltérő képet mutat. A család erősségét több tényező is befolyásolta. A május elején bekövetkezett hűvös időjárás hatására a fiasítás mennyiségének alakulásában mérsékelt növekedés volt jellemző. Az április 17-én tapasztalt egyöntetű (állományon belüli) nemzedékváltás korainak tekinthető, melyet a tavaszi serkentés idézhetett elő, azonban a telephely ökológiai adottságai nem biztosították volna a megfelelő mennyiségű fehérjét és vizet, így szükségessé vált az antibiotikum-mentes lepény, 1:1 arányú cukorszirup és temperált vizű itató (zeolitkészítménnyel dúsítva) kihelyezése. A kapott vizsgálati eredményeink gyakorlati vonatkozásában elmondható, hogy a nemzedékváltás időpontjában lévő fiasítás mennyisége eltérő mértéket mutat az egyes méhanya-évjáratok esetében. Az akácról történő hordás idején jelentkező szignifikáns különbség a méhanya-váltás idejének meghatározásában lehet segítségünkre.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok nem besorolt
egyéb
További szerzők:Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM091019
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:A nyírségi akácerdők méztermelési lehetőségei és korlátai / Takács Marianna, Oláh János
Dátum:2019
Megjegyzések:Hazánkban a méhsűrűség évről évre növekvő tendenciát mutat, mellyel a legtöbb méhlegelő növényünk vetésterülete tudja tartani a versenyt (repce és napraforgó), azonban akácerdeink az elmúlt években veszélybe kerültek. Habár Európában a legnagyobb kiterjedésű akácosok Magyarországon találhatóak, jelenleg az akácerdő telepítések csökkenő gyakorisága miatt felmerült a kérdés, hogy egy adott területen található akácerdő méheltartó-képessége milyen korlátokkal rendelkezik? Akácosaink és a magyar akácméz ugyan hungarikummá lépett elő 2014-ben, azonban természetvédelmi okok miatt az akácosok arányának növekedése nem várható olyan ütemben, ahogyan a hazai méhcsaládok száma gyarapszik. A magyar méhészeti ágazat legfontosabb terméke az akácméz, mely kiváló minősége miatt évtizedek óta keresett exportcikk. Mivel az akácerdők területi megoszlása nem egyenletes, így a méhlegelő minél szélesebb körű kihasználása érdekében vándorolnak a méhészek. Az 1960-as és '70-es években még lehetősége nyílt a hazai méhészeknek, hogy az akác időben eltérő virágzási periódusait vándorlással még jobban kihasználják, hiszen az ország keleti és déli részein nyíltak az első akácosok, innen vándoroltak a nyugati és északi akácerdőkbe. Ez az időbeli eltérés 3-8 napot jelentett. Mára azonban ezek a virágzási periódusok összecsúsznak, melyet a magasabb tavaszi átlaghőmérséklet idéz elő. Jelen kutatás célja, feltérképezni a nyírségi akácerdők méhcsalád-eltartó képességét, annak függvényében, hogy a helyi méhészetek mellett hány méhcsalád befogadására alkalmasak, hiszen erre a területre is évről évre több méhész vándorol a környező megyékből. Ez a vándorlási gyakorlat azonban a nyírségi akácerdők, mint méhlegelők beszűküléséhez vezethet. Szükséges tehát meghatározni azt a méhcsalád-számot, melyet a terület még el tud tartani, anélkül hogy a helyi méhészek megélhetését, versenyképességét, piaci pozícióját veszélybe sodorná, azáltal, hogy a méhcsaládonként megtermelt méz mennyisége csökken. A jelenlegi szabályozás csak a vándoroltatásra terjed ki, miszerint méheket vándoroltatni csak érvényes állatorvosi igazolással lehet melyet kizárólag a hatósági vagy jogosult állatorvos állíthatja ki, a bizonyítvány pedig a kiállítástól számított 7 napig érvényes, illetve folyamatos vándorlás esetén a vándorlás teljes idejére. A szabályozás sajnos nem terjed ki annak korlátozására, hogy egy adott területen lévő akácerdő terület túlterhelésének elkerülése érdekében csak meghatározott méhcsalád tartására legyen lehetőség.
ISBN:9786155586422
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Nyírség
méheltartó-képesség
akácerdő
méhsűrűség
méhlegelő-beszűkülés
Megjelenés:Tavaszi Szél Konferencia 2019 : Nemzetközi Multidiszciplináris Konferencia : Absztraktkötet / szerk. Németh Katalin. - p. 87. -
További szerzők:Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM091016
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:A nyírségi akácerdők méztermelési lehetőségei és korlátai / Takács Marianna, Oláh János
Dátum:2020
Megjegyzések:Hazánkban a méhcsaládok száma évről évre növekvő tendenciát mutat, mellyel a legtöbb méhlegelő növényünk vetésterülete tudja tartani a versenyt (repce és napraforgó), azonban a mézelő akácerdeink kiterjedése csökkent az elmúlt években. Európában a legnagyobb kiterjedésű akácosok Magyarországon találhatóak, jelenleg az akácerdő telepítések csökkenő gyakorisága miatt felmerült a kérdés, hogy egy adott területen található akácerdő méhcsaládeltartó képessége milyen korlátokkal rendelkezik? Akácosaink és a magyar akácméz ugyan hungarikummá lépett elő 2014-ben, azonban természetvédelmi okok miatt az akácosok arányának növekedése nem várható olyan ütemben, ahogyan a hazai méhcsaládok száma gyarapszik. A magyar méhészeti ágazat legfontosabb terméke az akácméz, mely kiváló minősége miatt évtizedek óta keresett exportcikk. Mivel az akácerdők területi megoszlása nem egyenletes, így a méhlegelő minél szélesebb körű kihasználása érdekében vándorolnak a méhészek. Az 1960- as és '70-es években még lehetősége nyílt a hazai méhészeknek, hogy az akác időben eltérő virágzási periódusait vándorlással még jobban kihasználják, hiszen az ország keleti és déli részein nyíltak az első akácosok, innen vándoroltak a nyugati és északi akácerdőkbe. Ez az időbeli eltérés 3-8 napot jelentett. Mára azonban ezek a virágzási periódusok összecsúsznak, melyet a magasabb tavaszi átlaghőmérséklet idézhetett elő. Jelen kutatás célja, feltérképezni a nyírségi akácerdők méhcsalád-eltartó képességét, annak függvényében, hogy a helyi méhészetek mellett hány méhcsalád befogadására alkalmasak, hiszen erre a területre is évről évre több méhész vándorol a környező megyékből. Ez a vándorlási gyakorlat azonban a nyírségi akácerdők, mint méhlegelők beszűküléséhez vezethet. Szükséges tehát meghatározni, hogy az egyes járásokban található akácerdők milyen mértékben terheltek méhcsaládokkal, hogyan alakul a méhlegelő beszűkülés, anélkül, hogy a helyi méhészek megélhetését, versenyképességét, piaci pozícióját veszélybe sodorná, azáltal, hogy a méhcsaládonként megtermelt méz mennyisége csökken. A jelenlegi szabályozás csak a vándoroltatásra terjed ki, miszerint méheket vándoroltatni csak érvényes állatorvosi igazolással lehet, melyet kizárólag a hatósági vagy jogosult állatorvos állíthatja ki, a bizonyítvány pedig a kiállítástól számított 7 napig érvényes, illetve folyamatos vándorlás esetén a vándorlás teljes idejére. A szabályozás sajnos nem terjed ki annak korlátozására, hogy egy adott területen lévő akácerdő terület túlterhelésének elkerülése érdekében csak meghatározott számú méhcsalád tartására legyen lehetőség.
ISBN:978-615-5586-60-6
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Nyírség
méhcsalád eltartó-képesség
akácerdő
méhsűrűség
méhlegelőbeszűkülés
Megjelenés:Tavaszi Szél = Spring Wind 2019 / szerk. Bihari Erika, Molnár Dániel, Szikszai-Németh Ketrin. - p. 145-163. -
További szerzők:Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM091014
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:A Varroa destructor elleni védekezés problémakörének elemzése / Takács Marianna, Oláh János
Dátum:2016
Megjegyzések:Ma világszerte a mézelő méhekben élősködő varroa atka okozza a legnagyobb gazdasági kárt a méhészek számára. A Varroa destructor tulajdonképpen nem betegség, hanem élősködő. A varroa atkák kizárólag a fiasításban szaporodnak, tehát a tenyészhónapokban. A herefiasítást különösen kedvelik. Hazájában, Indiában a varroa kizárólag a herefiasításban él, és nem veszélyezteti a méhcsaládok fennmaradását. Nálunk év elejétől folyamatosan károsítja a munkásfiasítást, majd nyáron két-két és fél hónapon keresztül a herefiasítást is. Nyár végétől, ha már nem talál herefiasítást, a munkásfiasítást fokozott mértékben károsítja. (GETTERT, 1998). Az érintetlen méhcsalád megfertőződésének viszonylag hosszú ideig nincs külső jele, a megbetegedésnek pedig még kevésbé (RUFF, 2007). A méhészek atka ellen alkalmazott stratégiájának számos gyenge pontjára mutat rá a szakirodalom. Az ellene való védekezés problémaköre háromtényezős: nincs összhangban a kezelés módja, a választott hatóanyag és a kezelés időpontja, továbbá ezt fokozza még a kezelés-hatékonyság ellenőrzésének elmaradása. A méhcsaládok egészségügyi állapotának kaptárbontás nélküli nyomonkövetésére alkalmas eszközök a higiénikus aljdeszkák, melyek hazai elterjedését a Magyar Méhészeti Program segítette elő. A jelenleg alkalmazott atkaellenes készítmények hatóanyagát tekintve széles palettáról válogathatnak a méhészek (pl.: amitráz, oxálsav, fluvalinát, flumetrin, kumafosz). A kémiai védekezés mellett a biológiai védekezésről (pl.: a herefiasítás kivágása áprilistól júliusig) sok esetben elfeledkeznek a méhésztársak, pedig e kettő együttes alkalmazásával is növelhető lenne az atka elleni védekezés hatékonysága. Gazdasági oldalról megközelítve a problémát a varroózis következtében a dolgozók később kezdenek el hordani, csökkenés figyelhető meg a hordás intenzitásában, megváltozik az orientációs repülést követő, a kaptárhoz való visszatérés. Csökkenés jellemzi a herék és dolgozók élettartamát, illetve megnő a betegségekkel szembeni fogékonyság mértéke.
ISBN:978 615 5586 04 0
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Varroa destructor
herefiasítás
varroózis
amitráz
Megjelenés:Tavaszi szél 2016 Nemzetközi multidiszciplináris konferencia : Absztraktkötet / szerk. Keresztes Gábor. - p. 25. -
További szerzők:Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM091012
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:A Varroa destructor elleni védekezés problémakörének elemzése / Takács Marianna, Oláh János
Dátum:2016
Megjegyzések:Ma világszerte a mézelő méhekben élősködő varroa atka okozza a legnagyobb gazdasági kárt a méhészek számára. A Varroa destructor tulajdonképpen nem betegség, hanem élősködő. A varroa atkák kizárólag a fiasításban szaporodnak, tehát a tenyészhónapokban. A herefiasítást különösen kedvelik. Hazájában, Indiában a varroa kizárólag a herefiasításban él, és nem veszélyezteti a méhcsaládok fennmaradását. Nálunk év elejétől folyamatosan károsítja a munkásfiasítást, majd nyáron két-két és fél hónapon keresztül a herefiasítást is. Nyár végétől, ha már nem talál herefiasítást, a munkásfiasítást fokozott mértékben károsítja. [2]. Az érintetlen méhcsalád megfertőződésének viszonylag hosszú ideig nincs külső jele, a megbetegedésnek pedig még kevésbé [8]. A méhészek atka ellen alkalmazott stratégiájának számos gyenge pontjára mutat rá a szakirodalom. Az ellene való védekezés problémaköre háromtényezős: nincs összhangban a kezelés módja, a választott hatóanyag és a kezelés időpontja, továbbá ezt fokozza még a kezelés-hatékonyság ellenőrzésének elmaradása. A méhcsaládok egészségügyi állapotának kaptárbontás nélküli nyomon követésére alkalmas eszközök a higiénikus aljdeszkák, melyek hazai elterjedését a Magyar Méhészeti Program segítette elő. A jelenleg alkalmazott atkaellenes készítmények hatóanyagát tekintve széles palettáról válogathatnak a méhészek (pl.: amitráz, oxálsav, fluvalinát, flumetrin, kumafosz). A kémiai védekezés mellett a biológiai védekezésről (pl.: a herefiasítás kivágása áprilistól júliusig) sok esetben elfeledkeznek a méhésztársak, pedig e kettő együttes alkalmazásával is növelhető lenne az atka elleni védekezés hatékonysága. Gazdasági oldalról megközelítve a problémát a varroózis következtében a dolgozók később kezdenek el hordani, csökkenés figyelhető meg a hordás intenzitásában, megváltozik az orientációs repülést követő, a kaptárhoz való visszatérés. Csökkenés jellemzi a herék és dolgozók élettartamát, illetve megnő a betegségekkel szembeni fogékonyság mértéke.
ISBN:978-615-5586-09-5
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Varroa destructor
kémiai védekezés
herefiasítás
varroózis
amitráz
Megjelenés:Tavaszi szél 2016 = Spring wind 2016 : Tanulmánykötet / szerk. Keresztes Gábor. - 1. köt., p. 147-155. -
További szerzők:Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM091011
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:A tavaszi serkentő etetés hatása a méhcsaládok nemzedékváltására / Takács Marianna, Oláh János
Dátum:2018
Megjegyzések:A magyar méhészeti gyakorlatban a méhészek kétéves kor után lecserélik a méhanyát, melyet azzal indokolnak, hogy a méhanya életkora befolyásolhatja a méhcsaládok tavaszi populációnövekedését. Napjainkban azonban a méhanyák elfogadtatási aránya csökkenő tendenciát mutat, melyet elsősorban az olasz méh (Apis mellifera ligustica) hazai megjelenése okoz. A méhészeti kísérletben 2016-ban 59 (16 hároméves, 22 kétéves és 21 egyéves méhanyás család), 2017-ben 58 méhcsalád (18 hároméves, 20 kétéves és 20 egyéves méhanyás család) vett részt. A méhészeti telephely a két vizsgálati évben nem azonos: 2016-ban egy akácerdőben, míg 2017-ben egy zárt kertben folytak a vizsgálatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyírmadán. A méhcsaládok erőteljes tavaszi serkentését 2017-ben az új telephely gyenge ökológiai adottságai is indokolták. Két alkalommal antibiotikum-mentes lepénnyel, 4 alkalommal pedig 1:1 arányú cukorsziruppal segítettük a méhcsaládok fejlődését. A megfelelő ivóvíz hiányában temperált vizű itató került kihelyezésre a kaptárok elé, melynek vizét zeolit készítménnyel dúsítottuk (a természetes hatást az itatótálcában mohatelepek behelyezésével valósítottuk meg), míg 2016-ban a családoknak egy alkalommal biztosítottunk 0,5 kg antibiotikum-mentes lepényt. A méhcsaládok tavaszi fejlődésének vizsgálata a fiasításos keretek számának nyomon követésével valósult meg. A Közép-Boczonádi fészek 10 kerete közül azok száma került feljegyzésre minden méhcsalád esetében, amelyeken összefüggő, nagy kiterjedésű fiasítást találtunk. Az adatok feljegyzésére 2016-ban március közepétől május 1-ig, míg 2017-ben május 19-ig volt lehetőségünk. Az adatok statisztikai elemzését IBM SPSS (version 22.) statisztikai program segítségével végeztük (One-way Analysis of variance, Post-Hoc Tukey Test). Az első kísérleti évben azt tapasztaltuk, hogy március 25-től április 17-ig a három eltérő korú méhanyás csoport szignifikánsan különbözik a fiasításos keretek számát illetően. A nemzedékváltás időpontját a május 1-i vizsgálat alkalmával észleltük a méhcsaládokban. 2017-ben a nemzedékváltás időpontját az április 17-i vizsgálat során tapasztaltuk, azonban ezen korai időpontban is jelentkezett a szignifikáns eltérés a három csoport között (a hároméves méhanyás családokban a fiasítással rendelkező keretek száma szignifikánsabb alacsonyabb). A családerősség vizsgálatok során kapott eredményeink gyakorlati vonatkozásában elmondható, hogy a nemzedékváltás időpontjában lévő fiasítás eltérő képet mutat a különböző életkorú méhanyával rendelkező családokban. Ez az eltérés a méhanya petézési képességének helyes időpontban történő megítélésére ad lehetőséget. A 2017. április 17-én észlelt egyöntetű (állományos belüli) nemzedékváltás korainak tekinthető, melyet az erőteljesebb tavaszi serkentő etetés idézhetett elő, míg 2016-ban ez az állapot egy későbbi időpontban jelentkezett. Tehát a tavaszi serkentés hatására a nemzedékváltás egy korábbi időpontban következhet be, azonban a méhanya életkorának család-erősséget befolyásoló hatását nem enyhíti, hiszen a két vizsgálati évben mind a három csoport szignifikáns különbségeket mutatott.
ISBN:978-615-5586-26-2
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
méhanya életkora
nemzedékváltás
tavaszi serkentő etetés
fiasítás
Megjelenés:Tavaszi szél konferencia 2018 Nemzetközi multidiszciplináris konferencia : Abszrtraktkötet / szerk. Keresztes Gábor. - p. 48. -
További szerzők:Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM091000
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:A Varroa destructor elleni védekezés jelentősége amitráz hatóanyagú tartós hordozóval / Takács Marianna, Oláh János
Dátum:2016
Megjegyzések:Az ázsiai nagy méhatka (Varroa destructor) 35 évvel ezelőtti megjelenése forradalmi átalakulást eredményezett a méhészeti termelésben. Az említett kártevő elterjedésének köszönhetően a nyolcvanas évek közepétől időszakosan olyan méretű méhpusztulásokat voltak kénytelenk a méhészek realizálni, melyek az ágazat teljes összeomlásához is vezethettek volna. A helyzetet felismerve, a kilencvenes évek második felétől több állam kormányzata tett lépéseket az ágazat megmentése érdekében. Magyarországon a Méhészeti Terméktanács és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület segítette a méhészek munkáját és a Varroa destructor elleni küzdelmet. Az 1987-ben alkalmazott Varrescens füstölőcsík használata után számos támogatott atkaellenes készítmény megjelenése vált szükségszerűvé. Az alkalmazott szerek hatékonysága tekintetében igen jelentős eltérések lehetnek. További problémát okoz az egyes hatóanyagokkal szembeni kialakuló rezisztencia is. Ennek elkerülése érdekében a méhészeti szezon ideje alatt az egyes kezelések alkalmával eltérő hatóanyagú atkaölő szerek használata célszerű.
ISBN:978 963 963 985 0
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Varroa destructor
amitráz
tartós hordozó
rakodókaptár
Megjelenés:Felmelegedés Ökolábnyom Élelmiszerbiztonság : LVIII. Georgikon Napok. 2016. szeptember 29-30, Keszthely / szerk. Nagy Zita Barbara. - p. 366-373. -
További szerzők:Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM090988
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:A 2015. évi napraforgóméz mennyiségének alakulása különböző kaptártípusok és a méhanya életkorának függvényében / Takács Marianna, Oláh János
Dátum:2015
ISSN:1786-8440
Megjegyzések:Napjainkban egyre több nehézséget okoznak a szélsőséges időjárási viszonyok, melyek megnyilvánulnak a méz mennyiségében és a családok tavaszi fejlődését illetően. Az 2015. évi akácszezont hűvös és csapadékos időjárás jellemezte, illetve talajmenti fagy okozott károkat. A napraforgóról történő hordás idején, a nagy forróság ellenére, a méztermelés kedvezően alakult. Kutatásom célja, hogy a Nagy-Boczonádi fekvőkaptárban és a rakodókaptárban összehasonlítsam a napraforgóméz mennyiségének alakulását. A vizsgálatban olyan családok vettek részt, melyekben a méhanya életkora eltérő. Véletlenszerűen történt a családok kiválasztása. Összesen 5 Nagy-Boczonádi fekvőkaptár (kétcsaládos) és 10 rakodókaptár családjait választottuk ki. A méhanyák életkorát az adott év méhanya-jelölőszíne alapján tudom megkülönböztetni. 2015-ben a vizsgált méhcsaládok Jász- Nagykun- Szolnok megyében, Tiszaörs település határában voltak egy kb. 200 ha-os napraforgótáblán. Nagy-Boczonádi kaptárban lévő családok esetén a méhanyák évjárata 2012, 2013, 2014, 2015. Rakodókaptárban lévő családok esetén pedig 2013, 2014, 2015-ös évjáratú anyákkal dolgozom. A napraforgóméz mennyiségének nyomonkövetésére a kaptárok hordás előtti össztömegéhez viszonyítottam a dandárvirágzás utáni, (közvetlen a pergetési munkálatok megkezdése előtti) kaptártömeget. Rakodókaptárak esetén a családonkénti hordás 20 kg feletti értéket is elért, azonban fekvőkaptárban 17 kg volt a maximum. Eredményeink gyakorlati vonatkozásában elmondható, hogy a rakodókaptárban vizsgált családok esetében a legkevesebb mézet termelt család teljesítménye is meghaladta a legjobb fekvőkaptáros méhcsaládok teljesítményét, tehát a kaptártípus mézmennyiséget befolyásoló szerepe jelentős mértékben megnyilvánul annak alakulásában.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
fekvőkaptár
rakodókaptár
napraforgó
méhanya.
Megjelenés:Animal Welfare, etológia és tartástechnológia. - 11 : 2 (2015), p. 185-192. -
További szerzők:Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
DOI
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM090984
Első szerző:Takács Marianna (állattenyésztés)
Cím:Effect of spring stimulating feeding on the population shift of honeybee (Apis mellifera L.) colonies depending on the age of queen bees in Hungary / Takács Marianna, Oláh János
Dátum:2020
Megjegyzések:The effect of spring stimulating feeding on population shift and development of honey bee, Apis mellifera L. (Hymentoptera: Apidae), colonies were examined in a 2-year study (2016- 2017). An apiary trial was conducted in Nyírmada, Szabolcs-Szatmár-Bereg County, Hungary. The monitoring covered the number of brood-frames of honeybee colonies with different age queen bees in both years. The spring development study included 59 colonies in the first test year and 58 colonies in the second test year. The data were recorded seven times in both years. Data on number of brood frames were subjected to one-way analysis of variance and the Tukey-test was used to compare means as post-hoc test. During the evaluation of our results we experienced that in the time of population shift all three queenyears were different in both years. This trend was also typical on 19th May 2017, when the honey collection from black locust influenced the brood areas. The significant difference during honey collection from black locust can be helpful in determining the proper time of queen change. The premature population shift was experienced on 17th April in 2017, which may have been caused by spring incentive feeding. The population shift was detected on 1st May in 2016, when the spring feeding was only a half a kilogram of pie. The effects of incentive feeding were reflected in the spring development of colonies.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Apis mellifera L.
number of brood frames
demographic development
age of queen bee
population shift
Megjelenés:Danubian Animal Genetic Resources. - 5 : 2 (2020), p. 71-76. -
További szerzők:Oláh János (1976-) (állattenyésztés)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.