CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM041469
Első szerző:Kiss-Tóth Éva (biológus)
Cím:Az MDR1 gén szerepe a tumor terápia hatékonyságában / Kiss-Tóth Éva, Juhászné Szalai Adrienn, Koska Péter, Szebeni János, Kiss-Tóth Emőke, Barkai László, Fodor Bertalan
Dátum:2011
Megjegyzések:Az MDR1 gén által kódolt transzmembrán fehérje, a P-glikoprotein fontos szerepet tölt be a sejtek hatóanyaggal szembeni védekezésében. A csatorna fehérje ATP hidrolízis mellett felveszi a szubsztrát molekulát és aktív transzporttal visszajuttatja azt a külső térbe. Szubsztrátjai lehetnek a szervezetben előforduló vegyületeken kívül a betegség terápiákban alkalmazott szerek is. A Pgp kifejeződése a tumor sejteken illetve az őket tápláló kapilláris endothelben előre jelezheti egy esetleges multi drog rezisztencia megjelenését, ami problémát jelent számos betegség kezelésében. A multi drog rezisztencia elkerülése érdekében korábban alkalmazott Pgp gátlókat felváltották a modulátor vegyületek, de ezek mellékhatásaik miatt nem jelenthetnek végleges megoldást. A funkcionális, szerkezeti és géncsendesítéses eljárások továbblépést jelenthetnek majd a terápiás kezelést megnehezítő multi drog rezisztencia kivédésében.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
MDR1
P-glikoprotein
aktív drog transzport
rákterápia
multi drog rezisztencia
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Egészségtudományi Közlemények. - 1 : 1 (2011), p. 55-64. -
További szerzők:Juhászné Szalai Adrienn Koska Péter Szebeni János Kiss-Tóth Emőke Fodor Bertalan Barkai László (1958-) (gyermekgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM041470
Első szerző:Koska Péter
Cím:A toll receptorok mint új terápiás célpontok a láthatáron a szívinfarktus és a stroke kezelésében / Koska Péter, Fodor Bertalan, Kiss-Tóth Éva, Juhászné Szalai Adrienn, Kiss-Tóth Emőke, Kovács L. Gábor, Barkai László
Dátum:2011
Megjegyzések:A természetes immunitás aktiválódása első lépés a fertőzésekkel szembeni védekezésben. A toll receptorok felismerik a mikrobák jellemző molekuláit, amelyek gyulladásos folyamatok indukálásával alarmírozzák az immunrendszert. A toll receptorok aktiválódását saját molekulák is képesek kiváltani. Bármely sejt és szövetkárosító hatás következtében a sejtekből, szövetekből felszabaduló anyagok is aktiválják a toll receptorokat, gyulladást váltanak ki, amelyek többek között ischemiás stroke-ban és szívinfarktusban fokozzák a primer szövetkárosodást. Ugyanakkor a toll receptor agonsiták, és ischemia szubtoxikus vagy szubletális dózisával növelni lehet a szívizom és a központi idegrendszer toleranciáját ischemiával szemben. Ez az ischemiás prekondicionálás jelensége. Így a toll receptorok agonistái és antagonistái hatékony terápiás eszközei lehetnek a szívizomzat és a központi idegrendszer ischemiás betegségeinek.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
természetes immunitás
toll receptor
gyulladás
ischemia
prekondicionálás
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Egészségtudományi Közlemények. - 1 : 1 (2011), p. 73-84. -
További szerzők:Fodor Bertalan Kiss-Tóth Éva (1983-) (biológus) Juhászné Szalai Adrienn Kiss-Tóth Emőke Kovács L. Gábor Barkai László (1958-) (gyermekgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM041471
Első szerző:Koska Péter
Cím:Az ATP szenzitív kálim csatorna : karmester a gükózhomeosztázis endokrin és idegi szabályozásában / Koska Péter, Kiss-Tóth Éva, Juhászné Szalai Adrienn, Kiss-Tóth Emőke, Barkai László, Fodor Bertalan
Dátum:2011
Megjegyzések:Az inzulin vércukor szinttől függő felszabadulásában és a vegetatív idegrendszer glükóz homeosztázist szabályozó szerepében egyaránt kulcsszerepet játszanak az ATP szenzitív kálium csatornák (KATP). A növekvő vércukorkoncentárció a béta sejt növekvő ATP termelésének következtében a csatornák záródását eredményezi, amely membrán depolarizációt, majd a akciós potenciált eredményez. Az akciós potenciál hatására a béta sejtekből inzulin szabadul fel. A csatorna mutációi a béta sejtek inzulin szekréciós zavaraihoz vetnek, amelynek eredményeként csecsemőkori diabétesz vagy hyperinzulinémia és agykárosodást okozó hiperglikémia léphet fel. A vegetatív idegrendszert szabályozó hipotalamikus tápanyag érzékelő neuronok KATP csatornái azok GABA felszabadulását szabályozza. A glükóz homeosztázis idegi szabályozása a vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus efferenseinek GABA-erg gátlásán vagy gátlásoldásán (dezinhibícó) útján valósul meg. A szimpatikus aktiváció a vér glükózszintjének növelésével, míg a paraszimpatikus aktiváció a csökkentésével jár.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
glükóz homeosztzis
ATP szenzitív kálium csatorna
akciós potenciál
inzulin felszabadulás
vegetatív idegrendszer
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Egészségtudományi Közlemények. - 1 : 1 (2011), p. 85-94. -
További szerzők:Kiss-Tóth Éva (1983-) (biológus) Juhászné Szalai Adrienn Kiss-Tóth Emőke Fodor Bertalan Barkai László (1958-) (gyermekgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM041472
Első szerző:Koska Péter
Cím:Regenerálódó béta sejtek, reménysugár az 1-es és 2-es típusú diabéteszben szenvedők számára / Koska Péter, Fodor Bertalan, Kiss-Tóth Éva, Juhászné Szalai Adrienn, Kiss-Tóth Emőke, Kovács L. Gábor, Barkai László
Dátum:2011
Megjegyzések:Az 1-es és 2-es típusú diabétesz egyetlen hatékony terápiás eszköze az inzulin adagolás. Az inzulin pontos dózisát azonban a szervezet folyamatosan változó metabolikus aktivitása miatt nehéz meghatározni, így inzulin terápiában részesülő betegek sem mentesülnek a vércukor koncentráció ingadozásainak káros következményeitől: retinopátia, nefropátia. Ezért a béta sejtek regenerálása lenne a legkedvezőbb terápiás cél. Az utóbbi évtized kutatásai felfedték, hogy a hasnyálmirigyben még 1-es típusú diabétesz esetén is maradnak reziduális béta sejtek, amelyek számottevően csökkentik a diabéteszes komplikációk súlyosságát. Állatkísérletes modellekből kiderült, hogy a hasnyálmirigy jelentős regeneratív kapacitással rendelekzik, melyet trofikus faktorok; glukagon szerű peptid, sziget neogenezis asszociált peptid is erősítenek. Jelen tanulmány áttekinti a hasnyálmirigy béta sejt regeneráció területén végzett kutatásokat, valamint a béta sejttömeg megőrzését, regenerálódását célzó terápiák klinikai próbáit.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
1-es típusú diabétesz
2-es típusú diabétesz
glukagon szerű peptid
sziget neogenezis asszociált peptid
béta sejt regenerálás
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Egészségtudományi Közlemények. - 1 : 1 (2011), p. 95-104. -
További szerzők:Fodor Bertalan Kiss-Tóth Éva (1983-) (biológus) Juhászné Szalai Adrienn Kiss-Tóth Emőke Kovács L. Gábor Barkai László (1958-) (gyermekgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM041477
Első szerző:Koska Péter
Cím:Az átmeneti sejtkapcsolatok jelentősége immunológiai, regeneratív folyamatokban, valamint a sejtek onkogén transzformációjában / Koska Péter, Dojcsákné Kiss-Tóth Éva, Juhászné Szalai Adrienn, Kiss-Tóth Emőke, Kovács L. Gábor, Barkai László, Fodor Bertalan
Dátum:2012
Megjegyzések:A szöveti sejtek között kialakuló permanens sejtkapcsolatok (gap-junction, tight-junction, idegsejtek közötti szinapszisok már régóta ismertek mint a sejtek közötti kommunikáció nélkülözhetetlen elemei. Az átmeneti, nem specifikus sejt-sejt kölcsönhatások jelentőségére azonban csak az utóbbi néhány évben derült fény. A sejtek között kialakuló különféle átmeneti sejtkapcsolatok segítségével citoplazmatikus és membrán fehérjék egyaránt kicserélődhetnek. A fehérjetranszfer eredményeként a sejtek fenotípusa és funkciója a génexpresszió változása nélkül is megváltozhat. Az átmenti sejtkapcsolatok révén lejátszódó fehérjetranszfer olyan fontos biológiai mechanizmusokban játszik szerepet, mint a regeneráció, a természetes immunitás aktivációja vagy a sejtek onkogén transzformációja.
Tárgyszavak:Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
átmeneti sejtkapcsolatok
sejtek közötti nanocsövek
sejtek közötti organellum transzport
onkogén transzfrormáció
EGFRVIII receptor
NK-sejtek aktiváció
egyetemen (Magyarországon) készült közlemény
Megjelenés:Egészségtudományi Közlemények. - 2 : 1 (2012), p. 113-119. -
További szerzők:Kiss-Tóth Éva (1983-) (biológus) Juhászné Szalai Adrienn Kiss-Tóth Emőke Kovács L. Gábor Fodor Bertalan Barkai László (1958-) (gyermekgyógyász)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1