Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 3 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM100693
Első szerző:
Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:
Gyakran ismételt kérdések és válaszok a görög karsztviperával (Vipera 'ursinii' graeca) kapcsolatban / Mizsei Edvárd, Szabolcs Márton, Vági Balázs, Puskás Gellért, Lengyel Szabolcs
Dátum:
2015
Megjegyzések:
Önálló fajnak tekinthető? Morfológiája alapján a parlagi vipera alfajként írták le. Azonban a legutóbbi molekuláris filogenetikai vizsgálatok alapján, egy ősi, bazális kládhoz tartozik, ami alapján faji rangra kell emelni. Milyen a jellemző élőhelye? Magashegyi gyepek, amelyeket főként legelőként hasznosítanak. Az évi átlaghőmérséklet kb. 6C?, és az élőhelyet hófoltok borítják egészen nyár közepéig. A mészkősziklákkal tarkított élőhelyeket különböző nyílt vagy zárt gyeptársulások alkotják. Mekkora az elterjedése? Jelenleg tizenhat ismert populációja található a Pindosz-hegységrendszerben, Albániában és Görögországban, ahol feltehetőleg további állományok is lehetnek. Az ismert élőhelyek összterülete 988 km2 . Mekkora a változatossága? A mitokondriális szekvenciák alacsony ND4 haplotípus diverzitást mutatnak. Mindössze három haplotípus különül el: egy, amely az egész elterjedési területén megtalálható a legészakabbitól a legdélebbi állományig, a második csak a Lunxh?ris?-hegységen található, a hármadik pedig a Schendellihegység endemizmusa. Mivel táplálkozik? Tápláléka egyenesszárnyúakból (97%) bogarakból (1.5%) és pókokból (1.5%) áll. Ürüléke 1-8 zsákmányállatot tartalmaz (átlag: 3.55). Tíz különböző egyenesszárnyú fajt találtunk, a három leggyakoribb a Stenobothrus rubicundulus (35%), Platycleis sp. (18%), Decticus verrucivorus (17%). Veszélyezetetett-e? Igen, populációi teljesen izoláltak egymástól, többük kis méretű, beltenyésztettség és erős genetikai sodródás esélyével. A klíma melegedésének hatására élőhelyei erdővé alakulhatnak. Élőhelyeinek túllegeltetése és szándékos pusztítás szintén szintén veszélyezteti. Mi a természetvédelmi helyzete? Az IUCN Vörös Lista kritériumai alapján Veszélyeztetett (B2abiii) státuszú. Mennyire veszélyes a mérge? Nem ismert, mivel nincs dokumentált marás. Valószínűleg a többi parlagi viperához hasonlóan nem halálos az emberre.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Biológiai tudományok
előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:
17. Kolozsvári Biológus Napok : Kivonatfüzet. - p. 35
További szerzők:
Szabolcs Márton
Vági Balázs (1984-) (biológus, herpetológus)
Puskás Gellért
Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM100682
Első szerző:
Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:
Legyen lomha és nagy: préda jellegek határozzák meg a szélsőségesen specialista görög karsztvipera (Vipera graeca) zsákmányválasztását / Mizsei Edvárd, Boros Zoltán, Lovas-Kiss Ádám, Szepesváry Csaba, Szabolcs Márton, Rák Gergő, Ujszegi János, Gál Zoltán, Lengyel Szabolcs, Puskás Gellért
Dátum:
2019
Megjegyzések:
A táplálékhálózatok, a közösségek szerveződésének és az ökoszisztémák működésének megértéséhez alapvetően fontos a predátor-préda kapcsolatok minél részletesebb ismerete. Kutatásunkban a préda-kínálat és a potenciális zsákmányállatok jellegeinek hatását vizsgáltuk a görög karsztvipera (Vipera graeca) táplálékválasztására újszerű, lineáris modelleken alapuló megközelítéssel. A prédakínálatot a faj 16 jelenleg ismert populációjának (Pindosz-hegység, Albánia és Görögország) élőhelyén előforduló egyenesszárnyú (Orthoptera) közösség mintavételével jellemeztük, a prédák jellegeit (életforma-típus, testméret, menekülési képesség stb.) irodalmi adatok és saját mérések alapján számszerűsítettük, a vipera valós táplálékállatait pedig ürülékmintákból azonosítottuk. Eredményeink szerint a V. graeca kizárólag ízeltlábúakkal, főként sáskákkal és szöcskékkel táplálkozik. A vipera ideális zsákmánya gyakori, nagy testű és gyenge menekülési képességű (röpképtelen, lassú mozgású, gyenge ugró) és zártabb gyepekben fordul elő (kerüli a csupasz szikla felszíneket, karrmezőket). A görög karsztvipera táplálkozási aktivitása a késő nyári és kora őszi időszakra korlátozódik, amikor az egyenesszárnyúak a legnagyobb számban fordulnak elő. Ezen az időszakon kívül sem zsákmányol gyíkokat vagy kisemlősöket. Vizsgálatunk részletes ismeretekkel szolgál a zsákmány jellegeinek fontosságáról a zsákmány-választásban egy specialista predátor példáján keresztül. A görög karsztvipera szűk táplálkozási specializációja különösen sérülékennyé teszi a fajt a klímaváltozás okozta élőhelyvesztésre és fragmentációra, illetve a zsákmányállatok állományait befolyásoló gyepgazdálkodásra.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Biológiai tudományok
előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:
VI. Herpetológiai Előadóülés : Előadások összefoglalói. - p. 16
További szerzők:
Boros Zoltán
Lovas-Kiss Ádám (1991-) (biológus, botanikus)
Szepesváry Csaba (1987-) (biológus, ökológus)
Szabolcs Márton
Rák Gergő
Ujszegi János (ökológus)
Gál Zoltán
Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Puskás Gellért
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
3.
001-es BibID:
BIBFORM100672
Első szerző:
Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:
How to jump ahead if you know nothing? Case studies from the Greek meadow viper (Vipera ursinii graeca) conservation project / Edvárd Mizsei, Márton Szabolcs, Balázs Vági, Szabolcs Lengyel
Dátum:
2015
Megjegyzések:
The Greek meadow viper is one of the most threatened and least known vipers in Europe. After six years of intensive research in Albania (distribution mapping, population density estimations, genetics, ethnoconservation), we analyse what have been done, how it should have been done, and how we should do in the future. We compiled and tested a species distribution model, and found seven new populations. We observed high population densities, but low genetic variability. The most common threat was overgrazing. We established grazing exclusion sites and we raised awareness of local shepherds to promote the conservation this rare snake.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Biológiai tudományok
előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:
Student Conference on Conservation Science : SCCS Hungary 2015 Abstracts. - p. 1
További szerzők:
Szabolcs Márton
Vági Balázs (1984-) (biológus, herpetológus)
Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Internet cím:
Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.