CCL

Összesen 25 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM113288
035-os BibID:(Cikkazonosító)109846 (WOS)000905321200003 (Scopus)85145223723
Első szerző:Lengyel Szabolcs (biológus)
Cím:Grassland restoration benefits declining farmland birds: A landscape-scale before-after-control-impact experiment / Szabolcs Lengyel, Gergő Nagy, Máté Tóth, Gábor Mészáros, Csaba P. Nagy, Edvárd Mizsei, Márton Szabolcs, Béla Mester, Thomas O. Mérő
Dátum:2023
ISSN:0006-3207
Megjegyzések:The decline of farmland bird populations starting in the 1980s has induced intense research on farmland biodiversity conservation in Europe. Although many studies assessing the effectiveness of agri-environmental schemes have concentrated on birds, farmland birds, surprisingly, have not yet been targeted directly by permanent, landscape-scale restoration of grassland ecosystems on former croplands in Europe. We compared farmland bird responses to grassland restoration by grass sowing, alfalfa sowing followed by spontaneous grassland recovery, and hay transfer (impact sites) with responses to extensive, low-intensity cropland cultivation (controls) in a Before-After-Control-Impact design, and also compared extensive croplands against a baseline reference of intensive croplands. Point counts in 69 sites on 910 ha in at least two years before and three years after the interventions showed that farmland bird species richness increased in both restored grasslands and in extensive croplands, whereas abundance and Shannon diversity increased only in restored grasslands but not in extensive croplands. Abundance increased in restored grasslands for five farmland species and two species of conservation importance, and in extensive croplands for one farmland and one species of conservation importance. Active restoration by grass sowing increased both species richness and diversity and active restoration by hay transfer increased abundance, while passive restoration targeting spontaneous grassland recovery after alfalfa sowing increased richness and abundance. Extensive croplands had four-five times more species and individuals than intensive croplands. Our results suggest that landscape-scale grassland restoration can locally reverse regional farmland bird declines and can thus be a promising tool in farmland biodiversity conservation.
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Biological Conservation. - 277 (2023), p. 1-11. -
További szerzők:Nagy Gergő (természetvédelem) Tóth Máté Mészáros Gábor Nagy Csaba P. Mizsei Edvárd (1989-) (biológus ökológus) Szabolcs István Márton (1987-) (biológus ökológus) Mester Béla (1987-) (hidrobiológus, ökológus, herpetológus) Mérő Thomas Oliver (1981-) (ökológia)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM100452
Első szerző:Lengyel Szabolcs (biológus)
Cím:Restoration for variability: emergence of the habitat diversity paradigm in terrestrial ecosystem restoration / Lengyel Szabolcs, Mester Béla, Szabolcs Márton, Szepesváry Csaba, Szabó Gyula, Polyák László, Boros Zoltán, Mizsei Edvárd, Málnás Kristóf, Mérő Thomas O., Aradi Csaba
Dátum:2020
ISSN:1061-2971 1526-100X
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Restoration Ecology. - 28 : 5 (2020), p. 1087-1099. -
További szerzők:Mester Béla (1987-) (hidrobiológus, ökológus, herpetológus) Szabolcs István Márton (1987-) (biológus ökológus) Szepesváry Csaba (1987-) (biológus, ökológus) Szabó Gyula Polyák László (1984-) (biológus, ökológus) Boros Zoltán Mizsei Edvárd (1989-) (biológus ökológus) Málnás Kristóf (1981-) (biológus-ökológus) Mérő Thomas Oliver (1981-) (ökológia) Aradi Csaba
Pályázati támogatás:K106133
NKFIH-OTKA
PD 128002
NKFIH-OTKA
GINOP 2.3.3-15-2016-00019
GINOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM100454
035-os BibID:(cikkazonosító)105916
Első szerző:Mester Béla (hidrobiológus, ökológus, herpetológus)
Cím:Salvaging bycatch data for conservation: Unexpected benefits of restored grasslands to amphibians in wetland buffer zones and ecological corridors / Mester Béla, Szepesváry Csaba, Szabolcs Márton, Mizsei Edvárd, Mérő Thomas Oliver, Málnás Kristóf, Lengyel Szabolcs
Dátum:2020
ISSN:0925-8574
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Ecological Engineering. - 153 (2020), p. 1-10. -
További szerzők:Szepesváry Csaba (1987-) (biológus, ökológus) Szabolcs István Márton (1987-) (biológus ökológus) Mizsei Edvárd (1989-) (biológus ökológus) Mérő Thomas Oliver (1981-) (ökológia) Málnás Kristóf (1981-) (biológus-ökológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Pályázati támogatás:K106133
Egyéb
PD128002
Egyéb
GINOP 2.3.3-15-2016-00019
GINOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM116639
035-os BibID:(Scopus)85177193280 (WoS)001107399900001 (cikkazonosító)e13048
Első szerző:Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:Management impacts on three reptile species (Vipera ursinii, Lacerta agilis, Lacerta viridis) in sandy grasslands in Hungary: Mowing should be avoided / Edvárd Mizsei, Mátyás Budai, Attila Móré, Gergő Rák, Dávid Radovics,Barnabás Bancsik, Bálint Wenner, Szabolcs Márton, SZoltán Korsós, Szabolcs Lengyel, Csaba Vadász
Dátum:2023
ISSN:2578-4854
Megjegyzések:Understanding the factors that determine the abundance of populations is of key importance in conservation biology, ecology, and biogeography. For grassland-associated species, such as the Hungarian meadow viper (Vipera ursinii rakosiensis), habitat management is particularly important. We aimed to study the effects of the three most common types of grassland management (grazing, mowing, and mowing + grazing) on the abundance of reptile species in meadow viper habitats in Kiskunság National Park, in Hungary. We surveyed grasslands repeatedly (n = 15 occasions) for reptiles in one autumn and one spring season in three 1-ha quadrates per grassland management type. We recorded all reptiles and their activity related to operative temperatures and analyzed data by n-mixture models. All reptile species known to occur in the habitats were observed during the surveys, but only the green lizard, sand lizard, and Hungarian meadow viper reached the minimum number of observations required for detailed analyses. Grazing had a strong positive effect on the abundance of Hungarian meadow vipers and sand lizards, while both mowing and mowing + grazing rotation had a negative effect. None of the grassland management types affected green lizard abundance. Our results suggest that grazing is the ideal type of grassland management for the endangered Hungarian meadow viper and the sand lizard. Mowing and mowing + grazing should be replaced by grazing to ensure the effectiveness of habitat management for conservation and to maintain healthy populations of grassland-associated reptile species.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
abundance
conservation
grazing
mowing
n-mixture
Megjelenés:Conservation Science and Practice. - 5 : 12 (2023), p. 1-7. -
További szerzők:Budai Mátyás Móré Attila Rák Gergő Radovics Dávid (biológus) Bancsik Barnabás Wenner Bálint Marton Szabolcs Korsós Zoltán Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Vadász Csaba
Pályázati támogatás:K 134391
OTKA
ÚNKP-22-3-II-DE-26
Egyéb
ÚNKP-22-4-II-DE-201
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM117256
035-os BibID:(Scopus)85178432530 (WoS)001111291900001 (cikkazonosító)13129
Első szerző:Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:Microhabitat selection of meadow and steppe vipers enlightened by digital photography and image processing to describe grassland vegetation structure / E Mizsei, M. Budai, G. Rák, B. Bancsik, D. Radovics, M. Szabolcs, A. Móré, C. Vadász, G. Dudás, S. Lengyel
Dátum:2023
ISSN:0952-8369
Megjegyzések:Understanding animals' selection of microhabitats is important in both ecology and biodiversity conservation. However, there is no generally accepted methodology for the characterization of microhabitats, especially for vegetation structure. We studied microhabitat selection of three Vipera snakes by comparing grassland vegetation structure between viper occurrence points and random points in three grassland ecosystems: V. graeca in mountain meadows of Albania, V. renardi in loess steppes of Ukraine and V. ursinii in sand grasslands in Hungary. We quantified vegetation structure in an objective manner by automated processing of images taken of the vegetation against a vegetation profile board under standardized conditions. We developed an R script for automatic calculation of four vegetation structure variables derived from raster data obtained in the images: leaf area (LA), height of closed vegetation (HCV), maximum height of vegetation (MHV) and foliage height diversity (FHD). Generalized linear mixed models revealed that snake occurrence was positively related to HCV in V. graeca, to LA in V. renardi and to LA and MHV in V. ursinii, and negatively to HCV in V. ursinii. Our results demonstrate that vegetation structure variables derived from automated image processing significantly relate to viper microhabitat selection. Our method minimizes the risk of subjectivity in measuring vegetation structure, enables the aggregation of adjacent pixel data and is suitable for comparison of or extrapolation across different vegetation types or ecosystems.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
biodiversity monitoring
habitat diversity
habitat selection
parallel photography method
reptile
Viperidae
visual obstruction reading
Megjelenés:Journal Of Zoology. - "Accepted by Publisher" : - (2023), p.1-11. -
További szerzők:Budai M. Rák Gergő Bancsik Barnabás Radovics Dávid (biológus) Szabolcs István Márton Móré Attila Vadász Csaba Dudás György Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Pályázati támogatás:K134391
OTKA
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM100694
Első szerző:Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:Balkan herps project: spatial conservation priorities for the amphibians and reptiles in the Balkan Peninsula / Edvárd Mizsei, Daniel Jablonski, Dan Cogalniceanu, Iosif Ruben, Ilias Strachinis, Elias Tzoras , Tibor Sos, Jeroen Speybroeck, Cetin Ilgaz, Ivona Buric, Judit Vörös, Szabolcs Lengyel, Zsolt Végvári, Miklós Bán, Márton Szabolcs
Dátum:2019
Megjegyzések:The Balkan Peninsula is among the most biologically diverse areas in Europe. It has more than 120 species of amphibians and reptiles with several endemics. Protection of the Balkans is a high responsibility and requires sufficient and effective protected area coverage. The aim of the Balkan Herps project is to assess the representation of the regional herpetofauna under the current protected area network and reveal potential shortfalls. We created a database of distribution records (openbiomaps.org/projects/balkanherps) and built 30' resolution species distribution models using Bioclim and Envirem explanatory variables. We applied the systematic conservation planning tool called Zonation which ranked the sites in the study area by their importance. Generally, the Adriatic Coast, Peloponnese, Thrace and Danube Delta had higher scores while the Central Balkans had lesser. We revealed the best 17% of the area and calculated its coverage by protected areas. We found 34% coverage with obvious gaps occurring in non-EU countries, but we also found shortfalls for example in the Peloponnese and Rhodope regions. It is promising that many deficiencies can be likely solved by the designation of new Natura 2000 areas in the right places in EU candidate countries. However, there are still gaps in the Balkan Herps database, but the collaboration in progress could give a foundation for a cross-border conservation plan in the Balkan Peninsula to effectively protect herpetological diversity.
ISBN:979-12-200-5284-9
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:XX. European Congress of Herpetology : Programme & Abstracts. - p. 44. -
További szerzők:Jablonski, Daniel (1985-) (biológus, herpetológus) Cogălniceanu, Dan Ruben, Iosif Strachinis, Ilias Tzoras, Elias Sós Tibor Speybroeck, Jeroen Ilgaz, Çetin Burić, Ivona Vörös Judit Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Végvári Zsolt (1969-) (biológus) Bán Miklós (1975-) (biológus) Szabolcs István Márton (1987-) (biológus ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM100693
Első szerző:Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:Gyakran ismételt kérdések és válaszok a görög karsztviperával (Vipera 'ursinii' graeca) kapcsolatban / Mizsei Edvárd, Szabolcs Márton, Vági Balázs, Puskás Gellért, Lengyel Szabolcs
Dátum:2015
Megjegyzések:Önálló fajnak tekinthető? Morfológiája alapján a parlagi vipera alfajként írták le. Azonban a legutóbbi molekuláris filogenetikai vizsgálatok alapján, egy ősi, bazális kládhoz tartozik, ami alapján faji rangra kell emelni. Milyen a jellemző élőhelye? Magashegyi gyepek, amelyeket főként legelőként hasznosítanak. Az évi átlaghőmérséklet kb. 6C?, és az élőhelyet hófoltok borítják egészen nyár közepéig. A mészkősziklákkal tarkított élőhelyeket különböző nyílt vagy zárt gyeptársulások alkotják. Mekkora az elterjedése? Jelenleg tizenhat ismert populációja található a Pindosz-hegységrendszerben, Albániában és Görögországban, ahol feltehetőleg további állományok is lehetnek. Az ismert élőhelyek összterülete 988 km2 . Mekkora a változatossága? A mitokondriális szekvenciák alacsony ND4 haplotípus diverzitást mutatnak. Mindössze három haplotípus különül el: egy, amely az egész elterjedési területén megtalálható a legészakabbitól a legdélebbi állományig, a második csak a Lunxh?ris?-hegységen található, a hármadik pedig a Schendellihegység endemizmusa. Mivel táplálkozik? Tápláléka egyenesszárnyúakból (97%) bogarakból (1.5%) és pókokból (1.5%) áll. Ürüléke 1-8 zsákmányállatot tartalmaz (átlag: 3.55). Tíz különböző egyenesszárnyú fajt találtunk, a három leggyakoribb a Stenobothrus rubicundulus (35%), Platycleis sp. (18%), Decticus verrucivorus (17%). Veszélyezetetett-e? Igen, populációi teljesen izoláltak egymástól, többük kis méretű, beltenyésztettség és erős genetikai sodródás esélyével. A klíma melegedésének hatására élőhelyei erdővé alakulhatnak. Élőhelyeinek túllegeltetése és szándékos pusztítás szintén szintén veszélyezteti. Mi a természetvédelmi helyzete? Az IUCN Vörös Lista kritériumai alapján Veszélyeztetett (B2abiii) státuszú. Mennyire veszélyes a mérge? Nem ismert, mivel nincs dokumentált marás. Valószínűleg a többi parlagi viperához hasonlóan nem halálos az emberre.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:17. Kolozsvári Biológus Napok : Kivonatfüzet. - p. 35
További szerzők:Szabolcs Márton Vági Balázs (1984-) (biológus, herpetológus) Puskás Gellért Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM100687
Első szerző:Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:Evidence for niche conservativism in the Vipera ursinii complex / Edvárd Mizsei, Márton Szabolcs, Patrik Katona, Szabolcs Lengyel
Dátum:2013
Megjegyzések:The Vipera ursinii species complex is a group of highly endangered small-sized snakes of steppe and alpine grasslands in the Palearctic region. The systematics of this complex, comprising 10 to 17 taxa (species and subspecies), differs by whether reconstruction is based on morphological or on molecular data. Here we use phylogenetic comparisons to study the relationships between environmental properties (mainly climate) and niche overlap among members of the species complex. We modelled the ecological niche of 17 taxa (species and subspecies) derived from 11 ecogeographical (climate and topography) and 216 "presence-only" data. The ecological niche models were then used to compute pairwise niche overlap values between all taxa. Our results showed that morphological similarity was positively correlated with the extent of niche overlap. We detected a higher level of niche conservativism among the molecular sister taxa than among non-sister taxa. Furthermore, we found high niche overlap between lowland taxa and greater niche divergence among mountain taxa, which may be related to the greater local adaptation to altitudinally changing and locally more diverse environmental factors in mountain habitats compared to lowland habitats. Our study provides evidence that (i) morphological similarity is related to niche overlap, (ii) that niche conservativism may be strong and (iii) that niche overlap can be related to variation in environmental factors (e.g., altitude, climate) in the studied group of vipers.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:17th European Congress of Herpetology Veszprém, Hungary : Programme & Abstracts. - p. 150
További szerzők:Szabolcs István Márton (1987-) (biológus ökológus) Katona Patrik Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM100683
Első szerző:Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:A Balkán-félsziget természetvédelmi prioritásai herpetológiai szempontból: a Balkan Herps projekt előzetes eredményei / Mizsei Edvárd, Daniel Jablonski, Dan Cogălniceanu, Ruben Iosif, Ilias Strachinis, Elias Tzoras, Sos Tibor, Jeroen Speybroeck, Çetin Ilgaz, Ivona Burić, Vörös Judit, Lengyel Szabolcs, Végvári Zsolt, Bán Miklós, Szabolcs Márton
Dátum:2019
Megjegyzések:A Balkán-félsziget biodiverzitás szempontjából Európa egyik leggazdagabb vidéke. Ez a kétéltűekre és hüllőkre is igaz, több mint 120 fajuk fordul elő a területen, ami az európai herpetofauna mintegy fele. E diverzitás megőrzése tudományosan megalapozott, jól funkcionáló védett terület hálózatot igényel. A Balkan Herps projekt célja, hogy kiderítsük, merre találhatóak természetvédelmi szempontból fontos területek a Balkánon és ezen területek mennyire vannak átfedésben védett területekkel. Az egyes fajokról előfordulási adatokat gyűjtünk és egy adatbázisban tároljuk (openbiomaps.org/projects/balkanherps). Ezen adatok alapján 66 fajra elterjedési modelleket készítettünk klimatikus és környezeti változók felhasználásával. A fajokat továbbá természetvédelmi státuszuk, életmenet jellemzőik és elterjedésük nagysága alapján rangsoroltuk. A térbeli természetvédelmi prioritások vizsgálatára a Zonation programot használtuk. A jelenlegi adatok alapján a legmagasabb prioritású területek az Adria mente, a Peloponnészoszi-félsziget, Trákia és a Duna-delta. Azonosítottuk a Balkán területének természetvédelmi prioritások alapján legértékesebb 17%-át, majd kiszámítottuk, hogy ez mennyire van átfedésben védett területekkel. Megállapítottuk, hogy a prioritásterületek mintegy harmada mutatott megfelelő átfedést. Jelentős hiányosságokat tapasztaltunk azon országokban, melyek nem tagjai az Európai Uniónak, de a terület déli részén az EU országokban is kevés volt az átfedés. Bizakodásra ad okot, hogy számos új terület válhat védetté, amint az EU-hoz újonnan csatlakozó országok kialakítják Natura 2000 hálózatukat. Adatbázisunk további fejlesztésre szorul, de folyamatosan növekszik és a közeljövőben lehetőségünk lesz egységes javaslatot bemutatnunk a Balkán-félsziget herpetológiai diverzitásának védelmére.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:VI. Herpetológiai Előadóülés : Előadások összefoglalói. - p. 26
További szerzők:Jablonski, Daniel (1985-) (biológus, herpetológus) Cogălniceanu, Dan Iosif, Ruben Strachinis, Ilias Tzoras, Elias Sós Tibor Speybroeck, Jeroen Ilgaz, Çetin Burić, Ivona Vörös Judit Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Végvári Zsolt (1969-) (biológus) Bán Miklós (1975-) (biológus) Szabolcs István Márton (1987-) (biológus ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM100682
Első szerző:Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:Legyen lomha és nagy: préda jellegek határozzák meg a szélsőségesen specialista görög karsztvipera (Vipera graeca) zsákmányválasztását / Mizsei Edvárd, Boros Zoltán, Lovas-Kiss Ádám, Szepesváry Csaba, Szabolcs Márton, Rák Gergő, Ujszegi János, Gál Zoltán, Lengyel Szabolcs, Puskás Gellért
Dátum:2019
Megjegyzések:A táplálékhálózatok, a közösségek szerveződésének és az ökoszisztémák működésének megértéséhez alapvetően fontos a predátor-préda kapcsolatok minél részletesebb ismerete. Kutatásunkban a préda-kínálat és a potenciális zsákmányállatok jellegeinek hatását vizsgáltuk a görög karsztvipera (Vipera graeca) táplálékválasztására újszerű, lineáris modelleken alapuló megközelítéssel. A prédakínálatot a faj 16 jelenleg ismert populációjának (Pindosz-hegység, Albánia és Görögország) élőhelyén előforduló egyenesszárnyú (Orthoptera) közösség mintavételével jellemeztük, a prédák jellegeit (életforma-típus, testméret, menekülési képesség stb.) irodalmi adatok és saját mérések alapján számszerűsítettük, a vipera valós táplálékállatait pedig ürülékmintákból azonosítottuk. Eredményeink szerint a V. graeca kizárólag ízeltlábúakkal, főként sáskákkal és szöcskékkel táplálkozik. A vipera ideális zsákmánya gyakori, nagy testű és gyenge menekülési képességű (röpképtelen, lassú mozgású, gyenge ugró) és zártabb gyepekben fordul elő (kerüli a csupasz szikla felszíneket, karrmezőket). A görög karsztvipera táplálkozási aktivitása a késő nyári és kora őszi időszakra korlátozódik, amikor az egyenesszárnyúak a legnagyobb számban fordulnak elő. Ezen az időszakon kívül sem zsákmányol gyíkokat vagy kisemlősöket. Vizsgálatunk részletes ismeretekkel szolgál a zsákmány jellegeinek fontosságáról a zsákmány-választásban egy specialista predátor példáján keresztül. A görög karsztvipera szűk táplálkozási specializációja különösen sérülékennyé teszi a fajt a klímaváltozás okozta élőhelyvesztésre és fragmentációra, illetve a zsákmányállatok állományait befolyásoló gyepgazdálkodásra.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:VI. Herpetológiai Előadóülés : Előadások összefoglalói. - p. 16
További szerzők:Boros Zoltán Lovas-Kiss Ádám (1991-) (biológus, botanikus) Szepesváry Csaba (1987-) (biológus, ökológus) Szabolcs Márton Rák Gergő Ujszegi János (ökológus) Gál Zoltán Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Puskás Gellért
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM100678
Első szerző:Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:Kétéltűek és hüllők elterjedése és diverzitása Albániában / Mizsei Edvárd, Végvári Zsolt, Daniel Jablonski, Lengyel Szabolcs, Szabolcs Márton
Dátum:2016
Megjegyzések:A fajgazdagság térbeli heterogenitása a természet alapvető tulajdonsága, amelynek hatékony feltérképezése a biodiverzitás hosszú távú megőrzésének kulcsa. A kétéltűek és hüllők állományai világszerte fogyatkoznak, és a gerincesek legveszélyeztetettebb csoportját képviselik. Az európai herpetofauna közel egyharmada fordul elő Albániában, ám az országról rendelkezésre álló eddigi publikációk nem fedték le egész területét és nem tükrözik a közelmúlt taxonómiai változásait. Vizsgálatunk céljai a rendelkezésre álló ismeretanyag összegyűjtése, feltáratlan területek terepi adatgyűjtése, megkérdőjelezhető adatok ellenőrzése, a ritka vagy potenciálisan előforduló fajok térképezése, Albánia herpetofaunisztikai diverzitásának térbeli elemzése, valamint a diverzitást befolyásoló biotikus és abiotikus tényezők azonosítása voltak. Albániában összesen 17 kétéltűfaj 986, és 40 hüllőfaj 3730 előfordulási adatát georeferáltuk szakirodalomból (68,1%), múzeumi gyűjteményekből (0,6%), online adatbázisokból (0,9%) személyes közlésekből (3,3%) és saját gyűjtésekből (27,1%). A herpetofauna diverzitási mintázatáról elmondható, hogy a Cika-hegység, az Albán-Alpok, a Korab hegység, és a Pindosz-hegységrendszer északi hegyei a legfajgazdagabb alpin és montán élőhelyek. A Shkodrai-, Ohridi- és Preszpa-tavak is jól kirajzolódnak, valamint a Vjose és Buna folyók völgyei és deltái is jelentős biodiverzitási forrópontok. A herpetofauna tagjainak jelenlétét prediktáló GLMM-re alkalmazott modellszelekció eredményei alapján mind a kétéltűeknél, mind a hüllőknél a legfontosabb prediktorok az élőhely-diverzitás, valamint a tengerszint feletti magasság szórása (~geomorfológiai változatosság) voltak. A kétéltűek esetében a harmadik legfontosabb prediktor a "csapadékmennyiségi" bioklimatikus főkomponens, hüllők esetében pedig a "hőmérsékleti" főkomponens bizonyult a legfontosabbnak. A munka során országra új fajként került elő a szíriai ásóbéka (Pelobates syriacus) és az olasz faligyík (Podarcis siculus). Az Albániában előforduló kétéltű és hüllőfajok előfordulásainak ponttérképezése és elterjedésüknek feltárása a hozzájárulhat e sérülékeny és veszélyeztetett fajok hosszú távú megőrzésük megalapozásához.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:V. Herpetológiai Előadóülés : Előadások összefoglalói. - p. 14
További szerzők:Végvári Zsolt (1969-) (biológus) Jablonski, Daniel (1985-) (biológus, herpetológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Szabolcs István Márton (1987-) (biológus ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM100672
Első szerző:Mizsei Edvárd (biológus ökológus)
Cím:How to jump ahead if you know nothing? Case studies from the Greek meadow viper (Vipera ursinii graeca) conservation project / Edvárd Mizsei, Márton Szabolcs, Balázs Vági, Szabolcs Lengyel
Dátum:2015
Megjegyzések:The Greek meadow viper is one of the most threatened and least known vipers in Europe. After six years of intensive research in Albania (distribution mapping, population density estimations, genetics, ethnoconservation), we analyse what have been done, how it should have been done, and how we should do in the future. We compiled and tested a species distribution model, and found seven new populations. We observed high population densities, but low genetic variability. The most common threat was overgrazing. We established grazing exclusion sites and we raised awareness of local shepherds to promote the conservation this rare snake.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Student Conference on Conservation Science : SCCS Hungary 2015 Abstracts. - p. 1
További szerzők:Szabolcs Márton Vági Balázs (1984-) (biológus, herpetológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 3 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.