CCL

Összesen 2 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM072963
Első szerző:Mester Béla (hidrobiológus, ökológus, herpetológus)
Cím:Az Egyek-pusztakócsi mocsarak (Hortobágyi Nemzeti Park) kétéltűfaunája / Mester Béla, Szabolcs Márton, Szalai Mónika, Tóth Mihály, Mérő Thomas Oliver, Szepesváry Csaba, Polyák László, Puky Miklós, Lengyel Szabolcs
Dátum:2017
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A kétéltűek (Amphibia) globálisan az egyik legveszélyeztetettebb élőlénycsoport, ezért elterjedésük ismerete alapvetően fontos, különösen olyan védett területeken, ahonnan kevés a korábbi információ és aktív beavatkozások zajlanak. Jelen munkánkban összesítjük az Egyekpusztakócsi mocsarak területén több korábbi vizsgálatban végzett felméréseink faunisztikai eredményeit, melyeket ötféle mintavételi módszerrel gyűjtöttünk 15 darab 2,5x2,5 kilométeres UTM cellában. Összesen 11 kétéltűfaj (pettyes gőte, dunai tarajosgőte, vöröshasú unka, barna ásóbéka, barnavarangy, zöld varangy, zöld levelibéka, mocsári béka, kis tavibéka, nagy tavibéka, kecskebéka) 14362 egyedét figyeltük meg. A hat legjobban felmért UTM négyzet között nem volt jelentős eltérés a diverzitás tekintetében. Két 10x10 kilométeres UTM négyzet (DT86 és 96) esetében öt és hét faj jelenlétével bővültek ismereteink. Nagy állományokkal volt jelen két Natura 2000-es jelölőfaj, a vöröshasú unka és a dunai tarajosgőte. Eredményeink szerint a mocsárrendszer a tájrehabilitációs beavatkozásoknak köszönhetően értékes és diverz kétéltűfaunának szolgál otthonául, ezért megfelelő kezelése és védelme kiemelt fontossággal bír.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Anura
Caudata
élőhelykezelés
herpetofauna
Hortobágy
monitorozás
Natura 2000
rekonstrukció
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 23 (2017), p. 50-67. -
További szerzők:Szabolcs István Márton (1987-) (biológus ökológus) Szalai Mónika (1987-) (biológus, herpetológus) Tóth Mihály (1986-) (biológus, herpetológus) Mérő Thomas Oliver (1981-) (ökológia) Szepesváry Csaba (1987-) (biológus, ökológus) Polyák László (1984-) (biológus, ökológus) Puky Miklós (1961-2015) (biológus, herpetológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Pályázati támogatás:ÚNKP-17-3
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM072962
Első szerző:Mester Béla (hidrobiológus, ökológus, herpetológus)
Cím:Spatiotemporally variable management by grazing and burning increases marsh diversity and benefits amphibians: A field experiment / Mester Béla, Szalai Mónika, Mérő Thomas Oliver, Puky Miklós, Lengyel Szabolcs
Dátum:2015
ISSN:0006-3207
Megjegyzések:Ecosystem management often aims to maintain a diversity of habitats to benefit a large number of species within a landscape. We studied the effects of wetland management by low-intensity cattle-grazing and late-summer burning on marsh vegetation and globally declining anuran amphibians (frogs and toads) in a previously homogeneous reedbed. Burning effectively removed old reed and increased the variability of reed cover and marsh vegetation by the next spring. However, reed grew back strong in areas burned 2 or 3 years before the study, indicating that fire rejuvenates reedbeds. In contrast, cattle-grazing kept reed cover homogeneously low and created open water surfaces. The number of amphibian species and individuals decreased with mean reed cover and old reed density, and increased with variability in reed cover. Correspondingly, amphibian richness and counts were greatest in newly burned areas the next spring. In contrast, a year later, richness and counts were greatest in grazed-only areas, with large decreases in newly burned and control areas. Our results suggest that combined management with grazing and burning can create different habitat patches, some of which will be optimal for amphibians in one year, whereas other patches may become suitable in a subsequent year when successional changes alter previously optimal patches. To maximize optimal habitats, mosaic management should repeat burning once every 2 or 3 years in a rotational manner, and also maintain low-intensity cattle-grazing, which controls reeds and benefits amphibians more sustainably. Our study supports spatiotemporally varied management to facilitate habitat heterogeneity and complexity in dynamic landscapes.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Habitat diversity
Intermediate disturbance hypothesis
Livestock
Mosaic vegetation
Phragmites australis
Salt marsh
Megjelenés:Biological Conservation 192 (2015), p. 237-246. -
További szerzők:Szalai Mónika (1987-) (biológus, herpetológus) Mérő Thomas Oliver (1981-) (ökológia) Puky Miklós (1961-2015) (biológus, herpetológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1