CCL

Összesen 23 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM115381
Első szerző:Bíró Éva (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Cím:Egészségi állapot és egészségmagatartás vizsgálata orvostanhallgatók körében / Bíró Éva, Balajti Ilona, Ádány Róza, Kósa Karolina
Dátum:2008
ISSN:0369-3805
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Népegészségügy. - 86 : 1 (2008), p. 55-56. -
További szerzők:Veres-Balajti Ilona (1965-) (gyógytornász, egészségfejlesztő) Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos) Kósa Karolina (1962-) (népegészségügyi szakember)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM115380
Első szerző:Bíró Éva (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Cím:Egészség- és neveléstudományi hallgatók lelki egészsége és egészségmagatartása / Bíró Éva, Ádány Róza, Kósa Karolina
Dátum:2011
ISSN:0369-3805
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Népegészségügy. - 89 : 3 (2011), p. 248. -
További szerzők:Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos) Kósa Karolina (1962-) (népegészségügyi szakember)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM105826
Első szerző:Bíró Éva (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Cím:Egyetemi hallgatók mentális egészségének javítása / Bíró Éva, Faludi Eszter, Balajti Ilona, Ádány Róza, Kósa Karolina
Dátum:2009
ISSN:0369-3805
Megjegyzések:Bevezetés: A Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi Kar 2007-ben felsőoktatásban tanuló tanárszakos hallgatók körében folytatott egészségfelméréséből kiderült, hogy e hallgatók között magas a mentális problémákkal jellemezhetők aránya. A helyzet javítása érdekében intervenciót dolgoztunk ki és valósítottunk meg, amely a társas támogatás növelésén, az információátadáson és a megküzdési készségek fejlesztésén keresztül célozta meg javítani a lelki egészséget. Módszer: Az intervenció 15 hetes, 30 órás kiscsoportos kreditkurzus formájában került lebonyolításra, melyet ugyanazokban a felsőoktatási intézményekben hirdettünk meg, amelyek az egészségfelmérésben is részt vettek. A kurzusokat egységes módszertan alapján, de minden intézmény a saját szakemberei bevonásával tartotta meg. A kurzus hatékonyságának mérésére egységesen alkalmazott kérdőívet dolgoztunk ki, amelyet a résztvevők a kurzus elején és végén is kitöltöttek. Ez a szubjektív egészségre, a lelki egészséget jellemző pszichés stresszre, valamint a koherencia-érzésre, és demográ"ai adatokra vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. A hallgatók a kurzus végén vizsgatesztet is írtak, és egy, az intervenció szervezettségét vizsgáló kérdőívet is kitöltöttek. Eredmények: A kurzusra négy intézményben összesen 276 hallgató jelentkezett. A válaszadási arány a kurzus elején 46, a végén 54%-os volt. A szubjektív egészség megítélése nem változott szignifikánsan a 15 hetes kurzus során. A lelki egészséget jellemző két paraméter közül a koherencia érzés nem szigni"káns növekedése és a pszichés stressz mértékét jellemző pontszám szignifikáns csökkenése emelhető ki. Következtetések: Az elért szignifikáns javulás a kóros mértékű pszichés stresszre utaló GHQ pontszámban populációs szinten bizonyított, mivel adatvédelmi okokból nem volt lehetséges a hallgatók egyéni követése. A kurzusértékelő kérdőíven a hallgatók ki-emelték, hogy gyakorlatias útmutatást kaptak az életükben felmerülő problémák megoldásában. A továbbiakban tervezzük a kurzus hatékonyságának és az elért eredmények tartó
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
mentális egészség
Megjelenés:Népegészségügy. - 87 : 3 (2009), p. 144-145. -
További szerzők:Faludi Eszter Veres-Balajti Ilona (1965-) (gyógytornász, egészségfejlesztő) Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos) Kósa Karolina (1962-) (népegészségügyi szakember)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM105770
Első szerző:Bíró Éva (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Cím:Népegészségügyi szakos hallgatók egészségmagatartása és egészségi állapota / Bíró Éva, Jenei Laura Eszter, Siket Andrea Bettina, Ádány Róza, Kósa Karolina
Dátum:2010
ISSN:0369-3805
Megjegyzések:A segítő ágazatokban, így az egészségügyben dolgozók, nemcsak szakmai tudásukkal, hanem szerepmodellként indirekten, követendő példaként is megjelennek a népesség számára; hiteles szerepmodellként erősíthetik szakmai tudásuk közvetlen hatását. Mindezek miatt kiemelkedő jelentőségű a segítő foglalkozásúak egészségének és magatartásának vizsgálata. Korábbi, felsőoktatási hallgatók körében folytatott vizsgálatunkból kiderült, hogy e hallgatók között magas a pszichés stressz, így felmerült a kérdés, hogy leendő népegészségügyi szakemberek körében is jelentkezik-e ez a probléma. A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán tanuló népegészségügyi szakos hallgatók körében teljeskörű, kérdőíves adatfelvétel történt 2008 őszén. A kérdőív demográfiai tényezőkre, egészségi állapotra és egészségmagatartásra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A kérdéseket döntően az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) 2003 kérdőív alapján állítottuk össze; az önkitöltős kérdőív megegyezett a korábban, tanárjelöltek körében végzett felmérésben használt eszközzel. 75%-os válaszadási arány alapján a hallgatók csaknem háromnegyede jónak, illetve nagyon jónak ítélte egészségi állapotát. A hallgatók 50%-a soha nem dohányzott, viszont a hallgatók csaknem egyharmada napi rendszerességgel szív cigarettát. Alkoholt a hallgatók háromnegyede fogyaszt, de leginkább alkalmanként. Egynegyedük kipróbált már valamilyen kábítószert, leggyakrabban marihuánát, illetve vény nélküli altatót és nyugtatót. A hallgatók csaknem egyötöde küzd kóros mértékű pszichés stresszel, valamint a társas támogatottság súlyos hiányával. Eredményeinket összehasonlítottuk az OLEF 2003 kutatás korosztályos adataival, legszembetűnőbb a kóros mértékű pszichés stresszel küzdők csaknem kétszeres aránya az OLEF minta adataihoz képest. Mivel az eredmények alátámasztják, hogy a felsőoktatásban különböző szakokon tanulók jobban terheltek pszichés stressz tekintetében, mint az átlagnépesség hasonló korosztálya, így a jövőben fontos lenne e jelenség okainak feltárása, valamint a stresszel való megküzdési mechanizmusok erősítését szolgáló hatékony intervenciók kidolgozása és beve
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
egészségmagatartás
Megjelenés:Népegészségügy. - 88 : 3 (2010), p. 166-167. -
További szerzők:Jenei Laura Eszter Siket Andrea Bettina Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos) Kósa Karolina (1962-) (népegészségügyi szakember)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM105751
Első szerző:Bíró Éva (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Cím:Népegészségügyi ellenőr szakos hallgatók mentális egészségének követéses vizsgálata / Bíró Éva, Terdik Edit, Szakács Judit, Konyári Erika, Ádány Róza, Kósa Karolina
Dátum:2014
Megjegyzések:Népegészségügyi alapképzésben tanuló egyetemi hallgatók körében végzett korábbi keresztmetszeti kutatásunkból kiderült, hogy körükben a mentális problémákkal jellemezhetők lelt stressz, pszichés stressz, koherencia érzés) vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A hallgatók lelki egészségét jellemző mutatókban a négy év alatt pozitív, de statisztikailag nem szignifikáns változás volt megfigyelhető. A legnagyobb javulás a kóros mértékű pszichés stresszel küzdők arányában mutatkozott, mely a tanulmányok kezdetén a hallgatók egyharmadára, a tanulmányok végén már csak egyötödére volt jellemző. Ugyanakkor a hallgatók társaktól kapott támaszának mértéke fokozatosan csökkent az évek alatt: míg az egyetem első évében a hallgatók egyharmada érezte úgy, hogy nem kap elegendő támogatást társaitól, az utolsó évben már a diákok fele vélekedett így. A női hallgatók körében a kóros mértékű pszichés stresszel élők aránya többszöröse volt a hasonló korú magyar női átlagpopulációra jellemző értéknek. A felsőoktatási intézményben eltöltött évek alatt a hallgatók lelki egészségét jellemző mutatók javultak. Ugyanakkor a magas pszichés stressz és a társaktól kapott támasz csökkenése miatt indokoltnak tartunk olyan további kutatásokat, amelyek feltárják az ezekhez vezető háttértényezőket. Szükségesnek érezzük a képzés ideje alatt olyan intervenciók alkalmazását is, melyek a stresszel való megküzdést segítve és a társas támogatottságot fokozva, illetve az egymást támogató közösségi élet kialakulását elősegítve nem csak a mentális egészséget javítják, hanem a tanulmányi teljesítményt is növelik.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
mentális egészség
Megjelenés:Népegészségügy. - 92 : 2 (2014), p. 97-98. -
További szerzők:Terdik Edit Szakács Judit Konyári Erika Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos) Kósa Karolina (1962-) (népegészségügyi szakember)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM105635
Első szerző:Bíró Éva (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Cím:A magyar felnőtt lakosság egészségműveltsége / Bíró Éva, Kósa Karolina
Dátum:2019
Megjegyzések:Az egészségműveltség jelentősége a (nép)egészségügyi szakemberek szempontjából elsősorban azon vizsgálati eredmények alapján hangsúlyozható, amelyek kimutatták, hogy annak szintje alapvetően befolyásolja az egészségi állapotot és annak determinánsait. Hazánkban eddig mindössze néhány az általános egészségműveltséget mérő felmérés született, ezért célunk a felnőtt lakosság egészségműveltségének vizsgálata volt. A vizsgálat 1200 fős, a magyar felnőtt lakosságra kor, nem és lakóhely szerint reprezentatív mintán zajlott. A kérdőív a demográfiai adatokra, társadalmi-gazdasági státuszra, szubjektív egészségi állapotra és társas támogatásra vonatkozó kérdéseken túl két, az egészségműveltséget mérő skálát tartalmazott. Az egyik a szubjektív szempontból mérő Brief Health Literacy Screening Tool (BRIEF), a másik a funkcionális egészségműveltség mérésére alkalmas Newest Vital Sign (NVS) teszt magyarra fordított változata volt. Az egészségműveltség determinánsait logisztikus regresszió segítségével határoztuk meg. A válaszolók átlagéletkora 49,1 év volt (SD: 17,1 év), 46% férfi. A BRIEF teszt alapján a válaszadók közel egyharmada az inadekvát, 36%-a a marginális és 30%-a az adekvát egészségműveltség kategóriába került. Az NVS kérdésekre adott válaszok alapján 18%-nak nagy valószínűséggel inadekvát, 28%-nak valószínűleg limitált és 54%-nak nagy valószínűséggel megfelelő a funkcionális egészségműveltsége. A vizsgált determinánsok közül csak az iskolai végzettséggel volt egyértelmű kapcsolat kimutatható. Eredményeink is alátámasztják, hogy az egészségműveltség szintjét alapvetően befolyásolja, hogy milyen mérőeszközt használunk, ezért fontos az egyes skálák közötti konceptuális különbség Ygyelembe vétele már a vizsgálat tervezési fázisában. A kutatást a GINOP-2.3.2-15-2016-00005 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társ#nanszírozásával valósult meg.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
egészségműveltség
Megjelenés:Népegészségügy. - 97 : 3 (2019), p. 305. -
További szerzők:Kósa Karolina (1962-) (népegészségügyi szakember)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM105604
Első szerző:Bíró Éva (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Cím:Self-perceived and functional health literacy of Hungarian adults / Éva Bíró, Karolina Kósa
Dátum:2019
ISSN:0369-3805
Megjegyzések:Background: Health literacy has become the focus of scientific interest in the last few decades due to the recognition of the association between health status and health literacy. Despite its significance, only few studies have been carried out regarding it previously in our country. The aim of this cross-sectional survey was to provide a snapshot of the health literacy of the Hungarian adults. Methods: Data was collected by a polling company in a representative sample of 1200 persons of the adult population with a paper-based questionnaire that included items on demographic and socioeconomic data, subjective well-being, social support and two newly adapted scales in order to measure self-perceived (Brief Health Literacy Screening Tool, BRIEF) and functional (Newest Vital Sign, NVS) health literacy. ?e determinants of health literacy were investigated with binary logistic regression. Results: ?e mean age of the respondents was 49,1 years (SD: 17,1 years), 46% of them were male. Based on the results of the BRIEF scale, 34% of respondents had limited, 36% marginal, 30% adequate health literacy, while the NVS test showed that 18% of respondents had inadequate, 28% limited and 54% adequate functional health literacy. From the sociodemographic determinants only with educational level was found a clear relationship. Conclusions: Findings suggest that the level of health literacy depends on the used instruments, therefore the conceptual difference between the measures have to take into consideration when the researchers decide which tool will be preferred during the data collection.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Népegészségügy. - 97 : 1 (2019), p. 255. -
További szerzők:Kósa Karolina (1962-) (népegészségügyi szakember)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM100826
Első szerző:Bíró Éva (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Cím:A magyar felnőtt lakosság egészségműveltsége egy nemzetközi kutatás tükrében / Bíró Éva, Vincze Ferenc, Mátyás Gabriella, Ádány Róza, Kósa Karolina
Dátum:2021
Tárgyszavak:Orvostudományok Elméleti orvostudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
Megjelenés:Népegészségügy. - 98 : 2 (2021), p. 275. -
További szerzők:Vincze Ferenc (1987-) (táplákozástudományi szakember, epidemiológus) Mátyás Gabriella (1978-) (népegészségügyi szakember) Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos) Kósa Karolina (1962-) (népegészségügyi szakember)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM014088
Első szerző:Kornyicki Ágota (védőnő, népegészségügyi szakember)
Cím:A várandós nők jellemzői országosan és régiónként 2006 és 2008 között / Kornyicki Ágota, Kósa Karolina
Dátum:2010
Megjegyzések:A Nemzeti Népegészségügyi Program öt nemzeti céljának egyike az egészséges fejlődés feltételeinek biztosítása a fogantatástól a felnőttkorig. E célkitűzés azon tudományos bizonyítékokra alapul, amelyek szerint a gyermekkori egészségi állapot összefügg a felnőttkori egészségi állapottal. A jelen vizsgálat célja annak jellemzése volt, hogy milyen mértékben sikerült biztosítani az elmúlt három évben a kora gyermekkori egészséges fejlődés feltételeit hazánkban. A leíró elemzés alapjául a védőnők által jelentett, a magyar várandós nőkre vonatkozó, illetve csecsemő és gyermekegészségügyi mutatók szolgáltak. Az összes gondozott várandós több mint egyharmada fokozott gondozásra szorult az elmúlt három évben. A dohányzás miatt fokozott gondozásra szorulók aránya országosan 13% körüli. Észak Magyarországon a legmagasabb a dohányos terhesek aránya, a gondozott terhesek ötöde. Mind a dohányzás miatt fokozott gondozásra szoruló várandósok, mind a 28. terhességi hét után gondozásba vettek száma szignifikánsan összefügg a testi fejlődésben elmaradt (10 percentilis alatti) egyévesek számával. Az adatok alapján megállapítható, hogy a várandós nők dohányzása, illetve a terhes gondozásba való késői bekerülés kedvezőtlenül alakult hazánkban a vizsgált három évben, amely ellentétes a népegészségügyi program célkitűzéseivel.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
várandós nők
terhesgondozás
dohányzás
Megjelenés:Népegészségügy. - 88 : 1 (2010), p. 50-54. -
További szerzők:Kósa Karolina (1962-) (népegészségügyi szakember)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM105702
Első szerző:Kósa Karolina (népegészségügyi szakember)
Cím:A mentális egészség alakulása a magyar népességben 2000-2013 között / Kósa Karolina, Tolvay Katalin, Bíró Éva
Dátum:2017
Megjegyzések:Nemzetközi összevetésben a magyar népességnek nem csak a Lzikai, hanem a mentális egészsége is kedvezőt len. A mentális egészségre vonatkozó legutolsó Euro barometer felmérés szerint hazánk a 22. helyen van a magát többnyire vagy mindig boldognak érzők ará nyát, és utolsó, 27. helyen van a magát kitörő életkedvű nek érzők arányát tekintve. Ennek ellenére kevés olyan adat áll rendelkezésre, amely a lelki egészség időbeli változásának követését módszertanilag lehetővé teszi. A mentális egészség vizsgálatára a hazai felnőtt népes ségre reprezentatív felmérést terveztünk, amelynek te repmunkálatait egy piackutató cég végezte el 2010-ben és 2013-ban is. Az adatgyűjtés önkitöltős kérdőívvel történt, amely a demográLai és társadalmi-gazdasági adatok mellett a kóros mértékű pszichés distresszt mé rő GHQ-12, valamint a pszichés rezilienciát mérő ko herencia-érzés (SOC-13) skálákat is tartalmazta. A pszi chés distressz alakulását az azonos mérőeszköz okán az Országos Lakossági Egészségfelmérés 2000. és 2003. évi eredményeivel is össze tudtuk vetni. Az eredmények szerint a kóros mértékű pszichés stresszel küzdők ará nya 9,6 és 13,9% közt változott 2000 és 2013 közt. A ko herencia-érzés és pszichés stressz együttes értékelése alapján 2010-ben a felnőtt populáció 5,8%-a, 2013-ban 4,3%-a volt pszichésen sebezhetőnek tekinthető. Az is kolázottság jelentős és következetes determinánsa a men tális egészségnek. Vizsgálatunk alapján a hazai népes ség mentális állapota némileg hullámzott a vizsgált 13 évben, de összességében tartósan kedvezőtlennek te kinthető, és szorosan összefügg az iskolai végzettség gel. Ennek ellenére több szó esik a mentális betegség ben szenvedők ellátásáról, mintsem a mentális állapot javításáról a népességben, holott az utóbbit célzó be avatkozások, valamint az iskolázottság javítása való színűleg igen jelentős mértékben járulna hozzá a men tális egészség populációs szintű javításához.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
mentális egészség
Megjelenés:Népegészségügy. - 95 : 2 (2017), p. 125. -
További szerzők:Tolvay Katalin Bíró Éva (1980-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM105624
Első szerző:Kósa Karolina (népegészségügyi szakember)
Cím:A depresszió kockázatának meghatározó tényezői a magyar felnőtt lakosság körében / Kósa Karolina, Bíró Éva
Dátum:2019
Megjegyzések:A fejlett társadalmakban előforduló leggyakoribb mentális zavarok közé tartozik a depresszió, amely a munkavégzés, a társas kapcsolatok és az öngyilkosság szempontjából is komplex kockázatot jelent az érintetteknek és családjaiknak. A Népegészségügyi Kar a 2019. évben 1200 fős, a magyar felnőtt lakosságra kor, nem és lakóhely szerint reprezentatív mintán végezte el a mentális egészség kérdőíves vizsgálatát, amely egyebek közt a depresszió, a pszichés stressz, a koherencia-érzés vizsgálatára alkalmas skálákat, valamint a demográfiai, társadalmi-gazdasági státuszra, szubjektív egészségi állapotra és a társas támogatásra vonatkozó kérdéseket is tartalmazott. A válaszadók 46%-a férfi volt, az átlagéletkor 49,1 évnek bizonyult (szórás: 17,1 év). A depresszió kockázatát a Patient Health Questionnaire 8 tételes változatával (PHQ-8) mértük, amelynek alapján a válaszadókat a depresszió mértékétől függően 4 kategóriába soroltuk; ezekbe összesen a megkérdezettek 34,7%-a tartozott. A PHQ-8 nemzetközi szakirodalomban meghatározott vágóértéke alapján bináris változót hoztunk létre, amely szerint a válaszadók 11,2%-a depressziós. A depresszió független változóit egy- és többváltozós logisztikus regresszió segítségével elemeztük. A legjobban illeszkedő modell szerint a depresszió kockázatát az emelkedő életkor, és a fővárosi állandó lakóhely szignifikánsan növeli, míg a házastárssal vagy élettárssal való együttélés, az aktív munkavégzés és a jó szubjektív anyagi helyzet szignifikánsan csökkenti. A nem és az iskolázottság viszont nem mutatott összefüggést a depresszió kockázatával. A fenti magyarázó változók a depresszió kockázatának 31%-át magyarázták, a modell megfelelő illeszkedése mellett. A kutatást a GINOP-2.3.2-15-2016-00005 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társ#nanszírozásával valósult meg.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
depresszió
Megjelenés:Népegészségügy. - 97 : 3 (2019), p. 304. -
További szerzők:Bíró Éva (1980-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM105608
Első szerző:Kósa Karolina (népegészségügyi szakember)
Cím:Trends of the mental health of the Hungarian adult population between 2000-2019 / Karolina Kósa, Éva Bíró
Dátum:2019
Megjegyzések:Background: Several data have been published on the mental health of the Hungarian population by different research teams but much less information is available about the change in mental status based on comparable research methods. Our aim is to provide data on the long-time trends of mental status in Hungary. Methods: Three representative surveys on the mental health of the adult population designed by the authors and implemented by an opinion polling company were carried out between 2010 and 2019. Self-filling questionnaire was used to collect information on demographic data, socioeconomic status, and validated scales of mental health. Data obtained by identical methodology were compared to those of earlier national surveys carried out in 2000 and 2003. Results: Distribution of the respondents by permanent residence, age and sex in all five surveys largely reflected that of the adult population of the country. The proportion of the population struggling with severe psychological distress ranged between 14.5-7.36% from 2000 to 2019 showing a decreasing trend. A significantly higher proportion of women were severely stressed compared to men in 2000 and 2003 but this female surplus became non-significant from 2010 onwards. Sense of coherence ? a measure of psychological resilience ? also showed an improving trend, without gender difference. Educational level and social support were found to be consistent and significant determinants of mental health between 2010-2019.
Tárgyszavak:Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt
folyóiratcikk
mental health
Megjelenés:Népegészségügy. - 97 : 2 (2019), p. 244-244. -
További szerzők:Bíró Éva (1980-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, egészségfejlesztő)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.