Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM018617
Első szerző:	Déri Eszter
Cím:	A földhasználat-változás hatásai az ízeltlábú együttesekre Egyek-Pusztakócson / Déri Eszter, Horváth Roland, Magura Tibor, Ködöböcz Viktor, Kisfali Máté, Ruff Gábor, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:	2009
ISSN:	1216-4585
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban Globenet zavarás diverzitás guild típus élőhely-igény
Megjelenés:	Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 246-256. -
További szerzők:	Horváth Roland (1974-) (biológus-ökológus) Magura Tibor (1969-) (ökológus) Ködöböcz Viktor Kisfali Máté (1983-) (biológus) Ruff Gábor Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM018616
Első szerző:	Déri Eszter
Cím:	Természetvédelmi stratégiák alkalmazása a Hortobágyon: az egyek-pusztakócsi LIFE-Nature program eredményei / Déri Eszter, Lengyel Szabolcs, Lontay László, Deák Balázs, Török Péter, Magura Tibor, Horváth Roland, Kisfali Máté, Ruff Gábor, Tóthmérész Béla
Dátum:	2009
ISSN:	1216-4585
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban Globenet zavarás diverzitás guild típus élőhely-igény
Megjelenés:	Természetvédelmi Közlemények. - 15 (2009), p. 89-102. -
További szerzők:	Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Lontay László (1976-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Magura Tibor (1969-) (ökológus) Horváth Roland (1974-) (biológus-ökológus) Kisfali Máté (1983-) (biológus) Ruff Gábor Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM043538
Első szerző:	Horváth Roland (biológus-ökológus)
Cím:	Az urbanizáció hatása erdei talajlakó pókokra / Horváth Roland
Dátum:	2012
Megjegyzések:	Az urbanizáció talajlakó pókokra gyakorolt hatását egy városon kívüli erdő, kertvárosi erdő és belvárosi park élőhelygrádiens mentén vizsgáltam Debrecenben, 2009-ben. A gyűjtések talajcsapdával történtek április közepétől október végéig kéthetenkénti gyakorisággal. Az alábbi 4 gyakran alkalmazott hipotézist teszteltem: növekvő zavarási hipotézis, mátrix faj hipotézis, opportunista faj hipotézis, és élőhely specialista hipotézis. Mivel az urbanizáció következtében a városi erdőfoltok szárazabbá és nyíltabbá válnak, ezért további két hipotézist is teszteltem: a szárazságkedvelő fajok és a fénykedvelő fajok száma a városi mintavételi helyeken lesz a legnagyobb. Az eredmények azt mutatták, hogy a növekvő zavarási hipotézissel ellentétben a teljes fajszám szignifikánsan növekedett a városi élőhely felé. Mivel a mátrix (nyílt élőhelyhez kötődő) és a generalista fajok száma is nagyobb volt a városi parkban, mint a városon kívüli és a kertvárosi élőhelyen, ezért az eredmények megerősítették a mártix és opportunista faj hipotézist. Az erdei specialista fajok száma szignifikánsan nagyobb volt a kertvárosi élőhelyen. A szárazságkedvelő és a fénykedvelő fajok száma a városi élőhelyen volt a legnagyobb, ami igazolta a szárazságkedvelő és a fénykedvelő fajok hipotézisét.
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban GlobeNet Urbanizációs grádiens Ökológiai igény Fénykedvelő fajok Szárazságkedvelő fajok Egészség- és Környezettudomány
Megjelenés:	Természetvédelmi Közlemények. - 18 (2012), p. 224-233. -
Pályázati támogatás:	TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007 TÁMOP Kvantitatív ökológiai kutatások
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM001367
Első szerző:	Szalkovszki Ottó
Cím:	Legeltetés hatása talajlakó pókokra a Hortobágyon / Szalkovszki Ottó, Horváth Roland, Szinetár Csaba, Tóthmérész Béla
Dátum:	2007
Megjegyzések:	A legelés talajlakó pókegyüttesekre gyakorolt hatását vizsgáltuk a Hortobágy két eltérő mértékben legeltetett területének (Angyalháza és Pentezug) négy különböző növényállományában (sziki rét, szikes puszta, padkás szikes, és gyomosodó, degradált élőhely). Valamennyi növényzeti foltban nyolc csapda üzemelt, amelyeket 2004. áprilistól októberig háromhetenként ürítettünk. A két területről összesen 82 faj 4363 egyede került elő. A pókok között több ritka előfordulású fajt sikerült kimutatni (Gnaphosa rufula, Micaria rossica, Titanoeca veteranica). Az adatok sokváltozós analízise azt mutatta, hogy a kezelés kismértékű kimutatható hatással van a pókegyüttesekre. Az IndVal elemzés szerint mindkét területnek vannak jellemző, szignifikáns karakter fajai, ugyanakkor a fajok nagy része nem érzékeny a zavarásra, mivel mindkét területen nagy egyedszámban fordultak elő. Eredményeink azt mutatják, hogy az eltérő intenzitású legeltetés esetén az azonos élőhelytípusok talajlakó pókfaunája különbségeket mutat. Ugyanakkor a legelés jelentős mértékben nem károsítja a talajlakó pókegyütteseket.
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban Gnaphosidae talajcsapda szikes-puszta zavarás
Megjelenés:	Természetvédelmi Közlemények 13 (2007), p. 209-216. -
További szerzők:	Horváth Roland (1974-) (biológus-ökológus) Szinetár Csaba Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: