CCL

Összesen 10 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM078502
Első szerző:Balogh Nóra (okleveles környezetkutató)
Cím:Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája / Balogh Nóra, Tóthmérész Béla, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Miglécz Tamás, Tóth Katalin, Molnár Zsolt, Vadász Csaba, Tóth Edina, Kiss Réka, Sonkoly Judit, Török Péter, Antal Károly, Tüdősné Budai Júlia, Kelemen András
Dátum:2018
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A legelők megfelelő minőségének hosszútávú fenntartása szempontjából fontos ismernünk az elfogyasztott fitomassza mennyiségét és az állatok legeléspreferenciáját. Kutatásunkban turjánvidéki rétsztyeppeken vizsgáltuk a fitomassza frakciók fogyását és azt, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező növényeket kedvelnek a marhák. A vizsgált gyep két területre (legelési egységre) volt osztva, az egyik terület a vizsgálat évében a mintavétel időpontjáig (június közepe) még nem volt legeltetve (kontroll), a másikat a vizsgálatot megelőzően három hónapig legeltették. Mindkét területen 70 db, 20-20 cm-es fitomassza mintát vettünk, melyeket fajonként szétválogattunk, különválogattuk az avart és a mohát is. A legeléspreferencia jelleg alapú elemzése során a 29 leggyakoribb fajt vizsgáltuk. A marhák a mohát és az avart csak kis mértékben fogyasztották, ezzel szemben az élő fitomassza 65%-át elfogyasztották, a kétszikűeket és az egyszikűeket hasonló arányban. Két levéltulajdonság mutatott szignifikáns összefüggést a legeléspreferenciával: a nagyobb fajlagos levélterületű és a magasabb nitrogéntartalmú fajokat kedvelték leginkább. Eredményeink alapján látható, hogy a legeltetéssel való területkezelés hosszú távú tervezését segíti a növényzet biomasszájának mérése, illetve a növények tápértékének becslése, amelynek jó indikátora néhány egyszerűen mérhető növényi tulajdonság, mint amilyen a fajlagos levélterület.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
avar
fitomassza
funkcionális jellegek
rétsztyepp
szelektív legelés
tápérték
területkezelés
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 24 (2018), p. 15-24. -
További szerzők:Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Tóth Katalin Ágnes (1977-) (biokémikus, molekuláris biológus) Molnár Zsolt (biológus) Vadász Csaba Tóth Edina (1990-) (biológus) Kiss Réka (1990-) (biológus, ökológus) Sonkoly Judit (1989-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Antal Károly (1956-) (kémikus) Budai Júlia (1986-) (okleveles környezetkutató) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA-111807
OTKA
NKFI FK 124404 (VO)
Egyéb
NKFI KH 126476 (VO)
Egyéb
OTKA K 116239 (TB)
OTKA
NKFI KH 12647 (TB)
Egyéb
NKFIH K 119225 (TP)
Egyéb
NKFI PD 124548 (MT)
Egyéb
OTKA PD 115627 (DB)
OTKA
Bolyai János Ösztöndíj (DB, VO)
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-151
Egyéb
ÚNKP-17-4-III-DE-160 OV (DB, VO)
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM099920
Első szerző:Borza Sándor (biológus)
Cím:A közúti közlekedés természetkárosító hatása a magyarországi gerincesfaunára : Szakirodalmi áttekintés / Borza Sándor, Godó Laura, Csathó András István, Valkó Orsolya, Deák Balázs
Dátum:2021
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A közlekedés a civilizáció mindennapos velejárója, működésének egyik legfontosabb alappillére. Az elmúlt évtizedekben világszerte jelentős mértékben növekedett az úthálózatok hos - sza és a forgalomban levő gépjárművek száma. A közlekedési infrastruktúra terjeszkedése, valamint a megnövekedett forgalom amellett, hogy megnövekedett környezeti terheléshez és az élőhelyek fragmentációjához vezet, jelentősen növeli az állatok gépjárművekkel történő ütközésének esélyét is. Vizsgálatunkban összegyűjtöttük a magyarországi vonatkozású publikációkat annak érdekében, hogy rámutassunk a közúti közlekedésnek a kétéltű-, hüllő-, madár- és emlős-populációkra kifejtett káros hatásaira. Az irodalmi áttekintés során 41 közleményt találtunk, amelyekben 153 gerincesfaj pusztulását regisztrálták a szerzők. Eredményeink rámutatnak, hogy közúti gázolások következtében milliárdos nagyságrendű természetvédelmi kár keletkezett, és keletkezik jelenleg is a magyarországi gerincesfaunában.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
állat-gépjármű ütközés
gépkocsik által elütött állatok
természetvédelmi kár
élőhely-fragmentáció
természetvédelem
Amphibia
Reptilia
Aves
Mammalia
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 27 (2021), p. 1-17. -
További szerzők:Godó Laura (1992-) (biológus, ökológus) Csathó András István Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus)
Pályázati támogatás:NKFI KDP 967901
Egyéb
NKFI FK 124404
Egyéb
NTP-NFTÖ-21-B-0095
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM117045
Első szerző:Lukács Katalin (biológus)
Cím:Magterjedés az emberi ruházaton: megelőzési és védekezési lehetőségek / Lukács Katalin, Valkó Orsolya
Dátum:2022
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Az elmúlt években az ember általi magterjesztés az inváziós fajok egyik legfontosabb terjedési formájává vált. Ez a folyamat kiemelten veszélyezteti az elszigetelt, értékes élővilágú, turisták által rendszeresen látogatott területeket. Az inváziós fajok terjedésének megakadályozásában kiemelt szerepe van az olyan védelmi intézkedéseknek, amelyek a magok és termések emberi ruházaton keresztüli terjedését fékezik meg. Irodalmi áttekintésünkben megvizsgáltuk a megelőzés és kezelés módjait, különös tekintettel a tájékoztatásra, önkéntes megelőzésre, törvényi szabályozásra, karanténintézkedésekre, monitorozásra, kezelésre és a turizmus szabályozására. Eredményeink rámutatnak, hogy a legtöbb biztonsági rendelkezést az Antarktiszon, Ausztráliában és Óceánia szigetein alkalmazzák, melyek példaként szolgálhatnak más régiókban is. További vizsgálatokra és biztonsági intézkedésekre van szükség, különösen azokban a régiókban, ahol egyelőre még nincs semmilyen rendelkezés az emberek ruházatáról származó potenciális gyom- és inváziós fajok terjedésének megakadályozására.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 28 (2022), p. 74-85. -
További szerzők:Valkó Orsolya (1985-) (biológus)
Pályázati támogatás:NKFI KKP 144096
Egyéb
FK 124404
Egyéb
MEC_141156
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM082245
Első szerző:Miglécz Tamás (biológus ökológus)
Cím:Szőlősorköz takarónövényzet létrehozására szolgáló magkeverékekkel kapcsolatos tapasztalatok / Miglécz Tamás, Donkó Ádám, Valkó Orsolya, Deák Balázs, Török Péter, Kelemen András, Drexler Dóra, Tóthmérész Béla
Dátum:2015
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Az ökológiai szőlőtermesztés során szükség van új módszerek fejlesztésére a talaj tápanyagtartalmának megőrzése, a tápanyagok felvehetővé tétele, vízháztartásának optimalizálása, a talaj mikrobiális aktivitásának javítása, valamint a gyomok és az erózió elleni védekezés terén is. Sorköztakaró növényzet telepítése kiváló lehetőséget nyújt ezen feladatok megoldására. Vizsgálatunk során művelt szőlőültetvényeken értékeltünk három magas diverzitású sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeveréket a Tokaji és Szekszárdi borvidék két-két szőlőültetvényén. 2012 márciusában háromféle magkeveréket vetettek: Biocont-Ecowin, Pillangós és Füves-gyógynövényes magkeverékeket. A vetés után 2012, 2013 és 2014 júniusának végén feljegyeztük a vetett és nem vetett növényfajok borításértékeit. Az első évben mindkét vizsgálatban résztvevő borvidéken a Biocont-Ecowin és a Pillangós magkeverékek megtelepedése és ezzel együtt gyomvisszaszorító képessége volt a legjobb. A második és harmadik évre a Füves-gyógynövényes és Pillangós magkeverékekkel vetett szőlősorközökben kisebb gyomborítást, míg egyes Biocont-Ecowin magkeverékkel vetett és kontrol sorközökben nagyobb gyomborítást tapasztaltunk. Eredményeink alapján a fajgazdag sorköztakaró növényzet létrehozására alkalmas magkeverékek vetése borvidéktől függetlenül kiváló lehetőséget nyújt a gyomok visszaszorítására.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
agro-biodiverzitás
biodiverzitás
ökoszisztéma szolgáltatások
talajvédelem
gyomvisszaszorítás
sorköztakaró növényzet
szőlőtermesztés
ökológiai gazdálkodás
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 21 (2015), p. 160-169. -
További szerzők:Donkó Ádám (1988-) (agrármérnök) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Drexler Dóra (1981-) (agrármérnök) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP - 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001
TÁMOP
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0010
TÁMOP
OTKA-100192
OTKA
OTKA-111807
OTKA
TÁMOP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0001
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM104976
Első szerző:Tölgyesi Csaba (ökológus)
Cím:A homokfásítás alkonya és az ártérfásítás hajnala / Tölgyesi, Csaba; Bátori, Zoltán; Deák, Balázs; Erdős, László; Hábenczyus, Alida Anna; Kukla, Luca Sára; Török, Péter; Valkó, Orsolya; Kelemen, András
Dátum:2021
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Duna-Tisza közi homokhátságon az 1970-es évektől jelentős szárazodás figyelhető meg, mely veszélyezteti a térség gazdasági termelékenységét és a vízigényes élőhelyek fennmaradását. Jelenleg nincs konszenzus a szárazodást kiváltó tényezők egymáshoz viszonyított szerepéről. A legellentmondásosabb a homokfásítás kérdése, mely a homoki erdőgazdálkodás nagy múltja miatt "tabunak" számít. Jelen munkánkban a homokhátság erdeinek hidrológiai hatásait tekintjük át, és levezetjük, hogy negatív vízmérleget generálnak, így szárító hatásuk megkérdőjelezhetetlen. Míg több, a szárazodásban közrejátszó tényező szerepe csökkenő tendenciát mutat, a homoki erdőké arányában növekszik, így új erdők telepítése nem ajánlott, sőt, az erdőborítás csökkentése indokolt a letermelésre kerülő faültetvények újratelepítésének mellőzésével. A fásítás súlypontját folyóink ártereibe érdemes áthelyezni, melynek együtt kellene járnia azok kibővítésével, azaz az árterek részleges restaurációjával.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Duna-Tisza közi homokhátság
erdősítés
erdős sztyepp
Kiskunság
szárazodás
talajvízszint-csökkenés
regionális vízháztartás
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 27 (2021), p. 126-144. -
További szerzők:Bátori Zoltán Deák Balázs (1978-) (biológus) Erdős László Hábenczyus Alida Anna Kukla Luca Sára Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA-PD-132131
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM094498
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Avar-felhalmozódás szerepe a gyepesítést követő vegetáció-dinamikában / Török Péter, Kelemen András, Valkó Orsolya, Miglécz Tamás, Vida Enikő, Deák Balázs, Lengyel Szabolcs, Tóthmérész Béla
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:Vizsgálatainkat a Hortobágyi Nemzeti Parkban, az Egyek-Pusztakócsi mocsárrendszer területén végeztük. Alacsony diverzitású magkeverékekkel gyepesített lucernások esetében vizsgáltuk az avarfelhalmozódás, a kétszikű fitomassza és a fajgazdagság kapcsolatát. Az alábbi hipotéziseket teszteltük: (1) A vetett gyepekben felhalmozódó avar mennyisége nagyobb, mint a vizsgált természetes gyepekben. (2) A gyepesedés során zajló avar-felhalmozódással párhuzamosan csökken a gyepesített területek fajgazdagsága. (3) A kétszikű fajok biomasszájának mennyisége negatívan korrelál az avar, illetve a vetett füvek mennyiségével. A gyepesítést követő második évre a kétszikűek fitomasszája erőteljesen lecsökkent, ezzel párhuzamosan a holt fitomassza mennyisége ugrásszerűen megnőtt. Ezen frakciók tömegében a második és harmadik év között azonban nem volt szignifikáns különbség. A vetett füvek fitomassza tömege a vizsgálat három éve során egyre növekedett. A holt és a kétszikű fitomassza mennyisége között erős negatív korrelációt mutattunk ki. Eredményeink azt mutatják, hogy az évelő füvek kompetíciója, de főleg az avar-felhalmozódás akadálya lehet a kétszikű fajok csírázásának, betelepedésének és a területen való fennmaradásának, ezért természetvédelmi szempontból fontos hagyományos kezelési módok (kaszálás, legeltetés) alkalmazásával csökkenteni az avar mennyiségét. The relationship between litter accumulation, herbaceous phytomass and species richness was studied on ex-alfalfa fields restored with low diversity seed mixtures. The following hypotheses were tested: (i) Accumulated litter is higher in the restored grasslands than in the reference ones. (ii) With increasing amounts of litter, species richness decreases. (iii) The phytomass of herbaceous species is negatively correlated with the amount of litter and graminoid phytomass. In 10 stands (4 sown with Festuca pseudovina and Poa angustifolia and 6 sown with Festuca rupicola, Poa angustifolia and Bromus inermis) aboveground phytomass samples were taken in June 2006, 2007 and 2008. In the first year after sowing, the vegetation was dominated by annual weedy species. Weedy assemblages were replaced by communities dominated by clonal grasses in the following vegetation period. In the second year after sowing, significantly lower herbaceous phytomass was sampled, while the amount of litter were increased significantly. The amount of the sown graminoid phytomass was increasing from year to year. We found strong negative correlation between litter and herbaceous phytomass. Our results suggest that litter accumulation and the competition of perennial graminoid species can negatively affect the germination, survival and colonisation of herbaceous species. Sustaining management by mowing or extensive grazing can be an appropriate tool to reduce the amount of accumulated litter.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
fitomassza
kompetíció
Egyek-Pusztakócs
Hortobágy
fajgazdagság
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 160-170. -
További szerzők:Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Lengyel Szabolcs (1971-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM001352
Első szerző:Török Péter (biológus-ökológus)
Cím:Újrakezdett kezelés hatása fokozottan védett kékperjés láprét fitomasszájára, faj- és virággazdagságára / Török Péter, Arany Ildikó, Prommer Mátyás, Valkó Orsolya, Balogh Adrien, Vida Enikő, Tóthmérész Béla, Matus Gábor
Dátum:2007
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Gyertyán kúti-réteken (Zempléni-hegység) 1993-ban kezdtük felhagyott gyepek rekonstrukciójának vizsgálatát. Junco-Molinion állományokban két kézi kaszával kaszált és két kontroll parcellán belül állandó jelölésű mintanégyzetekben a 12 éven át ismételt kaszálás vegetációra gyakorolt hatását mértük fel. Parcellánként 20 db 1 m2-es kvadrátban felvettük a fajonkénti borítást és a generatív hajtások számát, illetve 32 db 10?10 cm-es fitomassza mintát vettünk. A fűnemű (fű, sás, szittyó), dudva (kétszikűek, Orchidaceae, Iridaceae és Liliaceae taxonok) és holt fitomassza frakciók tömegét légszáraz állapotban mértük. Az összfajszám, a dudvák fajszáma szignifikánsan magasabb, a fűneműek virágzási sikere, fitomasszája és a holt fitomassza mennyisége szignifikánsan alacsonyabb volt a kezelt területeken. A kaszálás a fűnemű csoport fitomasszáját, produktivitását csökkentve segíti faj- és virággazdagabb gyepek kialakítását és fenntartását.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
kaszálás
fitomassza
Junco-Molinion
fajgazdagság
virágzási siker
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények 13 (2007), p. 187-198. -
További szerzők:Arany Ildikó Prommer Mátyás Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Balogh Adrien Vida Enikő (1984-) (biológus) Matus Gábor (1968-) (botanikus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM094501
Első szerző:Valkó Orsolya (biológus)
Cím:A magkészlet szerepe két hegyi kaszálórét közösség helyreállításában / Valkó Orsolya, Török Péter, Vida Enikő, Arany Ildikó, Tóthmérész Béla, Matus Gábor
Dátum:2009
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Gyertyán-kúti-réteken (Zempléni-hegység) Junco-Molinion és Cirsio-Brachypodion gyepek eltérően kezelt állományainak vegetációját és magkészletét vizsgáltuk (gyeptípusonként két kaszált és két kontroll). Állományonként 5 db 4 m2-es állandó kvadrátban rögzítettük a fajszámot (2004), majd csíráztatásos módszerrel vizsgáltuk a magkészletet (2005?2006). Mindkét gyeptípus esetében a kaszált állományok vegetációját magasabb fajszám jellemezte. A mezofil gyepekben alacsonyabb (4800?7000 db/m2) sűrűségű magkészletet mutattunk ki, a kékperjés lápréteken magas sűrűségű (64000?94000 db/m2) magkészletet találtunk. A kékperjésekben a domináns fajok többsége minden állomány talajában számottevő magkészlettel rendelkezett (10 faj esetében több mint 1000 db/m2, míg a mezofil gyepek esetében csupán a Campanula patula magkészlet-sűrűsége haladta meg ezt az értéket. A vizsgált gyepekben gyakori védett fajok közül csak a Hypericum maculatum (130?2400 db/ m2) esetében találtunk jelentősebb tartós magkészletet. A kékperjés lápréteken kimutatott sűrű magkészlet segítheti a domináns fajok regenerációját. A magkészlet regenerációs értéke a mezofil gyepek esetében alacsony; így a beerdősült állományok helyreállítása során ebben a gyeptípusban nem várható az eltűnt fajok magkészletből történő felújulása. Seed bank composition of differently managed (resumed mowing and abandoned) stands of mesophilous Cirsio-Brachypodion grasslands and of Molinion fen meadows were studied in the the species-rich 'Gyertyán-kúti-rétek' meadows (Zemplén Mts.). In four managed (resumed mowing since 1993) and four abandoned stands the species list of vascular species was recorded in 2004 (five 4m2 sized permanent plots per stand). Soil seed banks were analyzed in 2005-2006 using the seedling emergence method on early spring samples. Mesophilous grasslands only possessed relatively sparse seed banks (4,800 to 7,000 seeds/m2) with a low similarity to aboveground vegetation (Srensen index: 0.17?0.20). Among frequent herbs Stellaria graminea, while among grasses Sieglingia decumbens developed significantly more dense seed banks in the mown plots. Fen meadows had dense seed banks (65,000 to 94,000 seeds/m2 ) with low to medium similarity to vegetation (Srensen index: 0.20?0.40). Seed bank dominants were Juncus conglomeratus and J. effusus. Further frequent species involved Agrostis canina, Campanula patula, Carex pallescens, Luzula multiflora, Lychnis flos-cuculi, Potentilla erecta and Viola canina. Contrary, no seeds of the frequent Achillea ptarmica, Gladiolus imbricatus, Gentiana pneumonanthe or Sanguisorba officinalis were detected. Some sedges (Carex flava, C. nigra, C. ovalis) were only detected in the soil seed bank. Several herbs had more dense seed banks in managed plots whereas dominant grasses, Molinia arundinacea and Deschampsia cespitosa possessed higher seed densities in unmown plots. Low similarity of vegetation and seed banks as well as low seed densities in mesophilous stands can be a problem for restoration when overgrown. Species loss of degraded sites can only be overcome by reintroduction of lost species. Similarly, lack of persistent seeds in a number of species and overrepresentation of common sedges can hamper restoration also in fen meadows.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Cirsio-Brachypodion
Junco-Molinion
fajgazdagság
seed bank
mowing
species richness
magkészlet
kaszálás
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 15 (2009), p. 147-159. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Vida Enikő (1984-) (biológus) Arany Ildikó Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Matus Gábor (1968-) (botanikus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM085720
Első szerző:Valkó Orsolya (biológus)
Cím:Gyepek kontrollált égetése, mint természetvédelmi kezelés : alkalmazási lehetőségek és korlátok / Valkó Orsolya, Deák Balázs, Kapocsi István, Tóthmérész Béla, Török Péter
Dátum:2012
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A kontrollált égetés olcsó, kis élőmunka-igényű módszer, amely alkalmas lehet a cserjésedés és erdősödés megakadályozására, az avar-felhalmozódás csökkentésére és spontán tűzesetek megelőzésére. A nem megfelelően alkalmazott égetés azonban kedvezőtlen hatással lehet a gyepi ökoszisztémákra azáltal, hogy segíti természetvédelmi szempontból nemkívánatos (hatékony kompetítor vagy inváziós) fajok előretörését, illetve károsíthatja veszélyeztetett fajok populációit. Tanulmányunkban áttekintjük az égetés gyepi ökoszisztémákra gyakorolt hatásait és az Európában végzett kontrollált égetéses vizsgálatokat. Az észak-amerikai égetéses vizsgálatok példáiból merítve áttekintjük, hogy milyen elemeket lehetne az európai természetvédelmi gyakorlatba átültetni az égetés időzítését, gyakoriságát, az égetés és legeltetés együttes alkalmazását, illetve az égetésnek az inváziós fajok visszaszorításában való felhasználását illetően. Bár az égetés hatásai természetvédelmi szempontból ellentmondásosak, a kontrollált égetésnek bizonyos körülmények között lenne létjogosultsága a gyepek természetvédelmi kezelésében. Az égetés gyakorlati alkalmazásának azonban feltétele az égetni kívánt gyeptípusokban gondosan tervezett kísérletes vizsgálatok kivitelezése és tapasztalatainak összegzése.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
avar
biomassza eltávolítás
fajgazdaság
tűz
tájhasználat
legeltetés
kaszálás
inváziós fajok
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 18 (2012), p. 517-526. -
További szerzők:Deák Balázs (1978-) (biológus) Kapocsi István (1960-) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0007
TÁMOP
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
OTKA PD
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM082244
Első szerző:Valkó Orsolya (biológus)
Cím:Gyeprekonstrukció lecsapoló csatornák betemetésével a Hortobágyi Nemzeti Parkban / Valkó Orsolya, Tóth Katalin, Deák Balázs
Dátum:2015
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A vonalas létesítmények felszámolásával újra összekapcsolhatók az egykor össze-függő gyep-fragmentumok és eltűntethetők a tájsebek. Vizsgálatunkban 1 éve és 6 éve betemetett lecsapoló csatorna nyomvonalakon vizsgáltuk a szabad talajfelszínen zajló spontán gyepregeneráció sikerességét a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Az alábbi kérdésekre kerestük a választ. (i) Hogyan változik a Festuca pseudovina borítása a csatornák betemetését követően? (ii) Hogyan változik a rövidéletű gyomok borítása a csatornák betemetését követően? (iii) Milyen gyors a szikes gyepek regenerációja a csatornák betemetését követően? Kimutattuk, hogy hat évvel a csatornák betemetése után már jelentős volt a Festuca pseudovina borítása a nyomvonalakon; ugyanakkor a rövidéletű gyomok borítása elenyésző volt. A betemetett csatorna nyomvonalakon a spontán gyepregeneráció során már pár év alatt hasonló fajösszetétel alakult ki, mint a térségben végzett magvetéses gyepte-lepítések során. Eredményeink azt mutatják, hogy keskeny nyomvonalak rekonstrukciója esetében nincs szükség magkeverékek vetésére, mert a célfajok spontán betelepülése biztosított a környező természetes gyepekből.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
élőhely-rekonstrukció
fragmentáció
Festuca
legeltetés
spontán szukcesszió
szikes gyep
Megjelenés:Természetvédelmi Közlemények. - 21 (2015), p. 373-382. -
További szerzők:Tóth Katalin (1988-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus)
Pályázati támogatás:KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0016
Egyéb
KEOP-3.1.2/2F/09-11-2011-0003
Egyéb
OTKA-111807
OTKA
TÁMOP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0001
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.