CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM117119
035-os BibID:(Scopus)85174173026 (cikkazonosító)167675
Első szerző:Lukács Katalin (biológus)
Cím:The ecological footprint of outdoor activities: Factors affecting human-vectored seed dispersal on clothing / Katalin Lukács,Ágnes Tóth, Réka Kiss, Balázs Deák, Zoltán Rádai,Katalin Tóth, András Kelemen, Zoltán Bátori, Alida Anna Hábenczyus,Csaba Tölgyesi,Tamás Miglécz, Laura Godó, Orsolya Valkó
Dátum:2024
ISSN:0048-9697
Megjegyzések:In the Anthropocene, humans are among the most abundant long-distance seed dispersal vectors globally, due to our increasing mobility and the growing global population. However, there are several knowledge gaps related to the process of human-vectored dispersal (HVD) on clothing. In a multi-site field experiment covering various habitat types in three countries of Central-Europe, we involved 88 volunteer participants and collected 251 HVD samples and 2008 subsamples from their socks and shoes. We analysed the number of diaspores and species in the samples. Specifically, we studied the effects of site characteristics (variables related to habitat types and season), vector characteristics (activity type, gender, clothing type, shoe type) and plant characteristics (species pool of the visited habitats and plant traits) on the number of diaspores and array of species dispersed. We assessed the habits of people that could be relevant for HVD with a questionnaire survey. A total of 35,935 diaspores of 229 plant taxa were identified from the samples, which indicates a huge potential of HVD in dispersing diaspores across habitats and regions. Most diaspores were recorded in grassland habitats, and more diaspores were dispersed during fieldwork than excursions. Clothing type also played a decisive role: there were more diaspores and species when wearing short-top shoes and short trousers than long ones. Even though our study was carried out mainly in natural or semi-natural habitats, a large number of dispersed species were disturbance-tolerants and weeds and only a few were specialists, suggesting the controversial role of HVD in conservation. At the individual level, people can reduce the number of diaspores through their clothing choices and diaspore removal habits, while providing adequate equipment for staff, operating cleaning stations, and increasing awareness of employees are main ways in which unintended diaspore dispersal can be tackled at the institutional level.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Diaspore
Dispersal vector
Human-mediated seed dispersal
Introduced plants
Long-distance dispersal
Zoochory
Megjelenés:Science Of The Total Environment. - 906 (2024), p. 1-8. -
További szerzők:Tóth Ágnes Kiss Réka (1990-) (biológus, ökológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Rádai Zoltán (1991-) (biológus) Tóth Katalin (1988-) (biológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Bátori Zoltán Hábenczyus Alida Anna Tölgyesi Csaba (1984-) (ökológus) Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Godó Laura (1992-) (biológus, ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus)
Pályázati támogatás:RRF-2.3.1-21- 2022-00006
Egyéb
KKP 144096
Egyéb
PD 137632
Egyéb
FK 135329
Egyéb
FK 142428
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM115618
035-os BibID:(Scopus)85174941822
Első szerző:Sonkoly Judit (biológus)
Cím:PADAPT 1.0 - the Pannonian Dataset of Plant Traits / Sonkoly, Judit, Tóth Edina, Balogh Nóra...et al., Tóthmérész Béla, Török Péter
Dátum:2023
ISSN:2052-4463
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Scientific Data. - 10 : 1 (2023), p. 742. -
További szerzők:Tóth Edina (1990-) (biológus) Balogh Nóra (1990-) (okleveles környezetkutató) Balogh Lajos Bartha Dénes Csendesné Bata Kinga Bátori Zoltán Békefi Nóra Botta-Dukát Zoltán Bölöni János Csecserits Anikó Csiky János Csontos Péter Dancza István Deák Balázs (1978-) (biológus) Dobolyi, Zoltán Konstantin Vojtkó Anna, E. (1988-) (biológus) Gyulai Ferenc Hábenczyus Alida Anna Henn Tamás Horváth Ferenc Höhn Mária (1963-) (okleveles biológus) Jakab Gusztáv Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Király Gergely Kis Szabolcs Kovacsics-Vári Gergely Kun András Lehoczky Éva Lengyel Attila Lhotsky Barbara Löki Viktor (1989-) (biológus) Lukács Balázs András (1979-) (ökológus) Matus Gábor (1968-) (botanikus) Buday Andrea Mesterházy Attila Miglécz Tamás (1986-) (biológus ökológus) Molnár V. Attila (1969-) (biológus, botanikus) Molnár Zsolt Morschhauser Tamás Papp László (1958-) (biológus, botanikus) Pósa Patrícia Rédei Tamás Schmidt Dávid Szmorad Ferenc Takács Attila Tamás Júlia Tiborcz Viktor Tölgyesi Csaba (1984-) (ökológus) Tóth Katalin Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Virók Viktor Wirth Tamás Török Péter (1979-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:RRF-2.3.1-21-2022-00014
Egyéb
K 119225
Egyéb
K 137573
Egyéb
KKP 144068
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM104976
Első szerző:Tölgyesi Csaba (ökológus)
Cím:A homokfásítás alkonya és az ártérfásítás hajnala / Tölgyesi, Csaba; Bátori, Zoltán; Deák, Balázs; Erdős, László; Hábenczyus, Alida Anna; Kukla, Luca Sára; Török, Péter; Valkó, Orsolya; Kelemen, András
Dátum:2021
ISSN:1216-4585
Megjegyzések:A Duna-Tisza közi homokhátságon az 1970-es évektől jelentős szárazodás figyelhető meg, mely veszélyezteti a térség gazdasági termelékenységét és a vízigényes élőhelyek fennmaradását. Jelenleg nincs konszenzus a szárazodást kiváltó tényezők egymáshoz viszonyított szerepéről. A legellentmondásosabb a homokfásítás kérdése, mely a homoki erdőgazdálkodás nagy múltja miatt "tabunak" számít. Jelen munkánkban a homokhátság erdeinek hidrológiai hatásait tekintjük át, és levezetjük, hogy negatív vízmérleget generálnak, így szárító hatásuk megkérdőjelezhetetlen. Míg több, a szárazodásban közrejátszó tényező szerepe csökkenő tendenciát mutat, a homoki erdőké arányában növekszik, így új erdők telepítése nem ajánlott, sőt, az erdőborítás csökkentése indokolt a letermelésre kerülő faültetvények újratelepítésének mellőzésével. A fásítás súlypontját folyóink ártereibe érdemes áthelyezni, melynek együtt kellene járnia azok kibővítésével, azaz az árterek részleges restaurációjával.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Duna-Tisza közi homokhátság
erdősítés
erdős sztyepp
Kiskunság
szárazodás
talajvízszint-csökkenés
regionális vízháztartás
Megjelenés:Természetvédelmi közlemények. - 27 (2021), p. 126-144. -
További szerzők:Bátori Zoltán Deák Balázs (1978-) (biológus) Erdős László Hábenczyus Alida Anna Kukla Luca Sára Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:OTKA-PD-132131
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM104972
035-os BibID:(cikkazonosító)158960 (WOS)000870101000002 (Scopus)85138779460
Első szerző:Tölgyesi Csaba (ökológus)
Cím:How to not trade water for carbon with tree planting in water-limited temperate biomes? / Csaba Tölgyesi, Alida Anna Hábenczyus, András Kelemen, Péter Török, Orsolya Valkó, Balázs Deák, László Erdős, Benedek Tóth, Nándor Csikós, Zoltán Bátori
Dátum:2023
ISSN:0048-9697 1879-1026
Megjegyzések:The most widespread nature-based solution for mitigating climate change is tree planting. When realized as forest restoration in historically forested biomes, it can efficiently contribute to the sequestration of atmospheric carbon and can also entail significant biodiversity and ecosystem service benefits. Conversely, tree planting in naturally open biomes can have adverse effects, of which water shortage due to increased evapotranspiration is among the most alarming ones. Here we assessed how soil texture affects the strength of the trade-off between tree cover and water balance in the forest-steppe biome, where the global pressure for afforestation is threatening with increasing tree cover above historical levels. Here we monitored vertical soil moisture dynamics in four stands in each of the most common forest types of lowland Hungary on well-drained, sandy (natural poplar groves, and Robinia and pine plantations) and on poorly drained, silty-clayey soils (natural oak stands and Robinia plantations), and neighboring grasslands. We found that forests on sand retain moisture in the topsoil (approx. 20 cm) throughout the year, but a thick dry layer develops below that during the vegetation period, significantly impeding groundwater recharge. Neighboring sandy grasslands showed an opposite pattern, with often dry topsoil but intact moisture reserves below, allowing deep percolation. In contrast, forests on silty-clayey soils did not desiccate lower soil layers compared neighboring grasslands, which in turn showed moisture patterns similar to sandy grasslands. We conclude that, in water-limited temperate biomes where landscape-wide water regime depends on deep percolation, soil texture should drive the spatial allocation of tree-based climate mitigation efforts. On sand, the establishment of new forests should be kept to a minimum and grassland restoration should be preferred. The trade-off between water and carbon is less pronounced on silty-clayey soils, making forest patches and wooded rangelands viable targets for both climate mitigation and ecosystem restoration.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
Climate change mitigation
Forest restoration
Grassland restoration
Nature-based solution
Soil texture
Water regime
Megjelenés:Science of the Total Environment. - 856 (2023), p. 1-11. -
További szerzők:Hábenczyus Alida Anna Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus) Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Erdős László Tóth Benedek Csikós Péter Bátori Zoltán
Pályázati támogatás:NKFIH-K-119225
Egyéb
NKFIH-K-137573
Egyéb
NKFIH-KKP-144068
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM103398
035-os BibID:(WOS)000520304200001 (Scopus)85081956056
Első szerző:Tölgyesi Csaba (ökológus)
Cím:Underground deserts below fertility islands? Woody species desiccate lower soil layers in sandy drylands / Csaba Tölgyesi, Péter Török, Alida Anna Hábenczyus, Zoltán Bátori, Orsolya Valkó, Balázs Deák, Béla Tóthmérész, László Erdős, András Kelemen
Dátum:2020
ISSN:0906-7590
Megjegyzések:Woody plants in water-limited ecosystems affect their environment on multiple scales: locally, natural stands can create islands of fertility for herb layer communities compared to open habitats, but afforestation has been shown to negatively affect regional water balance and productivity. Despite these contrasting observations, no coherent multiscale framework has been developed for the environmental effects of woody plants in water-limited ecosystems. To link local and regional effects of woody species in a spatially explicit model, we simultaneously measured site conditions (microclimate, nutrient availability and topsoil moisture) and conditions of regional relevance (deeper soil moisture), in forests with different canopy types (long, intermediate and short annual lifetime) and adjacent grasslands in sandy drylands. All types of forests ameliorated site conditions compared to adjacent grasslands, although natural stands did so more effectively than managed ones. At the same time, all forests desiccated deeper soil layers during the vegetation period, and the longer the canopy lifetime, the more severe the desiccation in summer and more delayed the recharge after the active period of the canopy. We conclude that the site-scale environmental amelioration brought about by woody species is bound to co-occur with the desiccation of deeper soil layers, leading to deficient ground water recharge. This means that the cost of creating islands of fertility for sensitive herb layer organisms is an inevitable negative impact on regional water balance. The canopy type or management intensity of the forests affects the magnitude but not the direction of these effects. The outlined framework of the effects of woody species should be considered for the conservation, restoration or profit-oriented use of forests as well as in forest-based carbon sequestration and soil erosion control projects in water-limited ecosystems.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
afforestation
ecosystem engineering
forest-grassland mosaic
sand soil
soil moisture
tree-grass coexistence
Megjelenés:Ecography. - 43 : 6 (2020), p. 848-859. -
További szerzők:Török Péter (1979-) (biológus-ökológus) Hábenczyus Alida Anna Bátori Zoltán Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Deák Balázs (1978-) (biológus) Tóthmérész Béla (1960-) (ökológus) Erdős László Kelemen András (1986-) (biológus-ökológus)
Pályázati támogatás:PD132131
OTKA
PD116200
OTKA
KH130338
OTKA
PD116114
OTKA
FK124404
OTKA
K119225
OTKA
K124796
OTKA
NTP-NFTÖ-16-0623
Egyéb
NTP-NTFÖ-16-0107
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.