CCL

Összesen 11 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM100487
Első szerző:Homoki Dávid (növényorvos)
Cím:Effect of dissolved oxygen on common carp (Cyprinus carpio) and basil (Ocimum basilicum) in the aquaponics system / Dávid Homoki, Toviho Odunayo, Dániel Minya, László Kovács, Judit Lelesz, Péter Bársony, Milán Fehér, György Kövics, László Stündl
Dátum:2021
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 2021 : 1 (2021), p. 89-96. -
További szerzők:Toviho Odunayo Abigeal (1987-) (állattenyésztő mérnök) Minya Dániel Kovács László (1989-) (biológus) Lelesz Judit Éva (1986-) (agrártudományok, gyógynövénytermesztés) Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Kövics György (1954-) (agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM094033
Első szerző:Homoki Dávid (növényorvos)
Cím:Comparison of the technological background of aquaponic systems / Homoki Dávid, Minya Dániel, Kovács László, Molnár Áron, Balogh Katalin, Bársony Péter, Fehér Milán, Kövics György, Stündl László
Dátum:2020
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Állattenyésztési tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények. - 1 (2020), p. 47-52. -
További szerzők:Minya Dániel Kovács László (1989-) (biológus) Molnár Áron (1994-) (hidrobiológus) Balogh Katalin Bársony Péter (1975-) (agrármérnök) Fehér Milán (1985-) (agrármérnök) Kövics György (1954-) (agrármérnök) Stündl László (1970-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:2018-1.3.1-VKE-2018-00012
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM001676
Első szerző:Irinyi László (biológus)
Cím:Phoma fajok filogenetikai vizsgálata / Irinyi László, Kövics György, Sándor Erzsébet
Dátum:2007
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 26 (2007), p. 100-107. -
További szerzők:Karaffa Erzsébet Mónika (1972-) (mikrobiológus, egyetemi tanár) Kövics György (1954-) (agrármérnök)
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM093828
Első szerző:Kövics György (agrármérnök)
Cím:A Taphrina deformans különleges előfordulása kajszin, Magyarországon / Kövics György J., Tarcali Gábor
Dátum:2011
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények. - 43 : Klsz. (2011), p. 86-92. -
További szerzők:Tarcali Gábor (1965-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM090823
Első szerző:Kövics György (agrármérnök)
Cím:Sárgarozsda járvány tanulságai egy búza fungicid kísérletben, Debrecenben / Kövics György
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:2014 év során Debrecenben technológiai fejlesztés során fungicid-hatékonysági vizsgálatokat végeztünk. A kísérletben - de országosan is - erős sárgarozsda (Puccinia striiformis) járvány alakult ki, és a fogékony és/vagy nem kellő hatékonyságú fungiciddel védett állományokban súlyos kártételt okozott. A járvány első tüneteit áprilisban észleltük az egyik kísérleti parcellán, amely néhány hét alatt erős fertőzöttséghez vezetett. A 13 vizsgált fungicid hatóanyag és dózis alapján, kétszeri állománypermetezéssel a sárgarozsda elleni hatékonyságot el lehetett bírálni. A pikoxistrobin 250 g/l hatóanyag, 0,6, 0,8 és 1 l/ha dózisokban (Acanto), a pikoxistrobin 200 g/l + ciprokonazol 80 g/l hatóanyag kombináció 0,5, 0,75, 1 l/ha dózisokban (Acanto Plus) továbbá az epoxikonazol 83 g/l, valamint a protiokonazol 125 g/l + tebukonazol 125 g/l kombinácó jó hatásúak voltak. A jól védett parcellákról 5-8 t/ha búzát lehetett betakarítani, ugyanakkor 40-70 % volt a veszteség a nem megfelelő hatóanyag alkalmazásakor. A 2014. szeptemberi, pázsitfüveken megfigyelt erős sárgarozsda fertőzöttség jelzi, hogy 2015-ben is kialakulhat újabb epidémia.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
búza
sárgarozsda
fungicid
járvány
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 62 (2014), p. 35-46. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM087801
Első szerző:Tarcali Gábor (agrármérnök)
Cím:Kajszi ültetvények fitoplazmás pusztulása ("Ca. Phytoplasma prunorum") Borsod-Abaúj-Zemplén megyében / Tarcali Gábor, Kiss Emese, Kövics György János, Süle Sándor, Irinyi László, Kiss László
Dátum:2010
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A fitoplazmás eredetű betegségek világszerte egyre komolyabb problémákat okoznak a termesztőknek. Az utóbbi időben különösen a gyümölcsfák fitopazma által okozott pusztulásai jelentenek komoly veszélyt a gyümölcstermesztésben a termés minőségének csökkentésével, komoly termésveszteséggel, a fák élettartamának rövidülésével, pusztulásával. A kajszi fitoplazmás betegsége ("Ca. Phytoplasma prunorum" Seemüller and Schneider 2004, korábban: csonthéjasok európai sárgasága fitoplazma, European stone fruit yellows /ESFY/ phytoplasma) 1924-óta ismert Európában. A betegséget 1992-ben Magyarországon is diagnosztizálták. A kórokozó a kajszin kívül más csonthéjas gyümölcs fajokat is veszélyeztet. 2009-ben átfogó vizsgálatokat kezdtünk Borsod-Abaúj-Zemplén megye több csonthéjas ültetvényében a fertőzöttség mértékének megállapítására, és laboratóriumi mintákat gyűjtöttünk a vizuális diagnosztizálás PCR alapú megerősítésére. A terepi vizsgálatok során a vizsgált állományok többségénél súlyos mértékű fitoplazmás fertőzöttséget állapítottunk meg, amelyet a laboratóriumi vizsgálatok eredményei is igazoltak. Laboratóriumban 28 különböző csonthéjas növényről (kajszi, őszibarack, meggy, cseresznye, vadszilva /Prunus cerasifera/) származó mintát vizsgáltunk amelyekből 13-ban PCR vizsgálattal is igazolni lehetett a fitoplazma fertőzöttséget. Megállapítottuk, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye csonthéjas ültetvényeiben általánosan elterjedt a "Ca. Phytoplasma prunorum", és komolyan veszélyezteti ezen növények termesztését, legnagyobb mértékben a kajsziét.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
"Ca. Phytoplasma prunorum"
fitoplazma
ESFY
kajszi
csonthéjasok
phytoplasma
apricot
stone fruits
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények. - 39 (2010), p. 34-41. -
További szerzők:Kiss Emese Kövics György (1954-) (agrármérnök) Süle Sándor Irinyi László (1980-) (biológus) Kiss László
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM074275
Első szerző:Tóth Tamás (növényorvos)
Cím:Characterization of two rust fungi related to biological control concept in Hungary / Tóth Tamás, Kövics György, Szilágyi Arnold
Dátum:2018
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Weeds cause serious problems in agriculture throughout the world. These plants reducing yield and quality of crops by competing for water, nutrients and sunlight. The improper or excessive usage of herbicides have been led to development of resistance in some weed species while contaminating the environment, so biological control has increasingly become alternative methods for controlling in some special weed species.The aim of this study is to make a brief review of biological control of weeds by pathogens and to characterize two rust fungi (Puccinia lagenophorae and Puccinia xanthii) which are broadly examined recently in a biological control concept and have been found on their hosts, such as common groundsel (Senecio vulgaris L.) and common cocklebur (Xanthium strumarium L.), two common and difficult to manage weeds both in horticultural and agricultural lands also in Hungary.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
biocontrol
rust
Xanthium spp.
Senecio vulgaris
Puccinia xanthii
Puccinia lagenophorae
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 74 (2018), p. 195-199. -
További szerzők:Kövics György (1954-) (agrármérnök) Szilágyi Arnold (1983-) (okleveles agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM074276
Első szerző:Tóth Tamás (növényorvos)
Cím:Preliminary estimation of the efficacy of Fusarium sporotrichioides Sherb. as biological control agent against common milkweed (Asclepias syriaca L.) / Tóth Tamás, Szilágyi Arnold, Kövics György
Dátum:2018
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A study of fungi responsible for severe leaf spots of common milkweed (Asclepias syriaca L.) in Hajdúság region (East Hungary), Fusarium sporotrichioides and Alternaria alternata were isolated from infested leaf tissues. F. sporotrichioides was the most virulent fungus in pathogenicity tests conducted on healthy leaves of common milkweed plants. Inoculation of common milkweed (A. syriaca) in different growth stages with F. sporotrichioides yielded similar symptoms like the original ones. Spray mixtures containing 1.0 x 106 conidia/ml gave effective control when common milkweed plants were sprayed until runoff occurred. Laboratory (wet chamber) and field experiments showed that asexual spores of the fungal pathogen, F. sporotrichioides, exhibited bioherbicidal activity against common milkweed (A. syriaca).More efficient control efficacy was observable on elder plants (at flowering stage) than younger ones. These results initiate that this fungus may be a biocontrol agent for controlling this invasive weed but should clarify its hosts because it could infect cultivated plants as well.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
biocontrol
fungal pathogen
common milkweed
bioherbicide
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 74 (2018), p. 201-204. -
További szerzők:Szilágyi Arnold (1983-) (okleveles agrármérnök) Kövics György (1954-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM069520
Első szerző:Tóth Tamás (növényorvos)
Cím:Egy Phoma-szerű gombafaj tömeges megjelenése parlagfüvön (Ambrosia artemisiifolia) a Hajdúsági régióban / Tóth Tamás, Szilágyi Arnold, Kövics György
Dátum:2016
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) hazánk egyik meghatározó, allergén gyomnövénye. Elsősorban tarlón, kapás növényekben, zöldségfélékben gyakori, de a ruderáliákon, utak mentén és a bolygatott területeken is gyakran uralkodó gyomfajként számolhatunk vele. Jelentős terméskiesést képes okozni olyan nagy területen termesztett szántóföldi kultúrnövényeink esetén, mint a kukorica, napraforgó, kalászos gabonák és a szója. Magyarországon sok ember szenved az Ambrosia- pollen által kiváltott allergia miatt, jelenléte egyben humán-egészségügyi kockázatokkal is jár. Az ellene való védekezés kidolgozásának fő célja a virágzás és maghozás megelőzése. Mostanáig számos fitopatogén gomba jelenlétét igazolták Ambrosia növényekről Magyarországon, azonban a vizsgált, esetleges biológiai gyomszabályozási lehetőség kiaknázására ? elsősorban a gyomnövényt károsító növénykórokozók hatékonyságának nem kielégítő hatékonysága, vagy a termesztett növények veszélyeztetettsége következtében jelenleg még nem áll rendelkezésre program. A Hajdúsági régióban (Kelet-Magyarország) végzett gyomfelvételezéseink során számos esetben a levélzetet és a szárakat érintő szövetelhalással járó tüneteket figyeltünk meg parlagfű növényeken. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy azonosítsuk azt a gombafajt, ami e súlyos szövetelhalásokat előidézte az A. artemisiifolia egyedein. A mintákról izolált gomba azonosítására a telepmorfológia, az ivartalan spórák (konídiumok), valamint a vegetatív kitartóképletek (klamidospórák) tulajdonságai alapján került sor maláta-kivonat agar (malt-extract agar, MEA) táptalajon. Az axénikus tenyészetek adatai azt mutatják, hogy a parlagfű levélzetéről és száráról egy Phoma-szerű fajt identifikáltunk.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok konferenciacikk
folyóiratcikk
Ambrosia artemisiifolia
parlagfű
biológiai védekezés
Phoma sp.
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 71 (2016), p. 55-60. -
További szerzők:Szilágyi Arnold (1983-) (okleveles agrármérnök) Kövics György (1954-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM063354
Első szerző:Tóth Tamás (növényorvos)
Cím:Ustilago trichophora üszöggomba morfológiájának és biológiai védekezési célú fel- használhatóságának vizsgálata közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) ellen / Tóth Tamás, Kövics György János
Dátum:2016
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Az Ustilago trichophora (Link) Kunze (Basidiomycota, Ustilaginomycetes, Ustilaginales, Ustilaginaceae) egy üszöggomba faj, mely a világon mindenütt elterjedt. A faj gazdanövényei között az Echinochloa nemzetség tagjai szerepelnek, jelen vizsgálatainkban a közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) gyomnövényen történő károsításról számolunk be. Több üszöggombával (Ustilago trichophora) fertőzött kakaslábfű növényt gyűjtöttünk be Magyarország két megyéjében (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok). A fertőzött növények vizsgálatára laboratóriumi körülmények között került sor, ahol a tünetek és a spórák, valamint az üszögspóra csíráztatás során a telepek alaktani megfigyelése történt. Az eredmények alapján és az irodalmi háttér áttekintése során nyilvánvalóvá vált, hogy a faj elméletileg felhasználható biológiai védekezési eszközként a kakaslábfűvel szemben. A kakaslábfű üszöggomba faja (Ustilago trichophora) egyike lehet a mikoherbicidkénti felhasználású gyomnövény parazita gombáknak, hiszen üszögspóráiból a képződő sporídiumok folyékony táptalajon nagy mennyiségben, egyszerűen felszaporíthatók.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Ustilago trichophora
üszöggomba
kakaslábfű
Echinochloa crus-galli
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 67 (2016), p. 91-93. -
További szerzők:Kövics György (1954-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM063339
Első szerző:Tóth Tamás (növényorvos)
Cím:White rust species (Chromista, Peronosporomycetes, Albuginales, Albuginaceae) on common weeds in Hungary / Tamás Tóth, György János Kövics
Dátum:2015
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:The obligate plant parasite fungi in the family Albuginaceae are responsible for causing white rust diseases on weeds and they are rather common worldwide. Weedy plants with characteristic symptoms have been collected in 2014 and 2015 on location Hajdú-Bihar and Jász-Nagykun-Szolnok counties in Hungary. The determination of the species were based on the morphological characters both pathogens and hosts. Albugo candida was determined on shepherd's purse (Capsella bursa-pastoris). Common purslane (Portulaca oleracea) is a host for Wilsoniana portulacae. The fungus Wilsonia bliti (syn.: Albugo bliti), the causal agent of white rust disease was found on redroot pigweed (Amaranthus retroflexus).
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok konferenciacikk
white rust diseases
Albugo candida
Wilsoniana portulaceae
Wilsoniana bliti
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 66 (2015), p. 30-33. -
További szerzők:Kövics György (1954-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.