Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM062614
Első szerző:	Botos Ágnes (természetvédelmi mérnök)
Cím:	Soil aggregate stability, organic carbon and plant available nutrient contents (N,P) in soils of prehistoric mounds after abandonment of cultivation / Botos Ágnes, Ökrös Vivien, Tóth Csaba
Dátum:	2015
ISSN:	1789-4921
Megjegyzések:	Prehistoric mounds are valuable archeological and nature conservational sites of the Hungarian lowland.However, due to the machinery cultivation most of them were plowed during the 20th century.After setting new legislative frames of their preservation, former cultivated mounds were abandonedand spontaneous regeneration processes of vegetation and soil could initiate on the ex lege mounds.Four mounds situated within the National Park of Hortobágy were investigated after their cultivationwere abandoned, regarding their most important soil properties such as aggregate stability, bulk density,nitrogenous and phosphorous content, pH, organic carbon content and secondary carbonates.
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban prehistoric mounds post-agricultural soil transformation organic matter aggregate stability soil nutrients
Megjelenés:	Acta geographica Debrecina. Landscape & environment series. - 9 : 1 (2015), p. 42-50. -
További szerzők:	Ökrös Vivien Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM085705
Első szerző:	Patakné Félegyházi Enikő (geográfus)
Cím:	A Halas-fenék lefűződött medermaradvány üledékanyagának szedimentológiai, mikromineralógiai és palinológiai vizsgálata / Félegyházi Enikő, Tóth Csaba Albert
Dátum:	2003
ISSN:	0209-9004
Megjegyzések:	A Hortobágy felszínét számtalan elhagyott meder szövi át. Az űrfelvételek elemzésével több típusú és több szintben elhelyezkedő medret lehet kimutatni. A Hortobágy legmélyebb vonalában, a Hortobágy-folyó szomszédságában igen erősen feltöltődött, idős, elmocsarasodott egykori medertöredékek követik egymást, melyek nagymértékben különböznek a Tisza maivonalát követő fiatalos lefűződésektől. Ilyenek például a Karcagtól DNy-ra fekvő Kecskés-tó és Csonka-ér, az ÉK-re található Zádor-ér, a Nagyivántól DK-re elterülő Kunkápolnás-mocsár, Darvas-ér, É-ra a Mérges-ér, ezt követően a Halas-fenék, Csécs-mocsár, Kun György-tó, valamint a Tiszaigartól ÉK-re található Hajdú-fenék. Az egyik legszebben kirajzolódó közülük a Zám-pusztán található Halas-fenék. Az 1020 cm-es fúrásmag legalsó, sötét-szürke színű 2 m-es rétegében (1020 és 820 cm között) volt értékelhető pollenanyag. A pollen mennyiségi változása a fenti rétegben egy fokozatosan degradálódó, pusztuló növényzetre utal. Az üledék hideg boreális éghajlaton halmozódott fel, pangó vizes, tavi, majd lápi körülmények között. A kezdetben nedvesebb, enyhébb boreális éghajlat fokozatosan kontinentálissá, szárazzá vált. A tó elláposodott, eltűnt a Myriophyllum, a Nympheae, megjelent a Bryophyta és a Sphagnum. A nyarak aszályossá váltak, amit a lápba betelepülő lápifenyő (Pinus mugo) és közönséges nyír (Betula pendula) is jelez. A luc, a nyír és a fűz eltűnéséből az éghajlat szélsőségesen szárazra fordulására következtethetünk. A fenyők közül az igénytelen, tág ökológiai tűrésű erdei fenyő még állományban maradt, és fenyőligetes sztyepp növénytársulást alkotott, ahol a Gramineae arányának növekedésével xerofil nyílt vegetáció típus vette át az uralmat. A fészkesvirágzatúak közül az üröm (Artemisia) dominanciája a talaj sóháztartásának átalakulását jelzi. A vegetáció összetétele leginkább az eurázsiai kontinentális típusra emlékeztet, elsősorban a sok libatopféle (Chenopodiaceae) és az üröm (Artemisia) miatt.A pollent adó üledék a pollentartalom összetétele alapján a középső-würm egyik melegebb fázisában rakódott le 33 000 és 30 000 év között a Stillfried B(Ausztria), Denekamp(Hollandia), Dunajevo(Északkelet-Európa, Orosz-tábla) interstadiálisban. A szedimentológiai és mikromineralógiai vizsgálati eredmények minden valószínűséggel arra utalnak, hogy a meder nem a Tisza lefűződött meandere, hanem a Sajó vízrendszeréhez tartozott.
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk alluvial fan fluvial geomorphology avulsion Tisza river Hungary Hortobágy
Megjelenés:	Acta geographica Debrecina. - 36 : 229 (2003), p. 21-30. -
További szerzők:	Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM068675
Első szerző:	Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:	Studying the development of fluvial landforms in the Berettyó-Körös Region using geoinformatic methods / Csaba Albert Tóth, Norbert Barkóczi, Richard William Mcintosh, Zsolt József Plásztán
Dátum:	2016
ISSN:	1789-4921 1789-7556
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Acta geographica Debrecina. Landscape & environment series. - 10 : 3-4 (2016), p. 137-144. -
További szerzők:	Barkóczi Norbert (1990-) (geográfus) McIntosh, Richard William (1978-) (geológus) Plásztán József Zsolt (1988-) (geográfus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM040088
Első szerző:	Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:	Geomorphologische, bodenkundliche und botanische Zusammenhänge der Entwicklung der Alkalibänkchen / Csaba Tóth, Tibor Novák
Dátum:	2001
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Acta geographica ac geologica et meteorologica Debrecina. - 35 (2001), p. 305-316. -
További szerzők:	Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: