Magyar
Toggle navigation
Tudóstér
Magyar
Tudóstér
Keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Egyszerű keresés
Összetett keresés
CCL keresés
Böngészés
Saját polc tartalma
(
0
)
Korábbi keresések
CCL parancs
CCL
Összesen 2 találat.
#/oldal:
12
36
60
120
Rövid
Hosszú
MARC
Részletezés:
Rendezés:
Szerző növekvő
Szerző csökkenő
Cím növekvő
Cím csökkenő
Dátum növekvő
Dátum csökkenő
1.
001-es BibID:
BIBFORM081246
035-os BibID:
(Scopus)84999099025
Első szerző:
Pető Ákos
Cím:
Adatok a Bán-halom környezettörténeti és régészeti talajtani vizsgálatához / Pető Ákos, Baklanov Szandra, Tóth Csaba, Tóth Albert, Barczi Attila
Dátum:
2016
ISSN:
0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:
A kunhalmok az eurázsiai sztyeppe öv síkvidéki tájának emberalkotta formakincsei. A halmok építésekor az azt létrehozó ember eltemette és ezáltal konzerválta a korabeli táj egyik legfontosabb "olvasókönyvét", a járószint talajtakaróját. Az egykori tudatos emberi cselekvés - azaz különböző céllal létesített halmok megépítésének - kiemelten fontos mellékterméke, hogy a halmok alatti terület korabeli talajtakarója izolálódott a környezeti hatásoktól és ezáltal megőrződött. Tanulmányunkban a Szolnok-Túri-síkon található Bán-halmon végzett geomorfológiai, botanikai, talaj- és rétegtani eredményeket foglaljuk össze, illetve egészítjük ki az eltemetett paleotalaj mintáin végzett fitolitelemzés eredményeivel. A növényi opálszemcsék ellenálló képessége - egyéb mikro- és makroszkopikus, szervesanyagú növényi eredetű maradvánnyal szemben - lehetőséget ad a fitolitelemzés módszerének széleskörű paleoökológiai alkalmazására. A növényi szövetből történő feltáródásukat követően még hosszú ideig extrém körülmények között is fennmaradnak a befoglaló közegükben: megőrzik a képződési körülményeikre jellemző formájukat, anatómiai származásukra vonatkozó tulajdonságukat, textúrájukat. Ezzel megteremtik a lehetőségét, hogy a fitolitkutatás a paleoökológia és paleotalajtan tudományában, mint önálló kutatási irányzat szerepet kapjon. A növényi opálszemcsék a talajok fejlődéstörténetének hírmondói is egyben, így a megfelelő peremfeltételek teljesülése esetén egy-egy talajszelvény képződését is jellemezhetjük a módszer felhasználásával. A Bán-halom rétegtani vizsgálatát a halmon végzett sekélyföldtani fúrás által szolgáltatott fúrómagok morfológiai, illetve alapvető laboratóriumi vizsgálatai alapján lehet felvázolni. Eszerint a halom palástját adó recens talajképződmény alatt legalább négy, morfológiailag jól elkülönülő kultúrréteg helyezkedik el, amely alatt 470 cm-es relatív mélységben található az építés előtti járószint, azaz az eltemetett paleotalaj felszíne. Az eltemetett talaj Ap- és részben Bp-szintjéből, valamint a paleotalaj és - kronológiai értelemben - az első kultúrréteg (K1) határrétegéből 10 cm-es mintázási intervallummal gyűjtött talajminták fitolitelemzése szerint a Bán-halom építése előtti környezetet erős felszínbolygatás érthette. Ellentétben a temetkezési dombokon (kurgánokon) végzett - hasonló metodikájú - vizsgálatokkal, jelen esetben feltételezzük a halom alatti terület korábbi használatba vételét, a megtelepedést. Ennek egyik legfontosabb bizonyítéka a gabonák egykori jelenlétére utaló fitolit morfotípusok megjelenése a mintákban. Mindemellett az eltemetett paleotalaj morfotípus spektruma azt támasztja alá, hogy a halom építési pontjának környezetében a természetes vegetációt a környező homokbuckák sztyeppei, félszáraz vegetációja uralta, amelyben fás szárú fajok egykori megjelenése, illetve dominanciája nem rekonstruálható.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Földtudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
növényi opálszemcsék elemzése
régészeti talajtan/geoarcheológia
kunhalom
környezettörténet
eltemetett talajok
Megjelenés:
Agrokémia és Talajtan. - 65 : 2 (2016), p. 207-223. -
További szerzők:
Baklanov Szandra
Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Tóth Albert (1966-) (biológus-ökológus)
Barczi Attila
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
2.
001-es BibID:
BIBFORM087116
Első szerző:
Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:
Síkvidéki mikroerózió szikes talajon Ágota-pusztán (Hortobágyi Nemzeti Park) / Tóth Csaba
Dátum:
2001
ISSN:
0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:
A Hortobágy geomorfológiai szempontból rendkívül változatos, mozaikos mikrodomborzattal rendelkezik. Ez a gazdag formakincs a szikes talajjal borított területeken zajló szikeróziós folyamat következtében alakult ki és formálódik napjainkban is. 1997 szén, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) déli pusztáján, Ágota-pusztán (1. ábra) elkezdett részletes terepi méréseken alapuló geomorfológiai kutatásaim célja az volt, hogy a nemzeti park legkülső, az emberi tevékenység által leginkább bolygatott puffer zónájában és az emberi hatásoktól mentes belső területein vizsgáljam a szikpadkás térszínek fejldését és azok kialakításáért felels környezeti tényezket. A vizsgálatokhoz négy mintaterületet választottam ki. Az elsőkét területen antropogén bolygatás nyomait lehet felfedezni, míg a másik két terület emberi zavarástól mentesen fejldik.
Tárgyszavak:
Természettudományok
Földtudományok
magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
geomorfológia
talajtan
Megjelenés:
Agrokémia és Talajtan. - 50 : 3-4 (2001), p. 397-408. -
Internet cím:
Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:
Rekordok letöltése
1
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27
© 2023
Monguz kft.
Minden jog fenntartva.