CCL

Összesen 5 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM009230
Első szerző:Barczi Attila
Cím:A Bán-halom komplex tájökológiai és paleotalajtani felmérése / Barczi Attila, Tóth Csaba, Pethő Ákos
Dátum:2009
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 7 : 1 (2009), p. 191-208. -
További szerzők:Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Pethő Ákos
Internet cím:elektronikus változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM099874
Első szerző:Botos Ágnes (természetvédelmi mérnök)
Cím:Tiszántúli kunhalmok talajának változásai művelés felhagyását követően / Botos Ágnes, Tóth Csaba Albert, Novák Tibor József
Dátum:2019
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Nine mounds located within the National Park of Hortobágy were investigated after the abandonment of their cultivation, regarding their most important soil properties such as aggregate stability, nitrogen and phosphorus content, pH, organic carbon content and secondary carbonates. Due to the machinery cultivation most of them were plowed during the 20th century. After setting new legislative frames of their preservation, former cultivated mounds were abandoned and spontaneous regeneration processes of vegetation and soil could start on the ex lege protected mounds. According to 32/2010 FVM ministerial decree no further cultivation is allowed on the mounds, except for preparation of setting grasslands. However there are no uniform policies for their management and restoration. During spontaneous regeneration of grasslands weeds and invasive species can spread in lack of pasturing or mowing. After abandonment of cultivation the mounds were exposed to many different mismanagement problems. For example: dirt roads were settled crossing the mounds, they were used for deposition of fertilizers and manure. We found, that the topsoil layer of the mounds differs significantly according their management history: below grasslands higher organic content and lower concentration of N and P was measured. Over the 4 years investigation period starting after the abandonment (2012) only in order of the P concentration significant change (decreasing) could be detected. The regeneration concerning of other features requires longer period.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kunhalmok
felhagyás
talajregeneráció
felszíni talajvizsgálat
védelem
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 17 : 1 (2019), p. 23-31. -
További szerzők:Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Pályázati támogatás:ÚNKP-18-3-IV-DE-103
Egyéb
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
Egyéb
EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM104224
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:Eurázsiai Kurgán Adatbázis - Új nemzetközi adatbázis a kunhalmok védelméért = Eurasian kurgan database - A new initiation for conserving steppic burial mounds / Deák Balázs, Bede Ádám, Tóth Csaba Albert, Valkó Orsolya, Lisetskii Fedor, Buryak Zhana, Bragina Tatyana M., Apostolova Iva, Bán Miklós, Báthori Ferenc
Dátum:2020
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Az eurázsiai sztyeppék kiemelkedő szerepet játszanak a biodiverzitás megőrzésében, azonban az elmúlt századokban tapasztalható élőhelypusztulás következtében sok esetben csak kis kiterjedésű refúgiumokban maradtak fent. Ilyen refúgiumok az ősi sztyeppi temetkezési halmok (halomsírok, más néven kurgánok), melyek nem csupán kulturális és történelmi, hanem természetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségűek. Nagy számuk (megközelítőleg fél millió halom található Eurázsiában) és természetvédelmi jelentőségük ellenére a halmok előfordulásáról és természetvédelmi helyzetéről Eurázsia jelentős részén nem rendelkezünk átfogó ismeretekkel. A probléma megoldása érdekében létrehoztunk egy nyilvános, mindenki által elérhető nemzetközi adatbázist, mely lehetővé teszi a halmokkal kapcsolatos adatok gyűjtését és lekérdezését. Az adatbázis jelenleg 2645 rekordot tartalmaz; ebből 563 lokalitásokat jelöl és 2082 rekord nyújt részletes információt a halmokról. Az adatbázisban gyűjtött információk: lokalitás, fotódokumentáció, kulturális értékek, valamint a természetvédelmi szempontból fontos tényezők (például a földhasználat típusa, veszélyeztető tényezők, fásszárú fajok jelenléte). Az adatbázis átlátható, nyilvános és könnyen használható forrást biztosít a füves élőhelyekkel foglalkozó természetvédelmi szakemberek és kutatók számára, de a nagyközönség és a kulturális örökség megőrzésével foglalkozó civil szervezetek érdeklődésére is számot tarthat. Célunk egy nemzetközi szintű összefogás kezdeményezése, amely az adatok szisztematikus gyűjtése által képes átfogó képet adni Eurázsia halmainak természetvédelmi és kulturális értékeiről. Eurasian steppes have an outstanding role in conserving grassland biodiversity. However, due to the large-scale landscape transformation during the past centuries in many regions stands of dry grassland habitats have been conserved only in the form of small terrestrial habitat islands. Such habitat islands are often present on the ancient burial mounds, the so-called kurgans. Kurgans have an outstanding cultural and historical value, and also important objects for nature conservation. Despite their large numbers (there are approximately half-million kurgans in Eurasia) and important conservation role information regarding their locality, distribution and conservation status are still lacking. To provide a solution to this problem we established an open, freely accessible international database, which supports the collection and cataloguing of the data about kurgans. At present, the database contains 2645 records of which 563 provide information on the locality of the kurgans, and 2082 records provide detailed attributes of the kurgans involving locality, photo documentation, conservational and cultural values, and other factors such as land-use type, threatening factors, presence of woody species. The database provides an easy-to-use data-source to conservationists, researchers and also to the whole society involving the civil sector. We aim to initiate international cooperation, which allows a systematic data collection and provides a comprehensive report on the up-to-date conservational and cultural values of the Eurasian kurgans.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
biodiverzitás
élőhelysziget
kulturális örökség
szárazgyep
sztyepp
természetvédelem
Biodiversity
Cultural heritage
Dry grassland
Habitat island
Nature protection
Steppe
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 18 : 2 (2020), p. 97-111. -
További szerzők:Bede Ádám Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Lisetskii, Fedor Buryak, Zhana Bragina, Tatyana M. Apostolova, Iva Bán Miklós (1975-) (biológus) Báthori Ferenc (1988-) (biológus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM019114
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:Tájökológiai vizsgálatok a Zsolcai-halmok löszgyepein / Novák T. J., Nyilas István, Tóth Csaba
Dátum:2009
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:A Zsolcai-halmokon előforduló löszgyepeket, a halmok talajtani adottságait, növényzetét és állatvilágát vizsgáltuk. A florisztikai szempontból jól feltárt halmokról viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk az ökológiai szempontból izolált, reliktum előfordulásoknak tekinthető löszgyep foltok aktuális dinamikájáról: Az izolált előfordulás, a csekély kiterjedés, a rendszeres tüzek, emlősjáratok általi talajfelszín-bolygatások fajösszetételre, állományszerkezetre gyakorolt hatásai kevésbé feltártak. A tanulmányban a növényzetet érintő szegélyhatásra vonatkozó megállapításokat ismertetjük, amely a gyep szegélyében, mintegy 3 méteres szélességben okoz szignifikáns különbségeket a növényzet fajösszetétele, a természetességi értékszámok átlaga és a fajszám tekintetében. A szántóföldi és ruderális gyomfajok felszaporodása eddig a szélességig a legerőteljesebb. A gyep központi részében előforduló pedoturbációk, rendszertelen tűzesetek mintázat- és szerkezetalakító szerepe egyelőre nem kellően tisztázott. A Zsolcai-halmok az állatvilág szempontjából igen kicsi kiterjedésűek (0,8 ha), de az eddigi vizsgálataink alapján számos védett faj található rajtuk. Az antropogén halmok az állatvilág számára részben igen száraz, napfényes, meleg élőhelyet alakítanak ki.(déli oldal), míg a halmok északi oldala sűrű növényzetű, kiegyenlítettebb vízháztartása révén magasabb diverzitású.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Felsőzsolca-Onga
löszgyep, szegélyhatás
talajturbációk, gyomfajok
taljzoológia
biodiverzitás
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 7 : 1 (2009), p. 161-173. -
További szerzők:Nyilas István (1956-) (biológus) Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM105338
Első szerző:Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:Zsolcai-halmok földtudományi vizsgálata / Tóth Csaba Albert, Pethe Mihály, Prónay Zsolt, Mcintosh Richard William, Novák Tibor József, Molnár Mihály
Dátum:2022
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Earth science based investigation of Zsolca kurgans
We aimed to examine the 6 m high, archaeologically unexplored double kurgans rising on the flood-free terrace of Sajó River in the northern part of the Great Hungarian Plain since almost no research had been carried out in relation to these kurgans in the past. If the mounds are studied separately, they belong to the group of the medium, average-sized Hungarian mounds. However, it is no longer ♭aver-age' in Hungary that two kurgans so close to each other, which are extremely valuable in terms of land-scape and plant cover, are still preserved in an intensively transformed cultural landscape. According to the stratigraphic and petrologic analyses, the main building material of the Zsolca kurgans is lime-stone from the nearby Bükk Mts., rhyolitic tuff mined in Szerencs Hills, topsoil extracted at the foot of the kurgans and yellowish-brown Pleistocene loess sediment mixed with soil. Both mounds are cur-rently surrounded by ring-like depressions not deeper than half a metre, which were originally trenches filled with groundwater nearly three metres deep. The building material of the kurgans was probably extracted from these trenches. Based on the radiocarbon age of the buried paleosols (cal BC 950?404 and cal BC 879?542), it can be stated that the two kurgans may have been built almost at the same time in the 9?6th centuries BC. The double kurgans are identified as Scythian kurgans with a built burial cham-ber based on geoelectric, radiocarbon and petrologic analyses. According to magnetic anomaly meas-urements, several Sarmatian graves with circular trenches have been identified in the plain north of the kurgans. This proves that the Zsolca kurgans were important cultic and sacral sites in the centuries AD as well.
Az Alföld északi részén, a Sajó ármentes teraszán emelkedő, 6 méter magas, régészetileg feltáratlan kettős halom vizsgálata volt a célunk, mivel korábban szinte semmilyen kutatás nem zajlott e halmokkal kapcsolatban. Ha egyenként vizsgáljuk e halmokat, akkor a közepes, átlagos méretű hazai halmok csoportjába tartoznak. Az viszont már egyáltalán nem tekinthető magyarországi viszonylatban átlagosnak, hogy két, tájképileg és növénytakaróját tekintve kiemelkedően értékes, szorosan egymás mellé épült prehisztorikus halom mai napig fennmaradt egy intenzíven átalakított kultúrtájban. A rétegtani és kőzettani elemzések alapján a Zsolcai-halmok fő építőanyaga a közeli Bükkből származó mészkő, a Szerencsi-dombságból bányászott riolittufa, a halmok lábánál kitermelt termőtalaj és talajjal kevert sárgásbarna pleisztocén löszös üledék. Mindkét halmot fél méternél nem mélyebb, gyűrűszerű mélyedés vesz körbe jelenleg, amelyek eredetileg közel három méter mély, talajvízzel töltött árkok lehettek. Ezekből termelhették ki a halomtestek magasításához szükséges építőanyagot. Az eltemetett paleotalajok radiokarbon kora alapján (cal BC 950-404 és cal BC 879-542) kijelenthető, hogy a két halom az i.e. 9-6. században épülhetett szinte teljesen egyidőben. A geoelektromos, radiokarbon és kőzettani vizsgálatok alapján épített sírkamrával rendelkező szkíta kurgánnak határoztuk meg a kettős halmot. A mágneses anomália mérések szerint a halmoktól északra elterülő sík térszínen több szarmata körárkos sírt azonosítottunk. Mindez azt bizonyítja, hogy a Zsolcai-halmok az időszámításunk utáni 4. évszázadban is fontos kultikus, szakrális helyszínek voltak.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kurgán
talaj- és kőzetelemzés
geofizikai vizsgálatok
radiokarbon kormeghatározás
el-temetett talajok
élőhelyszigetek
Megjelenés:Journal of Landscape Ecology. - 20 : Suppl. 1 (2022), p. 63-89. -
További szerzők:Pethe Mihály Prónay Zsolt McIntosh, Richard William (1978-) (geológus) Novák Tibor (1973-) (geográfus) Molnár Mihály
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1