CCL

Összesen 20 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM110412
Első szerző:Botos Ágnes (természetvédelmi mérnök)
Cím:Művelésből kivont tiszántúli halmok feltalaj változásának vizsgálata = Studying the changes of the topsoil of not cultivated mounds in the Tiszántúl region / Botos Ágnes, Novák Tibor József, Tóth Csaba Albert
Dátum:2019
Megjegyzések:A halmok hosszú távú megőrzése, védelme szempontjából fontos mérföldkőnek számított az Európai Unió tanácsának 2009-ben megszületett, a táji jellegzetességek védelmét célzó rendelkezése (73/2009/EK), melynek eredményeként 2012-től Magyarországon valamennyi, még táji értéket képviselő és szántóföldi művelés alatt álló halom felszínét, egy minisztériumi rendelet értelmében kivonták a művelésből (32/2010. FVM rendelet). A művelés megszünte tésével megfigyelhetők változások a halmok talajának tápanyag-összetételében, azonban a tápanyagtartalom különbségei elsősorban a halmok előtörténete alapján bizonyult eltérőnek. A korábban is gyeppel borított halmok talajában nagyobb humusztartalmat, kisebb nitrogén és foszfortartalmat mértünk, mint a halmok szántott környezetében, illetve művelésből nemrég kivont halmok felszínén. A művelés felhagyása óta eltelt évek során a szántóföldi környezet és a felhagyott halom felszínek talaja között lényeges különbség eddig egyedül a foszfortar talom csökkenésében mutatkozott meg. A művelésből kivont halmok talajának teljes regenerálódása azonban még egy nagyon hosszú folyamat eredménye lesz. The decree of the Council of the European Union (73/2009/EK) created in 2009 and aimed at the protection of landscape characteristics was an important milestone regarding the preservation of mounds in the long-term. As a result the surface of all mounds representing landscape values were taken out of cultivation with a ministry decree (FVM decree 32/2010). Although changes in the nutrient composition of the soil o f the mounds changed due to ceased cultivation but differences in this nutrient content were caused mostly by the history of the mounds. Higher humus content, smaller nitrogen and phosphorous contents were measured in the soils of mounds covered by grasslands before than in the ploughed surroundings of these mounds or in the soils on the surface of mounds taken out of cultivation only recently. Over the years since abandoning cultivation of the mounds significant differences between the soils o f the cultivated surroundings and the surface of the abandoned mounds appeared only in the decreasing phosphorous content. The complete regeneration of the soils of mounds taken out of cultivation, however, will be the result of a very long process.
ISBN:978 615 813 170 4
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok tanulmány, értekezés
könyvrészlet
Megjelenés:A Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor 45 éve / szerk. Tóth Albert, Tóth Csaba Albert. - p. 336-349. -
További szerzők:Novák Tibor (1973-) (geográfus) Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM105656
Első szerző:Botos Ágnes (természetvédelmi mérnök)
Cím:A talajművelés felhagyásának hatásai a talaj és a növényzet egyes tulajdonságaira a Boda-halom példáján / Botos Ágnes, Tóth Csaba Albert, Novák Tibor József
Dátum:2019
ISSN:1785-2498
Megjegyzések:A 2013-ig művelt Boda-halom, legutóbb lucernásként hasznosított felszínének szántóföldi művelésből történt kivonása után, 2014-től négy éven át talajmintákat vettünk a felhagyást követő változások vizsgálata céljából. Mintáink a felhagyott halomtestből, a halom továbbra is lucernásként hasznosított előteréből és kontrollként a környező gyepből származtak. Mindhárom vizsgált élőhelyen 2018 nyarán fajlistát és cönológiai táblázatot készítettünk. A három élőhely összehasonlítása során a kalcium-karbonát és pH értékeiben nem mutatkozott jelentős különbség. Az átlagos humusztartalom a kontroll gyepben (8,3?0,6 g/100 g) szignifikánsan (p<0,01) nagyobb volt, mint akár a lucernásban (3,9?0,5 g/100 g), akár a felhagyott halomtesten (4,8?0,2 g/100 g). A halomtest és a lucernás talajának humusztartalma közötti különbség nem volt szignifikáns. Tápanyag ellátottság (N, P) alapján a halom felszíne (N: 25,0?3,6 mg/kg; P: 66,5?2,7 mg/kg) és a lucernás talaja (N: 35,3/3,1 mg/kg; P: 122,5?2,5 mg/kg) szignifikánsan (p<0,01) különbözött. A növényzet szociális magatartás típus szerinti összetételében mindhárom élőhelyen domináltak a zavarástűrő és a természetes gyom fajok. A halomfelszín és a kontroll gyep esetében emellett a természetes kompetítor és generalista fajok voltak megfigyelhetőek nagyobb arányban. A felhagyást követő ötödik évben készült felvételek alapján az összborítás tekintetében a halomtest regenerálódó növényzete (91?1%) közelebb állt a kontroll gyephez (93?4%), a lucernás ennek alatta maradt (60?10%). Fajgazdagság alapján a halom növényzete (23 faj) szintén a kontroll gyephez (25 faj) közelített, a lucernás (15 faj) ebben a tekintetben is lényegesen különbözött a regenerálódó halomtól.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
művelés felhagyása
talajregeneráció
kunhalom
másodlagos szukcesszió
gyep
lucernás
Megjelenés:Gyepgazdálkodási Közlemények. - 17 : 1 (2019), p. 3-10. -
További szerzők:Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Pályázati támogatás:ÚNKP-19-4-DE-129
Egyéb
BO/00448/17/10
Egyéb
EFOP-3.6.1-16- 2016-00022
EFOP
ÚNKP-18-3-IV-DE-103
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM099874
Első szerző:Botos Ágnes (természetvédelmi mérnök)
Cím:Tiszántúli kunhalmok talajának változásai művelés felhagyását követően / Botos Ágnes, Tóth Csaba Albert, Novák Tibor József
Dátum:2019
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Nine mounds located within the National Park of Hortobágy were investigated after the abandonment of their cultivation, regarding their most important soil properties such as aggregate stability, nitrogen and phosphorus content, pH, organic carbon content and secondary carbonates. Due to the machinery cultivation most of them were plowed during the 20th century. After setting new legislative frames of their preservation, former cultivated mounds were abandoned and spontaneous regeneration processes of vegetation and soil could start on the ex lege protected mounds. According to 32/2010 FVM ministerial decree no further cultivation is allowed on the mounds, except for preparation of setting grasslands. However there are no uniform policies for their management and restoration. During spontaneous regeneration of grasslands weeds and invasive species can spread in lack of pasturing or mowing. After abandonment of cultivation the mounds were exposed to many different mismanagement problems. For example: dirt roads were settled crossing the mounds, they were used for deposition of fertilizers and manure. We found, that the topsoil layer of the mounds differs significantly according their management history: below grasslands higher organic content and lower concentration of N and P was measured. Over the 4 years investigation period starting after the abandonment (2012) only in order of the P concentration significant change (decreasing) could be detected. The regeneration concerning of other features requires longer period.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kunhalmok
felhagyás
talajregeneráció
felszíni talajvizsgálat
védelem
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 17 : 1 (2019), p. 23-31. -
További szerzők:Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Pályázati támogatás:ÚNKP-18-3-IV-DE-103
Egyéb
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj
Egyéb
EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM069454
Első szerző:Botos Ágnes (természetvédelmi mérnök)
Cím:Művelésből kivont tiszántúli kunhalmok talajának változásai / Botos Ágnes, Tóth Csaba Albert, Balla Dániel, Mester Tamás, Novák Tibor József
Dátum:2017
Megjegyzések:A 32/2010 FVM rendelet 2. par. o) pontban meghatározott kunhalmokon az 1. melléklet, 9. pont szerint a gyeptelepítés előkészítést kivéve mindennemű talajmunka végzését megtiltja. Az ily módon művelésből kivont halmok fenntartására, kezelésére vonatkozóan azonban nincsenek egységes irányelvek. A spontán felverődő vagy telepített gyepekben további legeltetés, vagy kaszálás hiányában eluralkodhatnak a gyom- vagy özönfajok. A kivonás hatására "haszontalanná" váló szántóföldi zárvány gyepterületeket a tulajdonosok gyakran veszik igénybe a védelmi célokkal össze nem egyeztethető módon, pl. korábban másutt vezető földutat terelnek rá, illetve szerves- vagy műtrágya, szalma, vagy egyéb anyagok deponálására használják. A Magyar Államkincstár, mint az Európai Uniós mezőgazdasági támogatások kifizető ügynöksége, a jogszabályban előírt HMKÁ követelményeket és kötelezettségeket jogosult ellenőrizni, meg nem felelés esetén a szükséges lépéseket megtenni.
ISBN:978-963-306-542-6
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok előadáskivonat
könyvrészlet
kunhalom
Megjelenés:Interdiszciplináris tájkutatás a XXI. században : a VII. Magyar Tájökológiai Konferencia tanulmányai / szerk. Blanka Viktória, Ladányi Zsuzsanna. - p. 61-69. -
További szerzők:Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Balla Dániel Zoltán (1988-) (geográfus) Mester Tamás (1991-) (geográfus) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM086172
Első szerző:Deák Balázs (biológus)
Cím:Legacies of past land use challenge grassland recovery : An example from dry grasslands on ancient burial mounds / Balázs Deák, Orsolya Valkó, Csaba Albert Tóth, Ágnes Botos, Tibor József Novák
Dátum:2020
ISSN:1314-6947 1314-3301
Megjegyzések:Due to large-scale agricultural intensification, grasslands are often restricted to habitat islands in humantransformed landscapes. There are approximately half a million ancient burial mounds built by nomadic steppic tribes in the Eurasian steppe and forest steppe zones, which act as habitat islands for dry grassland vegetation. Land use intensification, such as arable farming and afforestation by non-native woody species are amongst the major threats for Eurasian dry grasslands, including grasslands on mounds. After the launch of the Good Agricultural and Environmental Condition framework of the European Union, in Hungary there is a tendency for ceasing crop production and cutting non-native woody plantations, in order to conserve these unique landmarks and restore the historical grassland vegetation on the mounds. In this study, restoration prospects of dry grassland habitats were studied on kurgans formerly covered by croplands and Robinia pseudoacacia plantations. Soil and vegetation characteristics were studied in the spontaneously recovering grasslands. The following questions were addressed: 1; How does site history affect the spontaneous grassland recovery? 2; Do residual soil nutrients play a role in grassland recovery? In former croplands, excess phosphorus, while in former Robinia plantations, excess nitrogen was present in the soil even four years after the land use change and grassland vegetation was in an early or midsuccessional stage both on the mounds. The results showed that, without proper management measures, recovery of grassland vegetation is slow on mounds formerly used as cropland or black locust plantation. However, restoration efforts, focused on the restoration of mounds formerly covered by croplands, can be more effective compared to the restoration of mounds formerly covered by forest plantations.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
cropland
kurgan
nitrogen
phosphorus
Robinia pseudoacacia
soil
steppe
grassland restoration
Megjelenés:Nature Conservation-Bulgaria. - 2020 : 39 (2020), p. 113-132. -
További szerzők:Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Botos Ágnes (1990-) (természetvédelmi mérnök) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Pályázati támogatás:NKFI KH 130338
Egyéb
NKFI KH 126476
Egyéb
NKFI FK 124404
Egyéb
NKFIH-1150-6/2019
Egyéb
ÚNKP-19-4-DE-129
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM090683
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:Sziki élőhelyek változásai az elmúlt évtizedben dél-hortobágyi mintaterületeken / Novák Tibor József, Tóth Csaba Albert, Incze József
Dátum:2012
ISBN:978 963 334 064 6
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:V. Magyar Tájökológiai Konferencia : Absztrakt kötet / szerk. Balázs Pál, Konkoly-Gyuró Éva. - p. 43. -
További szerzők:Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Incze József (1988-) (geográfus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM062750
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:Development of erosional microforms and soils on semi-natural and anthropogenic influenced solonetzic grasslands / Tibor József Novák, Csaba Albert Tóth
Dátum:2016
ISSN:0169-555X
Megjegyzések:The rate of berm erosion and its effect on soil properties and vegetation were investigated at two sampling plots, one semi-natural and the other heavily affected by anthropogenic influences, between 1998 and 2012. The two sampling areas are similar in terms of natural characteristics, and adjacently located in the Hortobágy, a very flat plain with Solonetz soils. In the course of berm-formation, both erosion and deposition take place within a few meters' range, so we were able to obtain the rate of each process for both experimental plots. The erosion rates of the DS plot under semi-natural conditions, and the MS plot affected by anthropogenic influences, were 1.99 and 4.49 kg m? 2 year?1, respectively, and the rate of deposition were 2.12 and 2.78 kg m? 2 year?1. The recession speed of the berm edges was determined to be 10 ? 3 mm year?1 for the DS plot and 26 ? 8 mm year?1 for the MS plot. During the period of our investigation, all the calcium-carbonate content, pHH2O, pHKCl, electrical conductivity (EC1:2.5), exchangeable cation content (?cations), and exchangeable Na percentage (ESP) of the soil in the MS plot showed significant changes, whereas in the soil of the DS plot only EC1:2.5 and ?cations changed significantly. Both EC1:2.5 and ?cations decreased in both soil profiles. At the DS plot, ESP did not change substantially, whereas at the MS plot it increased significantly.The results of the experiments revealed that in the course of berm erosion, the rates of the spatially extremely versatile, mosaic-like erosion and deposition processes show significant differences even within a small area, depending on environmental influences. Although this tendency may only prevail over shorter distances because of the exceptionally low relief energy, and can be balanced out in larger spatial ranges, both erosion and deposition are considerably more intensive and accelerated in areas affected by anthropogenic influences.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
Erosion
Deposition
Pedogenic microforms
Vertic solonetz
Grassland
Hortobágy
Megjelenés:Geomorphology. - 254 : 1 (2016), p. 121-129. -
További szerzők:Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM032132
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:Szolonyec szikfok társulások (Puccinellion limosae Soó 1933) élőhelyi viszonyainak és területi kiterjedésének változásai dél-hortobágyi területeken kis és közepes tér-idő léptékben / Novák Tibor József, Tóth Csaba Albert, Incze József
Dátum:2012
ISSN:1219-9672
Megjegyzések:A zárt gyeptakaróval nem fedett, szélsőséges talajadottságú szikfoktársulások a hazai szikes puszták térben és időben erősen változó megjelenésű élőhelyei. Kiterjedésük és dominanciaviszonyaik hosszú- és rövidtávú csapadék- és talajvízváltozásoktól, a tájhasználatból adódó erózió mértékétől és sok egyéb tényezőtől függ. Az alföldi szikes területeket ért jellemző tájváltozások (vízrendezések, talajvízszint süllyedés, legeltetés elmaradása) hatásaként a számos sziki specialista faj számára élőhelyet jelentő, szoloncsákos réti szolonyec talajú élőhelytípus helyenként szemmel látható visszaszorulása: a szikfokok begyepesedése, a gyér borítású foltok zsugorodása figyelhető meg. A folyamat vizsgálatára a Hortobágy déli részén, Ágota-pusztán közepes (1 - 2,25 ha) és nagy méretarányban (2 ? 414 m2) végeztünk megfigyeléseket, mérsékelten, vagy egyáltalán nem legeltetett területeken.A szikfoknövényzetet 1x2 m, 1x6 m, 5x5 m és 18x23 m kvadrátokban vizsgáltuk, azokon belül az első két esetben 20x20 cm-es, a második két esetben 1x1 m mikrokvadrátokban jegyeztük fel az összborítást 1999. és 2011. között, kora nyári aspektusban. A területen is ritkának számító halofiton taxonok (Lepidium cartilagineum (J.C. Mayer) Thell és Suaeda sp.) előfordulása esetében az 1x1 m kvadrátokban az előfordulás tényét regisztráltuk. A két első kvadrát mellett talajfúróval 1999-ben és 2010-ben talajmintákat vettünk 10-80 cm mélység között, 10 centiméterenként; a mintákból pH-t, szervesanyag-tartalmat, karbonát tartalmat és az évszakos ingadozásokkal kevésbé érintett kicserélhető kationok mennyiségét határoztuk meg. A kvadrátok tágabb környékét ábrázoló műholdfelvételeken 2 db 1 ha, 1 db 1 ha és 1 db 2,25 ha kiterjedésű területen vizsgáltuk meg a gyér borítású, kopár foltok kiterjedését. A műholdfelvételek készítésének időpontjai: 2003. május, 2005. április, 2009. április és 2010. augusztus.A műholdfelvételek elemzése alapján a szikfokok kiterjedése a vizsgált időszakban a négy megvizsgált terület mindegyikén csökkent, a 2010. augusztusi időpontban átlagosan negyede (23,2%) volt a 2003-as területüknek. Amennyiben az augusztusi felvételek értékelésétől az eltérő aspektus miatt eltekintettünk és csupán a 2003-as és 2009-es felvételek adatait hasonlítottuk össze, a szikfokok területe 2003-as kiterjedésükhöz képest így is átlagosan harmadára (31,1%), esetenként negyedére zsugorodott. Ezzel párhuzamosan a 150 db 20x20 cm-es mikrokvadrátokban a borításértékek változása is jelentős volt. Az 5% alatti borítással rendelkező mikrokvadrátok aránya az 1999-ben tapasztalt 37,3%-ról 2010-re 2,67%-ra esett. A 30%-nál kisebb összborítású kvadrátok aránya ugyanebben az időszakban 98%-ról 22%-ra csökkent. A négy helyszín egyikén előforduló pozsgás zsázsa 1999-ben a 414 megvizsgált 1x1 m kvadrát 22%-ában fordult elő, míg 2011-ben csupán 10 % - ban. A szintén egy helyszínen felbukkant sóballa a megvizsgált 25 db 1x1 kvadrátból kettőben fordult elő 1999-ben, míg 2011-ben ugyanezen a területen már nem találtuk meg. A talajvizsgálatok adatai alapján a szervesanyagtartalom a legfelső 10 centiméteres rétegben mintegy másfélszeresére nőtt, míg a mélyebb rétegekben nem változott. A pH tekintetében nem tapasztaltunk számottevő változást, a karbonáttartalom azonban minden rétegben jelentősen növekedett. A kicserélhető kationok tekintetében az S-érték csökkenése volt jellemző, nagyobb csökkenés mutatkozott a felső 20 centiméteres talajrétegben, ahol 20-50% közötti volt a csökkenés, míg a mélyebb rétegekben 20% alatt maradt. Érdekes jelenség, hogy a kicserélhető kationok mennyiségének csökkenése mellett esetenként jelentős mértékben növekedett a kationok között a Na+ aránya, különösen a 40 cm-nél mélyebbről származó mintákban. Fentiek alapján úgy tűnik, hogy a megvizsgált területeken a szikfoktársulások változásai nem csupán a dominanciaviszonyok évszakos változásaiból adódó fluktuáció megnyilvánulásai, hanem a vizsgált területen jellemző tájhasználat mellett a talajok megváltozásában is jelentkező folyamat.
Tárgyszavak:Természettudományok Környezettudományok idézhető absztrakt
szikes
Hortobágy
szikfok
tájváltozás
Megjelenés:Kitaibelia. - 17 : 1 (2012), p. 129. -
További szerzők:Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Incze József (1988-) (geográfus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM019114
Első szerző:Novák Tibor (geográfus)
Cím:Tájökológiai vizsgálatok a Zsolcai-halmok löszgyepein / Novák T. J., Nyilas István, Tóth Csaba
Dátum:2009
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:A Zsolcai-halmokon előforduló löszgyepeket, a halmok talajtani adottságait, növényzetét és állatvilágát vizsgáltuk. A florisztikai szempontból jól feltárt halmokról viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk az ökológiai szempontból izolált, reliktum előfordulásoknak tekinthető löszgyep foltok aktuális dinamikájáról: Az izolált előfordulás, a csekély kiterjedés, a rendszeres tüzek, emlősjáratok általi talajfelszín-bolygatások fajösszetételre, állományszerkezetre gyakorolt hatásai kevésbé feltártak. A tanulmányban a növényzetet érintő szegélyhatásra vonatkozó megállapításokat ismertetjük, amely a gyep szegélyében, mintegy 3 méteres szélességben okoz szignifikáns különbségeket a növényzet fajösszetétele, a természetességi értékszámok átlaga és a fajszám tekintetében. A szántóföldi és ruderális gyomfajok felszaporodása eddig a szélességig a legerőteljesebb. A gyep központi részében előforduló pedoturbációk, rendszertelen tűzesetek mintázat- és szerkezetalakító szerepe egyelőre nem kellően tisztázott. A Zsolcai-halmok az állatvilág szempontjából igen kicsi kiterjedésűek (0,8 ha), de az eddigi vizsgálataink alapján számos védett faj található rajtuk. Az antropogén halmok az állatvilág számára részben igen száraz, napfényes, meleg élőhelyet alakítanak ki.(déli oldal), míg a halmok északi oldala sűrű növényzetű, kiegyenlítettebb vízháztartása révén magasabb diverzitású.
Tárgyszavak:Természettudományok Biológiai tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Felsőzsolca-Onga
löszgyep, szegélyhatás
talajturbációk, gyomfajok
taljzoológia
biodiverzitás
Megjelenés:Tájökológiai Lapok. - 7 : 1 (2009), p. 161-173. -
További szerzők:Nyilas István (1956-) (biológus) Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM105338
Első szerző:Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:Zsolcai-halmok földtudományi vizsgálata / Tóth Csaba Albert, Pethe Mihály, Prónay Zsolt, Mcintosh Richard William, Novák Tibor József, Molnár Mihály
Dátum:2022
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Earth science based investigation of Zsolca kurgans
We aimed to examine the 6 m high, archaeologically unexplored double kurgans rising on the flood-free terrace of Sajó River in the northern part of the Great Hungarian Plain since almost no research had been carried out in relation to these kurgans in the past. If the mounds are studied separately, they belong to the group of the medium, average-sized Hungarian mounds. However, it is no longer ♭aver-age' in Hungary that two kurgans so close to each other, which are extremely valuable in terms of land-scape and plant cover, are still preserved in an intensively transformed cultural landscape. According to the stratigraphic and petrologic analyses, the main building material of the Zsolca kurgans is lime-stone from the nearby Bükk Mts., rhyolitic tuff mined in Szerencs Hills, topsoil extracted at the foot of the kurgans and yellowish-brown Pleistocene loess sediment mixed with soil. Both mounds are cur-rently surrounded by ring-like depressions not deeper than half a metre, which were originally trenches filled with groundwater nearly three metres deep. The building material of the kurgans was probably extracted from these trenches. Based on the radiocarbon age of the buried paleosols (cal BC 950?404 and cal BC 879?542), it can be stated that the two kurgans may have been built almost at the same time in the 9?6th centuries BC. The double kurgans are identified as Scythian kurgans with a built burial cham-ber based on geoelectric, radiocarbon and petrologic analyses. According to magnetic anomaly meas-urements, several Sarmatian graves with circular trenches have been identified in the plain north of the kurgans. This proves that the Zsolca kurgans were important cultic and sacral sites in the centuries AD as well.
Az Alföld északi részén, a Sajó ármentes teraszán emelkedő, 6 méter magas, régészetileg feltáratlan kettős halom vizsgálata volt a célunk, mivel korábban szinte semmilyen kutatás nem zajlott e halmokkal kapcsolatban. Ha egyenként vizsgáljuk e halmokat, akkor a közepes, átlagos méretű hazai halmok csoportjába tartoznak. Az viszont már egyáltalán nem tekinthető magyarországi viszonylatban átlagosnak, hogy két, tájképileg és növénytakaróját tekintve kiemelkedően értékes, szorosan egymás mellé épült prehisztorikus halom mai napig fennmaradt egy intenzíven átalakított kultúrtájban. A rétegtani és kőzettani elemzések alapján a Zsolcai-halmok fő építőanyaga a közeli Bükkből származó mészkő, a Szerencsi-dombságból bányászott riolittufa, a halmok lábánál kitermelt termőtalaj és talajjal kevert sárgásbarna pleisztocén löszös üledék. Mindkét halmot fél méternél nem mélyebb, gyűrűszerű mélyedés vesz körbe jelenleg, amelyek eredetileg közel három méter mély, talajvízzel töltött árkok lehettek. Ezekből termelhették ki a halomtestek magasításához szükséges építőanyagot. Az eltemetett paleotalajok radiokarbon kora alapján (cal BC 950-404 és cal BC 879-542) kijelenthető, hogy a két halom az i.e. 9-6. században épülhetett szinte teljesen egyidőben. A geoelektromos, radiokarbon és kőzettani vizsgálatok alapján épített sírkamrával rendelkező szkíta kurgánnak határoztuk meg a kettős halmot. A mágneses anomália mérések szerint a halmoktól északra elterülő sík térszínen több szarmata körárkos sírt azonosítottunk. Mindez azt bizonyítja, hogy a Zsolcai-halmok az időszámításunk utáni 4. évszázadban is fontos kultikus, szakrális helyszínek voltak.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kurgán
talaj- és kőzetelemzés
geofizikai vizsgálatok
radiokarbon kormeghatározás
el-temetett talajok
élőhelyszigetek
Megjelenés:Journal of Landscape Ecology. - 20 : Suppl. 1 (2022), p. 63-89. -
További szerzők:Pethe Mihály Prónay Zsolt McIntosh, Richard William (1978-) (geológus) Novák Tibor (1973-) (geográfus) Molnár Mihály
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM083809
Első szerző:Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:A halmok tájvédelmének időszerű kérdései / Tóth Csaba Albert, Botos Ágnes, Novák Tibor József
Dátum:2016
ISBN:978-615-80307-1-7
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok előadáskivonat
könyvrészlet
kunhalom
tájvédelem
gyeprekonstrukció
felszínborítás-vizsgálat
talaj tápanyag-vizsgálat
légifotó
Megjelenés:Magyar Földrajzi Napok 2016 : absztraktkötet / szerk. Pajtókné Tari Ilona, Tóth Antal. - p. 89-90. -
További szerzők:Botos Ágnes (1990-) (természetvédelmi mérnök) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM079878
Első szerző:Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:Iron age burial mounds as refugia for steppe specialist plants and invertebrates : case study from the Zsolca mounds (NE Hungary) / Csaba Albert Tóth, Balázs Deák, István Nyilas, László Bertalan, Orsolya Valkó, Tibor József Novák
Dátum:2019
ISSN:1581-4661 1854-9829
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban
folyóiratcikk
kurgan
prehistoric mound
loess steppe
biodiversity
cropland matrix
microhabitat
slope
ground-dwelling invertebrates
Megjelenés:Hacquetia. - 18 : 2 (2019), p. 189-200. -
További szerzők:Deák Balázs (1978-) (biológus) Nyilas István (1956-) (biológus) Bertalan László (1989-) (geográfus) Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Pályázati támogatás:NKFI KH 130338
Egyéb
NKFI FK 124404
Egyéb
NKFIH KH 126476
Egyéb
Bolyai János Research Scholarship of the Hungarian Academy of Sciences
Egyéb
ÚNKP-18-4-DE-9
Egyéb
ÚNKP-18-4-DE-12
Egyéb
EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1 2 
Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.