CCL

Összesen 3 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM110411
Első szerző:Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:Hortobágyi kurgánok geoarcheológiai vizsgálata = Geoarchaeological investigation of kurgans in the Hortobágy / Tóth Csaba Albert, Prónay Zsolt, Pethe Mihály, Botos Ágnes, Molnár Mihály
Dátum:2019
Megjegyzések:A Hortobágy területén két, régészetileg feltáratlan halom geoarcheológiai vizsgálatát végeztük el. A sekélymélységű fúrások talajtani és szedimentológiai értékelésével, valamint geofizikai vizsgálatokkal sikerült tisztázni a halmok belső szerkezetét és építésük módszerét. A halmok építésének korát régészeti leletek hiányában az eltemetett talajok radiokarbon kormeghatározásával állapítottuk meg. Az eltemetett talajszintek kalibrált kora alapján (Szálka-halom: cal BC 3319-2876; Vajda-halom: cal BC 3344-2928) késő rézkori, Jamnaja kultúra által épített kurgánokat azonosítottunk. A rétegek talajtani és geofizikai vizsgálatai alapján megállapítottuk, hogy az alacsonyabb Szálka-halom kettő, míg a magasabb Vajda halom három ütemben magasodott fel a környező területek csernozjom jellegű humuszos feltalajából. Az egykori sekély anyagkitermelő helyek ma már teljesen feltöltődtek, még geodéziai módszerrel sem lehetett azokat kimutatni a halmok lábánál. In the area of Hortobágy two archaeologically unexplored mounds were studied from geoarchaeological point o f view. The method of the construction of the mounds and their inner structure was clarified on the basis of geophysical investigations as well as pedological and sedimentological analysis of shallow boreholes. Due to the lack of archaeological findings the age of mound construction was clarified on the basis of radiocarbon (14C) age determination of buried soil layers. Based on the calibrated ages of buried soil layers (Szálka Mound: cal BC 3319-2876; Vajda Mound: cal BC 3344-2928), the identified mounds were built by people of the Late Copper Age Yamnaya Culture. On the basis of the pedological and geophysical analysis o f the layers, Szálka Mound were built in two while the Vajda Mound in three phases respectively from the chemozem-like humus-rich topsoil layers of the surrounding area. The former shallow quarry sites have been almost completely filled and cannot be identified at the foot of the mounds even using geodetic methods.
ISBN:978 615 813 170 4
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok tanulmány, értekezés
könyvrészlet
Megjelenés:A Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor 45 éve / szerk. Tóth Albert, Tóth Csaba Albert. - p. 350-367. -
További szerzők:Prónay Zsolt Pethe Mihály Botos Ágnes (1990-) (természetvédelmi mérnök) Molnár Mihály
Pályázati támogatás:EFOP-3.6.1-16-2016-00022
EFOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM105338
Első szerző:Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:Zsolcai-halmok földtudományi vizsgálata / Tóth Csaba Albert, Pethe Mihály, Prónay Zsolt, Mcintosh Richard William, Novák Tibor József, Molnár Mihály
Dátum:2022
ISSN:1589-4673
Megjegyzések:Earth science based investigation of Zsolca kurgans
We aimed to examine the 6 m high, archaeologically unexplored double kurgans rising on the flood-free terrace of Sajó River in the northern part of the Great Hungarian Plain since almost no research had been carried out in relation to these kurgans in the past. If the mounds are studied separately, they belong to the group of the medium, average-sized Hungarian mounds. However, it is no longer ♭aver-age' in Hungary that two kurgans so close to each other, which are extremely valuable in terms of land-scape and plant cover, are still preserved in an intensively transformed cultural landscape. According to the stratigraphic and petrologic analyses, the main building material of the Zsolca kurgans is lime-stone from the nearby Bükk Mts., rhyolitic tuff mined in Szerencs Hills, topsoil extracted at the foot of the kurgans and yellowish-brown Pleistocene loess sediment mixed with soil. Both mounds are cur-rently surrounded by ring-like depressions not deeper than half a metre, which were originally trenches filled with groundwater nearly three metres deep. The building material of the kurgans was probably extracted from these trenches. Based on the radiocarbon age of the buried paleosols (cal BC 950?404 and cal BC 879?542), it can be stated that the two kurgans may have been built almost at the same time in the 9?6th centuries BC. The double kurgans are identified as Scythian kurgans with a built burial cham-ber based on geoelectric, radiocarbon and petrologic analyses. According to magnetic anomaly meas-urements, several Sarmatian graves with circular trenches have been identified in the plain north of the kurgans. This proves that the Zsolca kurgans were important cultic and sacral sites in the centuries AD as well.
Az Alföld északi részén, a Sajó ármentes teraszán emelkedő, 6 méter magas, régészetileg feltáratlan kettős halom vizsgálata volt a célunk, mivel korábban szinte semmilyen kutatás nem zajlott e halmokkal kapcsolatban. Ha egyenként vizsgáljuk e halmokat, akkor a közepes, átlagos méretű hazai halmok csoportjába tartoznak. Az viszont már egyáltalán nem tekinthető magyarországi viszonylatban átlagosnak, hogy két, tájképileg és növénytakaróját tekintve kiemelkedően értékes, szorosan egymás mellé épült prehisztorikus halom mai napig fennmaradt egy intenzíven átalakított kultúrtájban. A rétegtani és kőzettani elemzések alapján a Zsolcai-halmok fő építőanyaga a közeli Bükkből származó mészkő, a Szerencsi-dombságból bányászott riolittufa, a halmok lábánál kitermelt termőtalaj és talajjal kevert sárgásbarna pleisztocén löszös üledék. Mindkét halmot fél méternél nem mélyebb, gyűrűszerű mélyedés vesz körbe jelenleg, amelyek eredetileg közel három méter mély, talajvízzel töltött árkok lehettek. Ezekből termelhették ki a halomtestek magasításához szükséges építőanyagot. Az eltemetett paleotalajok radiokarbon kora alapján (cal BC 950-404 és cal BC 879-542) kijelenthető, hogy a két halom az i.e. 9-6. században épülhetett szinte teljesen egyidőben. A geoelektromos, radiokarbon és kőzettani vizsgálatok alapján épített sírkamrával rendelkező szkíta kurgánnak határoztuk meg a kettős halmot. A mágneses anomália mérések szerint a halmoktól északra elterülő sík térszínen több szarmata körárkos sírt azonosítottunk. Mindez azt bizonyítja, hogy a Zsolcai-halmok az időszámításunk utáni 4. évszázadban is fontos kultikus, szakrális helyszínek voltak.
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
kurgán
talaj- és kőzetelemzés
geofizikai vizsgálatok
radiokarbon kormeghatározás
el-temetett talajok
élőhelyszigetek
Megjelenés:Journal of Landscape Ecology. - 20 : Suppl. 1 (2022), p. 63-89. -
További szerzők:Pethe Mihály Prónay Zsolt McIntosh, Richard William (1978-) (geológus) Novák Tibor (1973-) (geográfus) Molnár Mihály
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM083208
Első szerző:Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:A Zsolcai-halmok komplex földtudományi vizsgálata / Tóth Csaba Albert, Pethe Mihály, Molnár Mihály
Dátum:2012
ISBN:978-963-306-175-6
Tárgyszavak:Természettudományok Földtudományok előadáskivonat
könyvrészlet
Megjelenés:Kockázat, konfliktus, kihívás / szerk. Nyári Diána. - p. 897-904. -
További szerzők:Pethe Mihály Molnár Mihály
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Rekordok letöltése1