Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM009230
Első szerző:	Barczi Attila
Cím:	A Bán-halom komplex tájökológiai és paleotalajtani felmérése / Barczi Attila, Tóth Csaba, Pethő Ákos
Dátum:	2009
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:	Tájökológiai Lapok. - 7 : 1 (2009), p. 191-208. -
További szerzők:	Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Pethő Ákos
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM081246
035-os BibID:	(Scopus)84999099025
Első szerző:	Pető Ákos
Cím:	Adatok a Bán-halom környezettörténeti és régészeti talajtani vizsgálatához / Pető Ákos, Baklanov Szandra, Tóth Csaba, Tóth Albert, Barczi Attila
Dátum:	2016
ISSN:	0002-1873 1588-2713
Megjegyzések:	A kunhalmok az eurázsiai sztyeppe öv síkvidéki tájának emberalkotta formakincsei. A halmok építésekor az azt létrehozó ember eltemette és ezáltal konzerválta a korabeli táj egyik legfontosabb "olvasókönyvét", a járószint talajtakaróját. Az egykori tudatos emberi cselekvés - azaz különböző céllal létesített halmok megépítésének - kiemelten fontos mellékterméke, hogy a halmok alatti terület korabeli talajtakarója izolálódott a környezeti hatásoktól és ezáltal megőrződött. Tanulmányunkban a Szolnok-Túri-síkon található Bán-halmon végzett geomorfológiai, botanikai, talaj- és rétegtani eredményeket foglaljuk össze, illetve egészítjük ki az eltemetett paleotalaj mintáin végzett fitolitelemzés eredményeivel. A növényi opálszemcsék ellenálló képessége - egyéb mikro- és makroszkopikus, szervesanyagú növényi eredetű maradvánnyal szemben - lehetőséget ad a fitolitelemzés módszerének széleskörű paleoökológiai alkalmazására. A növényi szövetből történő feltáródásukat követően még hosszú ideig extrém körülmények között is fennmaradnak a befoglaló közegükben: megőrzik a képződési körülményeikre jellemző formájukat, anatómiai származásukra vonatkozó tulajdonságukat, textúrájukat. Ezzel megteremtik a lehetőségét, hogy a fitolitkutatás a paleoökológia és paleotalajtan tudományában, mint önálló kutatási irányzat szerepet kapjon. A növényi opálszemcsék a talajok fejlődéstörténetének hírmondói is egyben, így a megfelelő peremfeltételek teljesülése esetén egy-egy talajszelvény képződését is jellemezhetjük a módszer felhasználásával. A Bán-halom rétegtani vizsgálatát a halmon végzett sekélyföldtani fúrás által szolgáltatott fúrómagok morfológiai, illetve alapvető laboratóriumi vizsgálatai alapján lehet felvázolni. Eszerint a halom palástját adó recens talajképződmény alatt legalább négy, morfológiailag jól elkülönülő kultúrréteg helyezkedik el, amely alatt 470 cm-es relatív mélységben található az építés előtti járószint, azaz az eltemetett paleotalaj felszíne. Az eltemetett talaj Ap- és részben Bp-szintjéből, valamint a paleotalaj és - kronológiai értelemben - az első kultúrréteg (K1) határrétegéből 10 cm-es mintázási intervallummal gyűjtött talajminták fitolitelemzése szerint a Bán-halom építése előtti környezetet erős felszínbolygatás érthette. Ellentétben a temetkezési dombokon (kurgánokon) végzett - hasonló metodikájú - vizsgálatokkal, jelen esetben feltételezzük a halom alatti terület korábbi használatba vételét, a megtelepedést. Ennek egyik legfontosabb bizonyítéka a gabonák egykori jelenlétére utaló fitolit morfotípusok megjelenése a mintákban. Mindemellett az eltemetett paleotalaj morfotípus spektruma azt támasztja alá, hogy a halom építési pontjának környezetében a természetes vegetációt a környező homokbuckák sztyeppei, félszáraz vegetációja uralta, amelyben fás szárú fajok egykori megjelenése, illetve dominanciája nem rekonstruálható.
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk növényi opálszemcsék elemzése régészeti talajtan/geoarcheológia kunhalom környezettörténet eltemetett talajok
Megjelenés:	Agrokémia és Talajtan. - 65 : 2 (2016), p. 207-223. -
További szerzők:	Baklanov Szandra Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Tóth Albert (1966-) (biológus-ökológus) Barczi Attila
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM062752
Első szerző:	Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:	Lyukas Mound : One of the Many Prehistoric 29 Tumuli in the Great Plain / Tóth Csaba Albert, Joó Katalin, Barczi Attila
Dátum:	2015
Megjegyzések:	Burial, residential, watch and border mounds called collectively "tumuli" (also "Cumanianhillocks" or "kurgans") have been under protection in Hungary since 1996. They are specialman-made landmarks of the steppes of Eurasia, including the Great Hungarian Plain. From anarchaeological point of view, in many cases they preserve valuable remains of one-time loesssteppes, and through studying the buried soils, their stratigraphy, and palaeoecology new datacan be obtained on the ancient environment, flora and soil formation in the past. The buriedsoil profiles under burial mounds are the messengers of ancient landscape-forming factors, soilprocesses and palaeobotanical patterns. Results from palaeopedology, soil micromorphology,palaeobotany (phytolith analysis and palynology) and archaeology are summarised in order tounderstand how tumuli were constructed and what their former palaeoenvironment was like.
ISBN:	978-3-319-08996-6
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok könyvfejezet Cumanian hillock Kurgan Palaeoenvironment Palaeosols Palaeoecology Great Hungarian Plain
Megjelenés:	Landscapes and Landforms of Hungary / Lóczy Dénes. - p. 255-262. -
További szerzők:	Joó Katalin Barczi Attila
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM019237
Első szerző:	Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:	A Zsolcai-halmok tájökológiai vizsgálata / Tóth Csaba, Novák Tibor J., Nyilas István, Barczi Attila
Dátum:	2008
Megjegyzések:	A Sajó ármentes teraszán szántóföldi környezetből átlagosan 5.5 méter magasra kiemelkedő ősgyeppel borított bronzkori ikerhalom (tell)hazánk legértékesebb halmai közé tartozik. Az érdekességük a lábuknál húzódó, eredetileg 3-3.5 méter mély körárkok, amelyek anyagkitermelő helyek, valamint csapadék- és talajvízzel megtelve vizes árkok lehettek. A halmok növényzete a Salvio-festucetum rupicolae társulás helyről helyre eltérő dominancia viszonyokkal jellemezhető foltjaiból áll. Kisebb kiterjedésben, a halmok délies oldalán Stipa capillata, uralta foltokat találunk, emellett a Festuca rupicola, Koeleria cristata és a Carex stenophylla a gyepalkotók. Kétszikűek közül a Thalictrum minus, Chamaecyticus albus, Teucrium chamaedrys, Salvia memoralis és az Inula birta tömegesek. A fajgazdagságra jellemző, hogy a két halom együttes területén eddig összesen 104 növényfaj tényleges terepi előfordulását jegyeztük fel. A vegetáció változásainak követésére a halmoknak a szántófölddel érintkező szegélyében, hossztengellyel a szegélyre merőlegesen a négy fő égtáj irányába elhelyezett 16 (116)m kvadrátokban vizsgáltuk az egyes fajok borításértékeit 2006-2007 során. A vizsgálat célja a részletes állapotfelmérésen túl a gyep szántófölddel határos szegélyében lezajló változások felmérése volt. Az 11 m kvadrátokat "szegély" és "belső" csoportokba rendezve a kvadrátok átlagos természetvédelmi értékében mutatkozott szignifikáns különbség (Mann-Whitney U, p=0.002). A zoológiai vizsgálatainkat egyeléses és talajcsapdás módszerekkel végeztük. A különböző expozíciójú élőhelyek talajfaunája a kis kiterjedés ellenére is jelentősen eltérnek, a fauna elemei között számos zoológiai és természetvédelmi értéket( pl. Carabus violaceus, C. cancellatus) találtunk.
Tárgyszavak:	Természettudományok Biológiai tudományok előadáskivonat
Megjelenés:	III. Magyar Tájökológiai Konferencia. - p. 42. -
További szerzők:	Novák Tibor (1973-) (geográfus) Nyilas István (1956-) (biológus) Barczi Attila
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: