Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM076395
Első szerző:	Buró Botond (geográfus)
Cím:	Széleróziós vizsgálatok egy nyírségi garmadán / Buró Botond, Tóth Csaba, Lóki József, Andrási Bence, Négyesi Gábor
Dátum:	2018
Megjegyzések:	A DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet Westsik Kísérleti Telep parcelláján 2011-2013 között terepi széleróziós méréseket végeztünk, melynek a célja a szél fel-színalakító tevékenységének a vizsgálata volt. A vizsgált időintervallum márciustól júniusig tartott, és a mérőkarók leolvasását havonta egy alkalommal végeztük el. A mintaterületen végzett hároméves mérés adatai és tapasztalatai azt mutatják, hogy főleg a tavaszi időszakban, különösen, ha az eróziót befolyásoló tényezők kedvezőek, a homok folyamatos mozgásban van, a garmada felszínközeli rétege áthalmozódik.
ISBN:	978-615-00-1645-0
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok tanulmány, értekezés szélerózió Nyírség futóhomok terepi mérések
Megjelenés:	XIV. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia kiadványa / szerk. Füleky György. - p. 47-51. -
További szerzők:	Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Lóki József (1946-) (geográfus) Andrási Bence (1991-) (geográfus) Négyesi Gábor (1980-) (geográfus)
Pályázati támogatás:	PD115803 OTKA GINOP-2.3.2-15-2016-00009 GINOP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM060252
Első szerző:	Buró Botond (geográfus)
Cím:	Széleróziós mérések nyírségi mintaterületen / Buró Botond, Négyesi Gábor, Andrási Bence, Tóth Csaba
Dátum:	2013
Megjegyzések:	A Nyírség az ÉK-i Kárpátokból lefolyó folyók hordalékkúpján alakult ki. Miután a folyók a Nyírség területének kiemelkedése után irányt váltottak és már nem folytak rajta keresztül a terület vízmentes lett. A felszín alakításában ettől kezdve a szél lett a meghatározó tényező. A szárazzá vált egykori hordalékkúpból a munkaképes szelek kifújták a futóhomokot és deflációs-akkumulációs formakincset alakítottak ki.A jelenlegi éghajlati viszonyok között az antropogén hatás (szántás, erdőirtás, túllegeltetés) következtében átformálódott felszíneken elsősorban tavasszal, a vegetációs időszak kezdetén, de időnként télen is megfigyelhető a szél felszínalakító tevékenysége.Ezt a tavaszi időszakban végbementő homokmozgást vizsgáltuk a Nyíregyháza melletti DE AGTC Westsik Vilmos Kutatóintézet kísérleti parcelláján 2011-2012 között.Méréseink célja a szélerózió felszínalakító tevékenységének, dinamikájának vizsgálata két mérési ciklus adatai alapján. A vizsgálatokhoz 1 méter hosszú akáckarókat helyeztünk ki 5x5 méteres hálóban parlagterületre, rozs és szöszösbükköny vetésekbe. Az erózió és az akkumuláció mértékét a referencia állapothoz viszonyítottuk. A vizsgált időintervallum márciustól júniusig tartott, a karók leolvasását havonta egy alkalommal végeztük el. Az adatok kiértékelését Microsoft Exel és Surfer 8 szoftverek segítségével végeztük. A meteorológiai adatok alapján mindkét évben a márciusi és áprilisi időszakban tapasztaltunk akkora szeleket, melyek látványosan mozgásba lendítették a homokot. Az erózió mértéke különösen a tavaszi időszakban volt jelentős, egészen addig, amíg a rozs, illetve a parlag vegetáció meg nem erősödött. Amint a vegetáció megnőtt, jobban védte a felszínt, ezáltal a vizsgált időszak második felében, inkább már az akkumuláció dominált. A garmada tetőszintjében és a lejtő felsőbb részein - szél verte oldal - inkább az eróziós folyamatok mentek végbe, míg a lejtő alján - szélárnyékos oldal - intenzívebb anyag felhalmozódás zajlott le. A legnagyobb mértékű akkumuláció a 2011-es időszakban volt - 8cm -, míg a legnagyobb eróziót 2012-ben mértük - 9cm -.
ISBN:	978-963-318-334-2
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok előadáskivonat Szélerózió
Megjelenés:	Az elmélet és gyakorlat találkozása a térinformatikában / szerk. Lóki József. - p. 509-510. -
További szerzők:	Négyesi Gábor (1980-) (geográfus) Andrási Bence (1991-) (geográfus) Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: