Találati lista | Tudóstér

1.

001-es BibID:	BIBFORM110412
Első szerző:	Botos Ágnes (természetvédelmi mérnök)
Cím:	Művelésből kivont tiszántúli halmok feltalaj változásának vizsgálata = Studying the changes of the topsoil of not cultivated mounds in the Tiszántúl region / Botos Ágnes, Novák Tibor József, Tóth Csaba Albert
Dátum:	2019
Megjegyzések:	A halmok hosszú távú megőrzése, védelme szempontjából fontos mérföldkőnek számított az Európai Unió tanácsának 2009-ben megszületett, a táji jellegzetességek védelmét célzó rendelkezése (73/2009/EK), melynek eredményeként 2012-től Magyarországon valamennyi, még táji értéket képviselő és szántóföldi művelés alatt álló halom felszínét, egy minisztériumi rendelet értelmében kivonták a művelésből (32/2010. FVM rendelet). A művelés megszünte tésével megfigyelhetők változások a halmok talajának tápanyag-összetételében, azonban a tápanyagtartalom különbségei elsősorban a halmok előtörténete alapján bizonyult eltérőnek. A korábban is gyeppel borított halmok talajában nagyobb humusztartalmat, kisebb nitrogén és foszfortartalmat mértünk, mint a halmok szántott környezetében, illetve művelésből nemrég kivont halmok felszínén. A művelés felhagyása óta eltelt évek során a szántóföldi környezet és a felhagyott halom felszínek talaja között lényeges különbség eddig egyedül a foszfortar talom csökkenésében mutatkozott meg. A művelésből kivont halmok talajának teljes regenerálódása azonban még egy nagyon hosszú folyamat eredménye lesz. The decree of the Council of the European Union (73/2009/EK) created in 2009 and aimed at the protection of landscape characteristics was an important milestone regarding the preservation of mounds in the long-term. As a result the surface of all mounds representing landscape values were taken out of cultivation with a ministry decree (FVM decree 32/2010). Although changes in the nutrient composition of the soil o f the mounds changed due to ceased cultivation but differences in this nutrient content were caused mostly by the history of the mounds. Higher humus content, smaller nitrogen and phosphorous contents were measured in the soils of mounds covered by grasslands before than in the ploughed surroundings of these mounds or in the soils on the surface of mounds taken out of cultivation only recently. Over the years since abandoning cultivation of the mounds significant differences between the soils o f the cultivated surroundings and the surface of the abandoned mounds appeared only in the decreasing phosphorous content. The complete regeneration of the soils of mounds taken out of cultivation, however, will be the result of a very long process.
ISBN:	978 615 813 170 4
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok tanulmány, értekezés könyvrészlet
Megjelenés:	A Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor 45 éve / szerk. Tóth Albert, Tóth Csaba Albert. - p. 336-349. -
További szerzők:	Novák Tibor (1973-) (geográfus) Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.1-16-2016-00022 EFOP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

2.

001-es BibID:	BIBFORM105656
Első szerző:	Botos Ágnes (természetvédelmi mérnök)
Cím:	A talajművelés felhagyásának hatásai a talaj és a növényzet egyes tulajdonságaira a Boda-halom példáján / Botos Ágnes, Tóth Csaba Albert, Novák Tibor József
Dátum:	2019
ISSN:	1785-2498
Megjegyzések:	A 2013-ig művelt Boda-halom, legutóbb lucernásként hasznosított felszínének szántóföldi művelésből történt kivonása után, 2014-től négy éven át talajmintákat vettünk a felhagyást követő változások vizsgálata céljából. Mintáink a felhagyott halomtestből, a halom továbbra is lucernásként hasznosított előteréből és kontrollként a környező gyepből származtak. Mindhárom vizsgált élőhelyen 2018 nyarán fajlistát és cönológiai táblázatot készítettünk. A három élőhely összehasonlítása során a kalcium-karbonát és pH értékeiben nem mutatkozott jelentős különbség. Az átlagos humusztartalom a kontroll gyepben (8,3?0,6 g/100 g) szignifikánsan (p<0,01) nagyobb volt, mint akár a lucernásban (3,9?0,5 g/100 g), akár a felhagyott halomtesten (4,8?0,2 g/100 g). A halomtest és a lucernás talajának humusztartalma közötti különbség nem volt szignifikáns. Tápanyag ellátottság (N, P) alapján a halom felszíne (N: 25,0?3,6 mg/kg; P: 66,5?2,7 mg/kg) és a lucernás talaja (N: 35,3/3,1 mg/kg; P: 122,5?2,5 mg/kg) szignifikánsan (p<0,01) különbözött. A növényzet szociális magatartás típus szerinti összetételében mindhárom élőhelyen domináltak a zavarástűrő és a természetes gyom fajok. A halomfelszín és a kontroll gyep esetében emellett a természetes kompetítor és generalista fajok voltak megfigyelhetőek nagyobb arányban. A felhagyást követő ötödik évben készült felvételek alapján az összborítás tekintetében a halomtest regenerálódó növényzete (91?1%) közelebb állt a kontroll gyephez (93?4%), a lucernás ennek alatta maradt (60?10%). Fajgazdagság alapján a halom növényzete (23 faj) szintén a kontroll gyephez (25 faj) közelített, a lucernás (15 faj) ebben a tekintetben is lényegesen különbözött a regenerálódó halomtól.
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk művelés felhagyása talajregeneráció kunhalom másodlagos szukcesszió gyep lucernás
Megjelenés:	Gyepgazdálkodási Közlemények. - 17 : 1 (2019), p. 3-10. -
További szerzők:	Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Pályázati támogatás:	ÚNKP-19-4-DE-129 Egyéb BO/00448/17/10 Egyéb EFOP-3.6.1-16- 2016-00022 EFOP ÚNKP-18-3-IV-DE-103 Egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

3.

001-es BibID:	BIBFORM099874
Első szerző:	Botos Ágnes (természetvédelmi mérnök)
Cím:	Tiszántúli kunhalmok talajának változásai művelés felhagyását követően / Botos Ágnes, Tóth Csaba Albert, Novák Tibor József
Dátum:	2019
ISSN:	1589-4673
Megjegyzések:	Nine mounds located within the National Park of Hortobágy were investigated after the abandonment of their cultivation, regarding their most important soil properties such as aggregate stability, nitrogen and phosphorus content, pH, organic carbon content and secondary carbonates. Due to the machinery cultivation most of them were plowed during the 20th century. After setting new legislative frames of their preservation, former cultivated mounds were abandoned and spontaneous regeneration processes of vegetation and soil could start on the ex lege protected mounds. According to 32/2010 FVM ministerial decree no further cultivation is allowed on the mounds, except for preparation of setting grasslands. However there are no uniform policies for their management and restoration. During spontaneous regeneration of grasslands weeds and invasive species can spread in lack of pasturing or mowing. After abandonment of cultivation the mounds were exposed to many different mismanagement problems. For example: dirt roads were settled crossing the mounds, they were used for deposition of fertilizers and manure. We found, that the topsoil layer of the mounds differs significantly according their management history: below grasslands higher organic content and lower concentration of N and P was measured. Over the 4 years investigation period starting after the abandonment (2012) only in order of the P concentration significant change (decreasing) could be detected. The regeneration concerning of other features requires longer period.
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk kunhalmok felhagyás talajregeneráció felszíni talajvizsgálat védelem
Megjelenés:	Tájökológiai Lapok. - 17 : 1 (2019), p. 23-31. -
További szerzők:	Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Pályázati támogatás:	ÚNKP-18-3-IV-DE-103 Egyéb Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Egyéb EFOP-3.6.1-16-2016-00022 EFOP
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

4.

001-es BibID:	BIBFORM069454
Első szerző:	Botos Ágnes (természetvédelmi mérnök)
Cím:	Művelésből kivont tiszántúli kunhalmok talajának változásai / Botos Ágnes, Tóth Csaba Albert, Balla Dániel, Mester Tamás, Novák Tibor József
Dátum:	2017
Megjegyzések:	A 32/2010 FVM rendelet 2. par. o) pontban meghatározott kunhalmokon az 1. melléklet, 9. pont szerint a gyeptelepítés előkészítést kivéve mindennemű talajmunka végzését megtiltja. Az ily módon művelésből kivont halmok fenntartására, kezelésére vonatkozóan azonban nincsenek egységes irányelvek. A spontán felverődő vagy telepített gyepekben további legeltetés, vagy kaszálás hiányában eluralkodhatnak a gyom- vagy özönfajok. A kivonás hatására "haszontalanná" váló szántóföldi zárvány gyepterületeket a tulajdonosok gyakran veszik igénybe a védelmi célokkal össze nem egyeztethető módon, pl. korábban másutt vezető földutat terelnek rá, illetve szerves- vagy műtrágya, szalma, vagy egyéb anyagok deponálására használják. A Magyar Államkincstár, mint az Európai Uniós mezőgazdasági támogatások kifizető ügynöksége, a jogszabályban előírt HMKÁ követelményeket és kötelezettségeket jogosult ellenőrizni, meg nem felelés esetén a szükséges lépéseket megtenni.
ISBN:	978-963-306-542-6
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok előadáskivonat könyvrészlet kunhalom
Megjelenés:	Interdiszciplináris tájkutatás a XXI. században : a VII. Magyar Tájökológiai Konferencia tanulmányai / szerk. Blanka Viktória, Ladányi Zsuzsanna. - p. 61-69. -
További szerzők:	Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Balla Dániel Zoltán (1988-) (geográfus) Mester Tamás (1991-) (geográfus) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

5.

001-es BibID:	BIBFORM062614
Első szerző:	Botos Ágnes (természetvédelmi mérnök)
Cím:	Soil aggregate stability, organic carbon and plant available nutrient contents (N,P) in soils of prehistoric mounds after abandonment of cultivation / Botos Ágnes, Ökrös Vivien, Tóth Csaba
Dátum:	2015
ISSN:	1789-4921
Megjegyzések:	Prehistoric mounds are valuable archeological and nature conservational sites of the Hungarian lowland.However, due to the machinery cultivation most of them were plowed during the 20th century.After setting new legislative frames of their preservation, former cultivated mounds were abandonedand spontaneous regeneration processes of vegetation and soil could initiate on the ex lege mounds.Four mounds situated within the National Park of Hortobágy were investigated after their cultivationwere abandoned, regarding their most important soil properties such as aggregate stability, bulk density,nitrogenous and phosphorous content, pH, organic carbon content and secondary carbonates.
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban prehistoric mounds post-agricultural soil transformation organic matter aggregate stability soil nutrients
Megjelenés:	Acta geographica Debrecina. Landscape & environment series. - 9 : 1 (2015), p. 42-50. -
További szerzők:	Ökrös Vivien Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

6.

001-es BibID:	BIBFORM086172
Első szerző:	Deák Balázs (biológus)
Cím:	Legacies of past land use challenge grassland recovery : An example from dry grasslands on ancient burial mounds / Balázs Deák, Orsolya Valkó, Csaba Albert Tóth, Ágnes Botos, Tibor József Novák
Dátum:	2020
ISSN:	1314-6947 1314-3301
Megjegyzések:	Due to large-scale agricultural intensification, grasslands are often restricted to habitat islands in humantransformed landscapes. There are approximately half a million ancient burial mounds built by nomadic steppic tribes in the Eurasian steppe and forest steppe zones, which act as habitat islands for dry grassland vegetation. Land use intensification, such as arable farming and afforestation by non-native woody species are amongst the major threats for Eurasian dry grasslands, including grasslands on mounds. After the launch of the Good Agricultural and Environmental Condition framework of the European Union, in Hungary there is a tendency for ceasing crop production and cutting non-native woody plantations, in order to conserve these unique landmarks and restore the historical grassland vegetation on the mounds. In this study, restoration prospects of dry grassland habitats were studied on kurgans formerly covered by croplands and Robinia pseudoacacia plantations. Soil and vegetation characteristics were studied in the spontaneously recovering grasslands. The following questions were addressed: 1; How does site history affect the spontaneous grassland recovery? 2; Do residual soil nutrients play a role in grassland recovery? In former croplands, excess phosphorus, while in former Robinia plantations, excess nitrogen was present in the soil even four years after the land use change and grassland vegetation was in an early or midsuccessional stage both on the mounds. The results showed that, without proper management measures, recovery of grassland vegetation is slow on mounds formerly used as cropland or black locust plantation. However, restoration efforts, focused on the restoration of mounds formerly covered by croplands, can be more effective compared to the restoration of mounds formerly covered by forest plantations.
Tárgyszavak:	Természettudományok Környezettudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban folyóiratcikk cropland kurgan nitrogen phosphorus Robinia pseudoacacia soil steppe grassland restoration
Megjelenés:	Nature Conservation-Bulgaria. - 2020 : 39 (2020), p. 113-132. -
További szerzők:	Valkó Orsolya (1985-) (biológus) Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus) Botos Ágnes (1990-) (természetvédelmi mérnök) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Pályázati támogatás:	NKFI KH 130338 Egyéb NKFI KH 126476 Egyéb NKFI FK 124404 Egyéb NKFIH-1150-6/2019 Egyéb ÚNKP-19-4-DE-129 Egyéb
Internet cím:	Szerző által megadott URL DOI Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

7.

001-es BibID:	BIBFORM110411
Első szerző:	Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:	Hortobágyi kurgánok geoarcheológiai vizsgálata = Geoarchaeological investigation of kurgans in the Hortobágy / Tóth Csaba Albert, Prónay Zsolt, Pethe Mihály, Botos Ágnes, Molnár Mihály
Dátum:	2019
Megjegyzések:	A Hortobágy területén két, régészetileg feltáratlan halom geoarcheológiai vizsgálatát végeztük el. A sekélymélységű fúrások talajtani és szedimentológiai értékelésével, valamint geofizikai vizsgálatokkal sikerült tisztázni a halmok belső szerkezetét és építésük módszerét. A halmok építésének korát régészeti leletek hiányában az eltemetett talajok radiokarbon kormeghatározásával állapítottuk meg. Az eltemetett talajszintek kalibrált kora alapján (Szálka-halom: cal BC 3319-2876; Vajda-halom: cal BC 3344-2928) késő rézkori, Jamnaja kultúra által épített kurgánokat azonosítottunk. A rétegek talajtani és geofizikai vizsgálatai alapján megállapítottuk, hogy az alacsonyabb Szálka-halom kettő, míg a magasabb Vajda halom három ütemben magasodott fel a környező területek csernozjom jellegű humuszos feltalajából. Az egykori sekély anyagkitermelő helyek ma már teljesen feltöltődtek, még geodéziai módszerrel sem lehetett azokat kimutatni a halmok lábánál. In the area of Hortobágy two archaeologically unexplored mounds were studied from geoarchaeological point o f view. The method of the construction of the mounds and their inner structure was clarified on the basis of geophysical investigations as well as pedological and sedimentological analysis of shallow boreholes. Due to the lack of archaeological findings the age of mound construction was clarified on the basis of radiocarbon (14C) age determination of buried soil layers. Based on the calibrated ages of buried soil layers (Szálka Mound: cal BC 3319-2876; Vajda Mound: cal BC 3344-2928), the identified mounds were built by people of the Late Copper Age Yamnaya Culture. On the basis of the pedological and geophysical analysis o f the layers, Szálka Mound were built in two while the Vajda Mound in three phases respectively from the chemozem-like humus-rich topsoil layers of the surrounding area. The former shallow quarry sites have been almost completely filled and cannot be identified at the foot of the mounds even using geodetic methods.
ISBN:	978 615 813 170 4
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok tanulmány, értekezés könyvrészlet
Megjelenés:	A Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor 45 éve / szerk. Tóth Albert, Tóth Csaba Albert. - p. 350-367. -
További szerzők:	Prónay Zsolt Pethe Mihály Botos Ágnes (1990-) (természetvédelmi mérnök) Molnár Mihály
Pályázati támogatás:	EFOP-3.6.1-16-2016-00022 EFOP
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

8.

001-es BibID:	BIBFORM083809
Első szerző:	Tóth Csaba Albert (geográfus)
Cím:	A halmok tájvédelmének időszerű kérdései / Tóth Csaba Albert, Botos Ágnes, Novák Tibor József
Dátum:	2016
ISBN:	978-615-80307-1-7
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok előadáskivonat könyvrészlet kunhalom tájvédelem gyeprekonstrukció felszínborítás-vizsgálat talaj tápanyag-vizsgálat légifotó
Megjelenés:	Magyar Földrajzi Napok 2016 : absztraktkötet / szerk. Pajtókné Tari Ilona, Tóth Antal. - p. 89-90. -
További szerzők:	Botos Ágnes (1990-) (természetvédelmi mérnök) Novák Tibor (1973-) (geográfus)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

Rekordok letöltése

1

Corvina könyvtári katalógus v8.2.27 © 2023 Monguz kft. Minden jog fenntartva.