Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM085705
Első szerző:	Patakné Félegyházi Enikő (geográfus)
Cím:	A Halas-fenék lefűződött medermaradvány üledékanyagának szedimentológiai, mikromineralógiai és palinológiai vizsgálata / Félegyházi Enikő, Tóth Csaba Albert
Dátum:	2003
ISSN:	0209-9004
Megjegyzések:	A Hortobágy felszínét számtalan elhagyott meder szövi át. Az űrfelvételek elemzésével több típusú és több szintben elhelyezkedő medret lehet kimutatni. A Hortobágy legmélyebb vonalában, a Hortobágy-folyó szomszédságában igen erősen feltöltődött, idős, elmocsarasodott egykori medertöredékek követik egymást, melyek nagymértékben különböznek a Tisza maivonalát követő fiatalos lefűződésektől. Ilyenek például a Karcagtól DNy-ra fekvő Kecskés-tó és Csonka-ér, az ÉK-re található Zádor-ér, a Nagyivántól DK-re elterülő Kunkápolnás-mocsár, Darvas-ér, É-ra a Mérges-ér, ezt követően a Halas-fenék, Csécs-mocsár, Kun György-tó, valamint a Tiszaigartól ÉK-re található Hajdú-fenék. Az egyik legszebben kirajzolódó közülük a Zám-pusztán található Halas-fenék. Az 1020 cm-es fúrásmag legalsó, sötét-szürke színű 2 m-es rétegében (1020 és 820 cm között) volt értékelhető pollenanyag. A pollen mennyiségi változása a fenti rétegben egy fokozatosan degradálódó, pusztuló növényzetre utal. Az üledék hideg boreális éghajlaton halmozódott fel, pangó vizes, tavi, majd lápi körülmények között. A kezdetben nedvesebb, enyhébb boreális éghajlat fokozatosan kontinentálissá, szárazzá vált. A tó elláposodott, eltűnt a Myriophyllum, a Nympheae, megjelent a Bryophyta és a Sphagnum. A nyarak aszályossá váltak, amit a lápba betelepülő lápifenyő (Pinus mugo) és közönséges nyír (Betula pendula) is jelez. A luc, a nyír és a fűz eltűnéséből az éghajlat szélsőségesen szárazra fordulására következtethetünk. A fenyők közül az igénytelen, tág ökológiai tűrésű erdei fenyő még állományban maradt, és fenyőligetes sztyepp növénytársulást alkotott, ahol a Gramineae arányának növekedésével xerofil nyílt vegetáció típus vette át az uralmat. A fészkesvirágzatúak közül az üröm (Artemisia) dominanciája a talaj sóháztartásának átalakulását jelzi. A vegetáció összetétele leginkább az eurázsiai kontinentális típusra emlékeztet, elsősorban a sok libatopféle (Chenopodiaceae) és az üröm (Artemisia) miatt.A pollent adó üledék a pollentartalom összetétele alapján a középső-würm egyik melegebb fázisában rakódott le 33 000 és 30 000 év között a Stillfried B(Ausztria), Denekamp(Hollandia), Dunajevo(Északkelet-Európa, Orosz-tábla) interstadiálisban. A szedimentológiai és mikromineralógiai vizsgálati eredmények minden valószínűséggel arra utalnak, hogy a meder nem a Tisza lefűződött meandere, hanem a Sajó vízrendszeréhez tartozott.
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk alluvial fan fluvial geomorphology avulsion Tisza river Hungary Hortobágy
Megjelenés:	Acta geographica Debrecina. - 36 : 229 (2003), p. 21-30. -
További szerzők:	Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	bibDEK416350
Első szerző:	Patakné Félegyházi Enikő (geográfus)
Cím:	A Halas-fenék lefűfődött medermaradvány üledékanyagának szedimentológiai, mikromineralógiai és palinológiai vizsgálata / Félegyházi Enikő, Tóth Csaba
Dátum:	2005
ISSN:	1788-4497
Megjelenés:	Acta geographica ac geologica et meteorologica Debrecina 36 (2003), p. 21-30. -
További szerzők:	Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	bibEBI00011404
Első szerző:	Patakné Félegyházi Enikő (geográfus)
Cím:	A Tisza medergenerációinak és formakincsének űrfelvételes elemzése a Közép-Tiszavidéken / Félegyházi Enikő, Tóth Csaba
Dátum:	2001
Megjelenés:	Acta geographica ac geologica et meteorologica Debrecina. - 35 (2001), p. 93-102.
További szerzők:	Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM081214
Első szerző:	Szabó László József (ökológus, hidrobiológus)
Cím:	A bodrogzugi ártér felszínfejlődési tendenciái / Szabó József, Vass Róbert, Patakné Félegyházi Enikő, Tóth Csaba Albert
Dátum:	2016
ISSN:	1587-5903
Megjegyzések:	A tanulmány a Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékén a Bodrogzugban több mit egy évtizede kezdett ártérfejlődési kutatásoknak az utóbb évek vizsgálati eredményeivel kiegészített és összegzett áttekintését adja. Mivel a Bodrogzugot alig érintették az Alföld más részein általános folyószabályozási és árvízvédelmi munkálatok, így ideális terület a csaknem természetes ártéri geomorfológiai folyamatok vizsgálatára. Az eredmények nemcsak a geomorfológia számára lehetnek hasznosak, hanem az árvízvédelem jövőbeni tervezését is segíthetik.
Tárgyszavak:	Természettudományok Földtudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk ártér övzátony sarlólapos ártéri lapály fok elhagyott meder folyóhát
Megjelenés:	Acta Climatologica et Chorologica. - 50/B (2016), p. 105-114. -
További szerzők:	Vass Róbert (1980-) (geográfus) Patakné Félegyházi Enikő (1944-) (geográfus) Tóth Csaba Albert (1971-) (geográfus)
Pályázati támogatás:	OTKA 68897 OTKA
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: