Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM001957
Első szerző:	Antal-Szalmás Péter (laboratóriumi szakorvos)
Cím:	A Th1/Th2 és Tc1/Tc2 sejtek arányának és abszolút sejtszámának változása psoriasisos betegek vérmintáiban / Antal-Szalmás P., Aleksza M., Gonda A., Herédi E., Sipka S., Hunyadi J., Szegedi A.
Dátum:	2007
Megjegyzések:	A psoriasis krónikus gyulladásos bőrbetegség; az érintett bőrben és a perifériás vérben jelen lévő interferon-gamma-(IFN-gamma-) és interleukin-4-(IL-4-) termelő CD4+ és CD8+ T-sejtek megváltozott aránya jellemző. Hogy pontosabban jellemezhessük ezeket a sejteket és az általuk termelt citokineket érintő változásokat az IFN-gamma+, IL-4+, IL- 10+ Thelper- és Tcitotoxikus-sejtek arányát és új megközelítésként abszolút számát határoztuk meg psoriasisos betegek perifériás vérében. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK: Intracelluláris citokinjelölés és áramlási citometria segítségével vizsgáltuk a sejtasszociált citokinexpressziót, a szérumcitokinszinteket pedig ELISA módszerrel határoztuk meg 35 psoriasisos beteg és 15 kontrollszemély mintáiban. EREDMÉNYEK: A CD4+/IFN-gamma+ sejtek esetében szignifikánsan magasabb sejtarányt (p<0,008) és abszolút sejtszámot (p<0,009) figyeltünk meg betegeinknél (28,3±8,8% és 237 216±134 154 sejt/ml) az egészséges kontrollokhoz viszonyítva (21,0±6,8% és 135 772±50 212 sejt/ml). Ezzel szemben a CD4+/IL-4+ sejtek aránya és abszolút sejtszáma szignifikánsan kisebb volt a psoriasisos betegeknél (0,45±0,67% vs. 1,01±0,48%, p<0,0001; 3229±3724 vs. 5117±4171 sejt/ml, p<0,05). A CD8+ Tsejtek esetében csak a CD8+/IL-10+ sejtek aránya és abszolút sejtszáma volt szignifikánsan magasabb a betegekben a kontrollokéhoz viszonyítva (5,49±5,42% vs. 1,59±0,78%, p<0,003 és 19 799±17412 vs. 5564±2794 sejt/ml, p<0,03). Habár nagyobb IFN-gamma-, illetve kisebb IL-4- és IL-10-szérumkoncentrációt mértünk psoriasisos betegeinknél, ezek a különbségek nem bizonyultak szignifikánsnak. A különböző citokinparamétereket összevetve, a szérum citokinszintek csupán a citokinpozitív sejtek abszolút számával mutattak bizonyos összefüggést, míg ezen sejtek százalékos arányával nem. KÖVETKEZTETÉSEK: Eredményeink további bizonyítékot szolgáltatnak a citokinszabályozás Th1 irányú eltolódásáról psoriasisban, továbbá felvetik azt, hogy a citokinpozitív helper és citotoxikus T-sejtek abszolút számának meghatározása segítheti a Th1/Th2 eltérések jellemzését különböző betegségekben.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban abszolút sejtszám áramlási citometria
Megjelenés:	Magyar Immunológia. - 6 : 5 (2007), p. 22-30. -
További szerzők:	Aleksza Magdolna Gonda Andrea (1970-) (onkológus szakorvos) Herédi Emese (1979-) (bőrgyógyász) Sipka Sándor (1945-) (laboratóriumi szakorvos) Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM002327
Első szerző:	Herédi Emese (bőrgyógyász)
Cím:	Biológiai terápiák psoriasis vulgarisban történő alkalmazása során szerzett tapasztalataink / Herédi E., Bodnár E., Schmidt E., Hunyadi J., Szegedi A.
Dátum:	2007
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban biológiai terápia PASI-DLQI
Megjelenés:	Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle. - 83 : 3 (2007), p. 97-101. -
További szerzők:	Bodnár Edina (1978-) (bőrgyógyász) Schmidt Emese Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:	elektronikus változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM020136
Első szerző:	Irinyi Beatrix (bőrgyógyász, allergológus)
Cím:	Krónikus urticariában végzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok = Clinical and laboratory examinations in the chronic urticaria / Irinyi Beatrix, Széles György, Gyimesi Edit, Tumpek Judit, Herédi Emese, Hunyadi János, Szegedi Andrea
Dátum:	2009
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban krónikus urticaria antihisztamin fizikális urticaria
Megjelenés:	Bőrgyógyászati Venerológiai Szemle. - 85 : 1 (2009), p. 3-10. -
További szerzők:	Széles György (1969-) (epidemiológus) Gyimesi Edit (1957-) (klinikai biokémikus, vegyész) Tumpek Judit (1944-) (orvosi laboratóriumi szakorvos) Herédi Emese (1979-) (bőrgyógyász) Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM003596
Első szerző:	Irinyi Beatrix (bőrgyógyász, allergológus)
Cím:	Clinical and laboratory examinations in the subgroups of chronic urticaria / Irinyi B., Széles Gy., Gyimesi E., Tumpek J., Herédi E., Dimitrios G., Ádány R., Hunyadi J., Szegedi A.
Dátum:	2007
Megjegyzések:	The aetiology of chronic urticaria is heterogeneous. Physical urticaria (PU) is estimated at around 35 %, autoimmune urticaria (AIU) at 25 % and chronic idiopathic urticaria (CIU) at 35% of all chronic urticaria cases. Methods: Differences in clinical and laboratory parameters among AIU, PU and CIU groups were examined. AIU was diagnosed if basophil CD63 assay was positive. Demographic data, severity of symptoms, and association with allergic and autoimmune diseases were analysed by the aid of an internationally accepted questionnaire a questionnarie. Immunoassays were carried out and the effectiveness of therapy was also investigated. Results: Female dominance in the AIU group was prominent. Concerning the urticaria score, there were significant differences between the AIU and PU patients (p=0.015) and between AIU and CIU cases (p=0.013). Between the CIU and PU patients, we found an insignificant difference in the urticaria score (p=0.78). AIU was more frequently associated with autoimmune diseases in the personal (p<0.001), and with other types of urticaria in the family history (p<0.001). Also anti-thyroid antibodies were more frequently detected in the AIU group. Antihistamine therapy was less effective in the AIU group (12.8%) than in the PU (70.3%) and CIU groups (68.6 %), but there were no significant differences between the CIU and PU groups regarding the effectiveness of antihistamine therapy. Conclusion: The autoimmune subgroup represents the most severe form of chronic urticaria. On the other hand between the CIU and PU groups there were no significant differences in urticaria scores as well as in response to antihistamine therapy. Key words: antihistamine therapy, autoimmune urticaria, physical urticaria, chronic idiopathic urticaria
Tárgyszavak:	Orvostudományok Elméleti orvostudományok idegen nyelvű folyóiratközlemény külföldi lapban chronic urticaria
Megjelenés:	International Archives of Allergy and Immunology 144 : 3 (2007), p. 217-225. -
További szerzők:	Széles György (1969-) (epidemiológus) Gyimesi Edit (1957-) (klinikai biokémikus, vegyész) Tumpek Judit (1944-) (orvosi laboratóriumi szakorvos) Herédi Emese (1979-) (bőrgyógyász) Dimitrios, Georgitsis Ádány Róza (1952-) (megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos) Hunyadi János (1943-) (bőrgyógyász, kozmetológus, allergológus) Szegedi Andrea (1964-) (bőrgyógyász)
Internet cím:	elektronikus változat DOI
Borító:
Saját polcon: