CCL

Összesen 20 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM098030
Első szerző:Bánszki Lívia (agrármérnök)
Cím:Evalution of energy for bioethanol production / Bánszki Lívia, Rátonyi Tamás, Harsányi Endre
Dátum:2013
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 51 (2013), p. 77-80. -
További szerzők:Rátonyi Tamás (1967-) (agrármérnök) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:OM-00210/2008
Egyéb
TÁMOP-4.2.2./B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM046975
Első szerző:Bánszki Lívia (agrármérnök)
Cím:Bioetanol előállítás energetikai értékelése / Bánszki Lívia, Rátonyi Tamás, Harsányi Endre
Dátum:2013
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Jelen tanulmány tárgyát az elsőgenerációs agroüzemanyagok közé sorolható etanol képezi. A kutatásunk célja bioetanol előállítás hatékonyságának kiszámítása és erre a célra termesztett kukorica hibridek hozamának értékelése. A kukoricatermesztés hektáronkénti energiaigényétvizsgáltuk két évjáratban (2009-2010). A hangsúlyt a kísérletben szereplő három eltérő műtrágyadózisra helyeztük. Az eredmények azt mutatják, hogy a kontroll parcellában használtuk a legkevesebb nem megújuló energiát. A keményítőhozam javítása magasabb műtrágya dózissal az input energiát is növeli. Az így befektetett energia nagyban befolyásolja a hatékonyságot.The objective of this study was the ethanol which classified as agro fuels. The aim of our research was the calculation of efficiency of bioethanol production, and evaluates the yield of maize hybrids grown for this purpose. We examined the energy demand of corn production per hectare in two vintages of 2009 and 2010. The focus of the experiment was placed in three different doze of fertilizer. Results show that the control corn plot used the least amount of non-renewable energy. Improving starch yield by adding fertilizer required additional nonrenewable energy inputs. So then the invested energy has a great impact on the efficiency.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 51 (2013), p. 77-80. -
További szerzők:Rátonyi Tamás (1967-) (agrármérnök) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
TÁMOP
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

3.

001-es BibID:BIBFORM058604
Első szerző:Ferencsik Sándor (környezetgazdálkodási agrármérnök, okleveles közgazdász)
Cím:A kukorica talajművelési rendszereinek összehasonlító elemzése réti csernozjom talajon / Ferencsik Sándor, Rátonyi Tamás, Fejér Péter, Harsányi Endre
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
Kukorica
Talajművelés
sávos talajművelés
Lazítás
őszi szántás
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 60 (2014), p. 21-24. -
További szerzők:Rátonyi Tamás (1967-) (agrármérnök) Fejér Péter (1981-) (agrármérnök) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

4.

001-es BibID:BIBFORM098654
Első szerző:Harsányi Endre (agrármérnök)
Cím:A területfejlesztés célterületei, eszköz és intézményrendszere, a területfejlesztés jelene és fejlődésének távlatai / Harsányi Endre
Dátum:2004
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 13 (2004), p. 138-142. -
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

5.

001-es BibID:BIBFORM098653
Első szerző:Harsányi Endre (agrármérnök)
Cím:Területi fejlettségi különbségek az Észak-alföldi régióban / Harsányi Endre, Harsányi Gergely, Nagy Attila János
Dátum:2005
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 16 (2005), p. 170-180. -
További szerzők:Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Nagy Attila János
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

6.

001-es BibID:BIBFORM098650
Első szerző:Harsányi Endre (agrármérnök)
Cím:Területi fejlettségi különbségek Magyarországon és az Észak-Alföldi Régióban / Harsányi Endre, Harsányi Gergely, Nagy Attila János
Dátum:2005
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 18 (2005), p. 62-71. -
További szerzők:Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Nagy Attila János
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

7.

001-es BibID:BIBFORM095868
Első szerző:Harsányi Endre (agrármérnök)
Cím:A vidékiség értelmezése és a földhasználat helyzete Magyarországon / Harsányi Endre, Fejér Péter, Kutasiné Nagy Irén, Rátonyi Tamás
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:The summarizing data collection of our study has been carried out in the scope of the FP7-REGPOT-2010-1 'UD_AGR_REPO' project as a part of the cooperation with the University of Lincoln. The University of Lincoln is an important partner of the project, the knowledge transfer activities that have been carried jointly with them are multilateral. One of the most important cooperation areas is the analysis of rural areas, rurality itself, determination of breakout points, exploration of alternative income sources, diversification possibilities. Some part of the work of the University of Lincoln on the field of rural development is based on the assessment and documentation global similarities and differences of rural areas. Present study also contributes to that work, it has been prepared on the request of the University of Lincoln with the aim of providing insight into the special political and economic changes/processes that took place in Hungary, and through them into the structure and operation of the unique Hungarian rural areas. The study first positions the definition of rurality and rural areas into context on the basis of official EU and Hungarian legal classification. Then it covers the important agricultural nature of Hungary, which significantly determines the possibilities and properties of Hungarian rural areas. The further description of rural areas is completed by some historical summary, the introduction of ownership changes, detailed description of employment and income conditions and finally by the listing of breakout points of rural areas as a conclusion.
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 61 (2014), p. 79-85. -
További szerzők:Fejér Péter (1981-) (agrármérnök) Kutasiné Nagy Irén Rátonyi Tamás (1967-) (agrármérnök)
Pályázati támogatás:FP7-REgPOT-2010-1'UD_AgR_REPO
Egyéb
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

8.

001-es BibID:BIBFORM055394
Első szerző:Harsányi Endre (agrármérnök)
Cím:A mezőgazdaság szerepe a régió fejlesztésében / Harsányi Endre, Nagy Orsolya, Harsányi Gergely, Nagy János
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Hajdú-Bihar megye vezető nemzetgazdasági ága a mezőgazdaság. Ebben az ágazatban dolgozók aránya, az itt létrehozott produktum részesedése messze az országos átlag felett van. A mezőgazdaság hozzájárulása a bruttó hazai termékhez (BHT) a megyében 6,3% az országos3,3%-kal szemben. A megyében működő vállalkozások 8%-a fő tevékenysége alapján mezőgazdasági, erdőgazdasági besorolású, míg országosan ez az arány csak 5,3%.A szántóföldi vetésterület közel háromnegyedét,71,1%-kát a kukorica és az egyéb gabona, főleg búza teszi ki. Ez alig több, mint az országos átlag, 69,2%. Az olajos növények, köztük a napraforgó és a szálastakarmány terület arányai közel egybe esnek az országossal. Nagy különbség a szántóföldi zöldség termelésben van. Az arányaiban több mint háromszor nagyobb zöldségterület a szántóföldi termelés országosnál nagyobb intenzitását jelenti. Az Észak-alföldi régióból származik az ország növényi termékeinek 19,4%-a, az állati termékek és élőállatok 23,5%-a, a termelési tényezők jövedelmének 25,8%-a, a nettó vállalkozási jövedelem 29,8%-a.Az agrárfejlesztési feladatok közé tartozik a helyi piacteremtés elősegítése, pl. a helyi közélelmezés, az élelmiszerkereskedelem igényeinek helyi árualappal való kielégítése, az ehhez szükséges tudatformálás, a közép- és felsőfokú szakemberképzés, és a fejlesztési erő források célirányosabb igénybevétele.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
földhasználat
régiófejlesztés
támogatási forrás
vidékfejlesztés
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis 60 (2014), p. 25-30. -
További szerzők:Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok) Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Nagy János (1951-) (agrármérnök, mérnök-tanár)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

9.

001-es BibID:BIBFORM098652
Első szerző:Harsányi Gergely (agrármérnök)
Cím:A gyümölcstermesztés és a területfejlesztés összefüggései az Észak-alföldi régióban / Harsányi Gergely Zsolt, Harsányi Endre, Nagy János Attila
Dátum:2005
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:Agrártudományok Növénytermesztési és kertészeti tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 16 Klsz. (2005), p. 181-187. -
További szerzők:Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök) Nagy Attila János
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

10.

001-es BibID:BIBFORM082506
Első szerző:Mohammed Safwan (agrármérnök)
Cím:Drought cycle tracking in Hungary using Standardized Precipitation Index (SPI) / Safwan A. Mohammed, Endre Harsányi
Dátum:2019
ISSN:1587-1282
Tárgyszavak:magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
folyóiratcikk
Megjelenés:Agrártudományi Közlemények. - 2 (2019), p. 97-101. -
További szerzők:Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök)
Internet cím:Szerző által megadott URL
DOI
Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:

11.

001-es BibID:BIBFORM055401
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:Az oktatás, a kultúra és a kutatás-fejlesztés hatásai Hajdú-Bihar megyében / Nagy János, Harsányi Gergely, Jánosy Orsolya, Harsányi Endre, Nagy Orsolya
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A társadalom felemelkedése, a gazdaságfejlesztés legfontosabb eszköze, az oktatási rendszer. Hajdú-Bihar megyében folyamatosan javul a népesség iskolai végzettsége, azonban a 2001. évi népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a megye lakosságának iskolai végzettsége nem érte el az országos átlagot. A megyén belül a megyeszékhelyen és a városokban magasabb, a községekben alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége. Figyelembe kell venni, hogy a megyei arányokat főként a megyeszékhely, Debrecen és a Hajdúszoboszlói kis térség biztosítja.A térségben tapasztalt kedvezőtlen képzettségi színvonal összefügg a korábbi évtized elvándorlási tendenciáival, az ország egészében tapasztalt elszívó hatással, melynek következtében az elmaradott keleti régióból elsősorban a fővárosba, illetve a régión belül a megyeszékhelyekbe, nagyobb városokba költöznek. A folyamat fokozottabban érinti a fiatalokat.A megye óvodai ellátottsága megfelel az országosnak, tekintettel a demográfiai viszonyokra, inkább csak a területi aránytalanságok kiegyenlítése lehet a cél. Az ezer lakosra jutó tanulók száma az Észak-alföldi régióban és a megyében is jelentősen meghaladja az országos átlagértéket. A megye középfokú iskolai hálózata 38 gimnáziummal és 51 szakképző intézménnyel rendelkezik. A középfokú iskoláztatásban a megye területén meghatározó szerepük van a Debrecenben működő intézményeknek. A Hajdú-Bihar megyei szakképző iskolai hálózat egy nagyméretű, feltételeiben erősen differenciált intézményhálózat, melyben jelen van valamennyi képzés, szakközépiskolai, szakiskolai (szakmunkásképző iskolai), akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés, speciális szakiskolai, előkészítő szakiskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés. Az intézmények többsége regionális, nem egyszer országos beiskolázású.A felsőoktatási intézményben továbbtanulni szándékozó fiatalok a megyén belül Debrecenben és Hajdúböszörményben folytathatják tanulmányaikat. Az egységes, integrált Debreceni Egyetem hazánk legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező, legszélesebb képzési választékot nyújtó egyeteme. A Tiszántúl szellemi központja nemzetközi normákon alapuló, európai léptékű egyetemi centrum, a graduális és posztgraduális képzések széles spektrumával, egységes tudományos minősítési rendszerrel, többnyelvű oktatási programokkal várja a hallgatókat. A súlyát meghaladó mértékben vesz részt a megye felsőoktatása a természettudományok (biológia, fizika, kémia, földtudományok, matematika), az egészség ügy és szociális ellátás, az agrár és a környezetvédelem, valamint a számítógép-tudományok oktatásában, ami rend kívül előnyösen befolyásolja a képzés struktúráját. Viszonylag magas a megye részesedése a humántudományok (magyar nyelv, idegen nyelv, történelem, régészet, filozófia) oktatásban.A megyében dolgozik az ország tudományos kutatóinak 6,3%-a, itt költötték el a K+F ráfordítások 7,0%-át 2010-ben. A régión belül Hajdú-Bihar megyében van a kutatói kapacitás 3/4-e, amit a Debreceni Egyetem és az MTA debreceni kutatóbázisa működtet.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
oktatás
kultúra
kutatás-fejlesztés
szociális ellátás
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 61 (2014), p. 87-90. -
További szerzők:Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Jánosy Orsolya (1974-) (angol nyelv és irodalom és német nyelv és irodalom szakos bölcsés Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL 856 41
DOI
Borító:

12.

001-es BibID:BIBFORM055399
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:A vidékfejlesztés államháztartási forrásai és területi megoszlása / Nagy János, Sinóros-Szabó Botond, Harsányi Gergely, Nagy Orsolya, Harsányi Endre
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A vidékfejlesztésnek, így a megyék gazdasági fejlesztésének három államháztartási forrása van. Az ön kormányzati, a központi költségvetési és a munkaerő-piaci alap forrása. A vidékfejlesztés önkormányzati forrásaihoz az államháztartás előirányzatai alapján jelenleg öt előirányzat tartozik. Ezek - a foglalkozási gondokkal küzdő települések támogatása, - a többcélú kistérségek támogatása, - az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került települések támogatása, - a közműfejlesztési támogatás, - az üdülőhelyi támogatás. A beruházások növelésének lehetősége az EUforrásokból való bővítés. A strukturális változás iránya kedvező, az utóbbi években nőtt a gazdaságfejlesztési program és a regionális fejlesztések aránya, de részesedésük továbbra is alacsony. Kevésbé kedvező jelenség a vidékfejlesztés szempontjából fontos agrár- és vidékfejlesztési program aránya, továbbá hogy némileg mérséklődött, de még mindig magas a humán- és a társadalomfejlesztés részesedése. A regionális programokon kívül a költségvetési tör vény nem határozza meg a keretek területi leosztását, csak szakmai felhasználási célokat, amiből következtet ni lehet, hogy melyek a megyei fejlesztéshez igényelhető források.Az Észak-alföldi régió 2008?2011 közötti években 13?15%-os részesedése közelítette a 14,7%-os lakosság arányt. 2012-ben történt meg az a fordulat, amiben tükröződött a régió fejlesztésének szükségessége. Ebben az évben nemcsak az arány, hanem a fejlesztés forrásának abszolúttömege is nőtt. Így, míg a régió 2010-ben 16,9 milliárd, 2011-ben 31,4 milliárd, 2012-ben 56,3 milliárd forinttal gazdálkodhat, illetve gazdagodhat.Ehhez céltudatos felhasználási struktúrára van szükség.A fejlesztési célok megoszlása magyarázatot ad Hajdú-Bihar megye gazdasági teljesítményének lemaradására. A régió négy évre rendelkezésre álló fejlesztési forrásaiból mindössze 12,2%-ot fordított gazdaság-fejlesztésre.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
vidékfejlesztés
államháztartás
EU források
szociális ellátás
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 61 (2014), p. 73-77. -
További szerzők:Sinóros-Szabó Botond (1948-) (mezőgazdasági gépészmérnök) Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL 856 41
DOI
Borító:
Rekordok letöltése1 2