CCL

Összesen 2 találat.
#/oldal:
Részletezés:
Rendezés:

1.

001-es BibID:BIBFORM055399
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:A vidékfejlesztés államháztartási forrásai és területi megoszlása / Nagy János, Sinóros-Szabó Botond, Harsányi Gergely, Nagy Orsolya, Harsányi Endre
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:A vidékfejlesztésnek, így a megyék gazdasági fejlesztésének három államháztartási forrása van. Az ön kormányzati, a központi költségvetési és a munkaerő-piaci alap forrása. A vidékfejlesztés önkormányzati forrásaihoz az államháztartás előirányzatai alapján jelenleg öt előirányzat tartozik. Ezek - a foglalkozási gondokkal küzdő települések támogatása, - a többcélú kistérségek támogatása, - az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került települések támogatása, - a közműfejlesztési támogatás, - az üdülőhelyi támogatás. A beruházások növelésének lehetősége az EUforrásokból való bővítés. A strukturális változás iránya kedvező, az utóbbi években nőtt a gazdaságfejlesztési program és a regionális fejlesztések aránya, de részesedésük továbbra is alacsony. Kevésbé kedvező jelenség a vidékfejlesztés szempontjából fontos agrár- és vidékfejlesztési program aránya, továbbá hogy némileg mérséklődött, de még mindig magas a humán- és a társadalomfejlesztés részesedése. A regionális programokon kívül a költségvetési tör vény nem határozza meg a keretek területi leosztását, csak szakmai felhasználási célokat, amiből következtet ni lehet, hogy melyek a megyei fejlesztéshez igényelhető források.Az Észak-alföldi régió 2008?2011 közötti években 13?15%-os részesedése közelítette a 14,7%-os lakosság arányt. 2012-ben történt meg az a fordulat, amiben tükröződött a régió fejlesztésének szükségessége. Ebben az évben nemcsak az arány, hanem a fejlesztés forrásának abszolúttömege is nőtt. Így, míg a régió 2010-ben 16,9 milliárd, 2011-ben 31,4 milliárd, 2012-ben 56,3 milliárd forinttal gazdálkodhat, illetve gazdagodhat.Ehhez céltudatos felhasználási struktúrára van szükség.A fejlesztési célok megoszlása magyarázatot ad Hajdú-Bihar megye gazdasági teljesítményének lemaradására. A régió négy évre rendelkezésre álló fejlesztési forrásaiból mindössze 12,2%-ot fordított gazdaság-fejlesztésre.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
vidékfejlesztés
államháztartás
EU források
szociális ellátás
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 61 (2014), p. 73-77. -
További szerzők:Sinóros-Szabó Botond (1948-) (mezőgazdasági gépészmérnök) Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL 856 41
DOI
Borító:

2.

001-es BibID:BIBFORM055395
Első szerző:Nagy János (agrármérnök, mérnök-tanár)
Cím:Regionális gazdasági eredmények, újraiparosítás Hajdú-Bihar megyében / Nagy János, Sinóros-Szabó Botond, Harsányi Gergely, Nagy Orsolya, Harsányi Endre
Dátum:2014
ISSN:1587-1282
Megjegyzések:Az Észak-alföldi régió az ország egyik elmaradt régiója, a gazdasági fejlettség alacsony szintje döntően az ipari fejlődés elmaradására vezethető vissza. A régió természeti kincsekben szegény, természeti erőforrása a termőföld, a földgázmezők, a széndioxid, a termálvíz előfordulásokés az agyagásvány készlet.A megye egy lakosra jutó bruttó hazai termék (BHT) struktúrája jelentős mértékben a mezőgazdaság magas részesedésével tér el az országostól. Az ipari és építőipari arány különbsége nem számottevő. A szolgáltató ágak közül a kereskedelem, szállítás, hírközlés kismértékű, a pénzügyi, a gazdasági szolgáltatói számottevően alacsonyabb részesedését magyarázza, hogy ezen ágazatok fokozottabban Budapesten koncentrálódnak.A közösségi- és humánszolgáltatások átlagosnál magasabb aránya a Debreceni Egyetemnek köszönhető.A megye gazdasági fejlődését komplexen kifejező bruttó hazai termék 1995?2009 között folyóáron 15 év alatt négy szeresre emelkedett, de változatlan áron számítva kevesebb, mint 25%-kal, szemben az országos több mint 40%-os növekedéssel.A gazdaság fejlettségének legkomplexebb mutatója a BHT folyó vagy változatlan áron kifejezett értéke. Nemzetközi összehasonlításra alkalmas az egy lakosra jutó vásárlóerő paritás alapján korrigált dollárban kifejezett bruttó hazai termék (GDP).A megye az országos ipari foglalkoztatott létszámnak 4,3%-át, az ipari termelés értékének pedig csupán 3,3%-át adja, ami elmarad a megye országon belüli területi és népességi arányától. Az egy lakosra jutó ipari termelés mértékét tekintve 2010-ben a tizedik helyen áll a megyékrangsorában. Így a kevésbé iparosodott megyék közé tartozik.A bruttó hazai termék struktúrája alkalmas hasznos fejlesztési következtetések levonására, de megbízhatóbb az eredmény, ha a foglalkozási szerkezet segítségével a jövedelemtermelő képességet is elemezzük.
Tárgyszavak:Társadalomtudományok Regionális tudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban
újraiparosítás
regionális gazdaság
kistérségek gazdasági fejlettsége
vidékfejlesztés
Megjelenés:Agrártudományi közlemények = Acta agraria Debreceniensis. - 60 (2014), p. 65-74. -
További szerzők:Sinóros-Szabó Botond (1948-) (mezőgazdasági gépészmérnök) Harsányi Gergely (1978-) (agrármérnök) Nagy Orsolya (1989-) (regionális tudományok) Harsányi Endre (1976-) (agrármérnök)
Internet cím:Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Szerző által megadott URL 856 41
DOI
Borító:
Rekordok letöltése1